Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-27 / 200. szám

1984. augusztus 27. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP s I Hétköznapesti őrjárat a jászságban Tanulmány, amelynek nyolcvan lektora veit Azzal a kíváncsi, őszinte érdeklődéssel keltünk útra egy hétköznap este, hogy megnézzük, vajon hogyan töltik szabadidejüket az emberek. Három jászsági községbe látogattunk e', négy esti pillanatképet ké­szítettünk, * Hég egy évig Késő délután érünk Jász- felsőszentgyörgyre. — Az fmsz kisvendéglője előtt fékezünk. Ízlésesen berendezett he­lyiség, színes asztalkák, neonvilágítás; Nemrég ké­szülhetett. Először arról érdeklődünk, van-e egyál­talán a községben valami­féle kultúrterem vagy klubszobái — Majd jövőre — mond­ják — amikor elkészül az új művelődési ház. És addig?... Addig nincs semmiféle konkurrenciája az italboltnak, mert hová is mehetnének szemberek? Egy nevet azért mégis megtudunk: — Ézsiás „Szemes” Já­nos, a tsz-ben, ő foglalko­zik az effélékkel: Sovány adat, de aztán egyikünknek eszébe jut, hogy nem messze innen rendbehoztak egy régi kocs­mát: Az aratás idején ott aludtak a kombájnosok. A termelőszövetkezet azt sze­rette volna kultúrterem­nek. Megnézzük! Egy körülbelül nyolc mé­ter hosszú terem, most csak egy durván ácsolt asztal áll benne. Valami­kor ez volt a kocsma ivó­ja. A tulajdonos, egy idő­sebb asszony magyaráz: — Én szívesen odaadnám a fiataloknak, aranyoskám: Szegénykék a porban, a piszokban táncolnak. Ha jön egy eső, menekülnek. Nézzék meg milyen szép környék ez, itt igazán el­lehetnének. — A télen ott tartottuk a zárszámadó közgyűlé­sünket, akkor vetődött fel a gondolat, jó lenne egy kultúrtermet csinálni belő­le — világosít fel bennün­ket az Egyetértés Terme­lőszövetkezet irodájában Győri József agronómus. — Sohasem volt kultúr­terem a faluban? — Csak négy éve vagyok itt, azóta nem. Különösek itt az emberek, még a kis­vendéglőbe sem szívesen mennek be, csak ácsorog- nafc reggelenként az ajtó­ban, megisszák a maguk féldecijét vagy nagyfröccsét, aztán mennek tovább. Tervek, elképzelések min­dig voltak, hogyan lehetne a falunak egy olyan ter­me, ahol művelődni, szóra­kozni is lehetne, de mi lett a tervekből?... Csupán tervek maradtak. Sok el­lenkezője is akadt annak is, hogy a régi kocsma ivó­ját alakítsák át kultúrte­remmé. Sokan azt szeret­ték volna, hogy italmérés is legyen. A házigazda is úgy járt volna a legjob­ban, hiszen az ital jó üz­let. — Tavaly ezt az épüle­tet szerettük volna átalakí­tani, az egyik végében let­tek volna az irodák, a másikban a kultúrterem — fűzi tovább az előző gon­dolatot Ugrin Zoltán üzem­gazdász. Néhány ezer fo­rinton múlott, ennyivel lép­tük túl a felújítási keretet, pedig akkor ősszel munka­erőnk is volt rá. Most már nem érdemes. — Televíziója van á szö­vetkezetnek? — Van, de most rossz. Egy év múlva talán már másképp lesz, hiszen már bontják a 4 millió forin­tos beruházással épülő mű­velődési ház helyén állő épületet. Talán jövőre már elkészül, de félünk, hogy az előzmények után ebbe a szép, új művelődési ház­ba is neh& lesz „becsalo­gatni” a jászfelsőszent- györgyieket; * Pusztamonostori színi próba Egy készülő esztrádmű- sor kellős közepébe csöp­pentünk Pusztamonostoron, A színpadon egy Darvas Szilárd jelenetet próbálnak éppen, a nézőtéren a „ki- bicek’ ülnek, tíz-tizenöt fiú, lány, akik most nem szerepelnek. Nemsokára Magasparti Alfréd, a mű­velődési ház igazgatója is megérkezik. Mentegetőzik, hogy éppen „vizitre” in­dult, és hogy olyan várat­lanul érkeztünk. Különben is nagyon megbízhatóak a gyerekek. A művelődési házban a színjátszókon kívül egy modellező kör is működik, és a fiatalok most alakí­tottak meg egy általános művelődési ifjúsági klubot. Igaz, a klubnak részletes programja még nincs, ezt előbb a KISZ-vezetőségnek kell elfogadnia.