Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-22 / 196. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZDIUDK MEBYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 196. szám.----------♦......■ Á ra 50 iillór 1964. aog. 22., szombat. Meghalt Palmlro Togliatti elvtárs Tegnap délután jelentették be az Olasz Kom­munista Párt római központjában: Palmlro Tog­liatti. a3. Olasz Kommunista Párt főtitkára pén­teken Jaltában elhunyt. Togliatti betegágyát kö- rülálló vezető specia­listák minden emberi­leg lehetségest megtesz­nek gyógyítása érdeké­ben” — mondta a to­vábbiakban. A TASZSZ tudósító­jának adott nyilatkoza­tában a professzor el­mondotta, hogy Tog­liatti betegségének okai nyilvánvalók. „Ki ne tudná, hogy Palmiro Togliatti egész élete kemény, intenzív mun­kában telt el? Hogyne ártottak volna egész­ségének az elmúlt évek sérülései —, különösen azok a golyó ütötte sebek, amelyeket 1948- ban az ellene elköve­tett merénylet során kapott? Teljes mérték­ben egyetértek a vi­lághírű szovjet orvosok diagnózisával és gyógy­módjukkal” — fejezte be nyilatkozatát Fru- gomi professzor. Sajnos az operáció utáni pillanatnyi javu­lást nem követte gyó­gyulás — Togliatti elv- társ tegnap 13.20 óra­kor meghalt. Jaltából jelentik, hogy Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke Ak- mecsety-be érkezett, — hogy lerója kegyeletét a nemzetközi munkás- mozgalom nagy halott­ja előtt. Togliatti elvtársat előzőleg megoperálták. A műtét háromnegyed órán át tartott, s utána mutatkoztak a javulás bizonyos jelei: Palmiro Togliatti rész­ben visszanyerte esz­méletét és egyes ref­lexeit; kinyitotta a sze­mét, kicsit mozgott jobb lábával és balkezével megszorította az egyik orvos karját., A műtét után kiadott orvosi jelentés így szólt: „Togliatti álla­pota az utóbbi órákban súlyos volt Hőmér.sék- ■ lete 37.8 és 38.7 kö­zött ingadozott, pulzusa percenként mintegy szá­zat vert, vérnyomása 170/90 között ingado­zott. Az első percben 24—30-at lélegzett.” Pénteken 9 órakor kiadott orvosi jelentés szerint a kora reggeli órákban Togliatti bi­zonyos mértékig visz- szanyerte eszméletét. — Állapota változatlanul súlyos. Főbb adatok: hőmérséklet 37.8—38.7, érverés 100. lélegzés 30, vérnyomás 140/80. Időközben Frugoni professzor Jaltából visz- sza érkezett Rómába. A fiumicinói repülőté­ren az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bi­zottságának tagjai fo­gadták a neves olasz professzort. „A beteg nagyon súlyos veszély­ben van” — mondta egyebek között. — -„A IIA eghalt egy férfi, azok közül való, akik népü- két a legtöbbre tanították meg — saját sorsa megváltoztatásának tudományára, a leniniz- musra. Palmiro Togliatti testét, ezt a törékeny, de nagy leikéhez hasonlatosan szívós testét, annyi kísérlet után 71 éves korában legyőzte a halál. Togliatti elvtárs nincs többé, de eztán örök mindaz, amit alkotott, ami vele és általa született, amit az 6 nevével együtt ismertünk meg. Az em­beriség az élő és minden korok rég elporladt elődei­nek összessége, S ami belőlük, az elődökből ma­radt, a miénk, élőké — s ez életük műve, ezáltal élnek közöttünk örökké. Kimondhatatlanul fájdal­mas, hogy Togliatti elvtárs ezután már az elődök sorába tartozik. De mi, akik elvtársai és osztályos társai voltunk, kimondhatatlanul büszkén mond­juk el hamvai előtt, amit ő mondott nagy harcos­társáról Gramsciról: „csodálatos példáját mutatta azoknak az erkölcsi értékeknek, amelyekhez ta­naink és cselekvésünk elvezetik az embereket”. Palmiro Togliatti müve egy olyan párt, amely a legnehezebb körülmények között tudott Gramsci és Togliatti csoportjából a tőkés világ egyik leg­nagyobb kommunista pártájává válni; legyőzni a fasizmust, amely — az ő szavaival — ,fiáért született, hogy megakadályozza a kommunizmus győzelmét”; erős és tekintélyes vezetőjévé válni az olasz társadalom haladó erőinek, és erős tekin­télyes vezére volt Palmiro Togliatti e pártnak az illegalitásban, a partizánmozgalomban, a háború utáni nemzeti egységkormányban és a népellenes kormányok elleni azóta is tartó harcban, r\ imitrov harcostársa, az európai antifasizmus, a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja volt Togliatti. S a kapitalizmus egyre jobban el- embertelenedő társadalmából a kivezető út egyik megmutatója. Ö, aki cselekvésével és szellemével is, Lenin műveinek tolmácsolásával és Lenin gyakorlatának folytatásával meggyökereztette Olaszországba a leninizmust, azok közé tartozott, akik leginkább képesek voltak alkalmazni a marxizmus—leninizmust a mára, a mai olasz és világméretű valóságra, S akik az elembertelenedés végső fázisával, az atomhalállal szembe szegezték a kommunizmus és a béke szövetségét, a kom­munizmus és a humanizmus, az alkotó szellem szövetségét. Nagy kommunista, nagy lélek volt, századunk felejthetetlen embere. 1fla: Készülnek az őszi munkára Színpompás, lenyűgöző volt a szolnoki vízikarnevál Rádióműsor Családi körben ünnepségek a 15. évfordulón Tudósítások az alkotmány ünnepi nagygyűlésekről Karcagon úgy tervezték, hogy az alkotmány ünnepi nagygyűlést a városi fürdő melletti téren tartják. A szerdai esős idő azonban megváltoztatta az elképze­léseket. Az ünnep reggelén bár a nap hétágra sütött, a szépen feldíszített Déry­né Művelődési Ház szín­házterme várta a nagygyű­lés résztvevőit és szónokát, Czir.ege Lajost, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagját, honvédelmi minisz­tert. A város szülöttjét és a megye országgyűlési kép­viselőjét Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára kísérte Karcagra. Az ünnepi beszéd előtt az úttörők hatalmas rózsa- csokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Ezután Czi- nege Lajos lépett a szónoki emelvényre. — Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Kedves Válasz­tóim! Ilyenkor augusztus Cziaege Lajos a szónoki emelvényen Kettős ünnepet ültek a kunhegyesek Átadták as új művelődési otthont Nagyon várták ezt a na­pot a kunhegyesnek, s vá­rakozásukban nem csalat­koztak. Augusztus 20-a, al­kotmányunk születésének előestéjén kettős ünnepet ültek: köszöntötték a tizen­ötéves alkotmányt, mely 48. paragrafusában kimondja az embereknek a művelő­déshez való jogát S e jogot látták megtestesülni, ami­kor ezen az estén birtokba vehették új művelődési ott­honukat Az ünnepi estre zsúfolá­sig magtelt az új művelő­dési ház minden igényt ki­elégítő, korszerű színház­tenne. Eljöttek és együtt kö­szöntötték e napot a kun­hegyesekkel Orosz Zoltán, a Művelődésügyi Miniszté­rium Terv és Beruházási Főosztályának vezetője — többen mások a miniszté­rium vezető tisztviselői kö­zül — Fodor Mihály, a Szolnok megyei Tanács VB elnökhelyettese, Oláh Já­nos, a kunhegyesi járási pártbizottság első titkár«, megyénk országgyűlési kép­viselője, a Magyar Néphad­sereg és a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet alakulatok küldöttei. A megnyitó után Orosz Zoltán emelkedett szólásra: Az emberek művelődési jo­gáról szólva elmondotta: Szolnok megyében az isko­lák nappali és esti tagoza­tán tizenötezerkétszázan ta­nulnak. Ezen belül a kun- h egy esi járásban míg a fel­szabadulás előtt mindössze 72 iskolai tanterem és 74 tanerő volt, addig ma 125 tanteremben 237 pedagógus áll az oktatás szolgálatá­ban. Ugyanakkor az új tan­évben Kunmadarason egy új gimnázium kezdi meg munkáját. Ma a járás min­den községében van műve­lődési otthon — s ez szoro­san összefügg a falu villa­mosításával. Az alkotmányban rögzí­tett kötelességekről szólva hangsúlyozta: Kunhegyes népének egyik legnagyobb feladata megtölteni tarta­lommal, gazdag, pezsgő kul­túrélettel ezt az új műve­lődési otthont, melyet ezen estén adnak át, s mely 5 800 000 forintos költség­gel épült. A beszéd után Papp Jó­zsef, a Kunhegyes! Járási Tanács VB elnöke vette át a járási székhely lakóinak nevében megyénk új műve­lődési intézményét Az ün­nepség végén a hatszoros VIT-díjas KISZ Központi Együttes adott műsort Az előadás szünetében rövid körkérdést intéztünk néhány ünneplőhöz: mit szeretnének az új művelő­dési otthonban. íme a vá­laszok: technikai szakkörök működését, háziasszonyok klubját, jó ismeretterjesztő előadásokat — és ahogyan egy idős, nagybajszú bácsi mondotta: jó színielőadáso­kat. Most már a művelődési ház munkatársain és Kun­hegyes lakóin múlik, hogy mindez valósággá is váljék. 20-án városokban, falvak­ban nagygyűléseket tartunk és megvizsgáljuk, hogyan válnak alkotmányunk tör­vényei valósággá — kezdte beszédét, majd rövid, de nagyon érdekes és aktuális külpolitikai tájékoztató után rátért a belpolitikai és gazdasági helyzetre. — Az ipar az 1964. évi tervének időarányos részét teljesítette. Az előirányzott 9 helyett 11 százalékkal emelkedett a termelés. Az ipari termékek minősége is jelentősen javult Számos magyar iparcikk sikert, el­ismerést vívott ki a tőkés országokban is. — mon­dotta Czinege Lajos és le­szögezte, hogy a termelés korszerűbbé és gazdaságo­sabbá tétele az egyik leg­fontosabb feladat Az ünnepi beszéd azon része, amely a mezőgazda­ságról szólt nagy őrömet szerzett a karcagiaknak. A teremben levők és a nagy tömeg. amely az utcára szorult és hangszórón hall­gatta a szónokot, arról ér­tesült hogy a kormány az országgyűlési képviselőn keresztül köszönetét mon­dott Szolnok megye mező- gazdasági dolgozóinak, mert a megye augusztus 20-ig általában teljesítette az élőirányzott kenyérgabo”* felvásárlási tervét. — De azért én azt mon­dom. van még jócsíkán tar­talék is. Megyebizottsági titkár koromból tudom — mondta mosolyogva, — hogy nincs olyan síró tsz- elnök, aikinek a magtárá­ban ne lenne néhány vagon gabona — feleslegben. Az eredmények mel­lett — nem akarok irnnep- rontó lenni, — hiányosság­ról is beszélni kell. Ez pe­dig a hústermelés. Világ- színvonalon — és ezt óhajt­juk mi is elérni — minden 100 hold termőföldre 100 métermázsa hús jut. Nos, elvtársak, ettől mi még egy kicsit messze állunk. Az ünnepi beszéd befeje­zése után a hagyományok szerint Bártfai Sándor, a Lenin Tsz elnöke w-ép. fe­hér cipót nyújtott át Czi­nege elvtársnak, aki mi­után megköszönte az aján­dékot, mosolyogva forűuTt a nagygyűlés résztvevőihez és azt mondta: (Folytatás 3. oldala**

Next

/
Oldalképek
Tartalom