Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-16 / 165. szám

1964. július 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á helyiipar és az ipar- politikai tevékenység néhány problémája Közel hetven népi ellenőr, NEB-tag és szakértő vett részt a Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik fontos utóvizsgálatában, mely az ötéves ipar­politikai terv végrehajtásának helyzetét és problé­máit tárta fel. A vizsgálatot harminc szolgáltató egy­ségben azzal a céllal végeztek, hogy felderítsék: milyen intézkedéseket tettek a lakosság szükségletei­nek kielégítése érdekében, reális-e az 1964. évi terv előirányzata, mi akadályozhatja annak teljesítését. Helyi iparpolitikai tevé­kenységet a különböző szervek szervezett formá­ban 1960 óta folytatnak. A tervekben meghatározott — lakosság részére végzett — javítás-szolgáltatás, mér­ték utáni ruha- és cipő­készítés az elmúlt három év alatt jelentősen, több mint 32 százalékkal növe­kedett. Mind több autót, elektromos háztartási gé­pet, rádiót, televíziót javí­tottak ki a szolgáltató üze­mek, a lakosság részére végzett építőipari tevékeny­ség mellett. A személyi szolgáltatások kielégítése végett megalakult a Tem­pó-szolgálat, valamint a földművesszövetkezetek árukölcsönző üzlethálózata is. Bár a szocialista szekto­rok ez idő alatt 60,5 szá­zalékkal növelték iparpoli­tikai tevékenységüket, az egy lakosra jutó javítás^ szolgáltatás teljesítmény­értékét nézve a megyék között még mindig a tizen­ötödik helyen állunk. A három évre előírt 459 mil­lió forintos eredménnyel szemben 433 millió forintot teljesítettek a Szolnok me­gyei szolgáltató üzemek. Tapasztalatlanság miatt — hibás tervezés Ennek oka, hogy kez­detben a tervelőirányzato­kat túlméretezték. Nem vették kellőképpen figye­lembe azok készítésénél az adott lehetőségeket, a ren­delkezésre álló kapacitást Ezt bizonyítja, hogy 1962- ben a lakosság részére vég­zett szolgáltatási terv-elő­irányzatot csak 88,2 száza­lékra tudták teljesíteni a különböző szektorok. Tavaly javult a helyzet — csak 4,4 százalékkal maradtak el a tervtől. — Miért? A tervezők tapasz­talatlanságuk és nem meg­felelő szakmai felkészült­ségük miatt számos olyan feladatot szabtak meg, mely nem tartozik az iparpoli­tikai tevékenységhez. Így a szolnoki Tempó Általá­nos Szolgáltató Ktsz-nél például ipari szolgáltatás címén 500 000 forint értékű vályog-készítést irányoztak elő — holott ez lényegé­ben készáru-termelést je­lent. Előfordult az is, hogy a terveiket kizárólag az előző év bázisidőszakának adatai­ra támaszkodva készítették el, s figyelmen kívül hagy­ták a lakosság várható igé­nyeli Akadályozta a tervek teljesítését az is, hogy az egyes szolgáltató egységek nem rendelkeznek megfe­lelő technikai felszereléssel megfelelő helyiségekkel. A kunhegyesd Vegyesipari Ktsz rádió- és televízió­javító részlegében éppen a műszerek hiánya növeli a javítások átfutási idejét Szolnokon pedig a Vasipari Vállalat néhány részlege — kerékpár, motorkerékpár, autójavító — nem rendel­kezik megfelelő helyiséggel. Hiba lenne azonban el­hallgatni az eredményeket, melyek viszont segítették a tervek teljesítését Az elektroakusztikai- és elek­tromos háztartási gépek javításával foglalkozó GELKA saját beruházásból megfelelő javítóhelyiséget létesít Szolnokon, melynek kivitelezése még ebben az évben megkezdődik. A szol­noki Bőripari Ktsz-nél pe­dig bevezették a szalag­rendszerű javítást — na­ponta 100—150 pár cipőt tudnak így kijavítani. Bővült a felvevőhálózat, több segítséget kell adniok a tanácsoknak Az 1960-as évtől kezdve valamennyi szocialista szektor fejlesztette felvevő­hálózatát ■ A múlt év vé­géig összesen 1121 felvevő­hellyel rendelkeztek a kü­lönféle minisztériumi, ta­nácsi vállalatok és szövet­kezetek. A hálózat három év alatt ötszáznegyvenhét­tel bővült. Főként a ktsz- ek, a tsz-ek és az fmsz-ek értek el kiemelkedő ered­ményt. Szolgáltató egysé­geik száma ma már lénye­gesen meghaladja az 1965 évre tervezettet. A további hálózatbőví­tést azonban akadályozza, hogy a földművesszövetke­zetek, a ktsz-ek és a tsz-ek nem rendelkeznek megfele­lő helyiségekkel és ebben az illetékes tanácsok sem adnak mindig segítséget. .Tászboldogházán például a cipész- és fodrász-részleget helyiség hiányában nem létesíthetnek. Beruházásból , ugyan meg tudnák oldani i e problémát, de a helyi tanács telket sem bocsátott a ktsz rendelkezésére Szintén a községi tanács- i nak kellene előmozdítani azt is, hogy Csépán és Ti- j szakürtön végre megkezd- : hessék munkájukat a mé­retes részlegek. Tizenkét millió forint a lakosság érdekében — További feladatok Az Iparpolitikai tevé­kenység fejlesztésére a kü­lönböző szervek Szolnok megyében az elmúlt három év alatt több mint 12 mil­lió forintot fordítottak. — Ebből a legnagyobb össze­get mintegy 5 200 000 fo­rintot állóeszközökre — a KISZÖV biztosított. A NEB vizsgálata szerint tehát bőven van tennivaló! Így többek között mielőbb feltétlenül be kellene ve­zetni az egységes statisz­tikai beszámoltatást a he­lyű parban is. A tervteljesítés érdeké­ben, de főként a lakosság érdekében — helyes lenne, ha bevezetnék a nappali munkarendtől eltérő kora­reggeli, vagy esti munkát. Ugyanis a javítások nagy­része — lakáskarbantartás, cserépkályha-rakás, ház­tartási gépek, televízió-ja­vitás, bútorfényezés — megköveteli, hogy azok végzésénél a lakástulajdo­nos is jelen legyen. Ha te­hát bevezetnék mondjuk az esti munkaidőt, a javítta- tóknak nem kellene mun­kahelyükről feleslegesen távol maradniok. De ugyan­így a lakosság kényelmét szolgálná, ha vasárnap is lenne ügyeletes televízió­javító, vagy fodrász. Az állami nagyipar nem tudja teljes egészében ki­elégíteni a különböző javí­tások iránt mutatkozó igé­nyeket, ez a helyiipar ál­landó feladata. A javítás- szolgáltatás anyag- és al­katrész-szükségletét is or­szágos irányító szerveknek a szükségletnek megfelelő mennyiségben és választék­ban kellene biztosítani' a jelenleg gyenge ellátásban részesülő helyiipar részére. Az említetteken kívül minden egyes szolgáltatásit végző ■ szervnek keresnie, kutatnia kell azokat a le­hetőségeket, melyekkel he- lyiipairpolitikaá tevékenysé­güket javíthatják. Varga Viktória Szigorúbbellenőrzés, nagyobb felelős A mezőgazdasági balesetek megelőzésének alapja A rendelkezésre álló statisztika szerint az álla­mi mezőgazdasági üze­mekben az idén csökkent a balesetek száma. Ennek valamennyien szívből örü­lünk; Annál aggasztóbb, hogy ugyanakkor a terme­lőszövetkezetekben sokat romlott a helyzet. Napon­ta közöl a sajtó és a rádió híreket, súlyos, gyakran halállal végződő balese­tekről. Utasokkal felboru­ló vontatók és tehergép­kocsik, árokba dőlt trak­torok, a működésben lévő gépek okozta sérülések, egyes növényvédő szerek­től keletkezett mérgezések, jelzik a szaporodó tragé­diákat. Ha belelapozunk a rend­őrségi jegyzőkönyvekbe, rendszerint az derül ki, hogy az italozás, a felelőtlen bravuroskodás és a meg­gondolatlanság szüli a legtöbb balesetet. Az ittas és a bravurosko- dó vezető rendszerint meg­feledkezik arról, hogy a vontató nem versenyautó, s a dűlőút nem verseny- pálya. Most, a mezei munkák A Cibakház] Gépállomáson 20 szalmalehúzót készí­tenek a helyi és megyei tsz-ek, valamint állami gazdaságok részére' Gyorsan lepődnek a burgonyaültetvények Az idea burgonya-vetés­terület országosan 370 000 hold. s ebből 39 000 holdon szuper-elit, illetve elit ve­tőgumó terem. A vetőbur- gonyatermó táblákon nem­régiben megkezdték a sze- lektálási munkákat: a vi­rágzó, vagy már elvirág- zott burgonyatövek közül kiselejtezik a másfajtájú, vagy beteg, csenevész bok­rokat, hogy a jövő évi ve­tőgumó minden tekintetben megfeleljen a minőségi kö­vetelményeknek. A nagy­arányú szelekciót előrelát­hatólag augusztus első fe­lében fejezik be. A Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermesz­tési főigazgatóságán tájé­koztatásul közölték, hogy burgonyaültetvényeink az idén általában jókor és megfelelő mernyiségű csa­padékot kantak. s csupán a szabolcsi, valamint a bor­sodi tájakon — ahol kissé megkéstek a vetéssé! — kezdték érezni a június eleji nagy szárazságot. A burgonyatáblák jelenleg országszerte ápoltak, gyor­san fejlődnek, a termelő­üzemek általában jó idő­ben kapáltak, töltögettek. A burgonyabogár nagyobb- arányú pusztítását minde­nütt sikerült meggátolni vegyszeres kezelésekkel. A gumókötődés szinte minden vidéken kielégítő. Különö­sen dús fejlődésű burgo­nyaültetvényeket lehet lát­ni a dunántúli vidékeken. A burgonyaültetvények- nek az idén körülbelül 25 százalékát már a leginkább kedvelt rózsa-fajták foglal­ják el, így remény van arra, hogy ősztől tovább lehet majd bővíteni az ét­kezési burgonya-ellátás vá­lasztékát. (MTI) dandárjában különösen nagy szükség van az óva­tosságra és az éberségre, hiszen a kombájnosok és traktorosok 12—16 órát töltenek a gépek nyergé­ben. Ha a vezető egyetlen pillanatra is elveszti ural­mát a kormány felett, nemcsak a saját testi ép­sége forog kockán, hanem a gépet kiszolgáló, a gé­pen, vagy a gép mellett dolgozó embereké is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják; hogy a ter­melőszövetkezetekben a balesetelhárítás és az el­hárítással kapcsolatos el­lenőrzés még eléggé kez­detleges; Gyakran a legszüksége­sebb védőberendezések is hiányoznak. S ha megvannak is, sok helyen nem használják azokat. A növényvédősze­rek tárolására kijelölt mé­regkamrák sem felelnek meg mindenütt az előírá­soknak. s ebből is sok bal­eset származik. A növény- védelmi felelősök ne csak papíron, hanem ténylege­sen is legyenek felelősei azoknak az előírásoknak; amelyeknek betartására a törvény is kötelezi őket; Az a traktoros, illetve kombájnos, aki hozzá nem értő, traktoros-vizsgával nem rendelkező dolgozó­nak akár egy fordulóra is átadja a rábízott gépet, akkor is megérdemli a felelőeségrevonást, ha bal­eset nélkül végződik a dolog; A termelőszövetke­zeti vezetőknek saját ha­táskörükben is van lehe­tőségük arra, hogy a má­sok és saját maguk testi épségét kockáztató, köny- nyelmű vezetőket meg­büntessék; A munkaegy­ség levonás rendszerint érzékenyen érinti a sza­bálysértőket. Ha a helyénvaló figyel­meztetés nem használ, akkor habozás nélkül e7.t is alkalmazni kell. A balesetelhárítás csak akkor vezet igazán ered­ményre, ha azt mindenki komolyan veszi és be is tartja. Jó példáját láttuk a szigorú ellenőrzésnek az egyik kunsági szövetke­zetben, ahol a határszem­lén lévő elnök nem volt rest és a dűlő másik végén dolgozó traktorost azért vonta felelősségre, mert hagyta, hogy a gépre — a nyereg mellé — még egy ember felkapaszkodjon.- Igaza volt az elnöknek: a traktoron csak egy sze­mélynek van helye, s aki ezt nem veszi tekin­tetben, megérdemli a fi­gyelmeztetést, ha pedig ez nem használ, a bün­tetést. A mezőgazdasági üzemi balesetek csökkentése per­sze nemcsak az ellenőrzé­sen múlik. Mindenkinek érdeke, sőt kötelessége az óvatosság, sőt az is, hogy másokat figyelmeztessen; visszatartson a meggondo­latlanságtól. Mindent ösz- szegezve: szigorúbb ellen­őrzésre, nagyobb józan­ságra, felelősségérzetre és lelkiismeretességre van szükség, hogy elkerülhes­sük a baleseteket. Ez az igazi vizsga — Van-e olyan traktoro­sunk, aki először szánt? — ismételte meg a kérdést Hovodzák István, a cibak- házi Vörös Csillag Tsz el­nöke. s mindjárt válaszolt is: — Nem is egy. Névszerint sorolta, kik végezték el a téli trak­toros tanfolyamot. Majd hirtelen megszakítva a fel­sorolást, így szólt: — Jöjjön! Gépkocsiba ülünk, s szétnézünk a ha­tárban. Ezen a táblán — mutatta a térképen — meg­találjuk Varga Lajost, SZ—100-assal szánt A határjáráson velünk tartott Révész Benjámin, a közös gazdaság párttitkára is. Nemrégen jött haza a kombájnoktól, de most is útbaejtettük őket, mert az elnök nyugtalankodik, va­jon idejében kivitték-e az üres zsákokat a magyar kombájnokhoz. A másik ré­szen dolgozó SZK kombáj­noktól vontatók szállítják a gabonát. Sem itt. sem az - előbbi táblán nincs fenn­akadás. a »épeket kiszolgá­ló szövetkezeti gazdák pon­tosan végzik munkájukat. A zsigeri iskola dűlőben kombájnaratta területen hasítja a földet az SZ—100- as után kapcsolt eke. Az elnök több helyen is meg­méri barázda mélységét, negvan-e a negyven centi? — Jól van, legény, csak így tovább — mondja a szálfatermetű fiatalember­nek. s csak aztán mutatja be. — Varga Lajos. — Hogyan boldogul ezzel a nagy géppel? — igyek­szem szórabirni a zavartan hallgató traktorost. — Eddig még nem volt semmi hiba. Keresztes Gá­bor, a felelős vezetőm, ma­gyaráz, tanítgat. Neki már évtizedes gyakorlata van a traktoros szakmában. — A tanfolyam, után dol­gozott már géppel? — Először DT-re kerül­tem. Aztán U—28-assal. Ze- torral és Hofferral is dol­goztam. — Azért mégis így gon­dolom, az igazi vizsga majd ezután dől el. Ennek a gép­nek most már mindig lesz munkája, míg csak szán­tani lehet. Bebizonyítha­tom, hogy nem potyára jár­tam a tanfolyamra. — Tagja a termelőszövet­kezetnek? — Igen. Korábban pedig családtagként dolgoztam, a növénytermesztésben vagy éppen, ahol munka volt. — De akkor is a gép, a traktor vonzott. Gyerekko­rom óta az volt a vágyam, hogy majd géppel dolgoz­hassam. Varga 'ajós vágya telje­sült. A tsz vezetői bíznak az ifjú traktorosban Ennek jele az is. hogy féltett gé­piikre, az SZ—100-asra ültet­ték. Most már rajta a sor, hogy jóminőségű munká­val, a traktor rendszeres ápolásával igazolja: életre- szólóan választotta a trak­toros szakmát; N. K. Ismét a legjobbak között a kazánháziak Martfűn A Tisza Cipőgyár kazán­házának dolgozói a szocia­lista műhely cím után teg­nap elnyerték az oklevelet is. Megérdemlik. A gyár vezetőiből álló bizottság kedden értékelte az energia osztály munká­ját és megállapította, hogy a dolgozók vállalásuknak maradéktalanul eleget tet­tek. sőt azt túl is teljesí­tették. Néhány példa erre: az egy százalékos szénfel­használási vállalásukat 1,2 százalékra teljesítették. Ez annyit jelent, hogy 499 ton­na szenet takarítottak meg. A felhasználandó szén mennyiségét 5600 mázsa hnlladékanyag feltüzelésé- vel is csökkentették. Fel­ajánlásukon kívül elvégez­ték még a lakótelep víz« szivattyúinak rekonstruk­cióiét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom