Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
Világi proletárjai egyesüljetek ! 3- A éyih'y SZOLNOK ME6Y6I PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 164. szám. Ára 50 fillér 1964. július 15., szerda. Az oktatás tavalyi tapasztalatairól\ az Állami Biztosító munkájáról tárgyalt a Szolnok városi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap tatrotta soron következő ülését a szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen a városi tanács kereskedelmi csoportjának munkáját, az állami biztosító szóin old városi fiókjának tevékenységét, valamint az 1963/64. oktatási év tapasztalatait vitatták meg. Különösen az oktatás kérdésével és a tapasztalatokat leszűrve a feladatokkal foglalkoztak. Mint egyik legfontosabbat a körzetesítést említették, amelyet az idén tovább folytatnak. Napirendre került még a Szolnoki Kulturális Hetek eredményeiről és tapasztalatairól szóló jelentés, majd a vb ülés elfogadta a benyújtott előterjesztéseket Több állami gazdaságban javult a nők munkakörűimén ifc A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának nőbizottsága társadalmi munkások közreműködésével a 7. sz. AKÖV-nél és az állami gazdaságokban megvizsgálta a dolgozó nők munkakörülményeit és egészségügyi helyzetét. A 7. sz. AKÖV-nél, ahol háromszáz nő dolgozik, sok, főleg a száz kalauznő helyzetét, egészségügyi körülményeit találták kifogásolhatónak. Minimális a tisztálkodási lehetőségük: se fürdő, se öltöző nincs. Ivóvizet mellékhelyiség csapjai szolgáltatják. Többen kérték a vizsgálat során, hogy mivel egésznapos a pénzkezelés, baktériumokkal szennyezi a kezet, szappant adjanak kézmosáshoz. A vállalatnál a terhes nőkről általában gondoskodnak; Eredeti beosztásuknál könnyebb munkakörben foglalkoztatják őket; szülési szabadság után is — szükség esetén — fizetés nélküli szabadságot kapnak. A vállalatnál lévő mostoha körülményeket azonban csak a tervezett új forgalmi telep és irodaház megépülésével tudják megszüntetni vagy enyhíteni. Az állami gazdaságok közül a bánhalmait, a kun- csorbait, a mezőtúrit, a szenttamásit, a nagykunságit, a gépjavító állomások közül pedig a túrkeveit látogatták meg a szakszervezeti aktívák. Megállapították, hogy az időszaki munkára szerződő dolgozók 70- 75 százaléka nő. Az állami gazdaságok közül négy helyen könnj'ítet- ték a nődolgozók helyzetét azzal, hogy bölcsődéket létesítettek, ahová bevihetik gyermekeiket, míg dolgoznak. Egyre több gazdaságban látják el a munkás- szállásokat kényelmes, tiszta takarókkal, paplanokkal. Négy helyen állandó meleg vizű fürdőt is építettek. Á szállások lakói is egyre rendszeretőbbek, gondosabbak. Van, ahol felelősök, bizalmiak vigyáznak a rendre, tisztaságra. Mindezek mutatják, hogy a legutóbbi, az egy évvel ezelőtti felmérés óta is sokat javult a helyzet. Bánhalmán például, ahol „ideiglenesen”, — három évre — a mosókonyhát a női fürdőben helyezték el, azóta sikerült az asszonyoknak visszajutni fürdőző helyükre. Sőt a szakszervezeti bizottság szervezte társadalmi munkával fodrász üzletet is építettek: Külön gondot fordítanak 6 meglátogatott gazdaságokban arra is, hogy a növényvédőszerek alkalmazásáról, illetve azok veszélyességéről tájékozottak legyenek az asszonyok, leányok. Ezt azért is tartják nagyon fontosnak, mert a növényápolásban dolgozók többsége nő. A tapasztalatok alapján a szakszervezeti nőbizottság több javaslatot továbbított a szakszervezetek megyei tanácsa munkavédelmi és társadalombiztosítási bizottságaihoz, amelyek a dolgozó nők munka- és egészség- ügyi körülményeinek további javítását segítik; Hta: Aratás és vetés a Tiszán Gyakran fellapozzuk a politikai intézkedési tervet A szerkesztőség postájából Áruházi KGST Szegedi mozaik Néhány napos kényszerű szünet után • újból termel a cellulózegyár Zavartalanul működik az űj erőmű Dr. Molnár Lászlótól, a Papírgyár főtechnológusától kérdeztük: — Dolgozik már a cell- gyár? — Igen. Néhány napot állt csupán a szalmahiány miatt. Azóta már megkaptuk az utánpótlást, reméljük, ezután nem lesz fennakadás... — Nem, bizonyos benne? — A tapasztalataim másra vallanak. Tudja mit, hívja fel a MÉK-et, A szálas osztály tájékozottabb, mint én. Keresztfalvi János csoportvezető jelentkezett a vonal túlsó végén. A beszélgetés így zajlott le. — Megígérheti a MÉK a papírgyárnak azt, hogy a szalmaigényét kielégíti? Kimagasló teljesítmények a kombájnosok versenyében Az állami gazdaságok hagyományos kombájnos versenyében az SZK gépekkel dolgozó kombájnosok közül hatvanan érték el, _ illetve haladták túl a 30 vagonos teljesítést. Az ország kenyeréért folyó vetélkedésben az első helyet továbbra is Juhász István, a Pan- kotai Állami Gazdaság kombájnosa tartja, aki 5882 mázsa gabonát adott át gépe alól. A második helyezett Baima László, ugyancsak a Pankotai Állami Gazdaságból, 5793 mázsás, a harmadik Husz- tafi-k Mihály, a Surjáni Állami Gazdaságból; 5540, negyedik Halász Pál, a Pankotai Állami Gazdaságból, 5256, ötödik pedig Vas András, a Szenttamási Állami Gazdaságból, 4677 mázsás teljesítményével. Hazai kombájnokkal dolgozók közül György István, a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság kombájnosa vezet, aki 21,5 vagon gabonát csépelt ki gépével. A centralizálás következménye Emelkedett a ruha és cipőipar műszaki színvonala Június 30-án múlt hat hónapja, hogy a három kisipari középüzem, — a jászberényi Felsőruházati, a mezőtúri Lábbelikészítő és a szolnoki Vöröscsillag Ruházati KTSZ — gazdasági és szakmai irányítását az Országos Ruházati Kisipari Szövetség vette át. Az eltelt fél esztendő nem elegendő ahhoz, hogy a három szövetkezet bármelyikének tevékenységében jelentős változást hozhatott volna, azonban az irányító szerv lelkes segítőkészsége műszaki és gazdasági vonalon nyújtott hasznos útmutatása a jövőre nézve megnyugtató. — Az ORKISZ-nak, a ruházati középüzemek termelésének egybehangolásával elsőrendű célja, a nagyüzemek tehermentesítése a belkereskedelem ellátásában minőségileg s gazdaságosság szempontjából is teljesen egyenértékű termékek előállításával. Lakatos Vendel, a Felső- ruházati KTSZ párttitkára elmondotta, hogy az OR- KISZ elnökhelyettese már volt Jászberényben, s közösen oldottak meg egy három éve vajúdó problémát. A felettes szerv segítségével már meg is kapták a szemes gomblyukkötő gépet, amelyért évek óta harcoltak. Ezzel sikerült a termelékenységet és a minőséget is javítani. A mezőtúri Lábbelikészítő KTSZ műszaki vezetője Berceli Károly is szerencsésnek tartja az egyesülést. Július elsejével a túrkevei Cipész KTSZ már nem tartozik hozzájuk, leválasztják a javító és méretes részlegeket is, csupán az export sportcipők gyártása marad meg főprofilnak. Az idei 40 000 pár helyett jövőre 60—80 000 pár labdarúgó és korcsolyacipőt gyárthatnának, ha... Ha a második műszak beindításához, — mint a leggazdaságosabb megoldáshoz — megfelelő létszámkeretet kapnának és megérkezne a várva várt cvikkoló és orrványoló gép, amelyre deviza forintot is biztosított már az OKKISZ. A mezőtúriak legnagyobb panasza az, hogy semmilyen szociális helyiséggel — fürdő, öltöző, ebédlő — nem rendelkeznek, műhelyeik is túlzsúfoltak. Ugyanez a helyzet Szolnokon is, a Vöröscsillag Ruházati KTSZ-nél. Remélik azonban, hogy a közeljövőben felszabaduló gondnoki lakás — amelyet annakidején az üzemház területéből Vettek el — enyhíti majd a zsúfoltságot; A szolnoki szövetkezet vezetői az ORKISZ segítségét a munkaellátottság biztosításából érzik a legjobban. A kapacitás 100%-os kihasználása esetén is el vannak látva speciális gépekkel, amelyek jelentősen növelik a termelékenységet. A ruházati szövetkezeti középüzemek átszervezése országos szerv irányítása alá vonása sokkal nagyobb követelmények elé állítja az illető termelő egységeket, de ezzel egyidőben sokkal nagyobb — főleg szakmai — segítséget is nyújt nekik, mint a megyei KI- SZÖV nyújtani tudott. Az ORKISZ gazdasági és műszaki vezetői azon igyekeznek, hogy a legjobb szövetkezetek felügyeletük alatt főleg minőségi munkában méltó versenytársai legyenek az állami nagyüzemeknek, maximálisan kielégítsék a bel- és külkereskedelem igénveit. Bognár János — Ha a háromezer vagon ipari és rizsszalmára vonatkozó megkötött szerződéseket vesszük alapul — akkor igen. — Miért csak így lehet válaszolni? — Mert mi begyűjtjük a szalmát és nem kazlazzuk. — Hová akar kilyukadni? — A szerződések óriási mennyiségről szólnak. Viszont mi csak megvédett, jó minőségű, kazlazott szalmát vásárolhatunk meg. Amennyiben a termelőszövetkezetek ezt elmulasztják, akkor már baj van. Az árhivatal követelményeit be kell tartanunk. — Elvben tehát biztosnak látszik a cellgyár ellátása. Van annyi szalma, amennyi kell. — Igen, Boskó József főmérnök az új erőmű próbaüzeméről tájékoztatott. Elmondotta, hogy ezek a napok rengeteg izgalommal, vesződség- gel járnak. Hiszen a hibák ilyenkor derülnek ki, előre nem várt események történhetnek meg. Mindenesetre az új erőmű állja a sarat, ellátja gőzzel az egész gyárat. Az ott dolgozókon is érződött a feszültség. Nem kis változás egy tíz atmoszféra nyomású kis kazán után, automatizált, négyszer nagyobb teljesítményű berendezést átvenni. No persze a fűzfői Nitrokémiai ipartelepen töltött hónapok alatt megtanulták az új erőmű csínját-binját. És mégsem volt egyszerű megnyomni a gombot a vezérlő asztalon. Erről beszélt Márton István kezelő. — Megvallom őszintén, féltem. Nagy felelősséget ró itt a munka az emberre. Aztán nekibátorodtam, megjött a merszem. Elvégre tudom, mit hogyan kell, A többiek is így voltak. Aztán benéztünk a kazánba a kémlelőn. A lángok birodalma így még hatalmasabbnak tűnt. A hőség egyre nyomasztóbb lett. Ez azonban nem zavarta a festőket, üvegeseket. Nincs még minden készen, de a gőrtermelés már zavartalan. Sigrai Zsolt, elektrikus egymaga vezényli, ellenőrzi az áramszolgáltatást ö új ember a gyárban. — Korábban a Dunántúlon dolgoztam. A feleségem szülei Ujszászon laknak Amikor a gyár meghirdette ezt az állást, azonnal jelentkeztem. így legalább közelebb kerültünk. Szövetkezeti lakást vásároltam. Nagyon jól érzem magam itt. Szép munka zz — mondta. Aztán a főmérnökre mutatott. — Mióta megkezdődött a próbaüzem, valósággal Itt lakik az erőműben. Él-hal, izgul érte és vele együtt mi is Fábián Pétéi Hasznos segítség (Tudósítónktól) Szombaton a hajnál az abádszalóki községi tanács dolgozóit a búzaföldön találta. Déli 12 óráig harmincam serénykedtek 8 kévehordásnál, s 850 keresztet raiktak össze. A földmű vessző vetkezet dolgozói is hasonló szép eredménnyel rukkoltak ki. Tizennégy aratópár csaknem nyolc holdról takarította le a termést, s tette azt rendbe másfél nap alatt. A Vegyesipari Ktsz és az erdőgazdaság dolgozói is segítettek az aratásban. A Lenin Tsz KlSZ-bri- gádja szorgalmasan dolgozik. Kiss Mária, Bodzás Pál, Vízi Ilona, Pál Mária, Kovács János és a többiek is példamutatóan állnak helyt a munkában. Balogh Gyula kombájnos és segédvezetője, ifj. Csengeri Sándor SzK—3-as géppel, Bibék Ferenc pedig arató- géppel vesz részt a gabona betakarításában. Fiatalok birodalma: a szolnoki úttörőráros A Tisza melletti üdülőkben pihentető csend, napsütés. A Ságvári Endre vezetőképző táborban délutáni szabadfoglalkozás. A stúdióban tánclemezeket tettek fel. „Üdvözöljük az úttörőtáborba érkező pajtásokat. Jó pihenést kívánunk!” — hangosbeszélőn köszöntik az úttörőket, akik csomagokkal, egyenruhásán vonulnak a közeli sátrak felé. Gyülekező. lllényi Elemér táborvezető rövid eligazítást tart. Néhány szülő elkísérte őket Karcagról, Mezőtúrról. Kisújszállásról, Túrkevéről. — Van-e közöttetek, aki már volt itt? — kérdezi a táborvezető. Kis pörge szalmakalapos lány jelentkezik. Mezőtúron. a Kossuth téri iskolába jár. ősszel nyolcadikos lesz. Két éve volt itt, akkor kicsit féltek a karcagiaktól, mert nagyobbak voltak, mint ők. Persze, jól összebarátkoztak. Azóta voltak náluk kis műsorral. Mindenki keresi, rendezi a helyét. Szimeiszter Fe- rencné a húga kislányát Kísérte el, aki egyedül jött a cséderbereki iskolából. A fiatalasszony nagy kenyeret szorongat. — Csak nem akarja itthagyni? — kérdezik tőle. — Dehogy. Viszem haza, — Mert nemigen lenne rá szükség. Nagyon jó konyhánk van. A fiúk közül néhányan kiülnek a pálya szélére. Nézik a futballmeccset. őrsvezetők lesznek. Tíz napig övék a tábor.
