Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

1964. július 11, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 mm Üdítő barátunk az ivóvíz A VÍZNEK KETTŐS HASZNA VAN Mossa és hűti az emberi szervezetet A szövetek szükséges folyadéktartal­mát vízfelvétellel — víz- ivással — biztosítja a test és a káros nitrogéntartalmú égéstermékeket vízzel mos­sa ki. A bőr felületére gyöngyöző izzadtság elpá- rologtatásával pedig hűti magát az embert. Rendsze­res vízellátás nélkül a ki­választás megakad, a szer­vezet kiszárad, túlmeleg­szik, gyengévé, fáradttá, elcsigázottá válik. A szom- jazás ártalmas és kellemet­len. Még az éhezésnél is kellemetlenebb. Az ember vízszükséglete egyéni és változó. Sok min­den befolyásolja: a környe­zet hőmérséklete, a levegő szárazsága, a végzett mun­ka, az izzadás, és a folya­dékfelvétel megszokása. Az egészséges ember naponta másfél- két liter folyadékot kíván. Ebbe a leves, tej, kávé, tea és az ételek fo­lyadékmennyisége is bele­számít A sok vízivás ká­ros, de az sem jó, ha kevés vizet iszik valaki. A szom­júságot nedvdús ételek, gyümölcsök, főzelékfélék, leves, tej, kávé, tea fo­gyasztásával és az elede­lek sótalamságávai lehet enyhíteni. FÉNYŰZÉS, VAGV SZÜKSÉGLETT gyanús víz 3—4 literéhez és 2—3 órán át állni hagy­ják. A pokolkő oldat töké­letesen fertőtleníti a vizet. Ez az eljárás nagyobb víz- mennyiség — lajt, hordó — fertőtlenítésére is alkalmas. A korszerű vízellátás egyik legfontosabb követel­ménye a saját ivóedény, mert az egymás után ivás veszedelmes. A másik meg a víz védelme, hogy ne pancsoljon bele senki. Sok haladó gondolkodású mezei munkást láttam, alá tiszta nylonzacskóban derekára akasztva hordta műanyag­poharát. Ismerek szövetke­zeti brigádokat, akiknek a tarló végén mélyreásott, friss falombbal bélelt, ned­ves ággal letakart gödörben hűsölt a tiszta, tetővel zár­ható kannában az ivóvizük. Az állami gazdaságok és nagyobb létszámú szövet­kezetek pedig jólteszik, ha csapos hordóból, vagy ivó­vizes lajtból itatják az ara­tókat. Csak arra ügyelje­nek, hogy vizesponyvával, vagy pokróccal, vagy friss, nedves falombbal takarják le, hogy hűvösön marad­jon; tisztán vigyék a vizet és éjszaka a hordót szellőz- J tessék ki. Dr. Buga László í Még húsvét előtt történt. Az egyik fodrászüzletben várakoztam, míg sor kerül rám. Arra figyeltem fel, hogy mellettem szapora szóval magyaráz a fod­rásznőnek egy idős asszony: — Tudja lelkem, már nagyon nem bírtam azt a pár szál hajamat, ahogy rendetlenül szállongott az arcom körül. A kendő alól is egyre kibukott... Hát készülök én ide már vagy egy esztendeje. Tudja, rit­kán merek fodrászhoz jár­ni. Kinevetnek a fiatalok. Egy ideig elgondolkozva nézte a tükörképet, aztán megszólalt újra: — Nem akarok ám én divatozni... _ így mentegetődzött. És láthatóan megkönnyebbült, amikor a fodrásznő moso­lyogva menyugtatta: — Rendesebb így, higgye el nekem... Valójában akadnak még olyanok, akik gúnyolják a fodrászhoz járó falusi asz- szomyokat. Ezt mondják: — Ugyan, kinek akar tetszeni?... Lám, úgy néz ki, akár a szénaboglya... No persze, mióta brigád­vezető az ura, mór erre is telik neki... A fiatalok már máskép­pen gondolkodnak. Ők igenis tetszeni akarnak, s igenis újmódi frizurával akarnak tetszenil Nagyon helyes. Tudomásul kell vennünk, hogy — igaz, igaz, szép volt a fényesre ke­félt hajfonat, végén rózsa­színű selyempántlikával, — dehát ez már „kiment a divatból”. Amellett, — már nem is célszerű. Legalább annyira nem, mint a faeke, vagy a taliga. A beteg kosztja Első szempont a nyersanyag megválogatása. Beteg­nek mindig a legjobb minőségű és legfrissebb anyago­kat válogassuk össze. Az ételek elkészítésénél a könnyű emészthetősé­get tartsuk szem előtt. Azért a rostos főzelékféléket szőrszitán áttörjük, s így használjuk fel főzelék, vagy krémleves készítésére. A finom szagtalan olajjal, vagy vajjal főzött ételek könnyen emészthetők és táplálók. A tojást lazított, elosztott állapotban adjuk. így to­jássárgáját keverjünk a levesekbe; krémek, felfújlak alakjában adjuk. A könnyű élelmezésnek egyik legfon­tosabb anyaga a burgonya, a lehető legfrissebben el­készítve, Tejjel, vajjal és tojással, felfújtnak mindig adhatjuk. , A húsoknál csak a fiatal húsok jöhetnek számí­tásba. Borjú, csirke, galamb becsinált levesek, ezek mi­nél kevesebb zsiradék hozzáadásával. Betétnek könnyű daragaluska cérnavékony metélt, szárazon pirított zsemle a helyes. Tejfelt minél kevesebbet használjunk, inkább édes tejszínt adjunk az ételekhez, de azt is kis mértékben. A húsokat megkaparva, darálva, vagdalva, tölteléknek elkészítve, zsemlével, jól megfőtt rizzsel, tojással lazítva adjuk vagy vízben megpárolva az alaposan kivert szeleteket. Kirántva, vagy zsírban kisütve nem adhat­juk a húsokat és a zsír magas hőfokra való hevítésé­nek elkerülése végett a rántást is szárazon pirítsuk s utólag adjuk hozzá a vajat, vagy olajat. A könnyű diétánál a főtt tészták sem ajánlhatók, ugyancsak kerüljük a kelt tésztákat, porhanyós zsíros süteményeket, vajas tortákat. A kenyeret, kalácsot, pék­süteményt is pirítsuk meg fogyasztás előtt. Tészaféléknek és édességeknek adhatunk dara-rizs- felfújtakat, vaníliakrémet, madártejet, száraz piskótát, mézestésztákat, gyümölcskrémet kompótot. De feltétle­nül adjunk nyers gyümölcsöt hámozva, kimagozva és almát rászelve. Szigorúan kerüljük a fűszereket, szeszes italokat és a feketekávét. Italok közül a tea, tej, ciromos limonádé, gyümölcslevek, szódavizes, málnaszörp ajánlható. Víz helyett inkább gyengén cukrozott teát adjunk. S végül jótanácsként: a beteg élelmezése változatos legyen, mert ha mindig ugyanazokat az ételeket kapja, étvágytalanná válik, s ezzel gyógyulását hátráltatjuk. Amikor tehát a tizenöt éves lányunk azzal állít elénk, hogy ő bizony daue­roltatni szeretné a haját, -— egyezzünk bele. Ez nem fényűzés, nem is divatozás, hanem azt jelenti, hogy a kislány mindig rendes, jól­fésült lesz, ha ügyes, maga is megcsinálja szépen a haját, s nem halljuk pa­naszait, hogy miért kell neki elmaradni barátnőitől... Persze, arra semmi szük­ség, hogy a fiatalok fes­tessék a hajukat, vagy annyira kurtára nyírassák, hogy összetéveszthetjük őket valamelyik siheder fiúval! És az sem helyes, ha egy mama, nagymama, vagy keresztanya a három­négyéves apróság gyenge, vékony szálú haját tartós­hullámmal rongálja. Ez még a nevelés szem­pontjából is óriási hiba: mert, ha a gyerek zsenge korában mindent megkap, olyasmit is, amire semmi szüksége nincs, — miféle követelésekkel áll elő ké­sőbb? Különösen városban gya­kori, hogy a lányok a fod­rásszal mosatnak hajat. Eb­ben már nincs semmi ki­vetni való! Az otthoni víz­melegítés, széjjelség, s fő­leg a gyerek sivalkodása, kényeskedése elkerülhető, — s ha jól kalkulálunk, a fodrásznál fizetendő négy­öt forint (amiben még a fésülés és hajszárítás költ­sége is benne foglaltatik) nem nagy összeg, azért. — Időt takarítunk vele, a haj pedig tiszta és rendes lesz. Mértéktartás mindennek az alapja — még a haj­viseletnek is! Szekeres Ilona A VÍZARTALOM, A SÓMENNYISÉ© CSÖKKENÉSE Nagy melegben, nehéz | munkában kimelegszik és ? izzad a test. Minél többet | izzad, annál többet iszik. = Vizet vesz, és verítéket = veszít. De a veríték sót is | tartalmaz és az izzadás a| szervezetből kimossa a sót. = Az elveszített sómennyiség | csökkenti a test ruganyos- | ságát, erejét. Ez a víztar- 1 talom, aminek megelőzése = igen egyszerű. A tűző na- | pon nehéz munkát végző, | átlagosnál jobban izzadó | ember ivóvizébe keverjen ? literenként pár csepp ece- | tét és egy-két gramm sót. | Ezzel nemcsak a kiizzadt ? sómennyiséget pótolja, ha- | nem italát üdítővé, kelle- ? messé teszi és szomjúságát | is kitűnően oltja. A Jő IVÓVÍZ ÜDÍTŐ, KELLEMES Tökéletesen tiszta. Any- § nyira átlátszó, hogy a po- | hárba öntött vízen kérész- ^ tül az alája tett újság be- = tűi elolvashatók. Kellően | hűtött. A furcsa mellékízű, = áporodott, zavaros, szeny- | nyezett, fertőzött víz ivásra | nem alkalmas. A szennye- | ződést a kútba hulló pi- | szók, szemét, vagy korhadó | szervesanyag okozhatja, a í fertőzöttséget életképes = baktériumok. Ezek fertőzött | talajrétegből, trágyadomb- § ból, ámyékszékből szármáz- | nak. Fertőzheti a vízkeze- = lő ember is az ivóvizet. = A VÍZTISZTÍTÁS, VIZJAVITÁS KOMOLY FELADAT § A legegyszerűbb, ha fel- f forralj ált és lehűtve isszák é a fertőzésre gyanús vizet. | A forralással vigyázni kell, | mert a víz minden ízt és = szagot magába szed, de cit- | rompótlóval, citrommal íze- ? sítve esetleg csipkebogyó- | teát, kamillát, vagy orosz- ? teát főzve bele nemcsak | üdítő, hanem hasznos is, ha | enyhén megcukrozzák. = Jól bevált módja a víz- | tisztításnak az is, ha az or- | vos által felírt 1,6 százaié- | kos lápiszapoldatból egy- 1 két cseppet kevernek a * Cica-kaland Cirmos Cica a kert alján, Nyuszi Pirit, hogy meglátta, Szörnyen éhes lett őkelme, Finom nyuszi vacsorára. Meglátta, hogy Burkus Pali, A ház derék, harcos őre, Unalmában éppen akkor, Elszundított kis időre. Burkus Pali vígan horkolt, Cirmos Cica pedig menten, A kert alján Nyuszi Pirit Kerülgette halkan, csendben... Nyuszi Piri jóízűen, Káposztáját eszegette, Miközben a sunyi macska, Már az ugrást méregette. Nyuszi Piri se lát, se hall, Cirmos pedig annál jobban Látja, hogy a buta nyuszit Megfoghatja azon nyomban! Már ugrik is, mint a párduc, Jaj, mi lesz itt, jaj mi ám?! Nyuszi Piri hopp! elszaladt, S jót nevettek a cicán: Kakas Karcsi, Tyúk Borbála, Galamb Gabi, Gerle Sára, még a kutyus is felébredt, s hasát fogta kacagtában... Sass Ervin KERESZTREJTVÉNV vízszintes: 1. Ezt teszik a turisták (folytatódik a függőleges 6- ban.) 7- Vércsatorna. 8. ösz- szekevert les! 9- Kerek szám. 11. Mutatószó. 12. Keresztül. 14- Dunántúli város. 16. Eg> bizonyos sportot űzők. Függőleges: Vasárnaptól vasárnapig tart. 2. Erika röviden. 3. Fordított kettősbetű. 4. Napszak- 5. Megszólítás. lD. Biztonsági felszerelés. 13. Magyar Állam Vasutak. 14- Ludolf-féle szám, 15. Itáliai folyó. Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est és a 16-ost. Beküldési határidő: július 15. Múltheti kereszti ejt vényünk íelyes megfejtése: A Bala­ton, lesül, nyaral. Könyvju­talmat kapott: Lapis Judit, Kenderes. ÍA könyvet postán küldjük el-) A horgászó ha! Jancsi alig várta a vasár­napot, hogy elmehessen apu­kával horgászni- Mihelyt a partra ért, fogott egy darab kenyeret, s szaladt a vízhez: hátha ismét előjön régi paj­tása, a kis keszeg, s újra me­sél valami érdekeset hal­testvéreiről. Nem is csaló­dott, mert ahogy beszórta az első morzsákat a vízbe, — máris megjelent a pajtása, Jancsi nagy örömmel üdvö­zölte, s miután a halacska jóllakott, megkérte, hogy me­séljen valamiről, — Mesélek én, szívesen — válaszolta a jóllakott halacs­ka. — Szeretnél hallani azok­ról a halakról, amelyek — akárcsak te, Jancsikám — horgászni szoktak? — Horgászni?! A halak!? — nézett nagyot Jancsi. — Bizony vannak olyan ha­lak- Hallgass csak meg. Mesz- sze-messze innen, a nagy tengerekben élnek ezek a testvéreim. Ügy is hívják őket: horgászó halak. Több fajtájuk van. Az egyiket pl, ördöghalnak nevezik. Olyan csúnya állat, hogy elképzel­ni sem tudod. Nagy feje van, szinte az egész hal egyetlen hatalmas fej- Persze a szája is nagy, s hosszúak, élesek a fogai is- Na, ennek a hal­nak a szája körül — meg a testén másutt is — sok kis bajusz-szála van. Belefúrja magát az iszapba, hogy csak a szája legyen szabadon, s azok az élő bajuszkák igen vígan lebeghessenek a víz­ben. Amikor aztán a közelé­be kerül valamilyen másik hal, az bizonyára növénynek gondo1 ■'1 s nyugodtan úszkál tovább. Csakhogy ekkor az ördöghal elkezdi mozgatni a horgát. Bizony, a horgát, ahogyan mondom, mert egyik testrésze olyan, mint a való­ságos horog, s még a csalé­tek is rajta van. Nos, moz­gatni kezdi azt a féreg-for­májú csalétket, mire a közel­ben lévő hal gyorsan oda­úszik, hogy lenyelje a moz­gó falatot, de erre előpattan az ördöghal, éles fogaival megragadja, s lenyeli vigyá­zatlan zsákmányát. — És van másfajta horgá­szó hal isi — kérdezte Jan­csi. — Van bizony — folytatta a halacska, — Az ördöghalnál is éredekesebbek azok, ame­lyek a nagyon mély tengerek fenekén élnek. Kicsi állatok, de roppant ügyesen szerzik zsákmányukat. Nekik nem csak horguk, hanem még lámpásuk is van, amelyiknek a fénye ugyancsak arra szol­gál, hogy a közeibe csalogas­sa az áldozatot. A horogcsá- pú halnak például olyan hosz- szú a „horgászbotja”, mint a saját teste. A végén van a „horog”, s e felett helyezke­dik el az élő kis lámpás. A zsákfejű csalogatóhalnak a fejéről lefelé nyúlik a „hor­gászbot”, a végén a kanál alakú, világító csalival, KI LEGYEN AZ ŐRSVEZETŐ ? Zsófi néni, az úttörőcsapat vezetője azon töprengett, hogy a Hóvirág őrs meg­üresedett vezetői tisztével, melyik kis­lányt bízza meg. A pajtások között a fe­kete Mari, a szőke Évi, a barna Kati egy­aránt lelkiismeretesnek, ügyesnek, igyek­vőnek bizonyult. Tanítás után hármójuk­kal letelepedett az iskolaudvaron, és így szólt: — öt árvácskát szakítottam. Kettő közülük kék, három pedig sárga. Két vi­rágot elrejtettem; egyet-egyet pedig most a hajatokba tűzök. A legleleményesebb lesz közületek a Hóvirág őrs vezetője. Az a pajtás, aki először mondja meg, hogy az ő hajába milyen színű virágot tűztem. Tükröt, vagy más segédeszközt használni természetesen nem szabad. A virágszálak a kislányok hajába ke­rültek, Mari, Évi, Kati pedig megfeszí­tett erővel gondolkodott. Egyszerre Évi felkiáltott: — Az én hajamban sárga árvácska van! Ekkor mindhárman levették fejükről a virágot, s látták, hogy Évi nem téve­dett. Az esélyek egyenlőségére ügyelő Zsófi néni mindhármuk hajába sárga ár­vácskát tett. írjátok meg a Néplapnak, milyen következtetéssel jutott az okos Évi a helyes eredményre!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom