Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-27 / 200. szám

1#W. augusztus 2Ti SZOLNOK MEGYEJ NÉPLAP 3 Október végére teljesíti éves tervét a túr kévéi Gépjavító Állomás 1,5 millió forint beruházásra — Erősödik a szocialista brigádmozgalom — új szakmunkásgenerációt nevelnek Villanyhálőzat- bővítés Tiszaőrson A túrkevei Gépjavító Ál­lomáson már elcsendesed­tek az izgalmas napok hul­lámai: ma már természet­szerűleg nem jelentkezik a mezőgazdasági gépek fő­javításának igénye. A gé­pek karbantartását, a hiba- elhárítást a műhelykocsik utazó szerelői végzik; Csu­pán a kenderkombájmok üzemben tartása okoz gon­dot, mivel néhány fontos alkatrész hiányzik a rak­tárból, s bizony előfordul­hat, hogy egy-egy gép emiatt késve tér vissza a munkába. Míg júniusig az állomás javító kapacitásának 70 százalékát a mezőgazdaság kötötte le, addig jelenleg csak mintegy 10 százalékát. E változás nyomán elő­térbe kerültek a profil munkák: a pótkocsik felújítása, a Tátra típusú tehergépko­csik főjavítása, karbantar­tása és a kultúrált szerviz­szolgáltatás fokozása. A műszaki osztályok pe­dig megkezdték a kombáj­nok, arató- és fűkaszáló­gépek főjavításának előké­szítését. A tervek szerint november elsejétől az év végéig a műhelyekben is befejezik ezt a munkát, ez­zel a csúcsidőszakot előbb­re hozzák, egyenletesebbé teszik a termelést. így el­kerülik a torlódást, s jö­vőre határidőre készenlét­ben állnak ezek a gépek, A programkészítés mel­lett a gazdasági eredmé­nyek vizsgálatára is sor került, Áz adatok jó fényt vetnek az állomás dolgozóinak munkájára. A teljes terme­lés terve 54.8 millió forint, amelyből augusztusig 39 millió forintot teljesítettek, a tervnek 71 százalékát. — Az előirányzott 75 000 nor­málholdból 48 000-et meg­munkáltak. Előzetes szá­mítások szerint szeptem­berig az éves terv 80—82 százaléka valósul meg, ok­tóber végére pedig teljesí­tik az 54.8 millió forint teljes termelési tervüket. Nagyon szép fejlődést jelez az egy személyre eső termelés mutatója: tavaly azonos időszakban 90 000 forint (ez az idei tervszint) volt, ma 113 000; Az eredmény további foko­zására van mód, hiszen még jó négy hónap van az esztendőből. Az állomás az első félévét megközelí­tőleg félmillió forint vesz­teséggel zárta, azonban e hónap végétől kezdve rö­videsen rentábilissá válik, sőt többletnyereséget hoz létre december 31-ig. A vállalat fejlesztésére 1.5 millió forint áll ren­delkezésre. A vetést megelőzően fon­tos a mag csávázása. Ter­melőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok a kenderes! növényvédő állomástól igénylik ezt a munkát, mintegy 2100 vagonnal. A napokban tették közzé vé­dekezési felhívásukat a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben. Ezenkívül körzeti ag- ronómusaik figyelmeztetik a szövetkezeteket, tanácso­kat adnak a csávázás meg­szervezésére, az időpont megjelölésére. A munkát 14 magyar gyártmányú tip. PC csává­zógéppel végzik. A gépek­re két műszakot terveztek, védekezési módszer: nedves vagy nedvesített porcsává- ■U. Ebből az összegből fest5- és lakatos műhely épül, il­letve kazánház. A beruhá­zás kivitelezése még jövő­re is tart. A felújítási ke­retből az asztalosműhelyt és a raktárakat korszerű­sítették. Egyre erősödik a terme­lés lendítője, a szocialista brigád mozgalom és nö­vekszik az újítók tábora is. A szocialista címért tizen­öt kis közösség versenyez. Tavaly 120 000 forint utó­kalkulált népgazdasági ha­szon származott újítások­ból, az idén eddig 254 000 forint; A szőlészeti brigádveze­tők annál a kisholdnyi sző­lőnél gyülekeztek, amelyet 1962 tavaszán ültettek. Ja­kab József elnökhelyettes és Nagy elvtárs, a tsz párt- titkára is közéjük telepe­dett. Beszélgették, de köz­ben mind gyakrabban né­zegettek az út felé. Kit várnak? Mire készü­lődnek? Hamarosan választ kaptunk e kérdésekre, mert lovasfogaton megérkezett a tsz-elnök, s vele együtt a vendégek, a dobrudzsai testvérszövetkezet tagjai. Néhány perc, s mór a sző­lőtőkék között haladva, meg-megállva folyt a szak­mai tanácsadás, vélemény- csere. A sok száz hold sző­lőnek ez a kis darabkája különösképpen érdekelte a vendégeket. Náluk, a 420 hektár szőlővel rendelkező Román—Magyar Barátság Tsz-ben ugyanis ez a fajta adja bevételük 80 száza­lékát. S az Afus' Ali nevet viselő nagyfürtű csemegeszőlő gyökeres vesszőit ők küld­ték a cserkeszöllői tsz-nek. Most, hogy a Magyar—Ro­mán Barátság Tsz vendé­geiként itt töltöttek egy hetet, nem mulaszthatták el, hogy megtekintsék a két kollektív gazdaság ba­rátságát is jelképező szőlő- parcellát. Calin Constantin, a test­vérszövetkezet elnökhelyet­tese, s egyben párttttkára, valamint Haralabie Neaju brigádvezető nagy szakér­telemmel magyarázta ven­déglátóiknak, hogyan metsz- szék miként ápolják ezt az értékes fajta szőlőt. Da­niié, a fiatal kollektivista A munka augusztus 25-én kezdődött és október 10-ig tart. Legelőször földbe ke­rülő őszi árpával kezdik, utána következnek a búza ás más növények. A KARCAGI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET kézihímzésre és azsurozásra bedolgozókat leivesz Az állomás tervezett lét­számmal érte el a terme­lési eredményeket. A negyedik negyedévben újabb harminc munkást alkalmazhatnak, ezért há­zon belül biztosítják az utánpótlást: szakmunkás­képző tanfolyamot indíta­nak. További létszámfej­lesztés a perspektíva, mivel a termelés volumene is je­lentős növekedés előtt áll; Száztíz ipari tanuló készül ezen a gépjavító állomáson a szakmunkás vizsgára. — Két éven belül valameny- nyien befejezik tanulmá­nyaikat. Szükség lesz rá­juk. is érdeklődéssel négezette a szépen kezelt, hatalmas fürtöket érlelő szőlőtőkéket. Adriana, a bájos fiatal- asszony pedig meg is kós­tolta termésüket. N. K. Moszkva, (TASZSZ) A KGST vaskohászati ál­landó bizottságának speciá­lis csoportja befejezte ta­nácskozását Moszkvában. A KGST-tagországok ko­hászati szakembereiből álló csopo* látogatást tett Szerdán elutazott Cseh­szlovákiába a Magyar Par­tizán Szövetség küldöttsége, amely részt vesz a szlovák nemzeti felkelés 20 évfor- lulója alkalmából Banska- Bystricán és Csehszlovákia más városaiban sorrakerü­Már üzeme1 a kunsági .birkacsárda" A mezőagzdaság! kiállí­tás kunsági „birkacsárdá­ja” — amelyet a karcagi földművesszövetiíezet üze­meltet — már megkezdte működéséit. Egyelőre még csökkentett létszámmal és fél kapacitással a kiállítás előkészítésén dolgozóknak főzik az ízletes binkapör- koltet. Amikor a Vasas Szak- szervezet megyebizottsági titkárának irodájába lép­tem, akkor hangzott el ez a mondat: — És képzelje él, Hegyes élvtárs, olyan dolgozó is akad, aki nyolc, tíz hónapi tagdíjjal el van maradva... Itt abbahagyta, de érezni lehetett a hangjából, ho­gyan folytatná tovább... — ... nálunk ilyesmi nem fordul elő. „Nálunk”. mármint a nyugdíjasoknál. A két em­ber — aki a titkár szobá­Csehszlovákiában, Lengyel- országban, Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániá­ban és a Szovjetunióban s ezekben az országokban megismerkedett tizenegy kohászati üzem munkájá­val. ló ünnepségeken. A kül­döttséget Nógrádi Sándor ! volt partizánparancsnok, az 1 MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, a Ma- j gyár Partizán Szövetség ; Országos Bizottságának tag­ja vezeti. (MTI) I Áss idén 4450 folyóméter villanyhálózat-bővítés ké­szül Tiszaőrson, közel fél­millió forint értékben. A munkálatokat a megyei ta­nács építési és szerelőipari vállalata végzi. A hálózat- bővítés ebben a hónapban kezdődik meg, befejezésére ez év decemberében kerül jában elmélyedve egyezte­tett valamit, s csak időn­ként szólalt meg egyikük vagy másikuk, ha a társára várnia kellett — feje felett már jócskán elszállt az idő. Hegyes István megyebi­zottsági titkár bemutatta őket. — Fancsali Lajos és Me­ző Imre, a Vasas Szakszer­vezet nyugdíjas bizottságá­nak vezetői. Elmondották, hogy a ve­zetőség újonnan választott harmadik tagját, Siroki Erzsébetet várják, aki a elhasználódottságára gya­nakszik. Egy részük már hét évess tehát kiöregedett, rosszabb a megtermékenyü- lésük és utódaik ellenálló­képessége. Ezért harmincat még az idén kiselejteznek és ötven előhasú kocát ál­lítanak be a tenyészetbe. Át­menetileg több kocát tar­tanak (százhúszat), hogy a szükséges hízó alapanyagot előállíthassák. A malacnevelés vissza­esése maga után vonta a hizlalást is. Tavaly 1299 hízót értékesített a szövet­kezet az állami vállalatnál, az idén 1500 átadását ter­vezi. Idáig 824 hízót — 107 kilogrammos átlagsúly­ban — vittek el a gazda­ságból. Jelenleg 390 hízik, s újabb csapatokat fognak hízóba. Annyi azonban már most is látszik, hogy a hiz­lalása tervet darabszámban nem fogják teljesíteni. Ezt ráhizlal ássál igyekeznek pótolni, hogy árbevételi kiesésük ne legyen. Tavaly 5.3 kilogramm takarmányt használtak fel egy kilogramm súlygyara­podáshoz. Ez is sok. 1964 első negyedében 4.7, a má­sodikban 5,8 kilogramm mennyiség kellett. Pedig köztudomású, hogy a téli hónapokban az életfenn­tartó takarmány mennyisé­ge mindig nagyobb arányú. Ám a nagyarányú elhullás növeli a felhasznált takar­mány mennyiségét is. Tavaly egy kilogramm sertéshús előállításának ön­költsége 15.90 forint volt. A hízók kilogrammja után 2.08 forint plusz árbevétele lett a szövetkezetnek (A tiszaföldvári Ijenin Tsz- ben az egy kiló hús elő­állításához 4.5 kiló takar­mányt használnak fel, s egy kiló sertéshúst csak 11.90 forintért termelnek.) Az el­hullást figyelembe véve az idei önköltség tovább nö­vekszik Tiszaderzsen. Az önköltség növekedé­sével párhuzamosan csök­ken a tsz jövedelme. Ez arra kell, hogy ösztönözze a közös gazdaság vezetőit, mielőbb szüntessék meg a sertéstenyésztés és hizlalás visszaesését. — m. L — Emellett az idei község- fejlesztési összegből jelen­tős mennyiséget fordítanak park karbantartásra, fásí­tásra, belvízlevezető árkok felújítására, könyv-beszer­zésre. A járási körzeti orvosi rendelő megvalósításához mintegy 18 ezer forinttal járulnak hozzá. megboldogult Vénusz Lász­ló szaktársuk helyett iese a gazdasági felelős. — A mi tagságunk, a jó öregek csak egyszer lépnek ki a szakszervezetből, de akkor azután örökre be­csukják a tagsági könyvet — mondta szomorúan Fan­csali Lajos. — Addig viszont dolgo­zunk — terelte más vá­gányra a beszélgetést Mező Imre. Később megtudtam, hogy ő még nem is nyug­díjas, három év múlva éri el csak a hatvanat. Ráesett a választás és ő vállalta a titkári teendőket A felsza­badulás óta tagja a szak- szervezetnek. Volt már megyebizotteági titkár is. Jelenleg MEO-s a török­szentmiklósi gépgyárban. Lajos bácsi mögött viszont már töl?b évtizedes moz­galmi múlt áll. f=- Ügy emlékszem, 1921- ben kerültem csak bele iga­zán a szákszervezeti mun­kába. Szolnok város Villa­mosipari vállalatánál dol ­goztam. (A mostani TITÁSZ elődje volt.) Néhány fillér béremelést kértünk. .Olyan természetem volt, hogy az igazságot nem tudtam ma­gamba fojtani. A sztrájk egyik vezetője lettem, — Győztek? — Igen. Mindenki meg­kapta a fizetésemelést; Mi ketten. Török Lajossal, akik a munkások nevében tár­gyaltunk, viszont a munka­könyvünket kaptuk meg. Kidobtak bennünket. — Most mivel kell fog­lalkozni a bizottság vezetői­nek? — A mostani körülmé­nyek között sem könnyebb a munkánk. Havi ezer fo­rint segélykerettel rendel­kezünk. Ezt igazságosan, az egyes emberek szociális kö­rülményeit figyelembevéve kell elosztanunk. Higyje él, nem könnyű feladat — só­hajtott Fancsali Lajos. — Aztán meg segíteni kell az embereket olyan esetekben, amikor más nemigen segít. Például se­gítséget nyújtottunk Béri Elek karcagi nyugdíjas ház­tetőjavításánál. Törökszent- miklóson Kada József szak­társunk házának a hátulja a két év előtti nagy eső­zések következtében kidőlt. Segítségére siettünk. Ki­jártuk azt is, hogy Sütő István, aki szintén török­szentmiklósi lakos, hét éve beadott igénylésére gázpa­lackot kapjon. — Van panaszunk is — mondta Fancsali Lajos, mi­re Mező Imre is helyeslőén bólogatott. — Itt van ez a nyugdíjas üdültetés. Két kimondott nyugdíjas üdülő van. Egyik Alsógödön, a másik a Normafánál, Buda­pesten. Nem vagyunk mi válogatósak, azt előre bo­csátom. De az ilyen idős emberek, mint mi vagyunk, valamilyen betegséget ke­vés kivétellel már össze­szedtünk. Gyomorbajt, szív­bajt vagy reumát. Az a ké­résünk. hogy a beutalók nagyrészét ilyen gyógyüdü­lőkbe kapjuk. — Szép munka ez — mondta Mező Imre —, se­i gíteni és gondoskodni 154 | idős, támaszra szoruló -'W vasas dolgozóról. Bognár júuor Csávázzák az ősziek magját T a pasztalatcsere a szőlőben Sertéstenyésztési és hizlalási gondok Tiszaderzsen A korábbi években híres volt a tiszaderzsi Kossuth Tsz sertéstenyészete és hiz­lalása. Kocáik évente két­szer malacoztak és mini­mális volt náluk az elhul­lás. Olcsón hizlaltak, hét­nyolc hónapos hízókat szál­lítottak, s alacsony volt a felhasznált takarmány mennyisége. Az utóbbi hónapokban mintha visszaesett volna Tiszaderzsen a tenyésztés és a hizlalás színvonala. Legalábbis ezt mutatják a tavalyi és aa 1964. év első és második negyedévének összehasonlított adatai. mi okozta a nagyarányú e hullást Tiszaderzsen? Erre a kér­désre sem az állattenyésztő, sem az állatorvos nem tud egyértelműen válaszolni. — Sőt, a boncolás nem tu­dott fertőző elváltozást ki­mutatni. A szövetkezetben 50 centiméter mélyen fel­szedték az ólak földjét, s friss földet döngöltek le bennük. Kimérték a kút A KGST országok kohászati szakembereinek tanácskozása Csehszlovákiába utazott a Magyar Partizán Szövetség küldöttsége sor. 154 öreg va és még kettő A 83 kocától tavaly át­lagosam 16 malacot nevel­tek fel. Az anyák az idén is kétszer fialtak, ám az átlag 14.5-re csökkent. A világrajött 1499 malacból 67 még szopós korban, 135 pedig választástól négy hó­napos korig hullott el. Kü­lönösen érzékeny veszteség érte a közöst a hízóknak valók pusztulásával, hisz felnevelésük, takarmány- felhasználásuk tetemes ki­adást jelentett. S ez a fo­lyamat valószínű tovább tart, mert az augusztusban világrajött malacok még a választási kort sem érték el. Vajon vizét és fertőtlenítették. Ám a következő csapatnál sem szűnt meg az elhullás. Pedig a gondozók is a ré­giek, s lelkiismeretességük- köz Lem fér kétség A szakvezetés keresi a pusztulás okait és a kocák

Next

/
Oldalképek
Tartalom