Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

IW*; tUgUSZtUS 23.

SZOLNOK MEGYEI . NÉPLAP

3

Jó szóval és megbecsüléssel

Érdekes és megszívlelendő véleményt mondott nemrégiben egy elégedetlen fiatalember a szövetkezetükben szokásos bánásmódról. Elmondotta, hogy meglehetősen jól ' élnek, munkájuk van bőven, s egy-egy munkaegység az idén is többet ér majd 40 forintnál. Ezen kívül sem szűkmarkú a vezetőség. Ha valaki tisztességesen teljesíti mindennapi kötelességét, elvégzi a váratlan és sürgős munkát is. elégedett lehet a prémiummal. Egyszóval, ami az anyagiakat illeti, neki nem volna semmi panasza. — Valahogy mégis elégedetlen és nem érzi igazán otthonának a szövetkezetét.

Elégedetlen, mert amint mondja, ő az ember és a szövetkezeti családtag rangjára vágyik, akinek kevés ak ha egyszerűen csak megfizetik. Ö is örül a jó jövedelemnek, őt is jobb munkára ösztönzi minden elérhető forint. s mégis, egy-egy erőfeszítést köve-' telő tett után úgy érzi, hogy jóval kevesebbet kapott, mint amennyit megérdemelt volna. Szövetkezetükben ugyanis ismeretlen a dicsérő, az elismerő szó; vezetőik szájából még nem hallotta senki, hogy „köszönjük, ezt jól 'csináltátok, ez derék munka volt!”

Nem csupán az említett fiatalember gondolkozik így, hanem általában mindenki. akinek fejlett önérzete és önbecsülése van.

S ha már így nézzük a dolgot, akkor a becsületesen dolgozó munkásban nem csupán azt a valakit kell látni, aki munkájával csak önmagának szerez, hanem azt is. aki, miközben önmaga boldogul, másokért is fáradozik. Ezért pedig mindenképpen kijár a köszönet, az elismerés.

Különös dolog, hogy néhány vezető ember még ma sem gondol arra. hogy nálunk már nem csak a társadalom szerkezete változott meg az utóbbi években, hanem az emberek is napról napra változnak, fejlődnek. S ennek a változó, öntudatosodó embernek egyik legsajátosabb vonása éppen a közösségért vállalt felelősség, az a szép és magasértékű tudat, hogy miközben fárad, verejtékezik, a közösséget és annak jövőjét is szolgálja. Ezért nincs abban semmi meglepő, hogy a dolgozók többségét már nem lehet csak pénzzel kifizetni.

A mi embereink részt kémek a jó szóból, az együttérzés melegéből, az elismerésből is, hiszen mindezt a szocialista társadalom ismérvének tartják.

Ezért téved az a szövetkezeti elnök, gyárigazgató és minden más felelős vezető, aki csak pénzzel akarja ösztönözni beosztottjait. Az anyagi megbecsülés ugyan nagyon fontos, de nem elég ösztönző, ha nem párosul az erkölcsi elismeréssel. Csak a kettő együtt elégítheti ki a dolgozó embert. A természetes igényét.

Mert az is rossz úton jár. aki csak az öntudatra apellál. Aki csupán áldozat- vállalásokra, lemondásra kész csodalénynek szeretne látni az embereket, olyanoknak, akiknek nem keli a pénz. akiket csupán önzetlen lelkesedés sarkal jó munkára.

Ilyen emberek leginkább csak a mesében élnek, s a mi társadalmunk nem is kívánja senkitől sem a felesleges lemondást, sem az ok nélküli önzetlenséget, sem az aszkétitizmust. Ami valakinek jár. ami őt megilleti, attól ne fossza meg semmiféle okoskodás. Szép és nagy dolog a fejlett öntudat, de amint mondani szokás, a boltban mindig kiderül, hogy pénzre is szükség van, még a mi társada lm unban is.„

A közösen vállalt nagy erőfeszítések is csak akkor megalapozottak, ha figyelembe veszik az egyéni érdekeket is. Ha a közösség minden tagja azt érzi és azt tapasztalja, hogy ő is jól jár. ha a közös ügyet segíti sikerre vinni.

Barátunk, akinek panasza e gondolatsort elindította, azzal érvel, hogy sokszor lemondana egy-egy célprémiumról, ha ehelyett kezet szorítanának vele, és azt mondanák neki: „Derék ember vagy, büszkék vagyunk rád!”

Telteses* érthető ez a magatartás, hiszen ember nem élhet az emberi szó melege nélkül. De az Is igaz. hogy fiatal barátunk

akkor is elégedetlen volna, ha szorgalmas munkáját csupán dicséretekkel, szavakkal jutalmaznák. Ha csupán a fényképe díszelegne a fali újságon, az önzetlenségét magasztaló újságcikkek közepén. de anyagi megbecsülés hiányában mindennapi gondok kínoznák.

Jó szóra, a jó munkának kijáró tiszteletre és a lét megalapozott biztonságára, tehát anyagi és erkölcsi megbecsülésre van szükség, mert a kettő együtt jár. Jó munkára, helytállásra, a jövendőért vívott kemény küzde’emre a kettő csak együtt ösztönöz.

Kékesdi Gyula

Eredmények — gondok

a #fagylvám Béke Tsz-bem

A Hortobágy szélén, szikes földeken, jobbára legelő területen gazdálkodik a nagyiváni Béke Tsz. Itt sokkal nehezebb eredményt elérni, mint jó adottságú gazdaságokban. Az idén az aszály 300 ezer forintot vitt el a növénytermesztés bevételéből. Olyan baj ez, amelyen a sopánkodás nem segít. Nem is ezt teszik a Békében, hanem megvizsgálták, mivel pótolhatják a veszteséget.

— Elsősorban az állat- tenyésztés hozamaival — tájékoztatott Csontos elvtárs, a tsz főkönyvelője, aki nemcsak a pénzügyi dolgokat ismeri jól. hanem a gazdálkodást, s az időszerű munkák végzését is.

— Nálunk 100 hold szánA kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben 130 holdon végeztek a talajerő visszapótlásával

A kunhegy esi Vörös Október Tsz-ben végeztek az istállótrágyázással. összesen 430 holdon — szántóterületük 10,1 százalékán — pótolták vissza a talajerőt. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának legutóbbi jelentése szerint a megye közös gazdaságai csak 32,8 százalékánál tartanak e munkákkal.

— Soha nem jutott még nálunk ilyen nagy területre szervestrágya — mondja Nagy István, a tsz elnöke. — 1961—62-ben nyolcéves kazlakat szórtunk ki, mégsem jutott 200—240 holdnál többre. Tavaly 330 holdat tudtunk megtrágyáznd. Most mindent, még a háztáji gazdaságok trágyáját is ki- hordtuk.

— Milyen növények alá

szántak az istállótrágyáií?

— Kétszáz hold cukorrépa, száz hold búza, a többi kukoricaföld lesz.

— Mennyit szórtak ki holdanként?

— Száznyolcvan-kétszáz mázsát És mindjárt alá is szántottuk.

— Hogyan szervezték a munkát hogy ilyen hamar elkészültek?

— Az aratással párhuzamosan húztuk le a kombájnszalmát. szórtuk a trágyát és szántottuk alá. Négytagú brigádokat bíztunk meg ezzel a munkával. Egy markolónk és három trágyaszórónk dolgozott. Még hozzá igen jól. csak dicsérni tudom munkájukat. 430 holdon hat hót alatt végeztek.

— A szántással hol tartanak?

— összesen 125Ö holdat szántottunk fel Ebből öOO holdat az őszi kalászosok, 650 holdat a tavasziak alá. Az előbbiek területét le is zártuk.

— Mennyi a szántatlan tarlójuk még?

— ötszáz hold. Hat gépünk — egy Sz 100-as és öt DT — két műszakban szánt. Egyidejűleg silózunk is. Százötven hold kukoricát augusztus végéig lesiló- zunk. Ennyivel tovább nő az ősziek alá előkészítendő terület. A szállítástól felszabaduló nehéz univerzál gépeink is szántanak. Augusztus végére, szeptember első napjaira nem marad szé n latián tarlóföldünk.

— m. i. —

tóra 30 számosállat jut. Egyik fő jövedelmi forrásunk a juhászat. Az 1400 anyajuh szaporulatából, a tejből, gyapjúból egymillió forint bevételt várunk. Az idén nem ürübárányra szerződtünk, hanem 400 pecsenyebárányra. Így kilogrammjáért nem hét, hanem tizenhárom forintot kapunk. Ez az árkülönbözet már valamit „behoz” a növénytermesztés kieséséből.

— Az építkezéseknél is igyekszünk takarékoskodni azzal, hogy nem használunk drága építőanyagot és saját brigádunk dolgozik. A hét hold dohány termését befogadó pajtát például a vállalat 400 ezer forintért építette volna fel,- házibrigádunk 70 ezer forintos költséggel elkészíti. Hasonló a helyzet a segédüzem felépítésénél is. Saját brigádunk eddig már 13 nagyüzemi épületet készített.

— Megpróbálkoztunk virágmag termesztéssel is. A három holdba vetett hajnalka és szagosbükköny jól bevált, holdanként 50—60 ezer forint jövedelmet ígér. Az öntözés adta lehetőséget is igyekszünk kihasználni. Éjjel-nappali üzemeléssel juttatjuk a mesterséges csapadékot a cukorrépára ős a legelőre —- mondta a főkönyvelő.

Mindez igazolja, hogy a Béke Tsz vezetői, gazdái mindent megtesznek, ami csak tőlük telik a természeti csapás okozta kiesés pótlására. Egy dologgal azonban segítség nélkül nem boldogulnak. Adottságaikból következik, hogy állandó gondjuk az abraktakarmány biztosítása.

Az idén már mintegy 300 ezer forintot költöttek erre a célra, de még öt vagon aibraktakarmányra lenne sürgősen szükségük. Ezt hitelbe kérnék a kukorica éréséig, abból tudnák visszaadni. A megyei szerveik jól ismerik a Béke Tsz helyzetét, s minden bizonnyal azt is mérlegelik, hogy tavaly ez a közös gazdaság 100 holdanként 95 mázsa húst adott. Most szintén ennyit terveznek, ahhoz takarmányra van szükségük.

N. K.

Kukorica erdő

Alcsiszigeten

Üdezöld a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti kukoricája. A forró nyári napok semmi kárt sem tettek benne. A 2,5 méteres szárakon sok a két cső. Méghozzá jó nagyok és vastagok. Az állomány sűrű, a holdanként! átlag eléri a 22 000—25 000-es tőszámot.

Kísérőm. Kosa Mihály üzemegységvezető kissé óvatoskodva mondja:

— Tervünk 26 mázsás holdanként! átlag. Ennyit

Áz Állati Takarmányokat Előállító Vállalat szolnoki üzemének fő feladata a fehérjetakarmányok pótlása. Az üzemben húslisztet, tápkorpát, ipari zsírt és nyersbőrt gyártanak.

Márkus Menyhért és Szlkora József a szárítóberendezésben lévő anyag minőségét vizsgálja.

Márkus József a készterméket csomagolja.

biztosan letörünk a 300 holdról, talán még többet is.

Majd hozzáteszi:

— Jónéhány külföldi delegáció is látta már, s mind elismerően nyilatkozott róla. A hitetlenebbek bementek a tábla közepébe is, azt hitték, hogy csak a szélén ilyen dús a növényzet.

Alcsiszigeten öntözték a 300 holdnyi kukoricát. 82 holdat árasztottak, a többit hajóról, sugárszerűen látták el mesterséges csapadékkal! Kérem az üzemegységvezetőt;

— Mondja el, milyen agrotechnikai módszert alkalmaztak a kukorica termesztésénél?

— A növény őszi mélyszántásba került a földbe. Alaptrágyaként 100 kiló szuperfoszfátot és 50 kiló pétisót dolgoztunk be a talajba. Tavasszal, amint lehetett, lezártuk. A talajszerkezettől függően a gyomirtást elvégeztük. Fogasoltunk, s ahol kellett, simí tóztunk.

— Szuper-zetorral, hidraulikus függesztett szovjet vetőgéppel vetettünk. Ezt követően magtakarót és gyűrűshengert húzattunk ° talajon.

— A kelés után kétszer, háromszor függesztett kul- tivátort járattunk végig, majd kétszer megkapáltuk a növényt. Addig kultiváto- roztunk, amíg kárt nem tettünk az állományban Kapálni többször kellett, hisz az öntözés hatására a gyomok is — különösen a muhar — gyorsan nőnek.

— Az első kultivátorozós után öntöztünk, amikor a talaj és a víz hőmérséklete megfelelő volt. Többször juttattunk a kukoricára mesterséges csapadékot. .

A kukorica táblák között járva az jut eszünkbe: jó lenne itt végigvezetni azokat a gazdaságvezetőket és szakembereket is, akiknek sínylődik a kukoricájuk^ mert nem öntözték.