Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-09 / 159. szám
19M. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egyetemről az életbe Nánásy Mihály, a karcagi Déryné Művelődési Ház új igazgatója most végzett a debreceni egyetem népművelési szakán. — Februárban kerültem a művelődési ház élére. Bevallom, még most is furcsa egy kicsit, hogy most már végérvényesen *,felnőtt” lettem — mondja. — Bár én kénytelen voltam nagyon korán megállni a saját lábamon; A szüléimét kisgyermek koromban vesztettem el, állami nevelt voltam. A gimnáziumot itt, Karcagon végeztem, már akkor nagyon ,,komoly embernek’* számítottam. Azt ja a világot. Pedig az életben erre csak ritkán van alkalma. Máris nagyon sok régi vágyamat, elképzelésemet voltam kénytelen én is feladni. Persze, ha az ember látja az okát ezeknek az apró „megalkuvásoknak”, akkor nem éri csalódás. Én még nem mondhatom, hogy csalódtam. Ne gondold azonban, hogy csupa elvetélt nagy terv jellemzi eddigi munkámat. Itt van például a városi népművelők akadémiája, amit a művelődésügyi osztállyal már megbeszéltünk, és talán már az ősszel beindítunk. Vagy a másik: a zeneiskolával karöltve egy zenei klub megszervezését tervezzük; A szövetkezeti lakás homlokzata szetet tart fenn villájában; Védencei nagy vállalkozó kedvről tettek tanúságot, — az utóbbi hónapokban gyakran bukkantak fel a szomszédok ágyában, fürdőkádjában, vagy az erkélyről csüngve. Az orvos azzal védekezett, hogy többméteres hüllői teljésen ártalmatlanok. A hatóságok viszont a feljelentők indokolását tették magukévá: ha a gyanútlan szomszéd gütaütéstkap ijedtében a padlón tekergő óriáskígyótól, egyáltalán nem vigasz számára, hogy veszélytelen hüllőtől rémült halálra— Hogy szebb legyen Berekfürdő Délelőtt esett. Fürödni nemigen lehet, jöjjön, nézzük meg ezt a kis települést (nem önálló község, Karcaghoz tartozik), melyet nyaranta az ország különböző részeiből keresnek fél fiatalok, idősek egyaránt. Mátyus Ferenc, a tanácsi kirendeltség vezetője szívesen kalauzol. Szépen berendezett áj épület. — Nagyon kellett már, csúnya volt a tanácsház. Községfejlesztésből építette a házilagos brigád. Végre van egy csinos házasság- kötő termünk is. Még hiányzik az asztalról egy nemzetiszínű terítő, de hamarosan az is meglesz. És épült egy szolgálati lakás. Évekig Karcagról jártam ki. Most költözködünk." » Nógrádból különösen sokan jönnek pihenni, gyógyulást keresni a fürdő vizében. A Salgótarjáni Acélárugyár vásárolt egy telket. Több éven át sátrakat ütöttek fel, most elhatározták, hogy állandó üdülőt építenek. Tóth Pál munkásellátási osztályvezető és Hernádi István műszaki ellenőr irányításával egy brigád dolgozik. Csaknem kész már a betonjárda. A telek végében vasvázas ebédlőterasz és konyha épül. Ugyanott lesz egy négyszobás kis épület, s úgy tervezik, hogy jövőre elkészül a nyolc-tíz szobás, napozótetős üdülő. — Az üzemrészek legjobb dolgozóit jutalmazzuk tíz-tíz napos üdüléssel. Ha elkészülnek az épületek, valószínűleg családtagok is jöhetnek majd. • A fürdő területén, a szálloda mögött sátortábor. — Pilbauer Antal tanár vezetésével hatvan úttörő. Ök is salgótarjániak. Augusztus közepéig újabb csoportok jönnek. Tavaly az üveggyár Idézéséi nyaraltak itt, remek kultúrműsort adtak, a helybeliek nagyon dicsérték őket. — Mi tábortüzet akarunk rendezni, remélem az is tetszeni fog. Az ellátás? Ó, az kifogástalan. Jó ' a kapcsolat a tsz-el, innen elmentek a bányásznapra, a salgótarjáni fiatalok pedig többször segítettek a berek- j fürdőieknek. • A Fürdő és a Fodor József utcákban gömbakác- és hárs-csemetéket ültettek. — Nálunk nagyon sokat dolgoznak társadalmi munkában az emberek. Nemrégiben nyitottuk meg a napközis óvodát. A helyén egy régi épület volt, azt lebontottuk. Huszonnyolc gyermeket tudunk itt foglalkoztatni. Egyelőre elég nagy, egy-két év múlva azonban valószínűleg bővítenünk kell. A helyi üveggyár dolgo- eói szintén társadalmi munkában vállalták, hogy megjavítják az óvoda kútját. A szülők majd segítenék homokozót, babaházat is építeni. • Legnagyobb gond a víz Tavaly decemberben meg- ; alakult a törpevízmű társulás, azóta elkészült egy kút, a csőhálózatot azonban csak most, a harmadik negyedévben kezdik építeni. Talán jövő tavaszra bevezetik a házakhoz. Addig kannázni kell. Ismét a fürdőhöz értünk. A művelődési házzal Máromszáz&zer vendégei várnak Szegeden a Szabadtéri Játékokon szemben hosszú, keskeny épület nyújtózkodik. — Ugye, bántja a szemet? Lebontjuk ezt is. — Még a nyáron egy parkot szeretnénk a helyén kialakítani. Szebb lesz úgy. Jól kiemeli a fürdő bejáratát. V. P. A július 24-én kezdődő szabadtéri játékokra mintegy 300 ezer vendéget várnak Szegedre, másfélszer annyit, mint tavaly. Naponta csaknem ötezer személy elszállásáról gondoskodnak, úgy, hogy az újjáépült Tisza Szállón; a Hungária Szállodán, a Szőke Tisza hajószállón, és a turistaszállókon kívül ötszáz személyes sátortábort rendeznek be. — Ezenkívül számos diákkollégiumot is a vendégek rendelkezésére bocsátanak. Kibővítették a Tisza- parti halászcsárdákat, a Kossuth Halászati Szövetkezet pedig külön szabadtéri halászcsárdát állított fel. A Tisza hídfőnél számos étterem pálmákElkészült az első karcagi szövetkezeti ház az Ady Endre u. 1 szám alatt. A háromemeletes épület műszaki átadása-átvétele a napokban fejeződött be- Huszonnégy család hamarosan beköltözhet új otthonába, A helyi földművesszövetkezet a berendezéshez kíván segítséget nyújtani: a hat földszinti lakásban július 2-től 6-ig kiállítástrendezett Kétszoba-összkom- fortos lakásokat modern lakó-, háló- és konyhabútorokkal, háztartási kisgépekkel, rádióval, televízióval, függönyökkel, szőnyegekkel, csillárokkal, — hangulatlámpákkal és egyéb apró kiegészítő cikkekkel rendezték b* kai övezett, színes gomba- emyős terasszal bővíti vendéglátó helyeinek számát Egyes vállalatok modem munkás-éttermeit vacsorázóhelyé alakítják; Az új vidámparkban, a Partfürdőn és a város más részein meleg szendvicset is felszolgáló büféket rendeznek be. A Dóm tér árkádjai előtt 28 egységből álló büfé pavilonsort állítottak fel. Rövidesen elkészül másfélmilliós költséggel az új önkiszolgáló bisztró, ahol ital- illetve tejadagoló automaták gyorsítják a vendegek kiszolgálását. Az éttermek, vendéglők, halászcsárdák bővítésével lehetővé válik, hogy naponta 27 000 ebédet, vacsorát szolgáljanak fel, tizenhétezerrel többet, mint tavaly. Kígyók $ szomszéd ágyákm Mindazok a bécsi polgárok, akiknek oroszlán, tigris, leopárd, krokodil, medve, gepárd, illetve kígyó van birtokában, egy új rendelkezés értelmében kénytelenek lesznek megválni kedvenc 5,háziállatuktól”! A házirendnek a nagy ragadozókra vonatkozó új paragrafusa alkalmasint csak elméleti, kígyó ügyben azonban megalapozott, sőt egyenesen a kalandoskedvű csúszómászók adtak okot a rendelkezés kibocsátására« Egy bécsi idegorvos ugyanis népes kígyótenyéakartam bebizonyítani, hogy ...tudod, milyen nehéz ez, vidéken az apátlan-anyát- lan árva még ma is egy kicsit „lelenc” gyereknek számít. Aztán Debrecenbe kerültem egyetemre. Felajánlottak ott is egy állást, én azonban hazajöttem. Bár születésem szerint miskolci vagyok, most már karcaginak vallom magam, ide is nősültem. — Azt hiszem, egy fiatal szakembernek csak ritkán adódik ilyen lehetősége, hogy mindjárt egy nagy művelődési kombinátot irányíthasson. — Valóban, ez nagy lehetőség, bár akármilyen furcsán hangzik, e kombinátban helyhiánnyal küzdünk. Kevés a klub-foglalkozásokra alkalmas kis termünk. — Igaz, a megfelelő klubéletet is csak ezután kell kialakítanunk. Az ember úgy jön ki az egyetemről, hogy misem természetesebb, mint hogy megváltNehéz egy ambíciókkal teli fiatalember portréját néhány elnagyolt ceruzavonással megrajzolni, ezért a riporter is apró „megalkuvásra” kényszerült, és segítségére hívta a fényképezőgép lencséjét, bár a bemutatás még így sem lehet teljes. K. G. Sohasem tudom megérteni, miért idegenkednek az emberek az önkritikától. I Csűrik, csavarják a dolgot, j kerülgetik a lényeget, mel- i lébeszélnek, ha valami hi- 1 bájukról van szó, ahelyett, : hogy kiállnának és azt ! mondanák: I — Elvtársak, elkövettem egy súlyos hibát... Éppen ezért, úgy gondolom, nem árt, ha a nevelésben többet foglalkozunk saját hibáink megítélésének módszerével, e magatartás hasznosságával. Magam notórius önkritikus vagyok, ezért bátorkodom előterjeszteni tapasztalataimat. i Hát először is: ha komo- t lyabb hibát követek el, amit már nem tudok másra hárítani, mielőtt bárki szóvá tenné, magam állok elő vele: i — Nézzétek, elvtársak, az ember nem dolgozik mindig egyforma figyelemmel, aktivitással, Olykor elfárad, elbambuí, s máris megvan a baj. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Magam sem tudom, hogyan történt, elbóbiskoltam a gép mellett és nem vettem észre, hogy leapadt az olaj. Besiiltek a hengerek. Roppant szégyellem a dolgot. Most legszívesebben fognám a kalapom, és... — No, nem kell mindjárt olyan messze menned! Emberek vagyunk, mindnyájan hibázunk! — mondják erre. — Máskor majd jobban ügyelsz. Mi történnék viszont, ha lapítanék és tagadnék, magyaráznám a dolgot, kibúÖNKRITIKA vókat keresnék? Kinyomoznák, hogy miért aludtam el a gép mellett. Megtudnák, hogy egész éjjel mulattam a szakszervezeti bizalmi feleségével. No, de miből futja nekem mulatni? Persze, persze, drága anyaggal dolgozom! Három nap, egy hét idegeskedés, fegyelmi büntetés, kihirdetnék a gyárban, megtudná a feleségem, javító-nevelő munka, miegymás. Hát kell ez nekem? Másodszor: legjobb minden kis hibát kéretlenül belátni, mert akkor az ember nem öntelt, jó a kritikához való viszonya. Abból, ahogy az ügyet felfogom, látni lehet törekvésem becsületességét, a hiba kijavítására irányuló jószándékomat. S ennyi elég is ahhoz, hogy a kollektívát megnyugtassa: soha többé, soha máskor! — Mert elvtársak, erő kell ahhoz, hogy valaki saját maga lelkiismerete legyen, a hiba felismerésének első percében legyen bátorsága a közösség elé állni: ezt tettem, ítéljetek! Az ilyen emberrel szemben indokolatlan a türelmetlenség, a bizalmatlanság. Igen, így mondta legutóbb a párttitkár is. És harmadszor: ha én nem látom be a hibámat önként, és mindenki mást megelőzve, makacskodom és magyarázgatom a dolgot, elkezdenek velem ,,egyénileg” foglalkozni. Először is meggyőznek arról, hogy a hibát elkövettem, felelős vagyok érte, nem jár prémium, megbecsülés. S azzal summázzák az ügyet: hiába, ez egy nehéz fiú, jó lesz erre jobban ügyelni, Termánét meg kell bízni, hogy a szak- szervezet nevében népneveljen, s az egész dolgot a brigád elé kell terjeszteni. Fejlődésképtelen leszek egyszerre, meg gyáva is, mert félek a következményektől. így azután, ha valahová, egy jobb helyre keresnek valakit, senkinek nem jutok eszébe, vagy ha szóba hoznak is, kollektív legyintés lesz rá a válasz: ,.Ö, az a sumákoló!” Márpedig én nem szeretem, ha kihagynak valami jóból és legyintenek rám. Jobb az, ha azt mondják: „Ez igen! Ez egy karakán ember: Ilyenre lenne szükség éppen!” Befejezésül: őszintén megmondom, olvastam már jobb krokit is ennél. Nem szégyellem, bevallom — jobb, ha én mondom, mint az olvasó. Sz. Simon' Istvír Au egyik csinosan berendezett szoba
