Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. július 12. ff? Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Két hónappal a nyitás előtt Két éve, 1962. szeptem­berében megállt a Mező- gazdasági Kiállítás nagy­órája. (Rossz nyelvek be­szélik, hogy ez a bizonyos óra rendkívül önálló életet élt, egyszerűen akkor járt, amikor akart.) Azóta biz­tosan és megbízhatóan ál­landóan déli 12 órát mutat. De, és ezt szomorúan köz­löm a tisztelt olvasóval, — megpecsételődött a sorsa. Azt mondták rá: öreg óra, ideje, hogy nyugdíjba men­jen. Pontosan két hónap múlva egy egészen új, modern négyoldalú óra mutatja majd a 9 órát, — amikor megnyílik a 65. Mezőgazdasági Kiállítás, a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, az egész nagyüzemi magyar mező- gazdaság újabb seregszem­léje; Most még egy alvó vá­roshoz hasonlít, amelyet sok ember ébresztget. — A pavilonokat bizony megvi­selte a két kemény tél. — Az erős fagy az utakat sem kímélte. A helyreállítási munkálatokra 60 nap jut, a vasárnapokat is beleszá­mítva. Húsz kilométer új utat hoznak rendbe, illetve építenek, 22 új pavilont emelnek és 36-ot felújíta­nak; Ha a kiállítás nacionálé- ját kellene megírnom, így festene: Született: 1857-ben, idén lép a 107-ik életévébe; Alapterülete. 33 hektár. A pavilonok alapterülete 31 ezer négyzetméter, a szabadterületi bemutatóké 38 ezer négyzetméter. He­lye: Budapest, X. kerület, Albertirsai út 10. Tulajdonképpen teljes készenléti állapotban egye­lőre még csak a kertészet van, amely a kiállítás nö­vényi dekorációjáról gon­doskodik. Százezer tő dísz­növényt nevelnek a meleg­ágyakban és kiültetve. Furcsa, hengeralakú ház. Itt folyik a legszorgosabb munka. Ez a modern be­tonépület lesz a halászati bemutató otthona; a kö­zönség elsötétített folyosó­ról tekintheti majd meg a 30 kivilágított aquáriumot; A kiállítás események­ben is gazdagabbnak ígér­kezik az előbbieknél. Már a megnyitás napján rajtol az ifjúsági lovasbajnokság. Erre 12 nemzet mintegy 50 versenyzőjét várják 70 pompás versenylóval. De a kiállítás egész tartama alatt rendeznek lóversenye­ket és bemutatókat, a leg­jobb hazai és külföldi ver­senyzők részvételével. A budapesti nemzetközi borverseny győztes borai­ból állandó kóstoló nyílik. Bizonyára az idén is nép­szerű lesz a hazai tájjelle­gű borok pavilonja..., A SZÖVOSZ új vendéglátó ipari pavilonját még most építik. A helyén állt, elavult vasbeton -szerkezetet rob­bantással távolították el; Az épület külső váza már készen áll, mire megnyílik, 800 vendéget fogad a kel­lemes étkező és szórakozó­hely. A Mezőgazdasági Kiállí­tás valóban impozáns mé­retű, országos seregszemle lesz, amelyre rekordszám­ba nevezték be a híres te­nyészállatokat is. A kiállí­tás látogatói áttekinthetik majd a nagyüzemi magyar mezőgazdaság fejlődését, helyzetét; A lovasversenyek zavartalan lebonyolítására új, min­den igényt kielégítő indítótornyot építtetett a kiállí­tás vezetősége. A földszinten lesz a mérlegelő helyi­ség, az elsőemeleten helyezkednek el a pontozóbí- rák, s itt lesz a hangerősitő berendezés is. Megszűn­nek a viták a befutásnál: a második emeleti célfotó berendezés tévedhetetlen bíró lesz... í" f * ; A/ BMR3 A melegágyakban teljes a készültség. Különleges el­járással 100 ezer tő dísznövényt termesztenek a ker­tészek Itt még elég nagy a rendetlenség. A halászati kiál­lítás épülete kiemelkedik a felvonulási épületek és építkezési anyagok közül A kiállítás egyik érdekessége les2 a növekedésben visszatartott törpe cseresznyefa; — gyümölcshozama gazdaságosabb, mivel könnyen hozzáférhető — mutat­ja Galambos Györgyné kertészmérnök Mentes Csekő tragédiája Érdekes, szép, faragott borotvatartó doboz került be a túrkevei múzeum nép­rajzi gyűjteményébe az egyik lelkes múzeumbarát ajándékaképpen. A szét­húzható, többrekeszes, ügye­sen megszerkesztett fedeles fadoboz tetejére karcolt pri­mitív rajz cifraszűrös lo­vast ábrázol, fején kunsü­veggel, oldaláról, vagy eset­leg a nyeregkápáról — ahogy ki lehet venni a raj­zolaton — valami fokosféle kezebeli lóg le párjával. A lovas előtt takarosán öltö­zött fiatal nő áll és boros- kancsót nyújt a betyár ki­nézésű lovasnak. A virágos díszítéssel övezett dobozfe­dél dátumozva is van az 1843. évről. A doboz alsó lapján, vi­rágokkal díszített keretben többemeletes, titokzatos ki­nézetű épület rajza látható, amely a mellette bekarcolt néhánysoros vers értelmé­ből következtetve valame­lyik börtön épületét akarja ábrázolni. A bekarcolt vers szövege körülbelül a következőkép­pen olvasható ki. „Boldog, kit a szabad élet szerencsével környékez. Boldogtalan semmivé lesz. ki fogházban eped ez. Futom, futom Mátrát, táját, Hz ínség lakás tanyáját, isten hát vélledl Nemes Csekő Gergely ké­szítette 2 évig.” Az utolsó sorban az alá­írás előtti két betű-forma értelmetlen. Látszólag ennyit mutat a díszes borotvatartó doboz. Ezzel azonban még az egy­szerű szemlélő sem elég­szik meg, a múzeológus még kevésbé. Mintha valami regényes múlt lappangana a háttér­ben, ami felkelti az érdek­lődést a doboz eredetével kapcsolatos esemény iránt. Lássuk csak, mint mond erről a múzeumi tárgyhoz tartozó leíró karton megfe­lelő rovata? „A dobozt az illavai fegy- házbaa készítette Csekő Gergely 1843-ban. Az adat­közlő állítása szerint a do­boz hátlapján írt Nagy András az ő dédapja volt. Családi hagyomány szerint Csekő Gergely a mezőtúri városháza kirablásának vádjával terhelve, 2 évig ült a fegyházban. ahol vé­gül is felakasztották. Halá­la után három évre kide­rült az ártatlansága.” Szörnyűséges dolog! Meg­borzad az ember, ha rá­gondol, hogy ezt a tárgyat egy ártatlanul elítélt készí­tette. Milyen borzasztó le­hetett az ártatlan ember utolsó napjainak lelkitusá- ja, miközben ezt a remek­be készült dobozt faragta, karcolta? De ha már rágondolunk, mindjárt elkezdünk kétel­kedni is. A régebbi időkből gyakran emlegetett justiz- mord, vagyis a súlyos bírói tévedésen alapuló halálos ítélet, a múltban is ritka eset volt. Több volt benne a mende-monda, mint a va­lóság. Hátha ez az eset sem egészen úgy történt, ahogy azt egy évszázad tá­volságában megregényesí- tették? Nézzünk csak utána! Előszöris 1843-ban. ami­korról a doboz felirata kel­tezve van, a híres, vagy inkább hírhedt illavai fegy- házról még nem lehet szó. minthogy csak 1856-ban vette meg az állam Illaván azt az ódon épületet, ame­lyet azután fegyháznak ren­deztek be. De hát akkor hol faragta Nemes Csekő Ger­gely ezt a nyilvánvalóan rabmunkát? Melyik börtön­nek a képét ábrázolja a fedelére karcolt titokzatos épület? Csekő Gergely lakóhelye Mezőtúr, abban az időben Heves—Külső Szolnok vár­megye nemesi ítélőszéke alá tartozott. Ha tehát bí­rói ítélet alapján akasztot­ták fel nemes Csekő Ger­gely uramat, úgy az csak Egerben, a tekintetes ne­mes vármegye székhelyén történhetett. A felcsigázott kíváncsi­ságtól hajtva, nem restell­tünk utána járni ennek a regényes színezetű ügynek, s Heves megye levéltárá­ban végülis megtaláltuk a bűnügy iratcsomóját. Most lássuk, mit árulnak el az elsárgult papírlapok! Mindjárt előrebocsátom, egy kicsit kiábrándító, ami belőle kiderül. A bűnügyi iratok szerint ugyanis .Nemes Csekő Ger­gely másik két „nemes” tár­sával betört egy jómódú túri özvegyasszony házába, ahonnan két új férfibun­dát, egy asszonybundát, egy remekbe készült ködmönt, végvásznakat, lepedőket, miegymást emelt el. A lo­pott holmit azután elszállí­tották nemes Gyalui Sán­dor házához. Ügy látszik, ez volt az orgazda, aki külön­ben már a negyedik nemes ember ebben az ügyben. De hogy az ötödik se marad­jon el, túri vásárkor átad­ták a holmit Várkonyban lakos „nemes” Böszörményi László úrnak, aki azután értékesítette és a pénzen megosztoztak. Hogy a többi „nemes úr­ral” mi történt, azt nem árulják el az iratok, de Csekő Gergely sorsát a t n. vármegyének Egerben 1842. szeptember 10-én tartott ítélőszéke döntötte el ak­képpen, hogy elkövetett tol­vaj tettéért másfél évi vas­ban, közmunkában, heten­ként két napi böjttel el­töltendő fogságra ítélte. Ez volna tehát a doboz eredetének, illetve nemes Csekő Gergely rabságának hiteles története. Vagyis ezek szerint Csekő Gergely közönséges zsivány volt többi nemes társával együtt Ezzel egyszerre szerte­foszlott a szegény ártatlan elítéltről alkotott regényes elképzelés, amely bizonyá­ra a múlt század második felében divatozó betyár-ro­mantika hatása alatt szüle­tett. Hozzájárulhatott ehhez a rokonok, barátok vagy ezek utódainak közremű­ködése abban, hogy a feke­tét fehérre mosdatva, er­kölcsileg elfo­gadható ma­gyarázatát ad­ják az emlék­doboz létrejöt­tének. Az élettelen tárgy megszó­lalt s ezzel a hozzáfűzött le­genda semmivé vált. Talán még­is érdekesebb lett volna, ha megmarad! dr. Gyűrify Lajar

Next

/
Oldalképek
Tartalom