Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
[a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 179. szám. Ára 50 lillór 1964. augusztus 1., szombat. Világ proletárjai egyesüljetek i Izzadó emberek emelik a zsákot CSALÁDIKÖRBE\ Különös utas a Tiszán A FUTBALLBÍRÓ Éjszaka is zúgnak a tószegi gépek Már 3750 holdat felszántottak Nincs traktoros hiány Érett a mi ifjúságunk Azt mondta nemrég valaki egy beszélgetés közben, hogy majd csak megérik már a mai ifjúság. Ezt arra értette, hogy lehet számítani a munkájukra, amit vállalnak, azt meg is teszik. Kapva-kapok az alkalmon, hogy ezt a gondolatot egy s mással megtoldjam, hogy a vélemény jogosságát erősítsem. Elég sok szemrehányás éri a fiatalokat magatartásukért még manapság is — általában. Megismétlem: általában. Gyakorlatilag viszont már egyre kevesebb helyen mondják azt, hogy nem tudnak együtt dolgozni az idősebb korosztály képviselőivel. Ahol a közvetlen kapcsolat, az alapos ismeretség megvan a fiatalokkal, ott nincs torzsalkodás. Hadd bizonyítsak néhány számmal. Főleg a paraszt- fiatalokról, akik ezen a nyáron különösen szép példáját adták érettségüknek. Kezdődött azzal, hogy a legtöbb KISZ szervezetben nem várták meg a felszólítást, hanem már a nagy nyári munkák előtt felkeresték a pártszervezeteket, a gazdaságvezetőket. Munkát kértek. Részelni akartak belőle, erejükhöz képzettségükhöz mérten. Shogy ezt a kérést komolyan vették, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a megbízatást legtöbb esetben közgyűlésen, vagy taggyűlésen „adták át” nekik. Leginkább a szövetkezet vagy az üzem legilletékesebb vezetői. Nem sorolom — nagyon sok volna —, mi minden járult ahhoz, hogy most, az aratás befejezésekor ilyen számokat írhatunk le: hét és félezer falusi fiatal már a növényápolásban is közreműködött. Kétezren pedig a zöldségtermesztés patró- nusai voltak. Kétezren az aratásban vettek részt, ezren pedig kombájnon, erőgépeken dolgoztak. Ki aratott, ki szántott, vágy éppen szállított közülük. Van még egy nagyon értékes adat, amit a KISZ megyei végrehajtó bizottság tart számon: a falusi ipari munkásfiatalok közül 50 brigádban hétszáz fiatal vállalt munkát több-kevesebb időre a tsz-ekben. Túrkevén, Karcagon készenléti brigádokat szerveztek, azonnal javították a törött gépeket. A gabona- szállításban 17 helyen segédkezett a rögtönzött ifjúsági szállítóbrigád. Volt olyan hely is, ahol a fiatalokat azonnal meg is jutalmazták. Régen óhajtott sportfelszerelést, tv-t, rádiót vettek nekik. A tomaj- monostoriak meg — például — kirándulásra mehettek azon a pénzen, amit a nyári munkájukkal kiérdemeltek. Nem sorolom tovább a példákat. Aligha volna már olvasó, aki saját tapasztalata alapján ne tudná folytatni. Akinek nem volna olyan ismerőse, aki közvetlen az aratásban vett részt, annak minden bizonnyal van olyan, aki a középiskolás fiatalok építőtáboraiban szerzett jó hírnevet a mai ifjaknak. Ez a cikk is azt szolgálja, hogy néhány fontos és friss adat közreadásával segítse a hírnév tovaterjedését. Erősítse az idézett gondolatot: érett a mi ifjúságunk. (B. E.) A szakma ifjú mesterei lesznek Vizsgáznak a szakma ifjú mestere tanfolyam résztvevői a 7-es AKÖV-nél. A vállalatnál tavaly hatvan an neveztek be ebbe a mozgalomba és ötvenkilencen tet- Mc eredményes vizsgát. Közülük öten a szakma ifjú mestere jelvény arany fokozatát nyerték él. Erre az évre a műszaki dolgozókhoz már csatlakoztak többen a gépkocsivezetők és kalauzok közül is. így mintegy kétszáz fiatal kezdte meg év elején a tanulást. A napokban befejeződtek a műszaki vizsgák. AuguszA Szovjetunióba utaztak Pál János, a Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési igazgatóságának vezetője és Laky Ferenc, az igazgatóság főállattenyésztője pénteken a Szovjetunióba utazott, hogy tanulmányozza az európai hírű szovjet telivér- és ügetőméneseket, továbbá, hogy kancacsikókat vásároljon a veresenyló-törzs- éllományunk további javítására. tus közepéig a szellemi ismeretekből is vizsgát tesznek mindazok, akik kitartottak amellett az elhatározásuk mellett, hogy megszerzik a szakma ifjú mestere címet A Tószegi Gépállomás 61 erőgépe közül 30 traktor kétműszak- ban üzemel. Az Sz— 109-as, a DT és az MTZ traktorokon kívül 10 Hoffer is dolgozik, ami sajnos másutt ritkaságszámba megy. Sziráki Antal igazgató tájékoztatása szerint a körzetükhöz tartozó hat tsz-ből kettő saját gépparkkal rendelkezik. A többi négynek 7614 hold a kalászos és a borsó területes, s ebből már 3750 holdat felszántottak. « — Tavaly 101 gépünk volt most csak 61. A talaj munkák mégis jobban mennek; A július 10—20-a közötti dekádban tavaly 7100, most 7925 normál hold munkát végeztünk; — Nincs traktoro&hiá- nyuk? — Talán furcsán hangzik, de nincs. Jó az együttműködésünk a szövetkezetekkel. Ok adják a traktorosokat. Csütörtökön a késő esti órákban határszemlére indultunk az igazgatóval és Cservény ák Emillel, a Szolnok megyei Gépállomások Igazgatósága főagro- nómusával. Ellenőriztük, vajon éjszaka is szántanak-e a gépek. Csalódnunk sehol sem kellett. Először Zsemberi László DT-sel találkoztunk az egyik 60 holdas táblában. Papp Károlytól 6 órakor vette át a gépet. Az igazgató így mutatja be: — Szorgalmas traktoros. A múlt héten szombat déltől vasárnap reggelig 14 holdat szántott fel a tiszavárkonyi Petőfi Tsz- ben. — Nincs valamilyen problémája? — Ellenkezőleg. Nagyon jó kedvem van. Ma délután kisfiam született a szolnoki bábaképzőben. Hegedűs János, a fiatal nyurga traktoros egy távolabbi határrészen szántott az Sz—100-sal. A tavasz- szal jött vissza a honvédségtől. — Az utóbbi dekádban 150 hold volt a teljesítményünk — mondja. — Mennyi a keresete? — A múlt hónapban 2500 forintot kaptam. Nehezen találunk rá a sötét határban az igazgató büszkeségeire: a Szalai— Csinger váltótársak gépére. A tapasztalt traktorosok már 3 éve együtt dolgoznak és jól megértik egymást. Most Szalai Béla ül a DT—54-es nyergében; — Az előhántás az utóbbi 10 nap alatt 92 holdat szántottam fel 26—32 centi mélyen; — Bizonyára keresete is felszökött. — Júliusban 3500 forintot kerestem. A tószegi Dózsa Tsz-ben szántás után azonnal lezárják a talajt. Az ekéket a gépállomás újítói által konstruált Kalmár—Zab- lánszki-féle késes simító; majd a kapcsolt gyűrűs henger követi; Éjfél is elmúlt, amikor Gulyás Tiborral összetalálkoztunk; Hármas gyűrűs hengerrel körözött egy jókora táblában: — Hány holdat zártak le eddig? — Ötszázat. Két műveletben 25—30 hold egy műszakban a teljesítményem. — m. L — Növekedett a megye ipari üzemeinek termelése Még mindig sok a túlóra — A munkások ezrei vándorolnak új munkahelyre az állományból töröltek száma 21 százalékkal volt A rövidesen elkezdődő termelési tanácskozások sorozata lesz ez a fórum, ahol a dolgozók tájékozódnak a vállalati tervmutatók állásáról, s ahol kifejthetik véleményüket a munka megjavításának módjáról is. Végsősoron ez az eszmecsere csak akkor bizonyíthatja hasznosságát, ha az év hátralévő részében teljes mértékben érvényre jut mindaz, amiben a termelési tanácskozáson megállapodtak. Világosan és egyértelműen kell látniok az eltelt félév munkáját, mert csak így szolgálhat tanulságul az elmúlt félév. Mi történt a megye iparában . az eltelt hat hónap alatt? A KSH Megyei Igazgatóságának jelentése szerint tizenöt százalékkal több volt a termelés, mint a múlt év azonos időszakában. Annak külön örülünk, hogy a termelés növekedése lényegében arányos volt. Mielőtt még rátérnénk a statisztikából kiemelt adatokra, vizsgáljuk meg, hogyan értük el ezt az eredményt? Kétségtelen, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés — a félév folyamán — 8 százalékkal haladta meg az 1963. I. félévi színvonalat A termelékenység jelentős növekedése ellenére a magasabb termelést a megye szocialista iparvállalatai mintegy 47 százalékban létszámfejlesztéssel érték el. A teljesített munkaórák száma — a túlórák és létszámnövekedés következtében — 2.3 millióval emelkedett, ezzel azonban nem nőtt arányosan a teljesítménybérben teljesített órák száma. A minisztériumi iparban ez az arány 0.7 százalékkal kedvezőtlenebbre alakult, mint 1963. azonos időszakában. Külön figyelmet érdemel a felhasznált túlórák mennyiségének a tavalyihoz mért 27 százalékos gyarapodása. A minisztériumi ipar- vállalatok közül a Járműjavítóban az egy foglalkoztatottra tervezett teljes termelés 88.8 százalékát érték el (kevesebbet mint tavaly), a minőségi kocsijavításra való áttérés miatt ugyanakkor a munkások átlagos havi keresete anélkül, hogy amögött tényleges termelés állna 11.7 százalékkal haladta meg az 1963. első félévit. Hasonlóan e tekintetben a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Húsipari Vállalat, az Aprítógépgyár helyzete is. A tanácsi iparvállalatok közül fiedig a szolnoki Ruházati Vállalatot sorolhatjuk ide. Sajnos, még mindig ott tartunk, hogy a termelés növekedése nem elsősorban a magasabb termelékenységből fakad, hanem a létszámnövelésből és mértéktelen túlóráztatásból. De szorosan a termelékenység növelésének probléma körébe tartozik a munkaerőhullámzás. Például a minisztériumi iparban az állományba felvettek száma 25 százalékkal, több, mint 1963 első félévében. Ennek okát külön meg kell vizsgálni. Szinte évről évre megismétlődik ez a káros jelenség. No váljon nálunk szokássá, hogy a vállalatok a munkaerőhiány enyhítésére, finoman szólva: ráígérgetés- sel csábítanak. Morális és gazdasági tekintetben egyaránt veszélyes a munkaerővándorlás. Az említett hibák jelentős mértékben befolyásolták a vállalati tervteljesítések • alakulását. Nem érte el félévi előirányzatát az Aprítógépgyár, a MÁV szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat, az ÉM. Tégla és Cserépipari Vállalat, a Tisza- menti Vegyiművek. Emellett az első félévben számos fontos cikkből — amelynek éppen túlteljesítése lenne kívánatos —• nem teljesítették egyes vállalatok még a terv előírásait sem. Így például a Nagyalföldi Kőolajtermelö Vállalat közelítőleg 16 000 tonnával kevesebb kőolajat hozott felszínre a tervezettnél. A TVM a második negyedévi kedvezőbb termelés ellenére kénsavból is, szuperfoszfátból is csak csökkenteni tudta lemaradását. A Tisza Bútorgyár konyhabútor termelése sem érbe el a tervezett szintet. A járműjavító lemaradása a szállítást érinti érzékenyen. Az exporttervek teljesítésének vizsgálatánál az Aprítógépgyárat lehet elmarasztalni leginkább. Egy ilyen hatalmas fejlődés előtt álló vállalatnak nagyobb bizalmat kellene kivívnia maga iránt. Ezzel szemben teljes termelési tervét 81.4 százalékra teljesítette. az export kohóipart berendezéseknek csak 42.8 százaléka, a vegyipari gépeknek 68.1 százaléka, a konzervipari gépeknek 20.7 százaléka készült el a tervezetthez viszonyítva. .. A martfűi Tisza Cipőgyárról viszont az elismerés hangján szólhatunk. Szinte valamennyi export tervmutatóját 4—5 százalékkal túlteljesítette. Az ipari munkások átlagos havi keresete az idei első félévben 1591 forint volt, 4.7 százalékkal magasabb, mint 1963. első félévében. Ennek még jobban örülnénk akkor, ha meg lennénk győződve arról, hogy az átlagkeresetek növekedésében nem a túlóráknak van döntő szerepe. A félév mérlege ez. A termelési tanácskozások bizonyosan kellő körültekintéssel és őszinteséggel elemezik majd egy-egy vállalat. üzemrész munkáját. Erre szükség van, de még- infcább arra, hogy helyes következtetéseket vonjanak le. A cél változatlan: a lemaradások megszüntetése és a tervek teljesítése a munka termelékenységének fokozásával történjen meg. F. P. ŰJ útszakaszt építenek a szolnoki vártemplom mellett