­A klubszoba, amely egy­ben könyvtár olvasóterme, itt is — mint annyi más helyen — sokkal szebben, ízlésesebben van beren­dezve, mint a művelődési ház többi része. Csak a televíziót hiányoljuk. — Az nem ebben a szo­bában van — mondják — de most Jászberényben ja­vítják. Búcsúzunk, mennünk kell tovább. Mindenesetre örömmel tapasztaltuk azt is, hogy itt Pusztamonos­toron az italbolt előbb zár, mint a művelődési ház. * Itt minden rendben Fél tíz körül nyitottunk be_ a jászalsószentgyörgyi művelődési otthonba. Az előcsarnokban vagy fél­száz fiatal, akik a társas­játékok, az asztalitenisz és más alkalmatosságok köré csoportosulnak. Jó a han­gulat. A televíziót az elsö­tétített színházteremben mintegy húszán nézik; A klubhelyiség ajtaja nyitva, félórával ezelőtt még ki­lencven asszony tanácsko­zott itt; Egy 18 év körüli fiút szó­lítunk meg az asztalitenisz rajongói közül. — Összejövünk majd minden este. Sokszor van program, ha meg nincs, akkor is mindig akad szó­rakozás. A klub tízig nyit­va van. Ott sakkozni, olvas­ni szoktunk. Szívesen jön össze a fiatalság. Ezt mi is látjuk. Legfel­jebb egy kifogásunk lehet­ne: leányt még mutatóba sem látunk. Csak bent a tv-nél: — Jászalsószentgyörgyön egyébként szemmel látha­tóan minden rendben van... •m hí mm lg. a» Dr. Kiss Gézát csak vé­letlenül találjuk otthon. A kisú jszáUásá gimnázium el­búcsúzott tanfelügyelőjétől, aiki már az ország másik végében, Pécsen dolgozik, a tanárképző főiskola ad­junktusa. Dr. Kiss Géza 1948-baa került Kisújszállásra. Alig néhány hónapja tanított ott, amikor megindult a mozgolódás. Megalakult az első földbérlő szövetkezet, Szöllősi Lukács és néhány társa alapították. És a tör­ténelem tanára jó érzékkel érezte meg, hogyan formá­lódik a történelem. Kap­csolatba lépett az úttörők­kel és 1949-től kezdve gyűj­tögetni kezdte az anyagot egy alföldi mezőváros vál­tozásainál^ felemelkedésé­nek sokszor könnyel írt, nehéz és mégis nagyszerű históriáját 1960-ban a megyei tör­ténelmi pályázaton első dí­jat nyert Ekkor még szinte csak tényanyagot, vázlato­kat tudott eljuttatni a bí­ráló bizottsághoz. Aztán bő­vült terjedt a téma, Kisúj­szállás mezőgazdasága, kul­túrája került a gondosan rendszerező elme munkája A brosúra kiadása nagy­ban megkönnyíti a KISZ- alapszervezetek ‘ munkáját — mondotta Kovács Béla, a KISZ megyei bizottság tagja. — A KISZ megyei végrehajtó bizottságának határozata alapján szep­tember 10-ig minden alap­szervben foglalkozni kell a kongresszus tézisei­vel. A KISZ alapszervi tit­károk kibővített taggyűlé­sen vitatják meg a kon­gresszusi irányelveket; A járási és városi KISZ- bizottságok augusztus 31-ig teljes apparátusukkal érte­kezletet tartanak, melynek keretén belül feldolgozzák a kiadott téziseket. Az elkövetkezendő fel­adatokat három csoportba foglalhatják össze. Meg kell vitatni, hogyan támo­gathatjuk az őszi mezőgaz­dasági munkákat, éltékelni kell az eddig végzett mun­kát és meg kell vizsgál­nunk, milyen az 1964— Papírfílterrel készül a Totó cigaretta A filteres cigaretta iránti megnövekedett igények ki­elégítését gátolja egyebek között, hogy a dohányipar­nak nincs elegendő filter­felrakó gépe, s nem kap a jelenleginél több viszkóz- anyagot a füstszűrőkhöz. A tervek szerint az idén bő­vül a filterfelrakó gép­park, az anyagellátás azon­ban megoldatlan. Az idén mintegy 120 mil­lió cigarettához elegendő kész papír-filtert vásárol­tunk Angliából. A szállít­mány már megérkezett s a lágymányosi dohánygyár megkezdte felhasználását. Még az idén hetvenmillió Totó cigarettát készítenek az angol filterrel. A papír­filter hatása egyenértékű a műanyag füstszűrőével, előnye, hogy tetszetősebb, fehérebb annál nyomán feldolgozásira. Dok­tori disszertáció lett belőle. Azóta közel négy óv telt ed és az anyag tovább nőtt. A termelőszövetkezetek törté­netének megírásáért mosta megyei pályázat első díját nyerte. „Kisújszállás a nagyüzemi gazdálkodás út­ján” — ez volt a címe. Ala­pos mérlegelő, őszinte meg­állapítások, a lényekhez va­ló szigorú ragaszkodás, szé­leskörű adatgyűjtés jelle­mezték ezt a pályaművet — Az én dédelgetett gyermekem azonban egy másik mű — mondotta —, amelyben részben az is ben­ne foglaltatik, amit díjaz­tak. Ez Kisújszállás törté­netié a felszabadulás után. Nézegetem a vaskos kéz- iratköteget. Százhatvanöt_ oldal, csak a második rész­hez adott forrásmunka­jegyzéket böngészem: 140 forrást nevezett meg az alapos kutató. Régi okleve­lek, földosztó bizottsági, népbírósági jegyzőkönyvek, egykori tanúk elbeszélései, tsz-kimutatások szerepel­nek itt Húsz év, s az Al­föld egy darabjának érde­kes, mozgalmas, sokoldalú története, krónika a folyton 65-ös KISZ politikád okta­tás előkészítésének helyzete. A tézisek ismertetése, megvitatása, feldolgozása az egész megyében megin­dult. Különösen a szolnoki járásban halad jól a mun­ka. A kongresszusra való felkészülés jegyében több új alapszervezet alakult a megyében. A mezőtúri láb­belikészítő ktsz-ben 14 fő­vel, a jászdózsai Űj Haj­nal Tsz-ben szintén 14 fő­vel alakult az elmúlt na­pokban új alapszervezet Ráillik ez ai név a köz­ségi könyvtár barátságosan berendezett helyiségére. — Lexikonok, szakkönyvek, szépirodalmi regények, if­júsági könyvek sorakoznak a polcokon. A sok olvas­nivaló még több látogatót vonz. A könyvtár 3836 kö­tet könyve közül nehéz választani. A megyei könyvbarát bi­zottság versenyén a tisza­füredi járás is jól szere­pelt A járási versenyben Lima, '(MTI) Peru egyik nagy temp­lomában fiatal pár járult az oltár elé. Mielőtt azon­ban a menyasszony a bol­dog! tó_ igent elrebegte vol­na, váratlan esemény tör­tént A templom kapujá­ban éles női hang sikoltot- ta: „ő az én férjem!” Az asszony öt kicsiny gyermekétől követve az ol­tár elé járult, s közölte a megdöbbent lelkésszel, hogy a „boldog vőlegény” nem más, mint az ő hites változó, alakuló, Sejlődd világra. Nem akárrmlyea lektorai voltak dr. Kiss Gézának. Arrtikor elkészült műve egy-egy részévei hóna alá fogta a kéziratk&teget és el- ment a Sallai-telepre, ahol összegyűltek vagy nyolcva­nén, köztük Daku István bácsi, a földosztó bizottság volt elnöke és Toros István bácsi, aki a termelési bi­zottságot vezette annakide­jén. És nagyon izgalmas do­log volt hallani az alapítók, a régiek szájából: igen, így volt, igazat írt a tanár úr. Egy ízben a 48-as kaszinó­ban jöttek össze, este hál­ta fél tizenegyig ülték kör­be a kályhát és akkor is afig akarták elengedni. Szinte félelmetes ezeknek az ■ idős parasztembereknek az emlékezete. S ez a mér­legelő, bíráló, aprólékos pa­raszti emlékezet egyenérté­kűnek bizonyult az írásbeli dokumentumokkal. Velük, Kisújszállás történelmének igazi formálóival élte és írta értékes tanulmányát dr, Kiss Géza, a ma történel­mének szorgos kutatója. i- hí — »Önkéntes" biztosítás Sok ember bosszúsága, hogy nem lehet 6 Ft-os bérletet kapni. Elvileg van ugyan 6-os bérlet, gyakor­latilag azonban a kalauzok­nál csak 6.50-esi, biztosított bérletet lehet kapni a hét bármely időszakában: Jó lenne, ha a dolgozók bosszúságának megszünte­tésére az „önkéntes” bizto­sításnak ezt az „önkényes”, erőszakos módját megszün­tetnék. Vagy akikor valaki a mi könyvtárunk nyert első helyezést: — A helyi könybarát bizottság már kétszer rendezett író—ol­vasó találkozót. Először Tí­már Mátét, másodszor J. Horváth Lászlót láttuk vendégül. Jó lenne, ha községünk­ben rendszeresítenék a könyvismertetéssel egybe­kötött vitaesteket. Ábrahám Tamás Tiszaderzs ura, aki reggel azzal távo­zott a családi hajlékból, hogy munkát megy keresni. Az állítás alátámasztására az anyjuk szoknyájába csimpaszkodó kicsinyek kó­rusban kiáltozták: „papa, papa!” A „gondos családatya ” ezt azonban már csak messziről hallotta, mert a megdöbbenéstől elájult menyasszonyát és síró csa­ládját faképnél hagyva fu­tásnak eredt, a szégyenlete­sen csúffátett ara bosszúért lihegő fivéreitől üldözve, Kongresszusra készül a KISZ Megjelent a Kommunista Ifjúsági Szövetség Kongresszusi téziseinek gyűjteménye elesne a prémiumtól? <— Cs.-né — A tiszaderzsiek második „otthona” Esküvő váratlan közjátékkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom