Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

I Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MEiYfl (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 161. szám. Jfere »0 miér , 1964. július 11„ szombat. A megváltó pozitívum ? Türke vén felavatták az ország legmodernebb vidéki moziját Villognak a vakuk, a „ka­rácsonyfák” iz­zólámpái nap­pali fénybe bo­rítják a nézőte­ret. A székso­rokban izgatott zsibongás, min­denki igazít egy kicsit a ruhá­ján. Filmfelvé­tel készül. A gépház vezérlő- tábláján meg­nyomnak egy gombot és a vá­szon elől lassan elhúzódik a függöny. Az­után kihuny­nak a lámpák, elsötétedik a nézőtér és pe­regni kezd a Korzikai test­vérek. Öj jelenséget figyelhet meg'az, aki sok gyárban fordul meg és az üzem élete iránt érdeklődik. Az új jelenség az, hogy bármi érdekli a vendéget (gondok, ne­hézségek, tervteljesítési akadályok) a gazdasági és gyakran a politikai Vezetők is, előveszik a megváltó pozitívumot — Viszont — mondják, — (bármi előzte is meg ezt a ,,viszont”-ot) — van tizenhét, szocialista cím­ért küzdő brigádunk... s aztán zúdulnak az ada­tok. A brigádok tagsá­gáról, szakmai, képzett­ségi, korosztálybeli, ösz- szetételéről és arról, me­lyik milyen felajánlást tett. Az ember győzze jegyezni. Vagy elháríta­ni. Déhát ez nehéz eset Mert a vendégnek nem ildomos „leállítani” olyan elbeszélést, amely végül is a munkások kitűnő kezdeményezéseiről, új formák iránti érdeklődé­séről, tudásának növeke­déséről szól.-. így hát mindenki ud­variasan hallgatja a szo­cialista brigádok élettör­ténetét Ami még egy­magában nem volna baj; A baj ott kezdődik, ami­kor ezek a történetek nem is teljes igazak, s látszik: az egész, a bri­gádokról szóló muzsika csak azért hangzott fel, hogy feledtesse a munka gépezetének egyéb, saj­nos disszonáns zörejeit. S ennél a gondolatnál • természetesen társul a következő is. Az, hogy sok helyen nem is olyan jó az a brigád, amelyet a közvélemény vagy a felső szervek „megbűvö­lésére” kissé túlgyorsan tesznek a ranglétra leg­magasabb fokaira. így lépnek azután előtérbe a brigádmozgalom formális oldalai. Mert a nagyszerű le­hetőségek — amelyeket ez a hármas célkitűzésű mozgalom magában rejt — gyakran jelentkeznek a fonákjukról is. Egyál­talán nem támadható az a természetes szándék, hogy eredményeit min­denki a lehető legjobb köntösben vigye az üzem, a város, a kerület vagy akár az ország nyilvá­nossága elé. De baj van, ha csupán köntöst látni, eredményt keveset. Itt van a brigádnapló ro­konszenves kezdeménye­zése. Öröm végiglapozni azokat, amelyek nem akarnak egyebet, mint regisztrálni egy tartal­mas, érdekes közös te­vékenységet Helyenként azonban a brigádnapló előlép, öncéllá válik, az embernek az a benyomá­sa támad, hogy ami tör­ténik, főképp azért tör­ténik, hogy bekerülhes­sen a brigádnaplóba; Láttam már ilyen bri­gádnaplóba ragasztva egy csomó mozijegyet, mintegy igazolásául an­nak, hogy ez a kis em­bercsoport olyan nagy­mérvű kollektív életet él, hogy az egymás mel­lé szóló jegyeket fel is tudja mutatni. Nem jó dolog, ha önkéntes, sza­bad emberi társulások minden tevékenységüket „beléggel” igazolják. Az ilyen apró jelenségek mögött a formák, a kül­sőleges túlértékelés rej­lik. Máig bosszant: egy sokgyermekes család­anyát azért nem akart soraiban ■ tartani egy brigád, mert az egye­dülálló asszony otthoni elfoglaltsága miatt kép­telen volt lépést tartani a közös „rendezvények’5 tempójával; Véleményem szerint ezerszer többet ért vol­na, ha csak egyetlen „rendezvény” helyett megnézik: milyen segít­séget vár az a nehéz kö­rülmények közt élő bri­gádtag társaitól — jogo­san, Teljes joggal — hiszen a szocialista jelző és a kollektív érzés első­sorban az emberi segít­ség megnyilatkozásaiban kell hogy jelentkezzen, nem a kötelező számú esti szórakozásban. Amel­lett teljesen elképzelhető, hogy vannak brigád tagok, akiknek ízlése mozi, szín­ház vagy akár sport és kirándulás tekintetében eltér társaiétól. Nem is akarok kitérni azokra a szerencsére csak szórvá­nyos esetekre, amelyek végletesek és nagyon ritkák, de azért vannak — azokra, ahol a szocia­lista brigád léte csak újabb „ok az ivásra”. Itt a forma már szembe­fordul a tartalommal, ellentétbe csap és kárt OkOZ; Van értelme riadót fújni néhány ilyen je­lenség miatt? Riadalom­ra aligha van ok. De meg­gondolt gyomlálására — mindannak, ami ebben a szép és értékes moz­galomban külsőségekre, formákra, üres csillogás­ra törekszik — nagyon is van okunk. Mert acél: a szocialista ember for­málásai B. F. A kis kopott, földszintes házak közül kiemelkedik a hatalmas, modernvonalú, ízléses épület tetején a neonbetűkkel — Vörös Csil­lag Filmszínház. Előcsarno­kában a síma világossárgá­ra festett falak, a középen egyetlen hatalmas oszlopot fognak körüL Ebben a kör- alakú helyiségben találhat­juk a büfét, a biztosítóhá­zat, és a feljáratot a gép­házhoz. Minden bútor, a ruhatár pultja rajszínűre fényezett fából. Két éve kezdték építeni. Közel hatmillióba került és a lakosság apraja-nagy- ja — különösen az utóbbi időben — szinte naponta járt el a mozihoz, elké­szül-e, mikor nyitják, mi­lyen lesz. Kovács Tibor, a Film- technjka munkatársa mu­tatta meg a gépházat. — Olyan, mint egy nagy hajó vezérlőterme. Két nagytel­jesítményű vetítőgép, ami­nek nagyszerű teljesítmé­nyéről, kitűnő hangvissza­adásáról alkalmam volt meggyőződni, két reflektor az esetleges színházi elő­adásokra, erősítő, amelybe mindjárt tartalékerősítőt is beépítettek, ha zavar van, pillanatok alatt átkapcsol­ható, nem szaikad meg a hang. Külön helyiség a gépészeknek mosdóval, egy helyiségben a tartalékvilá­gítás akkumulátorai. Jár­tam a fűtőházban. A mel­lékhelyiségeket közvetlen gőzfűtéssel, a nézőteret lég­kondicionáló berendezések­kel fűtik. H. T. Életadó forradalom Less-e elég ipari tanuló as idén ? A fejlődés biota tó, de nagyon lassú Családi körben Orsságos vidéki evezős bajnokság A legöregebb kaszás Egy héten át részleges áramszünet A jövő héten kezdi meg az új búza őrlését a szolnoki Tisza Malom A szolnoki tárházban hozzávetőleg tíz vagon ó- búza van még, amelyet a Tisza Malomban szombat­ig megőrölnek Néhány termelőszövetkezet: — így többek között a szajoli Vörös Csepel, a csataszö­gi Szebb Élet már küldött az idei termésből. A ned­ves búzát jelenleg szárít­ják. A jövő héttől már csak új gabonát őröl a malom. Ebben a hónapban hat­van Vagon búza érkezését várják, s naponta 340 má­zsát őrölnek. Zabolai András bánhalmi traktoros indul a szántó-világversenyen A 3. országos szántóver­seny első és második he­lyezettje — Bársony Fe­renc, a jáki Petőfi Terme­lőszövetkezet és Zabolai András, a Bánhalmi Álla­mi Gazdaság traktorosa — benevezett az 1964. évi ! szántó-világversenyre. Az | idei szántó-világversenyt szeptember 25-én és 26-án Ausztriában, egy, az oszt­rák főváros közelében le­vő gazdaságban rendezik I ®eg. MEGGYSZÜRET TISZASASON /

Next

/
Oldalképek
Tartalom