Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ( a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XV. évfolyam, 203. szám. Ára 80 fillér 1964. au*. 30., vasárnap. Műszakiak vándorlása A z egyik gépgyár nem­** régen jeligés újság- hirdetésben pályázati fel­hívás útján keresett mű­szaki osztályvezetőt. Az ér­deklődés várakozáson felüli volt. A gyár vezetőit is meglepte, hogy 72-en je­lentkeztek egyetlen helyre Ügy látszik, mégsem olyan vészes a mérnőkhiány — gondolták. Hanem amikor a szűkszavú aspiráló és érdeklődő leveleket olvas­ták. elcsodálkoztak, milyen kevésben tükröződnek ér­demleges műszaki ambí­ciók. A jelentkezők több­ségét mindenekelőtt a ve­zetőbeosztás és az ezzel járó tisztes javadalmazás vonzotta. A műszaki mun­ka lényege, a gyári terme­lés jellege keveseket érde­kelt. A példa arra mutat, hogy lehetne szó akár kenyérgyárról, textilüzem­ről, vagy húsfeldolgozó vál­lalatról. akkor is akadna jelentkező, aki elhagyná évek óta jól ismert, eset­leg merőben más termé­szetű munkahelyét a na­gyobb fizetés, és a prémium reményében. Az eset áltplános érvé­nyű tanulsága valahol itt kezdődik. Sok szó esik mostanában az egészségte­len, nagy károkat okozó munkásvándorlásról. A mű­szakiak munkahelyváltozta­tása — noha erről keve­sebbet beszélnek — lét- számarányukat tekintve semmivel sem kisebb mé­retű. mint a munkásoké. A megnövekedett mű­szaki-fejlesztési feladatok­hoz képest viszonylagos mérnök- és technikushiány mutatkozik Nincs olyan vállalat, tervező és kutató intézet, ahol ne panaszkod­nának e miatt. A vállala­tok között éles versengés folyik a műszakiakért. S e küzdelemben sajnos nem a meglévő erők stabilizá­lásán, célszerű foglalkozta­tásán. megtartásán van r. hangsúly, hanem a másutt dolgozók elcsábításán. A tudomány és a technika fejlesztése pedig ma nem mindenhez értő univerzális szakembereket, hanem első­sorban specialistákat igé­nyel. Egy gyártási prob­léma új helyen még a ki­váló képzettségű mérnök­től is néha többhónapos előtanulmányokat igényel. Ugyanezt a feladatot sok­szor közepes képességű, de a helyi viszonyokat és a témát jól ismerő műszaki talán néhány nap alatt el­végzi. A kilépéseknek még­is szinte minden esetben nyílt, vágj/ burkolt fizetés- emelés a „jutalma”, A ré­gen egyhelyben dolgozó, a témát alaposan ismerő mér­nök kevesebb fizetéssel kénytelen beérni, mint az új feladatokkal éppen is­merkedő társa. A műsza­kiak elcsábítása ily módon belső bérfeszültségekhez, egészségtelen nyugtalanság­hoz és újabb kilépésekhez vezet. A mérnök- és tech- nikushiáfiy pedig népgaz­dasági méretekben csak fokozódik. Sok mérnök és technikus a nagy műszaki konjunk­túrában megszédül, elvesz­ti a józan mértéktartást A hirdetés tanúsága sze­rint is többen nem a szor­galmas munkával és ta­nulással, a szakmai specia­lizálódással kívánják éle­tüket megalapozni, hanem a beosztások és jól fizető állások gyors megszerzésé­vel. Egyes műszakiak mun­kahelyről munkahelyre vándorolnak 100—200 forin­tos fizetésemelésért. Az is előfordul, hogy „győztes­ként” térnek vissza a ki­induló vállalathoz, immár 6—800 forinttal magasabb fizetéssel. A műszakiak gyakori munkahely változtatásáról mégsem szabad elhamar­kodottan ítélkezni.' Az ese­tek egy részében a