Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-26 / 199. szám
SNi augusztus 36. SZOLNOK IBGXia NÉPLAP "'“V' V 5 A szerkesztőség postájából Olvasóink írják ÉRDEMES BIZTOSÍTANI A jászárokszállási háziipari szövetkezet a napokban lesz tizenkét éves. Az alapító nyolcvanegy tag helyett ma már nyolcszáz- húsz ember dolgozik a szövetkezetben. Vagyonunk hamarosan eléri e hárommillió forintot* Nem kis dolog erre vigyázni. Minden eshetőségre számítva biztosítottuk vagyonúnkat. Nem kívántuk a kárt, s mégis bekövetkezett. Az egyik export szállítmányunkból 246 szépen hímzett női blúzunk elveszett. A kár összege 44 198 forint volt. Ez körülbelül kétheti nyereség- részesedésünket vitte volna el. Kártérítésért az ÁB- hoz fordultunk. Nem csalódtunk. Az ügyet kivizsgálták, s kártérítés címén a teljes összeget kifizették* Jól esik róla írni* Csikós Miklós Jászárokszállás CSALÓDÁS BEREKFÜRDŐN A strandot itt Berekfürdőn is a nyaralók százai keresik fel, hogy kellemesen töltsék el nyári pihenőjüket. Azonban nemcsak a strandolás a kellemes nyaralás feltétele, hanem olyan külső kellékei is, mint például a fürdőzők gyors, udvarias kiszolgálása. — Nem a strandról van szó, hanem a mellette lévő vegyesboltról. A boltban négy eladó van, mégis a nap bármely szakában negyed-, sőt félórákat kell várni, míg kiszolgálják a vásárlókat. Sok kellemetlen bosz- szúságtól mentenék meg a bojt dolgozói a nyaralókat, ha egy kicsit fürgébbek lennének. — CSONGRÄD Hl AB A SZÓLUNK. VAN ÖRA, NINCS ÖRA! Nemrégen vettem egy ébresztőórát Zagyvarékason a papírboltban. Egy évi jótállással adták; Az ébresztőóra azonban hamarosan felmondta a szolgálatot. Visszavittem; Az órát elküldték a központi irodából — hogy hová nem tudom, — de nekem ez- ideig nem adták vissza. Ennek több mint kéthó- napja már, s azóta reggelenként hiába várom, hogy az óra ébresszen. Attól félek, letelik a jótállási idő, a pénzem is odavész, viszont órám sem lesz. Polónyi István Zagyvarékas sorban a minőséggel van baj. Aug. 17-én például a karalábé levesen egy gramm zsír nem volt és inkább beillett főzeléknek az elázott csigával, mintsem levesnek. Előző szombaton rizsleves CIKKÜNK NYOMÁN Lapunk július 30-i számában „Szikvizet, bambit leérünk!” címmel irtunk a vasútállomás Utasellátó pavilonjainak hűsítőitallal való ellátásáról. Ebben többek között foglalkoztunk a megyeszékhely szódavíz ellátásával is. Cikkünkre a Szolnok megyei Szesz, Üdítőital és Műjéggyártó Vállalat igazgatója válaszolt: „Vállalatunk április 1-ével történt átszervezése során vette át a szolnoki szikvíz és bambi előállító üzemét. Mindkét részleg két műszakban dolgozik. Az elmúlt évhez viszonyítva a második negyedévben mintegy 80 ezer literrel több szikvizet és 210 ezer literrel több üdítőitalt gyártottunk és hoztunk forgalomba. A szikvíz és üdítőital gyártó üzem részére Szolnokon, a Mártírok útja 12. szám alatt egymillió forintos költséggel megkezdtük az új telep építését. Megkaptuk o két töltő automatát, a hozzátartozó karbonizáló berendezéssel. így amennyiben a jelenleg is fennálló szállítási nehézségeink megoldódnak, jövőre ki tudjuk elégíteni a la'zosság igényét.” Ollerinyi Jenő igazgató Panaszok, intézkedések NEM KELL ENGEDÉLY Szilágyi László törökszentmiklósi olvasónk panasszal fordult hozzánk. Megírta, hogy bejelentést tett a helyi