Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-17 / 166. szám
MM. Július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alacsony a gépek teljesítménye Kunmadarason Híre kelt, hogy a kunmadarast Kossuth Tsz-ben vontatottan megy az aratás. Hétfő estig a 2207 hold- nyi aratnivaló 44 százalékával végeztek. Erre az időre a megye közös gazdaságai már 60 százalék körül tartottaki Kunmadarason valóban lemaradtak, s igaz az is, hogy alacsony az ott dolgozó kombájnok átlagos teljesítménye. A bírálók azonban csak felszínesen ítélkeznek, — ha nem nézik meg, hogy mi az oka a lemaradásnak, s a kombájnok alacsony teljesítményének. A Kossuth Tsz-ben június 24-én fogtak a kalászosok betakarításához. Két magyar, két. SzK kombájnt, egy kévekötő és egy rend- rearató gépet kaptak a Kunhegyesi Gépállomástól! Az egyik SzK-val azonban nem sokra mentek. Június 24-től július 2-ig mindössze 500 mázsa magot — 40 holdnyit — takarított be. Akkor behúzatták a gépállomás helyi üzemegységébe motorcserére. A gép hetedikén kezdett újból, három napig dolgozott, s mindössze 430 mázsa volt a teljesítménye. Újból a javítóbe került a gép, s egy napig nem aratott. A Réti Árpád által vezetett SzK kombájn 310 holdról 3349 mázsát, Vincze Béla SzK-val 130 holdról 1412 mázsa terményt takarított be. A teljesítmény közötti különbség tehát igen nagy, A szövetkezet átengedte saját gépészeit a gépállomásnak, szaktudásukkal nincs baj. Jónéhány éve vezetnek kombájnokat, s az aratás előtt DT-vel szántottak! A kombájnok kiszolgálása sem akadozott — mint Kovács Pál főagronómus mondta — egy univerzál gépet el kellett vonniuk a szállítástól, mert a kombájnok alacsony teljesítménye miatt nem volt munkája; A két magyar kombájn 106, illetve 110 holdnyi gabonát takarított be. Ez sem dicsekvésre méltó eredmény; Ezeknél a felvonólánccal volt baj, gardán- tengely és törekrázó törések voltak. Vajon igazságos dolog lenne-e a gépek alacsony teljesítménye miatt a közíjs gazdaságot elmarasztalni? Lemaradásuk oka inkább a gépállomás, s a hanyag javítás. A gabonatáblákba küldték a kombájnokat, anélkül, hogy meggyőződtek volna azok használhatóságáról! A szövetkezetben működő öreg aratógép — bármily furcsán hangzik — meghaladta a kombájnok teljesítményét. Hétfő estig mintegy 200 holdat aratott le. A Kossuth Tsz-nek 1235 hold aratatlan gabonája volt látogatásunkkor. Bár egy újabb aratógépet kaptak segítségül, a helyzet nyugtalanító. Az eddigi kapacitással még augusztus közepén is aratniok kellene. Ki vállalja a felelősséget a munka elhúzódásáért? A gazdák szorgalmára nem lehet panasz. Százhatvan hold gabonát kézzel arattak le, a pártszerveze-. tűk felhívására több este 40—84 szövetkezeti tag hordta a kévéket keresztekbe. Kétműszakban dolgoznak a kombájnszérűn s a tarlómunkán is. A kunmadarasi gazdák segítséget várnak, a másutt felszabaduló kombájnoktól. Csak így lehet korrigálni a rosszul kijavított gépek miatti mulasztást, s csak az újabb kombájnok munkába állításával szüntethető meg a lemeradás, — m. L — Aratás közben gazdái cseréltek a kombájnok Profil változás egy gépállomáson — Az aratás előtti napokban adtuk át a kombájnokat a két jászapáti tsz, a helyi Kossuth, a jászteleki Tolbuchin és a jásziványi Szabadság Tsz tulajdonába — mondja Pethes Sándor, a Jászkiséri Gépállomás főmérnöke. Azután jötték a jászszentand- rásd tsz-ek: „Ha a többieknek lehet, akkor nekünk is”. Végül illetékes helyen elintézték, hogy ők is saját tulajdonba vegyék a kombájnokat. Ez kissé megzavarta a munkánkat, szervezési gondokat okozott, mert a gépek már hozzáfogtak az aratáshoz. KORMÁNVHA T a Képzőművészeti és az Iparművészeti Főiskola új képzési rendjéről A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Képző- művészeti és az Iparművészeti Főiskola képzési rendjéről hozott határozat értelmében e két főiskola nappali tagozatain a tanulmányi idő az eddigi 6, illetve 5 évvel szemben ezentúl egységesen 4 év lesz. A 4 éves képzés keretében a két főiskola művészoklevelet nem ad. Tanulmányaik államvizsgával történő befejezése után a hallgatók a Képzőművészeti Főiskolán művészeti rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet oktatására képesítő középiskolai tanári oklevelet kapnak; az Iparművészeti Főiskolán a hallgatók a gépipari formatervezés, kerámia, porcelán, ötvös, bútor- és belsőépítészet, továbbá a textilipari szakágakban tervező-iparművész oklevelet szereznek. A két főiskolán a legtehetségesebb növendékek számára — tanulmányaik befejezése után — egy-egy A törökszentmiklósi járásban csökkent a bűnözések száma A törökszentmiklósi járási tanács vb tegnap délelőtt ülést tartott. Napirendjén: a járásbíróság elnökéinek jelentése: a bíróság tevékenységéről, a népi ülnökök munkájáról; az első félévi községfejlesztési terv végrehajtása; a járási NEB 1964. második félévi munkatervének megtárgyalása szerepelt. Az első napirend beszámolója megállapította, hogy mintegy 15—20 százalékkal csökkent a bűnözés a járásban, egy év alatt. A társadalmi tulajdon sérelmére okozott kár 1960-hoz viszonyítva 60—70 százalékkal kevesebb. mester irányítása mellett speciális elméleti és gyakorlati stúdiumok elvégzését lehet biztosítani; A Képzőművészeti Főiskolának azok a hallgatói, akiket az 1961—62. tanévben, vagy azt megelőzően vettek fel, továbbá az Iparművészeti Főiskolának az 1962—63. tanévben, vagy azt megelőzően felvett hallgatói a korukban érvényes képzési idő alatt és módon fejezik be tanulmányaikat, illetőleg szereznek oklevelet. (MTI) — Saját tulajdonban nem maradt gépiik? — De igen. Tizenhét kombájn* átadtunk, 23 a saját kezelésben van. Tevékenységünknek 65—70 százalékát már a bérjavítás teszi ki. — A szövetkezetek hogyan készültek fel a gépek fogadására üzemeltetésére? — Elég jól. Megfelelően szervezik a munkát és nincs baj a gépek teljesítményével sem. — És a kombájnosok. traktoristák hogyan fogadták a munkahelyváltozást? — Tulajdonképpen nem is változott a munkahelyük, hisz mindannyian ugyanazokba a tsz-ekbe mentek, ahol eddig is dolgoztak. Vagy ők, vagy a családjuk szövetkezeti tagok. Mi együtt tárgyaltuk meg a tsz-vezetők kel és traktoristákkal a gépek átadását. Áthidalták a bérezési di- ferenciát is, a gépállomási éss a tsz norma között. Készülődés a cukrogyártási kampányra Az idén kétszeresen nagy feladat előtt áll a cukoripar. Egyrészt mert a kampány elhúzódásával kerek egy hónappal később kezdhettek hozzá az üzemek karbantartásához, másrészt pedig a tavalyihoz képest 26 000 holddal növekedett a cukorrépa vetésterület; Az eddigi kedvező időjárás nyomán várhatóan a termés is kedvezően alakul, s a számítások szerint mintegy 360 000—370 000 vagon cukorrépát dolgoznak fel a gyárak. A 11 cukorgyárban, a késedelem ellenére, már végeztek a szükséges javítások 80 százalékával. Az üzemek jelentése szerint az egy hónappal későbbi kezdés ellenére a szokásos időben végeznek a karbantartási munkálatokkal, s augusztus közepén megkezdődhetnek az üzemi főpróbák. A gyárak korszerűsítésére mintegy 165 millió forint beruházást használ fel a cukoripar. Juli, Mari, Margit és a kísúji fiúk Kazc&írakó katonák Munka zaja teszi hangossá a szérűt. — Mindenki kazalmester akart lenni — tájékoztat a balmazújvárosi Bányai Imre honvéd. — Pedig a várpalotai bányász, vagy a pesti műszaki rajzoló még sohasem rakott szalmakazlat. — Most ezt a mesterséget is megtanuljuk — szól közbe a magas szalmakazal tetejéről Vági Károly tizedes. Zsákolok A magtisztításhoz meg kell mozgatni a gabonát. — Itt lehet erősödni — mondja Sándor Ferenc jászladányi mezőgazdász, aki izmos vállán gabonászsákokat szállít. — Persze, nem minden zsákot vállon viszünk, többnyire így, targoncán — mutatja be Bárány Endre budapesti technikus. Szünetben A gazdaság dolgozói uzsonnával kedveskednek a szorgalmas katonáknak. Közben megindul a vidám beszélgetés, viccelődés. Az MN 1932/C egység katonái a Karcagi Állami Gazdaságban segítették a gabona betakarítását S. L Ács Margit, Nagy Mária és Herceg Julianna a kisújszállási Búzakalász tagjai. A búzatáblán találom őket serény munka közben. Markot szednek. Csak ők a fiatalok, érdeklődöm, hol a többi? — Nagyon szétszórtak bennünket, gépekhez, szállításhoz. Mi a kéziaratókhoz kerültünk — válaszoltak. Négy éve dolgoznak a termelőszövetkezetben, az idén aratnak először. Nagy Mária ma kezdte. A karján piros vonalként húzódó karcolások is ékesen bizonyítják ezt. A mellettem álló városi KISZ-titkár, valamin mosolyog, ezt félreértik (nem tudom, miért), nekem mondják; — Maga be akar csapni bennünket... Lassan indul a beszélgetés. — Nehéz dolog-e markot szedni? — Inkább a kévét kötözni, ezt még gyakorolni kell. Sokszor mutatják az idősebbek, dehát első alkalomkor nehezen megy. Herceg Julianna, ez az alacsony szőke kislány a rangidős, ő már két hete arat, a keresetről kérdezem: — Négy—öt munkaegységet is tudunk teljesíteni naponta. Jól kijövünk. A múlt hónapban 700 forint előleget kaptam. — Be is tette a bankba — árulkodnak társnői. — Júlia kelengyére gyűjt. Háromezer forintja van a takarékban. — Konyhabútort szeretnék majd venni. Nagy Mária és Ács Margit még nem szánta el magát ilyen komoly befektetésre. ök ruhát, cipőt vásároltak. — Legyen mit felvenni augusztus 20-án és a szüreti bálon — mondták; — No, persze — vetettem közbe —. valakinek biztosan tetszeni fog a szemrevaló nyári kosztüm. Kijelentésem élénk tiltakozást váltott ki; — Mi együtt járunk moziba, cukrászdába — jelentette ki Ács Margit —, az itteni fiúk még haza sem kísérnek! Elcsodálkoztam, de ők gyorsan kimentették az ittenieket. — Kisújszállás egyik távolabb eső részén, az úgynevezett Pitner faluban lakunk — ez az oka. Nagy Marika kissé neki- tüzesedve bizonygatta a tényállást, a válasz nem is maradt el« — Mert neked katona az udvarlód... Aztán én is kaptam egy kérdést: — Nem tudna segíteni, hogy az fmsz mozgóboltok kijönnének ide? Igazán jobban esik a bambi, mint a kútvíz. — A jószándék megvan bennem, de tenni ezért csak az fmsz tud — feleltem. — Akkor legalább írja meg, hogy jól dolgozunk — mosolygott Julika. Megnéztem. Jól dolgoznak. Ismerősökként váltunk el, de a kézfogásnál még a fülembe csengett: ,,Maga be akar csapni bennünketl” Keresetük nem csökken, így senki sem húzódozott — A javító szolgálatot hogyan szervezték meg? Továbbra is ügyelnek az átadott gépekre? — Egy hónapos garanciával adtuk át a gépeket A meghibásodásokat menetközben kijavítjuk. Sőt segítünk a tsz-eknek a költségszámításban is. Kíváncsiak vagyunk, mennyibe kerül a szövetkezetnek a gépi munka, van-e változás a gépállomási költség és a saját üzemeltetés között — Az aratási időszakra felkészültünk a javítással. Megszerveztük a kétműsza- kos, illetve az éjszakai ügyeletet. A vezetők és a műhelymunkások közül is állandóan szolgálatban van valaki. A raktárban vasárnap is van ügyelet. Úgyszintén az alattyáni üzemegységben is. — Hány műhelykocsijuk van? — Egy korszerűen felszerelt — 800 ezer forint értékű — műhelykocsit kajptunk. Van benne esztergapad, fúrógép, áramfejlesztő agregátor, lánghegesztő és megfelelő szerszámkészlet. Ezenkívül egy tehergépkocsit is elláttunk szerszámkészlettel, satupaddal, a kisebb hibákhoz az megy Id. A javító kocsikra két személyt osztottunk be, a sofőrök szintén szerelők, s résztvesznek r javításban. — Van-e sok hívásuk, gyakori-e a meghibásodás? — Műszaknapióban jegyzik fel a géphibákat. A szerelők 24 óránként váltják egymást, ha nagyobb, 6 befejezetlen javítani való akad, feljegyzik, hol hagyták abba a munkát. Egyébként ritkábban hívják a Javítókat, a gyakoribb, hogy maguk keresik fel a gépeket. Például ma hajnalban a helybeli Kossuth Tsz-ben voltak, azután Jászszentandrásra indultak. Átnézik a gépeket, s rendbehozzák a kisebb-nagyobb hibákat. — Milyen hibák a leggyakoribbak? — Zömmel hegeszteni való akad. gyakori a vágószerkezet javítása, különböző törések vannak és javítani kell az elektromos berendezéseket, szalmagyűjtő kocsikat. Rózsa András és Urbán István gépkocsivezetők, Tánczos Győző és Szabó Antal szerelők jól helytállnak a javító szolgálatban. Nehéz, megfeszített munkát végeznek e napokban az aratásban dolgozó gépek és emberek. Köztük a Jászki séri Gépállomás szerelői. — m. 1. — A* Országos Villamos Távvezeték Válllalat K. Szabó Mihály brigádja Cserhát és Berekfürdő kSzKtt szereli a 120 ezer voltos villamos távvezeték oszlopait. Az új vezeték novemberre készül eL Képünkön: „csonk’-beállitás.
