Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-16 / 165. szám
( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek ! XT. évfolyam, 165. szám. Ära 50 fillér 1964. július 16„ csütörtök. Egy „eseménytelen" nap Siet a zöld Moszkvics — Ä vízmű segítségét várják Cibakházán — Izsóit István §10 holdnál tart Hatalmas vízsugarakkal öntözték a szolnoki utcákat. Az autóbuszok gyors egymásutánban szállították munkába az embereket. Asszonyok siettek a piacra. Reggel volt. Egy új munkanap reggele. Elindultunk, hogy megnézzük: mi foglalkoztatja a megye néhány községében ezen a szerdai napon az embereket. Majdnem baleset Üjnak nem mondható mindaz, amit Tiszaföldvá- ron keresztül haladva tapasztaltunk, Talán csak annyiban, hogy most ismét — ki tudja hányadszor — -meggyőződtünk arról, milyen könnyen lehet baleset. Kis zöld Moszkvics személygépkocsi. Rendszáma: CB 91—16. Vezetője figyelmen kívül hagyva az egyik kanyarban a záróvonalat, teljes sebességgel haladt, s majdnem ösz- szeütközött egy vele szemben jövő motorkerékpárral Ilyenkor az ember ismét megkérdezi: Miért? Miért • nagy sietség? A szomjazó Cibakháza Igen, erről tárgyaltak a községi vb-titkár szobájában, amikor odaértünk, A lényeg a következő: bár huszonhat kút van a községben, a régi belterület lakóinak vízellátása - mégsincs megoldva, És saját erőből csak hét év múlva segíthetnének bajukon, Ugyanis a vízhálózat kiépítése hydroglobus- sal, víztárolóval, gépháziéi, gerinc és fővezetékkel kétmillió forintba kerül. Községfejlesztési alapjuk pedig egy évben mindössze 350 000 forint. Ennek ellenére a hydroglobust rövid időn belül felállítják —• évek óta spórolnak rá! Jövőre elkészül a víztároló, gerincvezeték és a gépház is. De hálózatra már nem futja. Bár a vízmű ígért segítséget —* ebben az évben kétezer méter cső lefektetését *—, de eddig semmi nem vált valóra, A községi tanács kérése tehát a következő: Segítsen most már tettekkel is a vízmű! Arainak a nagyrévnek is A kombájntól érkezett meg éppen Arany Elemér, a községi tanács vb-elnö- ke, mikor megérkeztünk. — Hogy haladnak a munkával? — A lehetőségeinkhez képest elég jól — hangzott a válasz, — Három kombájn és két kévekötő aratógép dolgozik a Béke és Barátság Tsz területén. Eddig 530 hold búzát, 316 hold őszi árpát és 60 hold borsót takarítottak be, — Mennyi van még hátra? — Körülbelül 420 hold. A Tiszakécskei Gépállomás azonban most megígérte, hogy adnak még két kombájnt a munkák végzésére; Ha megkapjuk, akkor a jövő héten végzünk az aratással. Panaszt ódnak a tiszakürtiek És nem oknélkül! Hiába akarnak ebben a nagy nyári melegben fagylaltot vagy hideg bambit fogyasztani. Nincs jégszekrény a cukrászdában. Fagylaltot pedig csak egy héten háromszor kapnak a járási székhelyről, szerdán, szombaton és vasárnap. De akkor is csak délután, így azután a cukrászda csak cukorka és csokoládé árusítására szorítkozik. Süteményt nem tarthat- a jégszekrény hiánya miatt. Ezért szombaton és vasárnap csupán annyi süteményt rendelnek a központi üzemtől, ameny- nyí egy nap alatt elfogy. Újítás az olajlen aratásnál Herceg Sándor, a tisza- roffi községi tanács titkára n emrégen került ú községbe. — Mai esemény? Aratunk. Ez persze nem újság, s az sem, hogy az úttörők segítenek a tsz-nek, mert évről évre így gyűjtik össze a táborozás költségeit. A tsz-központban indulásra készülődik Békési Gyula főagronómus. — Ma hány . diák dolgozik a földeken? — Negyvenötén a gyen- dai réten rakják össze a kereszteket. Hetedik-nyolcadik osztályosok. — Legfrissebb: ma estig 400 holdról kazlazzák ösz- sze a kombájnszalmát. — És erről írjon: ma kezdtük az 500 hold olajlen betakarítását rendre- arató géppel. A hagyományos lenaratással szemben - több előnye van. Naponta 15—20 holdat vág le, s a betakarítási munka bére körülbelül egyhatodára csökken. Előnye továbbá, hogy utána dolgozhat a kombájn, csépelheti el a magot Izsóit István több mint 580 holdat aratott — Halló, itt a tiszaburai Lenin Tsz elnöke, Szabó István. Teljes erővel aratunk. Hétfőn és kedden az öt kombájn közül kettő — sajnos — rossz volt. Ma, szerdán Izsóit István SZK—3-as kombájnnal el érte az 510 holdat. A 2529 hold aratnivalóból 750 hóid van még vissza. Ahány község ,— annyi gond és öröm. És még mondja valaki, eseménytelenek, egyhangúak a munkanapok. Varga V.—Virányi P. A francia kénsavgyár szerelését két nappal, a lengyel kénsavművet csaknem egy hónappal határidő előtt befejezik Fiatalok felajánlásai a KISZ II. kongresszusa tiszteletére Szolnok 7000 KISZ-tagja készül, hogy méltóképpen köszöntse a KISZ közelgő II. kongresszusát, Előkészítik a vezetőség újraválasztó taggyűléseket a városi küldöttértekezleteket, nyolcvan tagú in- struktori hálózatot építettek ki. Július 20. és 25. között pedi'g ugyancsak 80 KISZ-propagandista a Ti- sza-ligeti táborban készül fel az 1964—65-ös KISZ- oktatási év feladatainak maradéktalan ellátására. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat 17 fős ifjúsági komplex KISZ-brigádja a II. féléves tervfeladatok megvalósítása érdekében a következő felajánlást tette: havi termelési átlagukat száz százalék fölé emelik, vállalják az egy főre eső termelési érték teljesítését. mely az előirányzat szerint havonta 16 ezer 800 forint, a tervezett szerelési munkákat a határidő előtt két nappal befejezik a francia kénsav- gyárban folyó munkálatok során, végül a lengyel Teriéit félmilliárdos beruházással hasznosítják az alföldi kőolajkutatók munkájának eredményét A talált kincs mindig megörvendezteti az embert. De vannak „talált kincsek”, amelyek az egész nemzet boldogulását szolgálják: ilyen a hajdúsági földgáz, melyet a szolnoki olajkutatók leltek a föld mélyében. Nos, ennek a nemzeti kincsnek mennél teljesebb és célszerűbb hasznosításákénsavgyár befejezését szeptember 30-a helyett augusztus 2-re vállalják, * A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat KISZ-alapszervezete szeptember 30-ig udvarias- sági versenyt hirdet, melyen részt vehet valamennyi 26 éven aluli KISZ-tag és KISZ-en kívüli fiatal, aki szolnoki boltban dolgozik. A kollektív versenyben részt vesznek mindazok a boltok, ahol legalább három fő bekapcsolódik az egyéni versenybe, A verseny állását minden hónap végén — azaz háromszor — értékelik és az összesítés szerint állapítják meg a végeredményt. Az értékelés szempontjai: a munkahelyén való megjelenés, a vásárlókkal való foglalkozás, a vállalat idősebb és fiatal dolgozóihoz való viszony, A verseny célja: a fiatalok bevonása a szocialista kereskedelem megvalósításába és továbbfejlesztésébe. , ra, Hajdúszoboszló határában, gazolin és propánbután leválasztó üzemet épíA szérűgazda Nagyüzem teremtette foglalkozása van ennek a karcagi parasztembernek. Ügy jöttem rá, hogy kerestem valakit, náluk. Berekfürdőn a Százasnál. Az utóbbi határrész, tulajdonképpen valahai egy, mostanra többszáz férőhelyes istállóról keresztelték el. A szocialista mezőgazdaság ugyanis nemcsak úgy formálja át a tájat, hogy talajt javít, fásít, meg más egyebek, hanem nagyon jellemzően; a szépapák óta ismert hátárrészek egy létesítmény folytán új nevet kapnak, s a mostani generáció már így is ismeri. De átváltoztatja az embert is. Gál Szabó Imre például csak úgy egyszerűen parasztember volt. Most, hogy érdeklődöm, azt mondják a többiek: — Azt már tessék a szérűgazdától megtudni. A szérűgazda jó negyvenes, megtermett férfi. Mezítelen felsőteste ki tudja mióta, pirul a szabad levegőn. — A tisztítás, az két hete járja. A Sebeséren kezdték, most húzattak át a Berekbe. Nagy halom kikirics- színű árpamag tornyosodik a két cséplőszekrény elébe. A mezőről ide ürítenek a teherautók, s itt lesz a még gazos termésből szép tiszta, már zsákba, magtárba tehető árpa. És itt Gál Szabó Imre a szérűgazda. — Annak mi a dolga? — Felelek a terményért. Felel azért, beérkezett-e mind a tarlóról. Felügyel arra, jól kitisztítják-e. Bár ez a könnyebbik elfoglaltság, hiszen a csapat nagyon rendesen dolgozik. Köteles István szérűmunkás egész esztendőben legjobbja az Ady brigádnak. Tue János bácsira a rosszakarói mondhatnak csak nem jót. M. Tóth Sándor és Farkas István mindketten feleségükkel együtt, a szérű példás munkálkodói. De a szérűgazda kötelme még a mérlegház is. Ott a tiszta terményt mérlegelik, » viszik a magtárba. Naponta négy vagonnyi közösségi tulajdon gabona jön ide és megy innen. Észen kell lenni, vagy oda a közbecsület, amit rábíztak. — Meddig tart még? — Hát, idehallgasson, nagyon jól megy. Legfeljebb a jövő hétig. Bensőig látó tekintetű nagydarab ember. — Aztán maga hová megy? — A jó katona, meg a jó téesz-tag, mindig oda, ahová küldik. A földre heveftetett gabonahegyhez újabb forduló szállítmány érkezik. Oda- döntik azt is a többihez. Van itt ugyan kibetonozott terecske is. — Miért nem használják? — Idehallgasson, úgy gondoltam, most jó idő van, nem lehet baja a földön se. De ha esik. hova tesszük? Hát akkor a szabadban hagyott betonra. Igaz is. Lám, a jó szérű- gazdának még erre is gondolni kell, •*= OOli&tL — i lenek. A létesítmény 500 millió forintba kerül, de a haszna szinte felbecsülhetetlen jelentőségű. Ez az új létesítményünk 1965 végére készül el. Teljesen automatikusan fog működni és naponta 500 tonna háztartási és ipari célokra használható propánbután gázt és a benzin oktánszám emeléséhez használt gazolint választ majd ki. Erre a célra naponta kétmillió köbméter gáz szükséges; további kétmillió köbmétert pedig tisztítás után továbbítanak ipari és háztartási célokra. A Tiszavidéki Vegyikombinát és a miskolci üzemek már használják a hajdu- szoboszlól gázt, amely eljut a debreceni és a hajdúszo- boszlói háztartásokba is. Budapestre a külön e célra most épülő gázvezeték továbbítja a hajdúsági földgázt. (Első képünk: A gazolin leválasztó tornyok szomszédságában szerelik a csőállványzatot. Második képünk: Gyors ütemben készítik elő és állítják fel a gazolinleválasztó tornyokat.)
