Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
W64. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „A merülő világ..." EMLÉKEZÉS BÁNYAI KORNÉLRA Fehér falú kisi KORSZERŰ TANINTÉZET íj tantárgy: Filmesztétika Tiszaiöldváron, a Virághegyi úton kutatjuk a költő nyomát. Ki ismerte, ki tud róla? Hol él a tanyák népe, kiről lírája dalolt. Megmaradt-e a költő tanító úr emléke? Nincs válasz, a szolnoki sír meg nem felel. Kopott fejfa hirdeti csak: „Bányai Koméi, tanító, író. Élt 37 évet.” Csak 37 évet,.. Küzdelmes életű tat járt a Bars megyei Üj bányától, ahol született, Szolnokig, ahol meghalt. Magányos ember volt. — Költészetéből hiányzik a család, s szülőföldjében inkább a fákat, a bányát döngető ősöket idézgeti, fájdalmas társ- talansággal. — Különös ember volt! — meséli testvérhúga, a Pécsett élő Tomcsányi Emő- né. — Szerette az embereket, fájt neki mások fájdalma is, s ez elzárkózottá tette. Sokat kértük, éljen úgy, ahogyan a többiek, ne lázongjon, mert aki lázad, elbukik. Csak a fejét rázta: „hát nem látjátok! Merülő világ ez...” A költői érzés beigazolódott: Sarajevóban eldördültek a lövések, s százezrek indultak meghalni. Köztük a 18 éves költő is. Messzi vitte a Vonat hamarosan : Szibéria szívébe, hadifogságba. Jó lenne tudni, kik voltak mellette, akik a szenvelgő világfájdalomtól eljuttatták a harcos forradalmi élet igényléséig. Első kötete: A búzák születése és halála című műve Omszkban jelent meg. Vívódó, saját hangját kereső költő szólal meg a versekben, aki már többet lát a világból a merülésnél, az apokalipszisnél. 1921-ben visszatért Budapestre. Versei megjelennek ugyan a Nyugatban, de Os- váth Ernőn kívül jóidéig senki sem ismerte fel igazi nagyságát. Nehéz éveket élt, gyenge szervezete hamar fárad. Gyorsan fogyott reménykedése is, amit Szovjet-Oroszországból hozott: „Itt nem lesz forradalom, vízbefullás ez az élet — mondogatta —, ennél jobb a halálugrás!” A fegyvertárs, a költőjó- barát, Féja Géza így ír Bányai akkori éveiről: „Homokra költözésében volt valami a halálugrásból — elment a pusztába meghalni, vagy mégis a menekvést, a megmaradást kereste? Egyedül versei adnak választ a kérdésre. Eleinte fellélegezve élt Homokon, ahol tamtóskodott: „Ügy borul szívemre ez a vidék gyümölccsel, borokkal, új emberekkel mint egy különös magyar gyarmat, nyugalmat rejtő, csönddel fedező zug zöld árnyú tengerekben.” tanyák ablakából. Tejút füstjét, csillogó szikráit ontva elzúg az éj, s a szörnyű mélyben holtan úszó tanyák fölött egyetlen díszként csak a csorba Hold dereng túlvilág: fénnyel.” Egyéni gondjai is sokasodtak. Az iskola, ahol tanított, megszűnt Könyve- lősködni kénytelen egy bor- kereskedőnél. Utolsókat üzenget a világnak. Költői nagyságának csúcsait jelentik ezek a versek. 1934. augusztus 28-án a szolnoki kórházban halt meg. Sírját, ha nem segítenének a megsárgult levéltári papírok, nem találná már meg az emlékező kegyelet. Szétomlott hant alatt pihen, dudva között, mert a jótékony kasza sem gondol már itt a költőre, s újabb számkivetés várja. A MOZI milliók szórakozása. Kis tanyák tiszta szobáiban berreg halkan a keskenyvetítő és modern, szélesvásznú színes filmet néznek meg nagy tömegek a bemutató mozikban, a megye városaiban. S ehhez hozzá kell számítanunk azokat, akik egy-egy filmet a televízió képernyője előtt tekintenek meg. A film, életének félévszázada alatt alaposan kinőtte magát, önálló művészeti ág lett, sajátos, helyenként bonyolult kifejezési eszközökkel; Egyik kritikusunk tréfásan azt mondotta, hogy legnagyobb bajunk az: nem tudunk „filmül”. Azaz ezt a speciális formanyelvet nem mindenki érti és nem mindenki tudja értékelni. — Ezért fordul elő, hogy egy- egy kitűnő film sokszor részvétlenségbe fullad, — máskor meg giccses, érzelgős selejt arat sikereket. MÄR EDDIG is történtek kísérletek arra, hogy az embereket megtanítsák a film nyelvét megérteni; Erre szolgálnak a filmklubok, szakkörök. Azonban ez kevés. Nagy tömegeket kell a film értőivé tennünk; A számunkra legfontosabb művészetnek, a tervek szeA temetőnek ezt a részét beépítik, új épületek nőnek majd ki a földből. Néhány év; s a korai utódok sem tudják majd, hol nyugszik az a magyar költő, aki élete délén bukott ki közülünk, s aki annyit akart tenni értünk. Féja Géza, a költő-jóba- rát írja: „Nagy mulasztást követtünk el Bányai Kornéllal szemben.” Valóban így van. Tömegsírba kerül talán szűkebb patriarchánk fia, egyik a kettő közül, aki Verseghy Ferenccel együtt eljutott a magyar Parnasszusra. Ügy lesz, ahogy megmondta? „Temess el, szép barackvirág tavaszi fák havazása s múljak nyom nélkül, mint a hó a föld ízes porába.” Koncz Ildikó rint be kell vonulnia a közoktatásba. Ebben a tanévben két helyen, Budapesten és Szolnok megyében kísérletképpen bevezetik a filmesztétikai oktatást egyes középiskolákban. Pénteken délelőtt hat középiskola magyar irodalom-tanárai hallgatták meg a megyei tanács művelődésügyi osztályán Valkó Mihály előadását az új tantárgyról, majd a Moziüzemi Vállalat Ady Endre utcai vetítőjében néhány olyan kisfil- met néztek meg, amelyet az oktatáshoz felhasználhatnak. A három szolnoki középiskolán kívül Karcagon, Jászapátin és Jászjá- kóhalmán kerül sor a filmesztétikai oktatásra, egyelőre a magyar nyelvi tanulmányok keretében. Az elképzelés érdekes és figyelemreméltó. A Valkó Mihály összeállította tervezet szerint az első osztályban havi egy órában, majd a következő években a második, harmadik és negyedik osztályban kevesebb óraszámmal vezetik be a diákokat a filmtudomány rejtelmeibe. A tervezet szerint az első osztályban a filmművészet alapvető kérdéseiben tájékozódnak a gimnazisták. Filmre csak filmmel lehet nevelni, alapvető didaktikai módszer tehát a vetítéssel egybekötött, tanár által irányított beszélgetés. A film képi formanyelvéről, a képsorról, a plánokról, a megvilágításról, a kameramozgásokról lesz szó. ezeket egy-egy filmrészlet ló- vetítésével szemléltetik, — majd ezeket a részleteket megbeszélik. Az egyik óra anyagában például arról lesz szó, miben különbözik a filmművészet a többi művészeti ágaktól. Ehhez Juhász Gyula egyik versét beszélik meg az őszről, megtekintik Férenczy Károly egyik őszi tájat ábrázoló festményét, majd a Négy évszak című kisfilm őszi részletét vetítik. Ennek alapján állapítják, vitatják meg a különbséget. A további években már esztétikai alapfoglamakkal, a filmkifejezések művészi értékével foglalkoznak. AZ ŰJ TANTÁRGYNAK természetesen még nincs tankönyve, a filmről szóló szakmunkák egyes részletét tanulmányozzák a tanárok, míg az évi anyag vázlatát Valkó Mihály állította ösz- sze. Az év folyamán két remekművet vitatnak meg: Ejzenstejn Patyomkin páncélosát és a Ballada a katonáról című fesztivál nyertes filmet; — ht — Kis dolgozo szoba, meny- nyezetig érő könyvespolcokkal, ez Imre Lajosnak, a túrkevei gimnázium igazgatójának kedvenc tartózkodási helye. Január 1-én vette át az igazgatói tisztet és nagyon szeretné, ha ebben az évben az öreg iskola nagyot lépne előre a fiatalodás útján. — „Fehérfalú kisiskola”, így hívták sokáig és sokan még ma is így nevezik a túrkevei gimnáziumot. Mi azon dolgozunk, hogy a provinciális jellegű kis középiskolából nagy, modern tanintézetet hozzunk létre. Itt elsősorban nem új fényűző épületről, hanem a felfogás és a távlatok megváltozásáról van szó. — Nézzük a lehetőséget — élénkül fel a hangja. — Tény, hogy meglehetősen szűkös költségvetéssel élünk, és olyan nehéz körülmények között dolgoztunk, amilyent a jól felszerelt, megfelelő épületekkel rendelkező középiskolák tanárai és tanulói szinte el sem tudnak képzelni. Értékes szertári anyagaink vannak lehetetlenül összezsúfolva, s az udvar sarán, vagy haván keresztül kell gázolnia annak, aki szemléltető eszközöket akar kihozni az órákra. Nincs folyóvíz, csatornázás. Bízunk azonban abban, hogy ez rövidesen megváltozik; — Megalapozott ez az optimizmus? — Feltétlenül. Olyan fejlődés előtt állunk, amilyet szinte el sem tudtunk idáig képzelni. A fejlődés ténye, hogy úgymondjam, meglepetésszerűen ért bennünket. Szoros összefüggésben van a város iparosítási tervével azzal, hogy a gépjavító állomás néhány év alatt üzemmé fejlődik? A 70 milliós állami beruházással új ipari üzem dolgozik majd itt. Erre épül a létrehozandó autószerelő szakközépiskola. És amennyire az egész város jövőjét átformálja egy ilyen ipari üzem, annyira a mi arculatunkat is. Mérnökökre, sok száz szakmunkásra lesz szükség már a fejlesztés első ütemében is. És a művelt, érettségizett szakmunkások, akik ráadásul helybeli lakosok is, bizonyára az üzem belső életét is kedvezően befolyásolják. — Addig is, amíg a szak- középiskola megvalósul, a két párhuzamos első osztály közül az egyik 5+1-es formában autószerelést tanul; Hogy mennyire az igényeknek megfelelően tervezte ezt a tanügyi vezetés, mi sem mutatja jobban; Kerekes elvtárs, az AKÖV igazgatója az első szóra két helyiséget adott át nekünk tanműhely célokra. Mint mondotta: „Nagyon rokonszenves nekem az ilyen iskolatípus”. Magát a gimnázium épületét különben a lehetőségekhez képest rendbehoztuk, kisebb mérvű átalakításokat végeztünk, — úgy, hogy idén már valamivel jobb körülmények között tudunk a tanévnek indulni; A tanári kar hogyan fogadja a szellem változását? — örülnek és támogatnak. A személyi feltételek minden kétséget kizárólag adottak. Amire talán még szükség lenne, az eddiginél több önállóság a saját munkájuk vitelében. Nem mintha eddig különösebb hiányosságok lettek . volna ezzel kapcsolatban,- azonban a modern • iskolához az is hozzátartozik, hogy minden pedagógus a maga területén maximális erőt fejtsen ki új, fejlett pedagógiai módszerek, nevelési metódusok kidolgozásában önálló alkalmazásában. Ebben pedig még sokat lehet tenni nálunk. Imre Lajos amikor a jo tantestületről beszélt; szerénységből nem említette saját magát. Pedig ha van valaki, aki a magyar irodalmat érzékletesen, szemléletesen tudja előadni, akkor az ő. Emellett az olasz nyelv tanításában is kitűnő módszerei vannak. A túrkevei gimnázium fejlődését mindannyian figyelemmel kísérjük, hiszen egv régi, kun város életének fontos állomását is jelzi; Az önámító idill nem sokáig tartott. Járta a határt, a Tiszántúlt és kétségbeesetten kiáltotta a világba: — „Hol, merre vagy, szabadság? Nem lellek itt sehol, hired sem ösmerik." Hol vannak már a reménykedő, szovjet-oroszországi napok? A költő egyre inkább látja az alföldi szegény nép nyomorát, kilátástalannak tartja a harcot, újra elsüllyedt a „merülő világ” gondolatában — s verse ismét mérhetetlen fájdalommal szólt. „Házak hevernek körül a nesztelen forgó síkon: Alföld tanyái... ... Zörgő vonat ragad csöndjükbe s egyre fájóbb fojtott sírással nézem őket... „ Merülő világ ez: holttenger, pőre sík, tanyák sötét gondú világa — Méltó gyásszal omlik az este is, tört virágként ellobban és távol mint vízbefúlók elhaló kiáltása rémlik «4r gyönge fény a homály. ba süllyedő Sok bámulója és csodá- lója van az apácának. Sötétkék szövetruhát visel, fején keményített, ugyancsak sötétkék „fityula”. A hőmérő higanyszála harmincon felül jár; a Nap bőségesen ontja nyári áldásait. Szép lány az apáca, fiúk, lányok egyaránt szépnek tartják. Finom. ívelésű szája, kék szeme, kellemes arcbőre minden járó-kelőt figyelemre késztet. Az egyik kislány, kék- narancssárga csíkos köny- nyű ruhában megáll az apáca mellett és bámulja. „Lányos szemmel” próbálja kipuhatolni: vajon milyen alakja lehet az apácának derékon alul, mert a szövetruha bokáig beborítja a fiatal lányt. Egy fiú is bámulja az apácát; nem mint nőt, hanem mint a „holdlakókat” szokás bámulni. Jönnek a 10—12 éves gyerekek. Számukra még nagyobb „csoda” ez az utcai jelenség, mert Szolnok Apáca főutcáján nagy ritkán sétálnak apácák. Egy twist- pulóveres, vakító fehér nadrágos lány arcán ült a legnagyobb csodálkozás. E tűnődéssel vegyült csodálkozás molekuláit próbáltam egésszé formálni, amikor magam is figyeltem a finom arcú apácát, akinek a nagy hőség ellenére sem jelentek meg homlokán veritékcseppek. A twist-pulóveres strandtáskájából törülközőbe csavart bikini kandikált elő. Egy szőkehajú fiú fogta a táska másik fülét és én tudtam, hogy áramvezetőnek tekinthetem a strandtáskát; 19 éves gyerekek nyári nyiladozó érzelmei „transzmissziós” szíjának. A apáca alig látható reb- benéssel figyeli a nagy gombócokkal terhes fagy- lalttölcséreket. te élvezek tel csemegéző járókelőket. Egy apácának nem illik az utcán fagylaltozni... A csíkosruhás szólna az apácához, kérdzne tőle valamit (azt mi csak sejteni tudjuk, hogy mit), de nem találja a módját. Később egy lilaarcú. őszhajú asz- szony érkezik az apáca mellé és ráköszön: Laude- detur Jézus Krisztus. A sötétkékruhás jelenség meg- hökkenő arccal fogadja a köszöntést és hosszasan a köszönő után néz. A fiatalok mit sem értenek a jelenetből; nézik a hullámzó utcát, a nyári üde tarkaságot, a sok könnyűruhás, csinos lányt. A twist-pulóveres is kérdezne valamit, de nincs rá módja, mert az apáca beszáll a narancsvörös osztrák autóbuszba. A busz megindul, a lányok hosszasan néznek a kedves és érthetetlen jelenség után. Aztán meglóbálják szatyraikat és a strandokra indulnak fürödni... t— párkány «• Ha jól akar szórakozni, keresse fel éttermünket Al»»*vtóan hideg és meleg ételek. — Hangulatos zen», ELŐZÉKENY FELSZOLGÁLÁS CUKRÁSZDÁNKBAN kalmi torta rendelést vállalunk. Elkészítjük jó minőségben. ízléses kivitelben KUNSZENTMÁRTONI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZEL
