Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
1964; július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zsák és szállítóeszköz hiánya miatt állnak Szelevényen a kombájnok GYORSABB Jogosan bosszankodik a Kunszentmártoni Gépjavító Állomás főmérnöke: — Mi hiáha törekszünk a gépek teljesítményének fokozására, ha a munka feltételeit a szövetkezet nem biztosítja. A szele- vényi Szikra Tsz-ben hétfőn délután álltak az ACD 343-as kombájnjaink, mert nem volt zsák. A kifakadást a gépjavító állomás brigádvezetője azzal t oldj a meg: — Szelevényen tavaly is hasonló gondjaink voltak. • Az eovjk több száz holdas táblában öt ACD kombájn. vágta az őszi árpát. Déli e.,y órakor valóban leállt három gép. Kettő csak azért dolgozhatott, mert ügyeskedtek és zsákokat tartalékoltak maguknak. A gépek vezetői, zsákosai és szalmagyűjtői elkeseredetten nyilatkoznak a közös gazdaság vezetőiről. Egybehangzó amit mondanak: — Nem törődnek velünk. A beszélgetés során azt is elmondják, hogy hétfőn délután 200 zsáknyi őszi árpát, 16—17 hold termését tudták volna betakarítani. Egy másik határrészen —. a falu közelében — dolgozik a Kiskunfélegyházái Gépállomás SZK—3-as kombájnja. A gépet Fábián József vezeti, helyettese Faragó Frigyes. Nekik viszont szállítási gondjaik voltak. Nem tudták kiüríteni a megtelt tartályukat. A főagronómus azt akarja, hogy a dülőúton vigyük a szemet — mondja a kombájnvezető. — Ez oda- vissza két kilométer, addig nem dolgozhatok. A kombájn nem szállító jármű, hanem betakarító gép. Igaza van. A tsz vezetői gondoskodjanak elegendő szállítóeszközről és a tarlóra küldjék azokat. Fábián a tarlóra öntött ki egy tar- tálynyi — 10—11 mázsa — szemet. Most a kombájnos- sai akarják kifizettetni a fölszedés költségét. Nem lehet helyeselni a kombáj- nos tettét, ám a szövetkezeti vezetők tehetetlenségét is bírálni kell. Fábián József gyakorlott kombájnos. Egy nyújtott műszakban 660 mázsa szemet is képes betakarítani, ha ennek előfeltételeit biztosítják. Az aratási munka üteme az emberekről való gondoskodástól is függ. Szelevényen ez sem megfelelő. Későn kapják az ebédet (fél háromkor), keveset és nem elég ízletes ételt visznek az aratóknak. Hétfőn burgonyaleves és egy zsem- lyényi kalács volt ebédre. A kiskunfélegyháziak megmutattál: a keddi vacsorájukat, a negyedkiló kenyeret és a 10 deka avas szalonnát. Ez valóban kevés a nehéz fizikai munkát végző embereknek. Hétfőn forró, napsütéses idő volt. Kedden eső esett, s kényszerpihenőt tartottak a határban. Nem tudni, milyen lesz az időjárás. — Épp ezért az alkalmas időt megtel jIőc.í kell kihasználná, hogy a gépek és a betakarításban résztvevő emberek teljesítménye is növekedjen. S ez a gazdaságok vezetőin múlik. Máthé László OLCSÓBB f akétmenetes aratás — Igen, én valóban híve vagyok a kétmenetes aratásnak. Azt is megmondom, hogy miért. S hogy ne múltbeli, hanem a legfrissebb példával bizonyítsak, a mostani aratást említem. Június 16-án kezdtük meg a II-es üzemegységben az őszi árpa rend- rearatását. Azóta már csaknem ezer hold kalászost levágtunk, s nemcsak őszi I árpát, hanem a III-as üzemegységben száz hold San Pastore búzát is. — i Négy rendrearató és egy ; frontvágó dolgozik, illetve j kedd óta kilenc kombájn is. Ezek a rendrevágott gabonát csépelik, eddig ; mintegy 450 hold termése került a szérűre, ahol tisztítjuk. — Mi késztet bennünket j arra, hogy hasonlóan a tavalyi gabonabetakarítás- | hoz, most is, amíg csak ! lehet, két menetben arasKiosztották az idei Alpár-érmeket Az Építőipari Tudományos Egyesület a Technika Házában megtartotta 6. tisztújító közgyűlését. Az egyesület elnökének ismét dr. Rados Kornél egyetemi tanárt főtitkárnak pedig dr. Gabos Györgyöt választották; A közgyűlésen osztották ki az egyesületben és az építőiparban egyaránt kiváló munkát végzett egyesületi tagoknak az 1964. évi Alpár-érmeket sunk? Először is az, hogy a rendelkezésünkre álló tizenegy kombájn kevés lenne a gyors és minél kisebb szemveszteséggel történő betakarításhoz. Nem kockáztathatunk, s nem várhatunk addig az aratás megkezdésével, amíg minden gabonánk kombánj- érett lesz. Tapasztalataink alapján mondhatom, hogy a kombájnok teljesítménye is nagyobb, ha rendrevágott gabonát csépelnek, mivel késő este és éjszaka is dolgozhatnak. — Nálunk nagyon döntő szempont az is, hogy nincs annyi és olyan nagy szérűnk, ahol a nyirkos, nedves gabonát tisztítás előtt szárítgathatnánk. — Ugyanez vonatkozik tárolóhelyeinkre is. Ezért csak teljesen száraz gabonát szállíthatunk a szérűre. A rendrevágott árpa vagy búza — mire elcsépeljük — teljesen száraz, tárolható. Az sem lebecsülendő, hogy a kombájnnal vágott kalászos minden holdjáért 180, a kétmenetes aratásért 160 forintot fizetünk a gépállomásnak munkadíjként. Érthető tehát, hogy mindaddig, amíg gabonáink érési állapota lehetővé teszi, üzemeltetjük a rend- revágókat Az aratást követi a szalma lehúzása, a trágyázás és talaj munka, valamint a cséplés is. Júliusban ezt is szeretnénk letudni, mert augusztusban már a silózáshoz kell az emberi és gépi erő. A sokféle feladat megoldását is hasznosan befolyásolja tehát a kétmenetes aratással nyert idő. Elmondta: Mózes Márton a me7.őhéki Táncsics Tsz főagronómusa Automatikus koordináló és feldolgozó központot terveznek az építőipari és közlekedési műszaki egyetemen a Rakaca-tó vízmérlegének folyamatos ellenőrzésére. Az ország legnagyobb mesterséges tavát már eddig is sok műszerrel látták el, mérik a Rakaca- patak vízhozamát, a lehulló csapadék mennyiségét a napsugárzás erősségét és az egyéb időjárási tényezők adatait. A most készülő berendezés automatikusan ösz- szegyűjti, — regisztrálja és rendszerezi majd a különböző műszerek észleléseit; A Sodrásban című filmet küldjük Karlovy Vary-ba I Július 4—19. között ren- I dezik meg a 14. Karlovy- I Vary-1 nemzetközi filmfesz- 1 tivált. Ebben az évben — ; az eddigiektől eltérően — minden országból csak egy játékfilmet küldhetnek a versenyre. A magyar filmművészek az idén nagy sikerrel bemutatott „Sodrásban” című alkotással vesznek részt a fesztiválon. Szovjet megrendelésre készül a karcagi Általános Szerelő Ktsz-ben egy 1200 lóerős tolóhajó kormányállási vezérlőpultja. Képünkön Sebők Gyula szerelő az ■ utolsó simításokat végzi Javítják a „nagy öreget” A Tiszamenti Vegyiművek legelső kénsavüzeme 1952 óta szakadatlanul termel. Időközben mintegy 30 ezer tonnával nőtt az „A” kénsavgyár kapacitása, amelyet beruházással valósítottak meg. Ez is késleltette a „nagy öreg” gene- ráljavítását. Vasárnaptól kezdődően azonban 12 év után erre is sort kerítettek. Két héten át az A-oldalon dolgoznak, majd augusztus elsejétől a B-oldal nagyjavítását kezdik meg. A mindössze egy hónapos üzemszünet hatalmas munkát kíván a szerelőktől és karbantartóktól. Az. hogy ilyen rövid idő alatt sikerül a generálja vitást teljes mértékben elvégezni annak köszönhető, hogy előzetesen ahhoz minden teltételt megteremtettek. dományos igényeknek, követelményeknek megfele- leőn tudják alakítani a trágyázást. Milyen nagy előrelépés lesz, ha nálunk is a termelőszövetkezet elnökének a kezébe tudjuk adni a térképet arról, hogy mi is van abban a talajban, amelyen a szövetkezet termel. Minden bizonnyal azt amű- trágyamennjdséget, ami ma még szűkös' — de egyre több lesz — sokkal gazdaságosabban, sokkal célirányosabban és eredményesebben tudnánk felhasználni. A meglátogatott intézet tevékenysége nem merül csupán abban ki, hogy megvizsgálja a talajt és arról térképet készít Az intézet szakemberei tanácsokkal látják el az üzemben dolgozó szakembereket együtt dolgozzák ki a trágyázási terveket. A nem vizsgálati években is visszatérnek a kérdésre, s így országosan egyirányú erőfeszítés bontakozhat ki a talaj termő- képességének fokozására. Újságcikkben még egy 10 napos tanulmányút eredményeiről sem lehetséges részleteiben beszámolni. Sok mindent láttunk, tapasztaltunk, olyat is, ami nálunk is van és megfelelő, olyat is, amit német elvtársaink helyesen alkalmaznak, nálunk esetleg ugyanaz nem válna be. de olyat is, amit célszerűen fel tudunk használni a munkában. Keressük a módját, hogy ezeket mind tovább adjuk a pártmunkásoknak. a mezőgazdasági termelés irányítóinak. Helyesnek tartom azonban néhány következtetés levonását. Ilyenek: 1. A SZOCIALISTA mezőgazdasáág fejlesztésének problémái, a nemzeti és helyi sajátosságok figyelembe vételével is közösek, nagyjából azonosak. A Német Demokratikus köztársaság mezőgazdaságában szerzett tapasztalatok is erősítik azt, hogy a mi pártunk agrárpolitkája, a VIII. kongresszus mezőgazdaságra vonatkozó határozata, a Központi Bizottság ezév februári ülésének dokumentumai helyesek, csak még következetesebben kell megvalósításukért harcolni. Nem tagadjuk a természeti, az időjárási tényezőket, de ma már a mi megyénkben, 5 évvel a teljes átszervezés után, a mezőgazdasági termelés mai műszaki, technikai ellátottsága mellett, egy-egy növényféleségben a gyenge termelés, de főleg a gyengén gazdálkodó tsz nem természeti csapás. A párt agrárpolitikája, a vezetés mai formája megfelel az előrehaladásnak. A munkától, a párt irányításától, a gazdasági szervező, ideológiai nevelő munkától függ az előrehaladásban sok minden. Ebben viszont sokat kell javítanunk; 2. NEM ELÉG a vágyakozás arra, hogy mi is ismerjük meg pontosan mi van talajunkban. Párt- és állami irányításnak, a Nagykunsági Tudományos Kutató Intézetnek, a talaj- vizsgáló laboratórium vezetőinek egyaránt kell törnie a fejüket és kell keresni annak módját, miként lenne lehetséges belátható időn belül a talajvizsgálatokat olyan szintre emelni, és méreteiben annyira megnövelni, hogy folyamatosan el tudnánk látni az üzemeket olyan talajtérképekkel, — amiből kialakulhat a vetésnek és a trágyázásnak is bizonyos tudományos igényeket kielégítő rendszere. Ezt még sürgeti az öntözés nagy aránya és fejlődésének üteme, nem utolsósorban az évről évre nagyobb méreteket öltő tereprendezési és talajjavítási munka. 3. A JELENLEGINÉL is jobban kellene hasznosítani a tudomány felfedezéseit, a tudományos kutatások eredményeit és a gazdag termelési tapasztalatokat. A megismert specialista csoportokhoz hasonlóan helyes lenne annak rendjét kikisérletezni, — módszerét megteremteni; Ha pl. a Nagykunsági Tudományos Kutató Intézet kutatói ilyen csoportokban a környező tsz-ekben köz- reműküdnének, számukra is hasznos lenne, de a szövetkezeteknek is bizonyosan gyümölcsözne. 4. . LÉNYEGESEN nagyobb helyet kell biztosítani, nagyobb szerepet kell adni a mezőgazdasági termelésben az asszonyoknak, leányoknak, a falusi nőknek. — Az NDK-ban ilyen szempontból is sok figyelemre méltó tapasztalatot gyűjtöttünk. A Teut- schenthal-i „Sieg des So- ciálizmus” szövetkezet 858 tagja közül 335 nő. — A Nauendorf-i „Friedenshort” tsz-ben 2 növénytermelési csoport van asszonyokból; Általánosan jellemző a nők nagy részvétele a mező- gazdasági termelésben; A lehetőség a növelésre nálunk is megvan a megyében, csak a gátló körülményeket, esetenként a rossz szemléletet kell leküzdeni; 5. AZ ANYAGI érdekeltség, a jövedelem elosztás ösztönző módszere a mező- gazdasági termelés fejlesztésében elengedhetetlen. — Jók a kialakult formák, de még mindig lehet nálunk azokat gazdagítani, különösen az állattenyésztésben növendék állatok nevelésében és másutt is. Azonban az anyagi érdekeltség se old meg mindent. Szellemiekben is vannak és növekednek az igényék a falusi emberek részéről. Az intenzív ideológiai és kulturális tevékenység nagyon fontos az előrehaladásért, a magasabb terméseredményekért vívott harcban. 6. MÉG NAGYOBB intenzitással kell támogatni a szövetkezeti erőket, a szövetkezeti élet, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében • Nemcsak szép és maradandó emlékeink vannak a Német Demokratikus Köztársaságból, hanem sok hasznos tapasztalatunk. — Szertnénk ezt közös erővel hasznosítani meavénk mezőgazdaságában is. Vége. Icával már régebbről ismerjük e'gymást. Egy' szocialista brigád vezetők tanácskozásán addig biztattam őt, míg végre felszólalt és elmondta, hogy s mint van náluk, a tiszaföld- vári Lenin Tsz-ben a szocialista munkaverseny mozgalom. így tudtam, hogy szerény és ha a beszédről van szó, bátortalan, mert annak ő nem mestere. Most is csak szeme kékjének melegéből tudom kiolvasni, mennyire örül a lengyelországi útnak. Két hét múlva indulnak, Bagi Marikával, a Szabad Nép Tsz tagjával. És ők ketten képviselik majd a megye parasztfiataljait a lengyel nép felszabadulási évfordulóján. Amolyan kis követ lesz. Nemrég kapta a hírt, hogy mehet. Sürgősen kellett határozni. De hogyan is dönt-'- hetne másként? A papa is csak utólag tudta meg. Mikor már nem lett volna szép visszamondani ezt a nagy megtiszteltetést. De miért is állta volna útját? A papa. Süveges bácsi, már járt abban az országban, csak ő a háborús idők követe volt, a második világháború idején. Most majd Ica legalább mesél, hogy állt talpra az ország. I — Mit visz az útra? [ — Ellátást kapunk. — Nem egészen erre gon- doltam... Csinc akar lenni? — Daueroltatok. Július 10-én indulnak és Süveges Ica előtte nap meg dolgozik, mert a 2700-as törzsbaromfiállományt csak épp addig hagyja a munkatársakra, míg muszáj. Ben- csik Julika néni is így csinálta, mielőtt elment a Szovjetunióba. — Ö sírt, mikor kikísértük. Az örömtől, a meghatottságtól. Herbák Margit szól: — Te még nyilván jobban fogsz sírni! — Furcsa lesz elmenni. Ilyen messze még sose voltam. Én mindenünnen hamar hazavágyom. De azért nagyon várom az indulást. — B. E. — ICA, a kiskövet