tanácshoz Busi Imre ellen, aki nem megfelelő -r- napraforgó és csutkaszárból — kerítést készített. Kérte a tanács intézkedését, mivel több szerződött csirkéje eltűnt. Olvasónk bejelentésének helytadva a tanács intézkedett, de nagyon hosszú határidőt szabott meg annak kijavítására. Panaszolta továbbá olvasónk, hogy Busi Imre az ő mezsgyéjére épített több mellékhelyiséget. Tudomása szerint ehhez a tanács engedélye szükséges. Panaszát a törökszentmiklósi városi tanács megvizsgálta, s megállapította, hogy a szóbanforgó melléképületek a szabályzatnak megfelelően lettek építve és mivel alapterületük nem haladja meg a hat négyzetmétert, ahhoz engedély nem szükséges. A mezsgyén lévő kerítés kijavítására vonatkozó határidő módosítása pedig nem áll módjában a város- si tanácsnak* ITTAS EGYÉNT NEM SZOLGÁLNÁK KI Ittas egyéneket szogáltak ki Szajolban a vasutas székházban rendezett reggelig tartó táncmulatság alkalmával — panaszolta Szabó Imréné szajoli olvasónk. Panaszával a MÉSZÖV kereskedelmi főosztály vendéglátóipari osztályát kerestük fel, s az osztály munkatársai helyszíni vizsgálatot tartottak. A vizsgálat szerint nem bizonyosodott be, hogy a jelzett helyiségben ittas egyéneket szolgáltak volna ki A panaszttevőt is megkeresték, aki — mivel egyetlen Szabó Imréné van a községben — meglepődve vette tudomásul, hogy nevét valaki jogtalanul használta. Ennek ellenére az fmsz ismételten megszigorította a már előzőleg kiadott rendelkezést és fokozottabb gondot fordít arra, hogy sem ott, sem másutt ittas egyéneket, ne szolgáljanak ki* HELYESBÍTÉSRE NINCS LEHETŐSÉG Háztáji föld adóztatásával kapcsolatos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz Csepesz Imre, a cser- keszöllői Magyar—Román Barátság Tsz elnöke. Panaszát a megyei tanács vb pénzügyi osztálya vizsgálta meg, s a következő választ adta: Az 1955. évi 35. számú törvényerejű rendelet 1* §* 1. bek* a) pontja alapján mezőgazdasági lakosság általános jövedelmi adóját köteles fizetni az, aki az ország területén az adóév első napján gazdaságilag művelhető földterületet bármilyen címen használ. — Ezek szerint a cserkeszöl- lői községi tanács vb pénzügyi csoportja a fenti jogszabály alapján helyesen járt el, s így az adókivetés helyesbítésére törvényes lehetőség nincs. Szerkesztői üzenetek Bódi Dezső, Csépa: Rokkantsági nyugdíja ügyében döntés született, s így 1964. április 6-tól rokkantsági nyugdíjra jogosult. Szokolai Béla, Abádszalók: Leveléből az állapítható meg, hogy az örökhagyó 1934-ben halt meg, nyolc gyermeke volt, akik közül kettő 1914 óta nem adott életjelt magáról. Nyilvánvaló, hogy a hagyatéki eljárás során, ha nem volt birtokukban a holttá^ nyilvánításról szóló határozat, a vagyon nyolc egyenlő részre osztható. Mivel a holttá nyilvánítás csak 1960-ban történt meg, így ezeket a határozatokat a közjegyző, illetve a telekkönyvi hatóságnál kell bemutatni, s ezután történhet meg, hogy az elhaltak részére juttatott vagyonrészt az életben maradt testvérek, vagy az elhaltak örökösei részére telekkönyvez- zék. Kovács János, Szanda- szöllős: Alkoholelvonókúra előtti kivizsgálásra a hét bármely napján — szombat kivételével — reggel nyolctól éhgyomorral a szolnoki rendelőintézet idegosztályán lehet jelentkezni. A vizsgálat eredményétől függ, hogy milyen és mennyi időre kell a kúrát eszközölni. V. Jenő, Budapest: Beküldött elmélkedését sajnos nem használhatjuk. Róla alkotott véleményünket egy kiragadott mondata fejezi ki legmeggyőzőbben! „Szatírát írni nehéz és kétségtelen olyan írói feladat, amelyiket születési adottság nélkül nem mindenki gyakorolhat.” A Csokonai úti 83-as élelmiszer bolttal kapcsolatos panaszosoknak, Szolnok: Kérjük írják meg nevüket, hogy panaszukkal érdemben foglalkozhassunk. Tájékoztató az iskolai javítóvizsgákról A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szeirint az iskolai javító vizsgákat országszerte augusztus utolsó napjaiban tartják. Az általános iskolákban és a gimnáziumokban a javító vizsga napjait az igazgató állapítja meg, s az időpontot az iskolai hirdetőtáblán teszik közzé. A javítóvizsga idejéről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról az iskola a tanulók szüleit (gondviselőit) értesíti. Ha a tanuló a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A tanköteles korúaknak — 16 éves korig — előzetes jelentkezés nélkül, bizonyítványukkal kell megjelenniük a' vizsgabizottság előtt. A tanköteles kort túlhaladottak legalább két nappal a kitűzött vizsganap előtt személyesen, vagy írásban kötelesek jelentkezni a javítóvizsgára, s a jelentkezéskor bizonyítványukat át kell adniok az iskola igazgatójának* Ha az augusztus végi javítóvizsgát — igazolt ok miatt — a tanuló elmulasztja — az iskola igazgatója november 1-ig vizsga- halasztást adhat. Az osztályzó és különbözeti vizsgákról a rendelkezések kimondják* hogy az augusztus végén sikerte- telen osztályozó, vagy különbözeti vizsgát tett diákok november 1-ig javító- vizsgára jelentkezhetnek* Sikertelen javítóvizsga nem ismételhető meg: a tanulónak ez esetben osztályt kell ismételnie* A javítóvizsga egyébként csak szóbeli részből áll* kivéve természetesen a rajzot, továbbá az éneket, zenét, testnevelést, gyakorlati foglalkozást és szakmai gyakorlatot, amelyekből gyakorlati és szóbeli vizsgát is kell tenni* Hétszázezer Hétszázezer diplomata. Óriási szám. Ha ösz- szeadnánk a világ minden nagykövetségének, konzulátusának, kereskedelmi képviseletének létszámát, akkor se kerekedhetnék ki ekkora szám. Kinek van eny- nyi diplomatája? Nekünk. 1964. január 1-től július 31-ig 692183 követet küldtünk a világba, keletre, nyugatra, délre, északra. A Külügyminisztériumból? Nem. Üzemekből, szövetkezetekből, irodákból és kisiparosműhelyekből, iskolákból és egyetemekből. Eny- nyien jártunk külföldön. És minden utas nagykövet egy kissé. Képviseli hazánkat, népünket, amelynek útlevelét a zsebében hordja. Ha akarja, ha nem. Ne gondolja senki, .hogy félkiló füstölt szalonna zsebkendőre való „csencse- lésével” vagy két rúd szalámival a Magyar Népköz- társaságot reprezentálja. Az a — közismertté egy újságcikkből vált — turistacsoport se pályázhatott ilyen babérokra, akik történetesen egy olasz határállomás egész babérbokor-állományát hazahozta — krumplilevesbe. Azért ezek a hazánkfiai mégiscsak diplomatáink voltak. Rossz diplomaták, akik saját és nemzetük tekintélyét adták el fillérekért, illetve filléres értékekért. Sajnos* a hétszázezer között akadnak rossz diplomaták, akik kihívó viselkedéssel, kulturálatlansággal, nagyon is észrevétetik magukat. Ezek súlyos szavak és bizonyára van, aki erről olvas vagy hallva, méltatlankodni kezd: micsoda követelményekkel lépünk fel a külföldre utazó turistával szemben! Talán azt akarjuk, hogy holmi néma és illedelmes kirakatfiguraként utazza át. a nyári, szabadságát? Elvégre azért utazik, hogy. pihenjen, kikapcsolódjék... Ehelyett mi honfiúi kötelességről beszélünk. Mi ez a kötelezettség? Miféle terheket szeretnénk a nyakába rakni? Nem ijesztő terhekre gondolunk. Nem arról van szó, hogy valaki ne utazzék kényelmesen, ne érezze magát jól. Az a kérdés, mit ért valaki utazás alatt? Hallottam a Szepesség szép városaiban járt magyar utastól, hogy Lőcse piacán valami nyolcadrangú pesti divatcikket kínált neki eladásra egy autóbuszról lekászálódó hazánkfia, s arra a kérdésre, hol a csoportja, azzal reagált: „Ki olyan ütődött, hogy az oltárt nézegesse — menjen be a templomba, nincs ott három ember sem!” Igen, többen valóban nem értek rá műkincseket vagy történelmi nevezetességeket nézni: húsz vagy ötven koronás üzleti ügyeikkel voltak elfoglalva. Hogy ez a magatartás nem népünk műveltségi színvonaláról és nem is a külföldi utak valódi céljairól árulkodik, azt aligha kell bizonyítani. Újabban vicclap-téma lett, hogy külföldre üres bőröndökkel kell utazni, s azt hazafelé természetesen meg kell tömni. Ismerek embereket, akiknek a külföldi út második fele már a nagy szorongás kezdetét jelenti, mert napokon át azon tűnődnek, mivel tudják kijátszani a vámvizsgálatot. Lesz, aki azit feleli erre: mások is, más országok polgárai is viselkednek így. Ez lehet. De mi a magunk restelnivalóit és a magunk elkerülhető szégyenét szeretnénk a lehető legminimálisabb mértékre szorítani. Nekünk a saját fejünk fáj a legjobban, és mindenekelőtt a saját hazánk jóhíre drága. S azok a további százezrek, akik ezután utaznak, ne feledjék: követi megbízólevél nélkül is magukkal viszik diplomata megbízatásukat — R. F. — MORÁL 1963 NYUGATNÉMET FILM Sorban állnak a jegyért a mozipénztár előtt, bizonyára azért, mert úgy gondolják, hogy mulatságos lehet az az erkölcs, mely így szerepel a címben: Morál 1963. Az is, és ez a mulatságosság meglehetősen régi: bort inni és vizet prédikálni már az őskorban divat volt. A mulatságosság régi, csak a mulatság változik. Itt újgazdagok sznobizmusának formájában jelenik meg s ez maga is mulatságos. A j klasszikus ókor és a rene- I szánsz orgiáinak utánérzé- I seit látjuk s mindezt egy Í jókora giccs, a „barokk ágy” tetőzi ba. Rolf Thiele, a film írója és rendezője a mese sodrába jól illő ezer apró epizóddal, ötlettel fűszerezi a polgári „kettős morál” színes paródiáját. A barátnőit a templomban kiszemelő álszent öregúr, az „Emberi kapcsolatok ápolására alakult társaság” villáját katonai távcsővel figyelő nyugalmazott tábornok remek figurák; kitűnő megszemélyesítőik: Charles Regnder és Rudolf Forster. A riporter gyöngébb szerepét is jól játssza Mario Adorf. A filmet sok jó film- ' szerű megoldás és jól alkalmazott montázsok teszik . változatossá*. | A jászapáti fűtőház dolgozója vagyok, s o helyi földművesszövetkezet éttermében előfizetéses ebédet eszem. Sajnos, az ott főzött menü a hét hat napjából három alkalommal kifogásolható. Elsővolt vegyítve tojásos rántottlevessel. A tükörtojásnak tisztelt ételre pedig inkább illett a rántotta. Többször reklamáltunk, de eddig még nem változtattak a helyzeten. Barta Lajosné Jászapáti