mér­nököket alkalmazó válla­latok és intézmények is hibásak, mert nem terem­tenek alkotó ambíciókat, ébresztő körülményeket, nem adnak lelkesítő, szép feladatokat a fia­tal műszakiaknak. Két­ségtelenül ez is az egyik oka a műszakiak vándor­lásának. A legutóbbi fel­mérés szerint például a kohó- és gépiparban foglal­kozatott több mint tízezer egyetemet és főiskolát vég­zett dolgozónak 12 száza­léka olyan munkát végez amely a meglévő felsőfokú képzettséget egyáltalán nem igényli. A Központi Statisztikai Hivatal 1963 októberi vizsgálata megál­lapítja, hogy az ország ku­tató intézeteiben a mérnö­kök 20 százaléka, a techni­kusok 30 százaléka nem kutató és fejlesztő munkát végez. hanem gazdasági vagy adminisztratív funk­ciót tölt be. A műszaki dolgozók ké­pességének jobb kihaszná­lása, a viszonylagos mér­nök- és technikushiány enyhítése és a munkaerő- vándorlás csökkentése szo­rosan összefüggő, nagyon is időszerű feladat. Szervezet­tebb intézkedésekkel, tár­sadalmi összefogással, lel­kiismeretes káderpolitikával megálljt lehet parancsolni a mérnöki munka üresjá­ratainak és a műszakiak körében is elharapódzó vándorlásnak. Helyes lenne a műszakiak fizetésének megállapításánál nemcsak a beosztást, hanem az adott vállalatnál és munkakörben eltöltött évek számát, a he­lyi gyakorlati ismereteket — a jelenleginél fokozot­tabban is honorálni. — (Az NDK-ban például a köz­funkciók korpótlékához ha­sonlóan, de annál nagyobb mértékben növekszik a műszakiak keresete a kon­krét szakmai gyakorlat évelnek arányában.) Az új műszaki státuszok, osztá­lyok, Intézmények létreho­zásánál az illetékeseknek meg kellene szabniok a jelentkező mérnök- és technikus szükségletek ki­elégítésének forrását. így elkerülhető lenne, hogy más fontos területekről csábítsák el a begyakorlott, jó erőket. C zt kívánja a szaikem­™ berek és a műszaki fejlődés meggyorsításának érdeke egyaránt; Tovács József Új konstrukció Perge Antallal, a török­szentmiklósi gépgyár ügye­letes diszpécserével együtt mentünk le a gyár alsó ré­szébe. Ott a nyári hangár­ban készül az új konstruk­ció, a lúcerna rendfelszedő gép. Az idei 305 darabos sorozatból csak alig fele készült el. A lemaradás oka elsősorban az anyag- . hiány. Bagi Sándor hegesztő csoportja azért is igyek­szik nagyon. Holnap reg­gel minél tpbb munka vár­ja a lakatosokat, annál jobb. — Program szerint szep­tember közepéig kellene kiadnunk a teljes megren­delést. Ennek már nem te­hetünk eleget. Azon va­gyunk, hogy minél keve­sebb legyen a határidőtúl­lépés. Naponta nyolc gépet szerelnek össze a lakato­sok. Sajnos, ami ezután készül el, azt csak jövőre íme az új gyártmány: a rendfelszedő. használhatja a mezőgazda­ság — mondja. — Hogyan vált be ez a konstrukció? — kérdeztük Perge Antalt. — Jól. A kisebb-nagyobb szerkesztési és technológiai hibákat megszüntettük. A megrendelésre kifutó soro­zat már teljesen megfelel rendeltetésének. — A gép iránt nagy az érdeklődés. Jövőre terv szerint ezres sorozatot gyártunk, ami egy ilyen nagy gépből tekinté­lyes volumen. A beszélgetésnek Guban- csik Jenő, a központi gyár gépkocsivezetője vetett vé­get. — Meghoztam a hiányzó alkatrészeket. A hegesztők abbahagy­ták a munkát. Mindenki sietett rakodni. MA: Közös gazdaságok — emberi közössegek Szolnoktól az Adriáig Jászkun Kakas Több mint félmillió forintos kár a nyári mezőgazdasági tűzesetekből A Szolnok megyei tűz- rendészeti osztályparancs­nokságon összegezték a nagy nyári mezőgazadsági munkák idején keletkezett tűzeseteket és azok kárér­tékét. Eszerint a termelő- tszövetkezetek és állami gazdaságok területén, a ga­bonaföldeken, szérűsker­A túrkevei Gépjavító Állomáson készült ez a felvé­tel. Fekete Lajos és Hódos! Lajos bejárató szerelők a Tátra motor felújítása után ellenőrzik, finomítják az egyes alkatrészek együttműködését tekben 24 alkalommal for­dult elő kisebb-nagyobb tűzeset. Az elemi csapás következtében 679 ezer fo­rint értékű kár keletkezett. A tűzesetek okait a hely­színen vizsgálták meg és kiderült, hogy azok zömét a tűzrendészed szabályok megszegése, illetve az em­berek felelőtlen könnyel­műsége idézte előj Jellem­ző erre a kenderesi Vörös Csepel Tsz példája. A sza­bályzat előírja, hogy szá­lastakarmányt csak telje­sen száraz állapotban lehet kazalba rakni. A kazlak hőmérsékletét állandóan ellenőrizni kell és ha túl­melegedési észlelnek, gon­doskodni kell a takarmány szétrakásáról. A tsz-ben ezt elmulasztották ős az egyik 110 mázsás szénaka­zal öngyulladás következ­tében tüzet fogott, elégett. Itt mintegy 20 ezer forin­tos kára lett a termelőszö­vetkezetnek. A tiszaroffi Aranykalász Tsz figyelmét is több íz­ben felhívták arra, hogy szereljenek fel villámhárí­tót dohánypajtájukra. Ezt a kötelességüket elmulasz­tották, amelyért borsos árat fizettek. Augusztus 22-én villám sújtott a dohány- pajtába, ahol ideiglenesen csaknem tízezer baromfit tartottak. A lángralobbant tetőszerkezet ráomlott a számyasjószágokra és kö­zülük hét és félezer el­pusztult. — A kár értéke meghaladta a 330 ezer fo­rintot. Ugyanakkor egy vil­lámhárító mindössze 8—9 ezer forintba kerül; A megyei tűzrendészet! osztályparancsnokság ezút­tal is felhívja a mezőgaz­dasági nagyüzemek figyel­mét a fokozott tűzvédelem­re. ősszel nagymennyisé­gű mezőgazdasági termény kerül betakarításra, mind­annyiunk közös érdeke, hogv megóvjuk a pusztu­lástól. I i Nyárvégi „csúcsforgalom" a Tiszán A nyárvége kellemes meglepetést hozott a tiszai hajósoknak, ugyanakkor bánatot a vikkendezőknek. Az elmúlt héten lehullott csapadék annyira megduz- zasztotta a Tisza mellékvi­zeit, hogy a folyó jelentő­sen megáradt) Víz alá kerültek a strandok homoknyel­vel, / sőt még a parti füzek egy részét is elborította az ár. A fürdőzés teljesen meg­szűnt. De megélénkült a hajó­forgalom. A Tisza középső szakaszán az ár elvonulásá­nak mintegy másfél hete alatt közel hatszáz-hétszáz vagonnyi árút és épí­tőanyagot tudtak le­úsztatni a szolnoki hajósok. - , Hajózás szempontjából va­lóságos „nyárvégi csúcsfor­galom” van a Tiszán. Ti- szalucról, Tiszafüredről na­ponta érkeznek a homok­kal, kaviccsal terhelt uszá­lyok.­Tokajból hat uszály szállítja a parterősí­tési munkákhoz és az építkezésekhez szük­séges követ. A Ráckeve és a Délibáb — a két személyszállító hajó — is minden akadály nélkül közlekedik Szolnok —Tiszafüred, illetve Szol­nok-—Csongréd és Szeged között. Naponta mintegy százötven-kétszáz utas ve>. szí igénybe a vízi jármű ve­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom