Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MEOT XV. évfolyam, 193. szám. Ára 80 fillér 1 1939. aug. 20., csütörtök. Alkotmányunk ünnepén mi evezetes ünnepnap* * hoz érkeztünk: alkotmányunk születésének 15. évfordulójára emlékezünk. Másfél évtizeddel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án az egész dolgozó magyar nép ünnepi megilletődéssel fordult a Parlament felé, ahol országgyűlésünk törvény- nyé emelte népi demok- ■ratikus állami életünk alapokmányát, az új magyar alkotmányt. Ekkor nyilvánította ki ünnepélyesen az országgyűlés, hogy hazánk — népköz- társaság, s hogy ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé. Népköztársaságunk alkotmányának születésnapja mindig jó alkalom arra, hogy számba vegyük az addig megtett utat. Az idei jeles határkőnél különösképpen kedvünkre való a józan ünnepi számvetés. S ezt a számadást nem kezdhetjük másképp, mint annak a megállapításával, hogy az eltelt másfél évtizedben az alkotmányunk adta jogok rendre kiteljesedtek, min» d«nnapi életünk megszokott tartozékaivá váltak. A 15 évvel ezelőtt elfogadott alkotmány emelte törvényerőre például a munkához való jogot. S ha szétnézünk szűkebb pátriá’-' '~n, vagy akár egész hazánkban, vajon találhatunk-e egyetlen, kényszerűségből tétlenkedőt. a szocialista építésben helyét nem lelő munkanélkülit? Mindenkinek megvan a helye # ebben az országban, munkája után megbecsülés társadalmunk és rendszerünk tisztelete övezi, dolgozzék munkapadnál, a földeken vagy íróasztal mellett. Alkotmányunk és az általa nyújtott lehetőségek nagyszerűen szolgálták szocialista fejlődésünket. Kell-e erre fényesebb bizonyíték annál. mint hogy hazánk dolgozóinak 97 százaléka már a szocialista szektorban keresi kenyerét, építi saját és családja jövőjét. » e sorra vehetnénk az alkotmány adta többi jogokat, amelyek az elmúlt 15 esztendőben valóban „országos intézménnyé” tették hazánkban a munka utáni pihenést vagy a mindenkinek hozzáférhető tanulást, vagy akár a társadalombiztosítást. S e jogok valóra- válásának nem beszédes bizonyítékai-e a falva- inkban egyre nagyobb számban feltűnő nyugdíjas parasztok! Népköztársaságunk alkotmánya nyilvánította ki ünnepélyesen azt is, hogy államhatalmunk alapja, erejének forrása és záloga: a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége, a munkásosztály vezetésével. Ez a szövetség azóta is a néphatalom legfőbb tartóoszlopa, népünk szocialista fejlődésének hatalmas lendítő kereke. E szövetség körül formálódik, alakul — pártunk vezetésével — az a nép- nemzeti egység, amely egvre sikeresebben tömörít minden, a szocializmusért dolgozni kész erőt, s amelynek érzékelhető gyűjtőmedencéje az egyre terebélyesedő Hazafias Népfront mozgalom. így vált alkotmányunk — itt és sok más területen egyaránt — a szocializmus ércet és embert formáló nagy tüzének mindennapos fúj- tatójává, élesztgető friss fuvallatává. Az alkotmány nemcsak jogainknak, hanem kötelességeinknek is foglalata.' S bár a dolgozók szocialista öntudata az utóbbi években sokat fejlődött, alkotmányunk 15 évvel ezelőtti születését ünnepelve sem árt figyelmeztetni arra. hogy minden magyar állampolgár alkotmányos kötelessége a haza védelme, a népi hatalom erősítése, a társadalmi tulajdon óvása. Közismert, hogy jog és kötelesség a tőkés országokban ma is szemben- áll egymással, mint ahogy a felszabadulás előtt nálunk is szembenálltak. A tőkés osztályállamokban a dolgozóké — a kötelesség, a jog a kizsákmányolok kiváltsága. A mi szocialista életünkén mindez már másképpen van: jogok és kötelességek egysége, teljes harmóniája uralkodik, s nem is tudnánk másképpen elképzelni az életünket. m ugusztus 20 az új ** kenyér ünnepe is. Az új kenyér, amely az idén — meghálálva a gondos paraszti munkát, a sokasodó gépek és más eszközök segítségét — a kívánatos mennyiségben kerül az egész ország asztalára, a munkás-paraszt szövetség szép szimbóluma is. Jelképe dolgozó parasztságunk megváltozott életének, s mindannak az önzetlen, testvéri segítségnek, amely- lyel az ipari munkásság a falu dolgozóinak munkáját könnyíti, szebb életének útját egyengeti. Azt szoktuk mondani, — s népköztársaságunk alkotmánya így is rögzíti —, hogy a mi társadalmi rendszerünk alapja a munka. Ennek igazsága az elmúlt években szintén sokszorosan bebizonyosodott. Egyre többen ismerik fel, hogy népünk felemelkedését, a béke védelmét, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom erősödését a szocialista építésben való helytállással tudják leginkább szolgálni. S ha a mi társadalmunkban a jól végzett munka eny- nyire „alkotmányos követelmény”, akkor nem veheti senki ünneprontásnak, ha szóvátesszük az e téren még sűrűn fel-felbukkanó hibákat, lazaságokat. S erről azért is érdemes szólni, mert a munka könnyebb végét megfogok, a hanyagok, a kötelességmulasztók a fegyelmezetten dolgozók rovására próbálnak élni. Ezért is kellene gyorsabban és általánosabban megerősíteni azt a régóta sürgetett, de még mindig nem eléggé uralkodó közszellemet, amely figyelmezteti társadalmunk minden rendű-rangú ügyeskedőit: a mi naCFolytatás a 2. oldalon) Ma már a községfejlesztés 'a tanácsok és a lakosság közös ügye Társadalmi munkásod kitüntetése Szolnokon Ünnepi légkörben, baiáti hangulatban zajlott U Szolnokén, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának székházában augusztus 19-én délelőtt c társadalmi munkások legjcbbjainak kitüntetése. Arról korábban már hírt adtunk olvasóinknak, hogy a Szolnok megyei Tanács 2 1963 számú rendeletével „Társadalmi munkáért” kitüntető jelvényt alapított arany- ezüst- és bronzfokozatban. A kitüntetések először az idén kerültek átadásra. Azck az emberek, akik társadalmi munkájukkal kiérdemelték a kitüntető jelvény aranyfokozatát, tegnap délelőtt vették át azt. Az ünnepségen Pallai Sándomé, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának titkára köszöntötte az ünnepeiteket. Részt vett az ünnepségen Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának elnöke, Karsai Mihály, a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára, a megyei tanács terv-, munkaügyi- és községfejlesztési áb község- fejlesztési albizottságának vezetője is. Hajdú megyéből is voltak vendégek. Pallai Sándorné ünnepi beszédében többek között elmondotta: — A szocialista társadalom építésében alapvetően új tartalmat kap a községpolitikai munka. Az előadó ezután szólt azokról az eredményekről amelyeket az elmúlt években a községfejlesztésben elértünk.- Elmondotta, hogy míg 1955-ben félmillió forintot költöttek a megye községeiben, városaiban községfejlesztésre, addig 1963-ban ez a szám már 13 314 000 forintra emelkedett. Az 1963. évi község- fejletészi terv teljesítésekor a lakosság legfontosabb szükségletei kielégítését magába foglaló gazdasági ágazat 23,2 százalékát társadalmi munkával valósította meg. Tavaly a megyében egy lakos átlag 28,78 forint értékű társadalmi munkát végzett. Nőtt a társadalmi munkások száma is. Míg 1960-ban 36 113. addig 1963- ban 72 400 ember tevékenykedett szűkebb pátriája gazdagítása érdekében. Az előadó hangsúlyozta, hogy ezeket az eredményeket azoknak az elvtársaknak i« köszönhetjük, akik ezen a napon megkapják a kitüntető jelvény arany fokozatát — elsőízben a megyében. Ugyanakkor további jó és eredményes munkát kívánt a jelenlévőknek. Ezután Fodor Mihály nyújtotta át harminchat társadalmi munkásnak a „Társadainü munkáért” című jelvény arany fokozatát. Rajtuk kívül hatvanhárom ezüst és nyolcvanhat bronz fokozatot adnak át, illetve adtak át ezekben a napokban a megye városaiban, községeiben, falugyűlések, augusztus 20-i ünnepségek keretében a kiváló teljesítményt felmutató társadalmi munkásoknak. így Szolnok Város Tanácsa nevében Kapás Rezső vb-elnök ugyancsak szerdán délután adta át a kitüntetéseket, a megyeszékhely kiváló társadalmi munkásainak. Hia: Nagy Józseíné könnyűipari miniszter nyilatkozata A negyvennyolcadik paragrafus Valóban szegények vagyunk ? Humor Sportműsor Növekedett a beruházások teljesítési volumene Szolnok megyében 1964. I. félévében közelítőleg 294 millió forinttal több beruházást teljesítettek, mint egy évvel korábban. A beruházáson belül több mim kétszeresére nőtt az építési és háromszorosára a gépi beruházások teljesített értéke. A rendelkezésre álló pénzügyi eszközök felhasználása a korábbi évekkel szemben kedvezőbben alakult, mert 1964. I. félévében az össz«^*ljesitt# százalékát a népgazdaság szempontból is fontos, úgynevezett értékhatár feléit! beruházásokra fordították, továbbá az össze« teljesítésből- 70.4 százalékot a már megkezdett beruházások folytatására, illetve befejezésére használtak fel. A „Részvételi jegy" jelent-e díjakat? A mezőgazdasági kiállításon kiváló tenyészállatokkalf makettekkel, rekord terméseredményekkel szerepel megyénk Két évvel ezelőtt több mint egymillió látogatója volt a mezőgazdasági kiállításnak. A mostani seregszemlére szintén nagy a készülődés. Nemcsak a kiállítók várják izgalommal augusztus 28-át, a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitásának napját, hanem azok, a főként mezőgazdaságban munkálkodó emberek is, akik látni, tanulni akarnak a kiállítás háromhetes iskoláján. A szakemberek közül megyénkből is több mint ezerhatszázan utaznak a fővárosba, hogy résztvegyenek az első alkalommal megrendezendő szakmai héten. A termelőszövetkezetekből, — falvakból és vidéki városainkból már eddig annyian jelentkeztek, hogy talán még a hét különvonat is kevésnek bizonyul. A mezőgazdaság nagy seregszemléjére való készülődés egyben számvetés is. Vajon a gyorsan elröppent két esztendő alatt sikerült-e olyan eredményeket elérni, hogy azzal odaállhatunk az ország népe elé? A verseny évről- évre nehezebb és népesebb. De ennek csak örülhetünk, mert azt jelenti, hogy mind több és több állami gazdaság és termelő- szövetkezet ér el a növénytermesztésben és állattenyésztésben olyan sikereket, amellyel megváltja részvételi jegyét a kiállításra. Arra is nagyon jó ez az országos vetélkedő, hogy összemérjük: más’tájak állami- és közös gazdaságaitól miben maradtunk el, mit kell pótolnunk. S ismét a két évvel ezelőtti kiállításra utalunk. Akkor megyénkben csak egy sertéstenyésztési díj került- A Középtiszai Állami Gazdaság nyerte fehérhús kocasüldővel. • Reméljük, az idén nagyobb sikerrel mutatják be sertésállományuk színe-javáf a gazdaságok. Néhány biztató jel erre: a Csorbái Állami Gazdaságban a kiállításra kijelölt négy nagy, fehér hússertés koca a közelmúltban fialt, 13—16 malacot. Ugyancsak innen szállítják Budapestre az egy álombéli öt tenyészkan süldőt és négy tenyészkoca süldőt is. A szarvasmarhatenyésztéséről országosan ismert jászboldogházi Aranykalász Tsz is bemutatja legszebb tenyészkanjait. Az újszászi Szabadság Tsz sertéseit szintén láthatja majd a kiállítás közönsége. — A növénytermesztési eredmény-bemutatókra a hagyományos kiállítók mellet — mint a Héki, Jászsági, Szolnoki Állami Gazdaság, vagy a mezőhéki Táncsics Tsz — újak is beneveztek. Az öcsödi Kossuth Tsz tavaly 264.9 mázsa cukorrépát takarított be holdanként. Ezzel szerepel a kiállításon. A kenderesi Haladás Tsz 21 mázsás rizsterméséből, a tiszaroffi Aranykalász pedig 45 mázsás rostkenderéből visz mintát. Az újszászi Szabadság Tsz paprikából 172, pradicsom- ból 237 mázsát takarított be holdanként. Megérdemelten lett részese az eredménybemutatónak. A Héki Állami Gazdaság hat növénnyel szerepel. Őszi árpájuk 17.32, cukorrépájuk 322.68, a lucerna-mag 1.50, a mák 3.02. az uborka 103.50, a zöldbab 28.67 mázsájával fizetett tavaly ebben a gazdaságban. A Szolnoki Állami • Gazdaság Bezosztája 1-ee búzából 628 hold átlagában 17.4 mázsa terméseredményt ért el. Ebből és a 23.4 mázsás tavaszi árpájukból is vittek mintát a kiállításra. Érdekességként említhetjük. hogy az állami gazdaságok nemcsak növényeiket és állataikat mutatjáK be. \ Tizenegy makettet készítettek üzemeikről, gépeikről. így azok is megismerhetik például a Pa* lotási Állami Gazdaság lucernaüzemét, a tisza- siilyi takarmánykeverő üzemet, akik még nem jártak e gazdaságokban. A Mezőtúri Állami Gazdaság gépészei, műhelymun- kásai csatornanyitó-ekét készítettek. A kunszentmártoniak pedig a műtrágyaszóró kicsinyített mását mutatják be a kiállításon. A Szolnoki Állami Gazdában jugoszláv típusú ser- tésönetetők vannak. Ennek makettje is Budapestre került. A Középtiszai Állami Gazdaság dózerlapos Sz— 100-as traktorának makettjét működés közben tekinthetik meg a kiállítás látogatói. A kiállítás területén lázas munka folyik. Egymás után érkeznek a gépek, kiállítási tárgyak, s néhánv nap múlva az állatokat is felszállítják a fővárosba. A készülődés közben is mind gyakrabban felvetődik a kérdés. Vajon hogyan szerepelünk az idei nagy seregszemlén, s mennyi díjat hoznak el a Szolnok megyei állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Hamarosan ezt is megtudjuk N. K.
