Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-10 / 160. szám

1864. július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kunszentmártoni Fa­tömegcikk Készítő Ktsz- ben vállfákat, rugós ruha­csipeszeket, valamint a Tisza Cipőgyár részére gu­misarokba fabetéteket ké­szítenek. Kurucz Károly üzemi kar­bantartó lakatos saját újí- tású rugóhajlító gépét ál­lítja üzembe, mely nyolc óra alatt 30 ezer rugót tud elkészíteni — (jobbra) Csík Józsefné csipeszek összerakásán dolgozik — (lent) Körülbelül egy millió hold termesét vágták le eddig az aratóbrigádok az országban Sietnek Fegyverneken az aratással. Eddig a köz­ségben az összes kaszára, arat ógépre és kombájnra •Oáró gabonának 44 száza­lékát aratták le. A Kossuth Tsz-ben a községi -átlagnál is jóval előbb tartanak. — j Most már kijeié haladnak ebből a munkából, mert ' gabonájuknak több mint a ! felét learatták. Az arató- j gépesek közül eddig Csőr- í gő János és Bognár János ■ ért el legjobb eredményt j a községben. Szerda estig 263 hold föld termését vág­ták le. Az aratás jó üteme mel­lett a községi pártbizottság és a termelőszövetkezeti alapszervezetek azt szorgal­mazzák, hagy a szembeta­karítást a szalmalehúzás és a tarlóhántás is ugyanilyen jó ütemben kövesse. Cj halastó A fegy verneki Holt-Ti- sza ágból több mint ezer köbméter föld megmozga­tásával elrékesztettek egy 30 hold nagyságú vízfelü­letet Az így kialakított tóba 30 mázsa egyenként 70 dekás, 10 mázsa 25 de- kás, valamint két és fél mázsa 15 dekás pontyot telepített a szolnoki Fel­szabadulás Halászati Tsz. Számítások szerint az őszi idényben mintegy 150—160 mázsa piacképes halat tudnak kifogni a holtágból; Fbben az évben újabb 60 hold kiterjedésű területet hódítanak el a Tiszától, intenzív haltenyésztés cél­jára; A Holt-Tisza ág ilyen irányú hasznosítása nagy költségmegtakarítást jelent a tsz.-nek. Egy 90 holdas halastó építése csaknem egy és negyedmillió fo­rintba került volna, elre- kesztéssel pedig alig több mint 100 000 forintot for­dítanak azonos nagyságú tőfelület kialakítására. — A legutóbbi napokban észrevehetően meggyorsult a gabonabetakarítás irama: a gépesített brigádok, ka­szás munkacsapatok teljes erővel vágják az őszi ka­lászosokat, sőt vidékenként már a tavaszi árpa aratá­sát is megkezdték. Bajcsy Ede, a Földművelésügy] Minisztérium növényter­mesztési főigazgatóságának helyettes vezetője tájékoz­tatásul közölte, hogy jú­lius 5-ig országosan 841 000 hold termését vágták le, vagyis a teljes — őszi és tavaszi — vetésterületnek 24.3 százalékát. A múlt év hasonló időszakában 572 000 holdnál (18.7 százaléknál) tartottak. A hét végén az őszi árpa termésnek 78.6, a rozsnak 28.9, a búzának 12.2, s a tavaszi árpának 2.3 százaléka már zsákok­ban, illetve — a kévekötő aratógépek, és a kaszás csapatok után — keresz­tekben volt. Azóta tovább gyorsult az iram, s csütör­tökig a learatott terület valószínűleg elérte az egy­millió holdat. Ezen belül az őszi árpa betakarítása befejezéshez közeledik. A betakarításban eddig 78.2 százalék jutott a kom­bájnokra és aratógépekre, ezen belül a kombájnok teljesítménye kereken 60 százalék. Az állami gaz­daságok gabonatábláin a gépi aratás aránya 94.8 százalékos volt, s a kom­bájnok részesedése ebből 85.4 százalék. A múlt évihez képest javult a szalma-letaikarítás üteme is, főleg az állami gazdaságokban üzembehe­lyezett bálázógépek révén. A tarlóhántásban dolgozó traktorosok, fogatok telje­sítése július 5-ig elérte a 160 000 holdat, ami csak­nem kétszerese a múlt év hasonló időszakáig elért eredményeknek. A csapadékos időjárás lehetőséget adott a gabonák normális érésére, a szem­termés minőségének javu­lására, ugyanakkor a kapá­sokat átsegítette a legkriti­kusabb fejlődési időszakon. Viszont a gyomosodás fo­kozódott. S ezért az ara­tásnál nélkülözhető mun­kaerőt most mindenütt összpontosítsák a gazoló­kapálásokra. OLDOGHAZI isszúságok A jászberényi járás betakarítási adatai között olvashattuk: a jászboldogházi Aranykalász Tsz va­sárnap estig befejezte a 394 hold őszi árPa aratását, a 187 holdnyi rozsból 20-at, a 1249 hold búzából mindössze 8 holdat vágtak le és csépeltek el. A boldogházi Aranykalász a megye élenjáró, jól gazdálkodó üzemei közé tartozik. Épp ezért meglepő, hogy miért maradtak le az aratással? Talán alacsony a gépek teljesítménye, vagy rosszul szervezték meg a munkát? De nem ez a jellemző a gazdaságra. AZ ARANYKALÁSZ Tsz-ben a Jászkiséri Gép­állomás, pontosabban an­nak alattyáni üzemegysé­gének gépei dolgoznak. — Három SzK és egy AC kombájn. Kedden egy újabb SzK-t küldtek , a munka meggyorsítására. Amikor a gépállomás ve­zetőivel és a tsz elnöké­vel beszélgetünk, kitűnik, hogy nem a legjobb a vir szony közöttük. A gépállo­másiak szerint a tsz ve­zetői bizalmatlanok irán­Megoldődott Doha-itäM^täkazpoarti orvosi ellátása Ősitő! a tsz segítsége szükséges Csataszög—Dóba tanya­központ lakóinak panaszos levelét több mint ötven en írták alá. Rajtuk kívül azonban mások is, összesen mintegy kétszázan érdekel­tek az orvosi ellátás ügyé­ben. amit kifogásoltak. A dobálak és a környező ta­nyák lakói az elmúlt évek­ben Csataszögre jártak or­voshoz. Közigazgatásilag azonban Besenyszöghöz tar­toznak. A télen új körzeti orvos állt munkába Ee- senyszögön, s 5 gyógyította volna a dobaiakat is, ám ez több szempontból nehézsé­gekbe ütközik. A fiatal or­vos kezdetben végig kerék­pározta a tanyákat Meg­állapodtak abban, hogy he­tenként egy nap rendszere­sen rendelést tart Dobán. az egyik házban. Ezt később abbahagyta. Valóban, nem is lehet követelni, hogy egy orvos állandóan kerékpá­rozzon a határban, hiszen hathatós gyógyítást így ne­hezen végezhet. A dobaiak a csataszögi termelőszövetkezetben dol­goznak. Ide igen gyakran megy alkalmi jármű, s igen jó az autóbusz-közlekedés is (négy kilométer). Beseny- szögre viszont csak Szolno­kon át megy a busz, vagy rövidebb földút van (kilenc kilométer). A második be- senyszögi körzeti orvos Szó­rópusztán, az úgynevezett Káptalanban is tart rende­lést hetenként egy alkalom­mal. Ez is négy kilométer busszal, ám keli még gya­logolni is. A dobaiak kérése tehát: vagy tartozzanak ismét Csataszöghöz, mert oda könnyű az utazás; vagy még jobb lenne, ha hetenként egyszer hozzájuk jönne az orvos. Dr. Varga Ferencet jú­nius közepén katonai szol­gálatra hívták be. Dr. Mé­szöly Dezső, a Besenyszög I. körzeti orvos szabadságát megszakította, s most ő ren­del Varga doktor helyett is. Felkerestük a szolnoki já­rási tanács vb egészségügyi osztályát, ahol a követke­zőket válaszolták: a dobai­ak első változata nem meg­oldható. Besenyszögről nem vihetjük el az orvost, mert nagy a tanyavilág. A má­sodik megoldás viszont már teljesült. Ugyanis dr. Mé­szöly vett egy motorkerék­párt, s hetenként egy-egy alkalommal kimegy Szóró-, Dóba- és Fokorúpusztára is. Ezenkívül havonta rendkí­vüli kiszállást végez Szóró- és Fokorúpusztára két al­kalommal, Dobára pedig egy esetben. Természetesen mindig kimegy, ha sürgős esetben hívják. A dobaiak kérése tehát megoldódott — amíg jó idő, jó út van. ősztől pedig úgy gondoljuk — a termelőszö­vetkezetnek kellene biztosí­tania vagy gépjárművet vagy lovasfogatot, amivel rendszeresen kiszállítaná az orvost. Reméljük, ezt a se­gítséget a termelőszövetke­zet is meg fogja adni. PIHENŐ ARATOK MESTERSZÄMÄSON tuk, s szerintük ez még az Alattyáni Gépállomás idejéből való örökség. Nem állítják, hogy hiba nélkü­liek voltak a kombájnok* de a kijavításukkal sem volt különösebb baj. A gépekre közösen ültek a tsz és a gépállomás gé­pészei. Csillik András igaz­gató szerint hiányos a tsz embereinek a szaktudása. Az egyik SzK-val hátrafe­lé ment a vezető, s a tar­tálykocsi alsó villája ki­marta a kombájn gumi­ját. A másiknak ő mutatta meg, hogy hol hiányzik egy csavar. A főmérnök elvtárstól arról értesül­tünk, hogy egy kombájn motorját kellett kicserélni, mert üzemelés közben a blokkja megrepedt. De ez rejtett hiba volt. A gépál­lomás vezetői többszer fel­keresik a tsz-t, s maguk is ellenőrzik a gépek üzem- képességét. Csillik elvtárs kedden délelőtt is járt az Aranykalász-ban, s akkor dolgoztak a gépek; Konkoly Béla tsz-elnök a kombájnok állapotára panaszkodott. Kerekein ki­mondta, rosszul javították ki azokat. Üzemelés előtt két gépet vissza kellett küldeniük Alattyánba. — Varga István párttitkár ezt meg is toldotta: az egyik kombájnban 20 centire j nőtt a napraforgó. Még a ‘ tavalyi betakarítás után I maradt benne. Ügy látszik, I sem a javítók, sem a szem­lebizottság „nem vette azt 1 észre”. I A SZÖVETKEZETIEK I nem szólnak a gépállomás­nak, ha menet közben a gépek meghibásodnak. — | „Fél nap is beletelik, míg megkapjuk Jászkisért. Ez I alatt a magunk műhelyé­ben rendbehozzuk. Ma is javítottuk az egyiket. Le­het, hogy utólag majd nem ismeri el a gépállomás a javítás költségeit”: Egyébként a learatott terület nagysága hétfő es­tig nem változott- Üjabb esőt kaptak, s a gépek va­sárnap és hétfőn is áll­tak. Kedden már teljes kapacitással dolgoztak a tavaszi árpában, amiből 400 hold vár a betakarí­tásra. A szövetkezetben egyet­len rendvágó és kévekötő aratógép sem dolgozik, — , mindent kombájnnal akar- ; nak betakarítani. A szö- ; vetkezeti vezetők szerint. I nincs lemaradásuk. Bár a I gépek hibája és az időjá­rás akadályozta őket, hó végére learatnak, mondta az elnök magabiztosan. Mi lesz, ha a csapadékos idő ezután is zavarja a betakarítást? „Erre felké­szültünk — válaszolt az elnök. —■ Minden család kap egy-egy hold kézi ara­tást. Még az állattenyész­tők, s egyéb helyen dolgo­zók is aratni fognak. így 450—500 holdat vágunk le.” A kombájnszérűről egy zacskónyi tavaszi árpát hoztak' be, közte 8—10 szá­zaléknyi zöld szem. Pedig ez az érettebb tábláról va­ló. Nem lett volna-e jobb a búzát vágniuk? — kér­deztük az elnököt. „A szalma alacsony, a kalász lehajlik, pergési veszély van, nem várhatjuk meg a késői sarjúk beérését” — vélekedett az elnök; JÁSZBOLDOGHÁZÁN erőfeszítéseket tettek az aratás meggyorsítására. — Elegendő fogat, s gépi szállítóeszköz szolgálja ki a gépeket. A kombájnoso- kat jól ellátják, még friss vacsorát is főznek nekik; A gépek teljesítménye is növekszik. Az alattyáni gépek hibáinak tanulsá­ga: jövőre jobban kell el­lenőrizni a javítást. Véle­ményünk szerint ha javul na a gépállomás és a tsz közötti kapcsolat, ha meg­szűnne a bizalmatlanság, már előbbre tarthatnánk és tovább gyorsulhatna a be­takarítás üteme. — m. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom