Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

)9G4. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP § Figyelmeztető gondolatok a cukorgyári kampány előtt Tizenkét színű a nyári divat Naponta négy-öt, sőt gyakran hat mázsa festéket kévernek ki a Goldberger Textilgyár boszorkány­tellárnyalatokkal szemben. A nyár divatos textilanya­gai telt, fedett mintájúak. Szinte egymás tetejére rak­mutívumai most a virágú— De nem akármilyen virág, hanem elsősorban a rózsa sokféle stilizált váltoeatá­A Szolnoki Cukorgyár — amely 1964. január 1-e óta a Magyar Cukoripar gyáregységeként működik — az 1963—64. termelési évadban részben berendezé­seinek avultsága, részben munkaerőhiány miatt nagy nehézségekkel küzdött és felkészülése az ez évi kampányra szintén nem zavartalan. fl tét: kétmillió dollár Az 1964/65-ös termelési idényben a cukorgyárnak kevesebb répából lényege­sen több cukrot kell ter­melnie, mint az előző év­ben. Ennek pedig alapvető feltétele a 'cukorveszteség csökkentése, tehát a terme­lési idény időtartamának lerövidítése. Ez annál in­kább is szükséges, mivel_a kampány időszak elhúzódá­sa miatt szakemberek szá­mítása szerint évente — or­szágosan — körülbelül 15— 20 ezer tonna, mintegy két millió dollár értékű cukor megy veszendőbe. Nemcsak a cukorkihoza­tali arány csökkent, hanem a gyár gépi berendezései­nek avultsága miatt az elő­állított cukor minősége sem felelt meg az előírt köve­telményeknek. A szolnoki gyáregység az 1963/64. gaz­dasági évre tervezett 30 szá­zalékos 1-es színskálájú cu­korarányt nem teljesítette, a gyártott cukor színminő­sége többségében a 4-es színskálának felelt meg, — amely exportra nem alkal­mas. A termelési berendezések korszerűtlenségének meg­szüntetésért a Szolnoki Cu­korgyárban nagyarányú re­konstrukció folyik melynek eredményeként a gyár napi répafeldolgozási kapacitása a jelenleginek kétszeresére nő. A rekonstrukció mosta­ni szakasza két fő részből áll: az úgynevezett répaol­dal fejlesztéséből és az erő­mű beruházásból. Tervszerűben q rekonstrukció A rekonstrukció egyik fő része sem halad tervsze­rűen és ez jelenleg különö­sen a répaoldal fejlesztése szempontjából veszélyes. — 1964. augusztus 15-re a ré­paoldalt üzempróbára át kellene adni. A gyáregység vezetői szerint azonban ez a megtett erőfeszítések el­lenére is csak augusztus 25-re várható, ami azt jelen­ti, hogy szeptember 1-ig, a kampány indulásáig, 16 nap helyett csak 6 nap áll ren­delkezésre az esetleges hi­bák kiküszöbölésére, mely rendkívül kevés. A lemaradás fő oka, hogy az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat a szer- tódéskötés elhúzódása miatt répa vetésterület egy év alatt a megyében három­ezer, országosan huszonhat- ezer kát. holddal emelke­dett. A mezőgazdaság erő­feszítései azonban csak ak­kor járnak sikerrel, ha azt az iparban hasonló erőfe­szítések követik, A Szolnoki Cukorgyár termelési feladatai az el­múlt években fokozatosan növekedtek és ezzel párhu­zamosan nőtt az országos termelésből való részese- si aránya is. Az állandóan növekvő feladatok megol­dása igen nehéz helyzet elé állította a gyár vezetőit, mert azokat többségében közel 50 éve üzemelő be­rendezésekkel, száz-száz- húsz fő munkáshiánnyal kellett megvalósítanak. A munkaerőhiányt a ter­melési idény folyamán je­lentős mértékben sikerült ugyan megszüntetni, de vé­gig hiány volt például a centrifuga gépeknél szak­képzett munkásokban. Az említett okok miatt 1963/64- ben igen elhúzódott az idény és ez a cukorkihoza­tali arány csökkenéséhez vezetett. majdnem egy évvel később kezdett az építkezéshez. Az építőipari munkákban, de különösen a villanyszerelé­si munkákban jelenleg is nagy a lemaradás. Nem teljesítette szerződéses kö­telezettségét az Élelmiszer- ipari Javító- Szerelő és Szolgáltató Vállalat sem, amely a lekötött gépeknek csak mintegy 50—60 száza­lékát szállította le határ­időre; A répaoldal rekonstruk­ció határidejének biztosítá­sa mellett igen fontos, hogy a kampány kezdetére a szükséges munkaerő is ren­delkezésre álljon. A tava­lyihoz hasonló nehézségek elkerülésére már most hat­hatós intézkedéseket kell tenni ezen a téren is. A rekonstrukció másik fő részének, az erőmű építé­sének munkái is rendkívül vontatottan haladnak. A tervek szerint az építési munkákat már meg kellett volna kezdeni, az ÉM. Épí­tőipari Vállalat azonban program-módosítás nélkül nem hajlandó kivitelezési szerződést kötni, jóllehet ebben az évben 4 millió fo­rint értékű munkát kellene elvégeznie. Az erőmű üzembehelye- zési határideje 1966. decem­ber 13-a — már önmagá­ban is rendkívül késői, kü­lönösen, ha figyelembe vesszük, hogy a bel- és kül­földi vállalatok az erőmű­höz szükséges berendezések és felszerelések egy részé­nek száll fTasát már 1962- ben elkezdték. JHz építőipar húsédozágq rendkívül komoly követ­kezményekkel fenyeget, ugyanis a leszállított kül­földi gépek garanciális ide­je még a beszerelés előtt Le­jár. A leszállított kazánok esetében a német cég a Magyar Cukoripar kérésére egy évvel meghosszabbítot­ta ugyan a garanciális időt, de egyáltalán nincs bizto­sítva, hogy addig beépítésre is kerül. Az elmondott problémá­kat — beleértve a munka­erő biztosítását — sem a gyáregység, sem annak köz­pontja nem tudja saját erű­jéből megoldani, ehhez az összes érdekelt szervek fo­kozott segítsége szükséges. A rekonstrukciós munkák tervszerű végzése, sőt lehe­tőség szerint idő előtti be­fejezése rendkívül fontos. Az indokolatlan késés ugyanis olyan iparágban okoz igen jelentős terme­lés- és ezzel exportkiesést, amelyben a termelés szinte valamennyi alapfeltétele hazai forrásból biztosítható. (A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságának jelen­tése alapján.) konyhájában. így nevezik a festékkonyhát, ahonnan egy év alatt több mint másfél­millió kilogramm festék fogy el, s kerül a különbö­ző pamut- és selyemkel­mékre mintázat formájá­ban. Tizenöt alapszínből a színárnyalatok ezreit va­riálják. A leggyakrabban használatos festék a kék, sárga és a piros. Az idén -a mérges, erős színek kerül­ték előtérbe a korábbi pasz­jáSk a festéket, éppen ezért rendkívül sok is kell be­lőle. Míg régebben a pety- tyes, csíkos, kismintás ru­hák korában csupán 30—40 kiló festéket használtak fel ezer négyzetméter kelme mintázásához, most ugyan­annyihoz 65 kiló festék kell. A nők azonban ezt a súly- gyarapodást nem is sejtik, ők csak azt látják és figye­lik meg, milyen a ruha anyagának mintázata. A textilanyagok legkedveltebb val. A rózsákat azonban ha nem is környezetében, de valamilyen mezőben, színes alapon helyezik el, s ezért van az, hogy sokkal több festék kell hozzá. Aki vesz annyi fáradságot, és alapo­san megfigyeli új ruhájá­nak színösszetételét, köny- nyen megállapíthatja, hogy a tizenötféle alapszínből ne­ki is jutott legalább 8—10, ha nem tizenkettő, mert a divatos kelmék általában ilyen gazdag színezésűek obszágiAbAs 4 HOLNAP VÁROSA: Tiszaszederkény ami itt épült, az ő kezük munkáját dicséri. Évekkel ezelőtt, hazánk majd min­den tájáról érkeztek ide s városnak is beillő fészket raktak itt. Felépítették az első kétemeletes házat. De hol vannak már ettől? Áll­nak a nyolc emeletesek és készülnek a 12—14, sőt a 16 szintes toronyházak is a pusztán. Az új üzletsor Bu­dapesten is megállná a he­lyét, Igaz, a művelődési ott­hon még hiányzik. Ennyi embernek — már több mint hatezer lakosa van Tiszaszederkénynek — pe­dig nagyon elkelne egy. De nemsokára ezt a problémát is megoldják... Itt nem félnek a népes­ség megfogyatkozásától — A TKV panorámája, száz méter magasból. Háttérben hatalmas földgáz tárolo gömbök, tekintélyesednek. Pergessük le újra a fil­met, az építés filmkockáit. Hogyan is kezdődött? A földek éhezve, mohón várták a műtrágyát. Saj­nos, kevés volt belőle. (Még most sincs elégendő.) Ekkor született a döntés: épüljön fel egy nagy vegyi kombi­nát, amely biztosítja a szükséges műtrágyát. Ha egyetlen kilogramm nitro­gén hatóanyagot kap a szántóföld, búsásan meghá­lálja, mert hodanként az eddiginél 10—12 kilogram­mal ad több gabonát. 1950-ben még — akik már akkor is itt dolgoztak, emlélceznek rá — búzaföl­dek és kukoricatábláit áll­tak ezen a vidéken. Óriási munka kezdődött, harminc vállalat kétezer dolgozója építette a kombinátot. Ro­mániából vezetéken megér­kezett a földgáz, ami Tisza- szederkényen a nitrogén­műtrágyagyártás alapanya­ga. A Szovjetunió szakem­bereket és tervdokumentá­ciókat küldött; hatalmas gépi berendezéseket szállí­tott igen előnyös feltételek mellett, hosszú la járatú köl­csönre. Az új üzem, a Tiszai Ve­gyi Kombinát első számú monumentális létesítménye a kétszázezer légköbméte­res kompresszor csarnok. Az 1700 méter hosszú leve­gőszívó távvezeték órán­ként 40 ezer köbméter le­vegőt juttat a levegőszét­választó berendezésbe, A savüzem már teljesen ké­szén áll. Várja a próbaüze­melés megindítását. A négy abszorpciós torony egyen­ként 46 méter magas; 47-49 százalékos híg salétromsa­vat, a műtrágya egyik alap­anyagát gyártják itt, A TVK dolgozói jogos büszkeséggel emlegetik új­szülött lakkfesték és mű­gyanta gyárukat: több új hatalmas földgáz tároló termékük már külfölödn is sok sikert aratott. Kikísér­leteztek olyan hazai gyártá­sú adalékanyagot, amely­nek hozzáadásával meg­szüntették a dobozolt festé­kek bőrösédését. A bauxit vörös alapozófesték és a Vallkyd falfesték gyártási technológiájának tökélete­sítésével évi egy millió fo­rintot takarítanak meg a népgazdaságnak. Épül a polietilén gyár, — szovjet tervdokumentáció alapján, magyar mérnökök tervei szerint. Évente 24 ezer tonna polietilént termel majd az üzem, amely cso­magolástechnikánk fejlesz­tésében és a hazai szigetelő anyagok gyártásában kap rendkívül fontos szerepet; Mire teljes kapacitással dolgozik a TVK, évente 210 ezer tonna ammonsalétro- mot és 10 ezer tonna kar- bamid műtrágyát ad a me­zőgazdaságnak. A TVK ter­melésének volumene műtrá­gyamennyiség hatóanyag­ban kifejezve csaknem any- nyi lesz, mint a Pécsi Nit­rogénművek és a Borsodi Vegyiművek jelenlegi együt­tes termelése! Az emberek mindent megtesznek a termelési si­kerekért; Hiszen minden, A hatalmas víztorony szin­te a házak fölé nő. Magas­ba törő felkiáltó jel: „Fi­gyelem így hódítja meg az ember és a kultúra a pusz­tát!’* mondta ottlétünkkor a ta­nácselnök — csak bölcsődé­vel meg óvodával győzzék. Igaz, a mozi csak olyan át­meneti jellegű, a . régi fel­vonulási épületben talált otthonra, de a házak tete­jére már bajosan férne el több televízió-antenna. Kép és szöveg: Regős István Mint testet az erek, úgy hálózzák be a kombinátot a különféle csövek. S nem sokára megindul a TVK vérkeringése™ „Ki jön a házamba?” — kérdezi kedvesen az óvó­néni s a sok kis apróság nekiiramodik... Gyerekek gyerekek mindenütt. Igazi „ifjúságivárosa”. Kevesebb répából több cukrot A cukortermelés növelé­séhez fűződő fontos nép- gazdasági érdek köztudo­mású. A cukor iránt ugyan­is még a tőkés országokban is igen élénk a kereslet, nem beszélve a gazdasági­lag elmaradott országokról, A belföldi igények foko­zott kielégítése mellett fel kell tehát készülni az ex­portlehetőségek kihasználá­sára is. — Nem közömbös azonban, hogy a szolnoki gyáregység már most be­kapcsolódhat-e az exportba, amikor magas — mintegy 150—170 dollár — a cukor tonnánkénti világpiaci ára, vagy a rekonstrukció elhú­zódása miatt ettől a lehető­ségtől elesik, s ezzel jelen­tős devizaveszteséget okoz a népgazdaságnak. A kon­junkturális lehetőségek ki­használására más országok­ban gyors erőfeszítések tör­ténnek, éppen ezért nincs lehetőség „hosszú távú” fel­készülésre. A Szolnoki Cu­korgyárnál pedig például az erőmű építésnél ez fo­lyik. A mezőgazdaság gyorsan reagál az alapanyag foko­zott biztosítására, A cukor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom