Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-18 / 193. szám

1#84. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A búzatermesztés tapasztalatai Négy év alatt 65 mázsával növekedett a hoidankénti termésátJagunk Elmandfa Nagy Lajos a zagyvarékasi Béke Tsz iőagronómusa Olvastam a Héki Állami Gazdaság búzatermelési ta­pasztalatairól szóló cikket. Helyesnek tartom a Nép­lap kezdeményezését. Kívá­natos, hogy a különböző talajadottságú tsz-ek szak­emberei elmondják vélemé­nyüket. Egyetértek a hé- kiekről közölt cikkel, s azt a saját tapasztalataink­kal egészítem ki. — Termelőszövetkezetünk 7620 holdas területéből 4700 hold többé-kevésoé szikes. Mégis örvendetesen növekedett a búza termés­átlagunk. 1960- ban 9.5 mázsás. 1961- ben 12.6 mázsás, 1962- ben 12.2 mázsás, 1963- ban 14.8 mázsás, az idén 16 mázsás búza ter­mésátlagot értünk el 2002 holdon, tisztított állapot­ban. Az állami felvásárló vál­lalatnál 1961-ben 83.3 va­gon, 1962-ben 70 vagon, 1963-ban 78 vagon, az idén 142.7 vagon búzát értéke­sítettünk szerződéses ala­pon. Tavaly ősszel, a ve­téskor felhívást tettünk közzé: adjunk minél több kenyérgabonát az állam­nak. Ügy véljük, a ma­gunk részéről ezt teljesí­tettük, mert az adógaboná­val együtt 168 vagon 28 mázsát adtunk át, minden hold búzatáblára 8.41 má­zsa kenyérgabona jut. A búzatáblák elővete- ménye . a következőképpen alakult: 1963 őszén a terü­let 20 százaléka évelő pil­langós, 10 százaléka hüve­lyes, 27 százaléka kalá­szos, 30 százaléka mák. cukorrépa, 13 százaléka pedig kukorica, siló és napraforgó. A hüvelyes elővetemény igen jó, kiválóan fizet utána a búza. Az évelő­pillangós még a második kaszálást követő feltörése után is csak gyenge kö­zepes elővetemény, mert nagy mennyiségű gyökér marad vissza, s ennek el- bomlása a föld nitrogén készletét erősen befolyásol­ja. Ez méginkább fennáll a harmadik kaszálás utáni feltöréskor. A kalászosokat két évig jó előveteménynek tart­juk. Két év után azon­ban a talaj fertőzöttsé- ge a terméseredményt le­ronthatja. A mák, cukorrépa igen jó elővetemény, de a cu­korrépa utáni talajelőké­szítéskor 80—100 kilo­gramm nitrogén műtrágya adagolása kívánatos a visszamaradt szervesanya­gok felbontásához. — Leg­rosszabb előveteménynek a kukoricát tartjuk, mert ké­sőn kerül le, s az éven­kénti száraz időjárás miatt nehéz jó magágyat észí- teni. Több éves tapaszta­lat alapján azokon a terü­leteken kezdjük meg a ku­korica vetését, melyekben kalászosokat szánunk. így előbb érik be a kukorica, s korábban lehet betakarí­tani. Kötött és szikes talajok sok gondot okoznak, mert ha száraz az időjárás, nem készíthetők elő kellően, ha csapadékos az idő, ak­kor a kukorica letakarítá- sával oly nagymérvű a ta­posás, hogy nem lehet a talajt búza alá megfelelően előkészíteni. A talajelőkészítés döntő tényező az átlagtermés kialakulásában. A hasonló összetételű, táp- anyagellátottságú, de jól vagy rosszul előkészített területeken a termés meny- nyisége 8—18 mázsa között ingadozhat. Tavaly ősszel például egy kifogástalanul előkészített kukorica utáni 150 holdas búzatáblánk 18 mázsás átlagot adott, míg a későbbi letakarítású, idő­közben felázott, nehezen művelhető, kötött szikes, kukorica utáni 200 Holdas tábla csak 6—8 mázsával fizetett. A 'nak ellenére, hogy a talaj összetétele, — tápereje azonos, sőt azonos mennyiségű fej trágyát ka­pott. Az ekével történő talaj­előkészítést — 22—25 cen­timéter mélységben — tart­juk a legmegfelelőbbnek. A disztillerrel való előké­szítés csak Csapadékosabb években hoz tűrhető ered­ményt. szárazabb években holdanként 4—5 mázsás terméskiesést okoz. A ta­lajelőkészítésre nagy gon­dot fordítunk. Szántás után háromszor-négyszer kap­csolt disztillerrel és gyűrűs hengerrel, simítóval járat­juk meg a talajt, ha szá­raz az időjárás. — Termelőszövetkezetünk évek óta csak Bezosztá­ja búzát termel. Ez ki­egyenlített magas ter­mést ad, ha kifogástalan a talajelőkészítés. Jó tűri a fagyot, a szá­razságot, szilárd szalmájú és pergésmentesen takarít­ható be. A Bezosztája faj­tából a táblák összetétele és a táperő figyelembevé­telével holdanként 3.4 mil­lió—3.7 millió csíraképes tőszámot biztosítunk. (140— 160 kilogramm.) Ahol a ta­la jelőkészítést nem sikerült jól elvégezni, — a talaj üreges, hézagos ■— ott 5— 10 kilogrammal több sze­met vetiipk. A vetés időpontja: Ne­künk csak kötött és szikes talajaink vannak, így a vetést szeptember 20-a kö­rül kezdjük meg és októ­ber 20-ig be is fejezzük. Ezt azért tartjuk 1 olyes­nek, mert szeptember vé­gén legtöbbször száraz idő uralkodik és az ilyen ta­lajokon nagyobb taposás nélkül vethetünk. Vetés­kor, a talajállapottól és szerkezettől függően úgy súlyozzuk a vetőgépet, 'hogy a mag 5—7 centimé­ter mélyén, biztos ágyba kerüljön. A foszfor műtrágyát mindig a szántás előtt szór­juk ki, a talaj táperejétől függően 2—3 mázsát hol­danként. Nitrogén műtrá­gya szűkösen áll a rendel­kezésünkre, ezért ezt alap­trágyaként nem adago­lunk. De azért sem, mert 22—25 centiméteres szán­tást végzünk, s így a ki­szórt nitrogén műtrágya a barázda mélyére kerülne és csak a tenyészidő má­sodik felében fejtené ki termésfokozó hatását. Tekintettel arra, hogy a búza terméshozamát rész­ben a diferenciálódás (a kalászorsón a kalászkák kialakulása) határozza meg, így a fej trágyázás indokolt. A téli fejtrágyázás ered­ményességét a hó mennyi­sége és a gyors olvadás erősen befolyásolja. ■ A tavaszi fejtrágyázás az­zal a veszéllyel jár. hogy a nitrogén kiszórása után H nem kap megfelelő merty- j nyiségű csaphdékot és fgy nem tud feloldódni. A fel- jj oldáshoz ugyan elegendő a j reggelenként harmat is, [ de ez esetben a nitrogén | termésfokozó hatása jelen- \ téktelen lesz. Mi évek óta a vetés után, J még a tél beállta előtt végezzük a fejtrágyá­zást. ' (Erre a csapadékmentes ősz lehetőséget adott.) A nitrogén műtrágyát az elő- veteménytől és a talaj táp­erejétől függően adagol­juk, holdanként 100—200 kilót. A késő ősszel vég­zett fejtrágyázás gazdasá­gunkban jól bevált. Meg­figyeléseink szerint a nit­rogén hatása a diferen­ciálódás során a kalászor- són 8—10 kalászka fakad. Míg a téli vagy tavaszi fej­trágyázás eredményeként csak 7—8 kalászka alakul ki a hasonló összetételű és tápanyagellátottságú terü­leteken. Ezért javaslom, hogy ezt a módszert bát­ran alkalmazzák a szak­emberek. A vegyszeres gyomirtás­sal mi is egyetértünk. — Bűzavetésünk 90 százalé­kán végeztünk vegyszere­zést. Ezzel nem szabad késle­kedni. Amint 7—8 centi­métert eléri a növény ma­gassága és a 15—18 Celzius fokos léghőmérséklet kiala­kul, azonnal hozzá kell fogni. A felhasználandó Dikonirt mennyiségnél min­dig figyelembe vesszük a gyom mennyiségét és a búza fejlettségét. Holdan­ként 200 liter vízben old­va 1—1.25 kilo vegyszert adagolunk. Az eredmény mindig megfelelő volt. — A távolsági busz tele van. Ezen ctz alapon mehetne, de még nincs itt az indulás ideje. Ki az ingét gom­bolja, hajija szét% mert már is iszonyú a hőség, ki a csomagját dömöcköli a térde alá, ha már fölötte nem fér a polcon. Más le­ugrik még egy fagylaltért, ketten-hárman pedig a ka­csi körül lődörögnek. A hosszú hátsó ülésen egy kövér idős asszony szu­szog, kosárbarikáddal kö­rülvéve. Szomszédja hall­gatag pipái parasztember — o dohányzómű persze most csak dísz a szájában. Ül, merev nyakkal, egye­nes gerinccel. Nagy bajsza még a gondolatait is el­nyeli talán. Kettőjük közé komor' ar­cú fiatalasszony telepedik. Teli kosara már csak az ölében fér el. Szeme sar­kából gusztálja, különb-e az idős asszony portékája a garabolyokban. Az pedig kihasználja o hangtalan közeledést is. — Messzire? — kérdi olyan hangos nyájasan, hogy semmi más nem hát­látszik s pillanatban. A <M. LJ bánatos asszonyka némán bólint, mire még közvetle­nebb lesz a néni. — Az uram jó pár hétig csak tejjel élhet, baj van a gyomrával! — újságolja minden átmenet nélkül, s ez olyan komikus így, hogy többen hátrafodúinak, mo­A • r rr Az igezo solyognak rajta, ö annál inkább közlékeny. — Külön gond a főzés. A hasam én is roppant sze­retem — göcög ^ —, na, mondom, én azért nem vagyok köteles pászítani a kosztom a tiédhez. Bevisz a busz a városba, veszek a piacon, ami kell... Gyö­nyörű paprikát, paradicso­mot kaptam, nézze! Köröm is volt a hentesnél. Ide vagy három párat! Mindet nem eszem meg, az azért rengeteg volna. Adok a szomszédoknak is belőle... Maga nem akar Ülésezett a megyei operativ bizottság A megyei operatív bi­zottság tegnap ülést tartott. Az időszerű mezőgazdasági munkákról a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osz­tályának vezetője, és az állami gazdaságok megyei igazgatója tartott tájékoz­tatót. A megye közös gaz­daságaiban a gabona csép- lése 98,4 százalékra áll. Túrkeve szövetkezeteiben — különösen a Búzakalász Tsz-ben — azonban még 1322 hold a csépelni való. Nagy a lemaradás a kun- hegyesi termelőszövetkeze­tekben, Jászárokszálláson és még néhány helyen. He­lyesen intézkedtek a kis­újszállásiak, akik a Búza­kalász Tsz-ben öt cséplő­gépet és hat kombájnt ál­lítottak munkába. Minden lehetőség megvan arra, hogy kellő szervezéssel a lemaradt termelőszövetke­zetek is befejezzék augusz­tus 25-ig a cséplést. A ’ közös gazdaságokban már nem sok kombájnszal­ma van a földeken. A le­húzott szalma kazlazása azonban nehezen halad. Pedig a termelőszövetkeze­tek anyagilag is érdekel­tek ebben, mert csak a szalma letakarítása után lehet kifizetni a vetési prémiumból visszatartott 20 százaléknyi összeget. A talajmunka megfelelő ütemben folyik. Egy hét alatt 25.734 holdat szántot­tak fel az őszi kenyérga­A morcos menyecske nem is hallja, mit harsog a néne. Fekete szeme kü­lönös gyűlölettel mered ki­felé a kocsiból. Mindig egy irányba. Az öregaszonyban megakad a szó. ő is követi a sötét tekintetet. Utána értetlenül vizsgálja megint szomszédját. Minthogy az nem ad rá semmit, nagy sóhajtva változtat a témán. — Azért indulhatnánk már... Vajon merre lehet a kalauz? Nagy meglepetésére a fiatalasszony válaszol. Tele ingerültséggel. — Ott van ni, látja! Ud- varolgat annak a fekete boszorkánynak. Az öregasszony örül, hogy szól hozzá. Nyögdécselve felemelkedik egy cseppet az ülésről, kipillant. Éneklő megértéssel mentegeti a kintieket. — Fiatalember, hadd csi­nálja. Tombolja ki magát idejében... Nem jó az, ha később jön rá a happáré, mikor már megházasodott. Tudom, mit tűrtem én is az uramnak! Hajjaj!... En­nek a fiúnak meg akkurat jó szeme van. Micsoda bonák, illetve a tavasziak alá a szövetkezetekben. A múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva most 63 ezer holddal több a fel­szántott terület. A megyei ütemet azonban nem tart­ják a jászberényi, a kun- hegyesi, a kunszentmárto­ni járások, valamint a kis­újszállási és a túrkevéi termelőszövetkezetek. A bi­zottság határozata szerint ezekben a termelőszövet­kezetekben is erőfeszítése­ket kell tenni a szántás ütemének meggyorsítására. Néhány termelőszövetke­zet kivételével — a kun­hegyes! Táncsics — megye- szerte megkezdődött a fő­vetésű silókukorica beta­karítása. E munka egy hét alatt 16,3 százalékkal ha­ladt előre. A jelentések szerint Törökszentmiklós város szövetkezetei augusz­tus 20-ig végeznek ezzel a munkával. Az istállótrágyázás üte­mével elégedetlen volt az operatív bizottság. A múlt héten mindössze 8,6 száza­lékkal haladt előre e mun­ka. Nem jobb a helyzet az állami gazdaságokban sem. A bizottság határozata szerint a bevetett terüle­teket feltétlenül trágyá­zásban kell részesíteni, s azt alá kell szántani. Ez alapja a jövő évben a ka­pások jó termésének. Gyor­sítani kell a műtrágya fci­fénylő fekete hajú az a kis nő!... Ha jól érzik egy­mással magukat, csinálják: A fiatalaszony mordon, sokat sejtetöen mondja ma­ga elé. — Fénylő fekete hajú? Hh! De párhetes asszony és máris így kurizáltat magá­nak. — Istenem, hát ha isme­rik egymást, m~ van abban. Biztosan barátkozó termé­szet az asszonyka... Én se szeretem az olyan embere­ket, akik mellett meg kell kukulni... — Na, e mellett az igéző mellett nem megkukulnak, hanem megbolondulnak a férfiak... A bátyám miatta vált el a feleségétől... Pe­dig már két család van... Ez a szörnyeteg meg hirte­len hozzáment egy másik bolondhoz A bátyám meg csak iszik, meg iszik azóta... Nézze, nézze ezt a szemér­metlent! — majdnem rá­mászik erre a gavallérra... ...A motor felzúg. Kint — a fekete menyecske elreb­ben a fiatalember mellől. Csak úgy lobog éjsötét haja utána. A lfgény — tele fér* fiúi önbizalommal vigyorog szórását is, elsősorban a kalászosok alá. A bizottság részletesen foglalkozott az őszi vető­magakció lebonyolításával. Örvendetes, hogy a ter­melőszövetkezetek a hazai fajták rovására nagyobb arányban akarnak intenzív búzát (Bezosztája) vetni. A vetőmag tisztítása, fémzá­rolása befejezéshez közele* dik. A bizottság intézke­dett. hogy a legrövidebb időn belül — vasárnap is — az érdekelt termelőszö­vetkezetekbe szállítsák ki 3 vetőmagot. A vetőgépek kijavítása szintén befeje­zéshez közeledik^ A kender betakarítása megfelelő ütemben halad. A vetésterületnek eddig mintegy 50 százalékán arat­ták le a termelőszövetke­zetek. Az öntözés azonban a múlt héthez viszonyítva nem sokat haladt előre. Az operatív bizottság javasol­ja, hogy a gazdaságok még feltétlenül juttassanak ön­tözővizet a kertészeti nö­vényekre, továbbá a cukor­répára, valamint a rétekra és a legelőkre. Végezetül az operatív bizottság határozatot ho­zott: akciót kell szervezni a megye termelőszövetke­zeteiben. hogy lehetőleg minden napraforgót kom­bájnnal takarítsanak be. r érdemes biztosítani Sajnos, igen mostohán bánt a természet az idén megyénkkel. Sok helyen pusztított árvíz, fagy és tűz. Az Állami Biztosító eddig 138100 forintot fi­zetett ki fagykárként, 35 tsz-nek. Az árvíz okozta pusztítás a legnagyobb. — Huszonkilenc tsz több mint ötmillió forint kártérítést kapott emiatt. A nyári zi­vatarok okozta jégkár fel­mérése most van folyamat­ban. A megállapított jég­kár 10,5 millió forint. Ed­dig 4 100 000 forintot fizet­tek ki, közel száz termelő- szövetkezetnek. A tűz okoz­ta pusztítás 54 tsz-t érin­tett — 220 000 forint kár­térítést kaptak az előrelátó gazdák. rá —, s még próbálja kezé­nél fogva tartani. Az új- asszony kényeskedve szaba­dítja ki magát, de azért las. san kiélvezi ujjahegyéig a szorongató kezek forrósá­gát. Aztán felugrik a busz­ba. A fiú fölényesen le­gyint, megindul az állomás bejárata felé. Nem is busz kalauz, csak sötétkék inge, fekete nadrágja, meg sim- léderes sapkája van. A mi kalauzunk már fent volt a kocsiban. Az utolsó pilla­natban nyitotta vissza az ajtót a feketének. Az pedig szinte ocsúdva villant végig az utasokon, s mikor a hátsó ülésen meg­látja a gyűlölködő szem­párt, elváltozik a színe. Ke­zét szájához kapja, majd a másik pillanatban vissza­fordul. Felcsapja a kattan* tyűt és kirobban az ajtón az induló autóbuszból... A kocsiban mindenki hallgat. A sofőr fogcsikor­gatva fékez, de hogy földet ért a nő, csak indít megint., Tóth István Ho! tartunk a mezőgazdasági munkákban? A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA ÉS A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI GAZDASÁGOK IGAZGATÓSÁGA JELENTÉSE ALAPJÁN Szán­Kettő s Siló- • műszak ban Istálló- öntözés kukorica Járás, város neve tás dolgoz ó trágyázás gépek tervének telj esi tése béták­százalékban Jászberényi j. 42,6 50,5 36,6 50,8 24,4 Kunhegyesi j. 57,8 78,0 41,2 78,1 43,6 ICsztmártoni j. 51,6 82,1 22,1 125.8 28,4 Szolnoki j. 63,1 71,1 28,9 69,6 44,9 Tiszafüredi j. 67,8 47,1 36,5 108,0 37,4 Tsztmiklósi j. 70,8 57.6 21,3 92,1 18,6 Jászberény v, 42,1 33,3 53.9 76,0 18,5 Karcag 62,8 44,1 55,9 89,8 61,1 Kisújszállás 39,1 84,0 28,2 68,8 49,3 Mezőtúr 58,8 84,6 24,3 88,3 36,0 Tsztmiklós v. 84,5 42,8 17,1 107,6 51,7 Túrkeve 56,7 57,1 49,1 58,7 41,3 Szolnok megye tsz-ei 57,6 61,5 32,8 84,3 36,4 Szolnok megye állami g.-i 48,2 X 52,3 83,9 65,8 x=Az állami gazdaságokban 244 gép dolgozik kettős műszakban. A jelentés alapján megyénk termelőszövetkeze­tei az összes gabona 98,4 százalékát csépelték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom