Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

1964. július 8. SZOLNOK MEGYEI N®PLAP 5 A szerkesztőség POSTÁJÁBÓL „Tízezer nap Kunmadarason Új magyar film forgatását kezdik ma megyénkben Panaszok, intézkedések MEGRENDELTÉK A KIVITELEZÉSI MUNKÁKAT Juhász Miklós olvasónknak a törökszentmiklósi 23, sz. italbolttal kapcsolatos panaszát továbbítottuk a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalathoz, ahon nan a következő választ kaptuk: — Mintegy 17 boltegy* égben mutatkoznak hasonló közegészségügyi hiányosságok. A megyei tanács úgy intézkedett, hogy saját vállalati ej lesztési alapból kell megoldani a szóbanforgó problémákat. így viszont évente csak két-három egységre kerülhet sor. A török­szentmiklósi 23. sz. italbolt építését erre az évre üte­mezték be, s a kivitelezési munkákat már megrendel­ték. BEKAPCSOLJÁK A VILLANYT özvegy Farkas Istvánná jászapáti lakos szeretné, ha náluk is égne a vil­lany. Az Északmagyaron- szági Áramszolgáltató Vál­lalat közölte velünk, hogy a hálózatbővítést a községi tanács végezteti el. A Be­kapcsolás még 1964-ben megtörténik. BETEGSE GÉLYEZÉS Cs. E. szolnoki lakos tbc-s megbetegedéssel kórházba került, de a segélyt még nem kapta meg. Ügyében érdeklődtünk a rákóczifalvi tanács szociális előadójánál. Petri élvtársnő tájékozta­tása szerint olvasónk kérel­me még nem érkezett meg, csupán érdeklődő sorai. Az a javaslata, hogy nyújtson be újabb kérelmet, hozzá orvosi igazolást csatolva. Ezt felterjesztik a járási ta­nács vb illetékes osztályá­hoz, ahol a pénzt kiutal­ják. Egyébként az ilyenirá­nyú elbírálások a tanács egészségügyi állandó bizott­ságához tartoznak, amelyik ehhez környezettanulmányt is készít LEJÁRT AZ IDŐSZAKI MUNKAVISZONY Blága István Tö- rökszentmi klósról levélében azt pa­naszolta, hogy 1983. április 7-e óta a Szenttamá­si Állami Gazda­ságban több al­kalommal idősza­ki munkát vég­zett. Munkaviszo­nya azonban 1964. január 31-én le­járt, és azóta nem alkalmazzák, pedig Ids testvé­reit és szüleit tá­mogatja. A gaz­daság vezetője a2 ügyben azt vála­szolta, hogy kizá­rólag ők tudják a helyszínen meg­ítélni, hogy az időszaki munka­vállalót a megha­tározott idő letel­te után foglalkoz­tatni tudják-e, kí­vánják-e, vagy sem. A béralap­pal való önálló gazdálkodás az állami gazdaság igazgatójának fel­adatkörébe tarto­zik. Cikkünk nyomán Lapjuk június 5~i számá­ban „Egy idézés margójá­ra” c. cikkükben foglalkoz­tak egy levélpostai külde­mény sorsával A kézbesí­tés körülményeit a Szolnok 1. Postahivatal bevonásával megvizsgáltuk. Annak a postás dolgozónak a kilé­tét, aki a cikkben is közölt, el nem fogadható felvilágo­sítást adta, megállapítani nem tudtuk. Annak érdeké­ben, hogy hasonló eset elő ne fordulhasson, az érde­kelt munkahelyek dolgozóit megfelelően kioktattam és udvarias magatartásra fi­gyelmeztettem. Az okozott kellemetlensé­gért Erdész Béláné, Szol­nok, Móricz Zsigmond u. 14. sz. alatti lakosnak, a le­vesen címzett küldemény visszaadójának elnézését ké­rem. Nyilas Miklós Debreceni Postaigazgatósáe Az 1964. június 10-i lap­jukban közzétett, „Egy tö­rött létra ügyében” c. cikk­re válaszolva közlöm, hogy a vizsgálatot megtartottam. Ennek során Palásthy Jó­zsef, Szolnok, Ács u. 2. sz. alatti lakos panaszát jo­gosnak találtam, és ezért a létrát elkészíttettem, majd 1964. június 23-án nevezettnek át is adattam. A hibás dolgozókkal szem­ben el fogok járni. Nyilas Miklós Debreceni Postaigazgatóság Olvasóink írják KIDOBOTT PÉNZ — EGY ÓRÁÉRT Májusban Martfűn a műi szaki szaküzletben egy kar­órát vásároltam 225 fo­rintért. Egy hét múlva a felhúzójával baj történt, a javítás két hétig tartott — két nap múlva újra elrom­lott. Visszavittem az üzlet­be, ahol javítóműhelybe került ugyanazzal a hibá­val, mint előzőleg. Ott azt mondták, hogy pótalkatrész nincs, és nem is tudják, mi­kor lesz. Ha jól tudom, a garanciális idő 6 hónap. Ez lassan lejár, alkatrész nem lesz, és akkor kidobtam 225 forintot. Állítólag, ha az órát megjavítani nem lehet, akkor az illető vállalatnak az árut ki kell cserélni. — Kérdezem, lehetséges-e ez? Dávid Károly Martfű ÚTTÖRŐINK CSILLEBÉRCEN A megyei úttörő-küldött­séget vezetem Csillebércre, az Országos Kulturális Szemlére. Megyénket 55 pajtás képviselte, jó ered­ménnyel. A csoport tagjai négy arany oklevelet, két arany-, négy ezüst-, négy bronzjelvényt és két okle­velet nyertek. Igyekszünk, hogy jövőre még jobban szerepeljünk. Kávás! Sándor Mezőtúr, Petőfi utca 42. FMSZ-IIÍREK TISZAUGRŐL A Tiszakürt és Vidéke Körzeti Földmuvesszövet- kezet tiszaugi egységeinél korszerű alakításokat vé­geztek. A régi italboltot új berendezéssel modern egy­séggé alakították. Az ün­nepélyes megnyitó — va­csorával egybekötve — jú­lius 4-én volt. Az fmSz- igazgatóság további célja, hogy az italbolthoz kert­helyiséget is csatoljon. — Szeretnénk, ha a szövet­kezet szikvízüzeme és a lisztcsere-telep nem egy udvarban lenne. Továbbá tervezzük az iparcikk-bolt kettéválasztását, melynek következtében jobban ki tudnánk elégíteni a lakos­ság igényeit. Akác Mártonná, Tiszakürt Szerkesztői üzenetek Bajzáth Ilona, Tószeg: Amennyiben autóbuszkala­uz akar lenni, jelentkezzék a szolnoki 7. sz. AKÖV személyforgalmi osztályán, körülbelül augusztus elején. Feltételek: 18 életév betöl­tése, s az általános iskola VIII. osztályának elvégzése. _ Ari Károlyné, Abádsza- lók: A tejszállítással kap­csolatos kifogásokat tar­talmazó levelét elküld tűk a Budapest és Vidéke Tej­ipari Vállalat tiszafüredi üzemegységéhez, ahonnan a következő választ kap­tuk: — A szállítást nem a tej­üzem, hanem az Autóközle­kedési Vállalat gépkocsijai végzik, és előfordul, hogy ennek folytán néha nehéz­ségek merülnek fel. Több alkalommal elromlanák a gépkocsik, a megszabott kiállítási idő után két-há­rom órával jönnek be, — mint ahogy azt a pontos menetrend megköveteli. — Ezért új menetrendet ké­szítenek, és egy autóval töb­bet foglalkoztatnak. A vál­lalat a gazdaságosságot is félretéve segíteni kíván a helyzeten. Csikós Milliós, Jászárok- szállás. A levelében foglal­takat, illetve a felvetett problémákat már régóta is­merjük, hiszen a középis­kola létesítése osztályunk javaslatára történt. A kör­zetesítéssel kapcsolatban már több megbeszélést tar­tottunk a helyi igazgatók­kal, és vezető elvtársakkal. A megoldás meglehetősen nehéz, mivel az iskolák el­helyezése nem a legszeren­csésebb. A gimnázium ré­szére egy általános iskolát teljesen szabaddá kell ten­ni, mert más 'ppen a taní­tás, a szakkörök és a tanu­lószoba működését nem tudjuk megoldani. A körze­tesítést a lehetőségekhez képest megvalósítottuk. Az új gimnázium építése a kö­zeljövőben kezdődik mgg, ez oldja meg véglegesen a problémát. Addig a szülők részéről is türelmet ké­rünk — válaszolta Sárközi János, a jászberényi járási tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Szerb Mihályné, Tiszafü­red: Lakáscsere-panaszával forduljon a felettes tanács — jelen esetben a tiszafü­redi járási tanács vb — igazgatási osztályához. B. Mihály, Kunszentmájr- ton: Leveléből nem tűnik ki az, hogy milyen sérelem érte. Helyes lenne, ha a le­velében említett bírósági ítéleteket megküldené szer­kesztőségünknek. Ügyével kapcsolatban ezekből bizo­nyára többet megtudnánk. Piros autóbusz a főtéren, műhelykocsi a tanács ud­varán. Két jól megtermett ember beszélget: — Kapunk ma diszpót? — Nem tudom. Valószí­nű, ma este lesz stáb-érte­kezlet. Az egyik pádon szvette- res, munkanadrágos vékony fiatalember, körülötte vagy heten csoportosulnak. Kosa Ferenc csendesen magya­ráz, a többiek bólogatnak. Diplomarendezés A kívülálló nem sejti, nem is sejtheti,'mennyi ál­matlan éjszaka, mennyi iz­galom, fejfájás, lelkesedés és önmarcangolás van egy- egy ilyen rendezői diplo­mamunka mögött. Két hó­napig érlelt, dédelgetett öt­let elvetése egy-egy álmat­lan éjszakán, s egy villám­szerűén megszületett elkép­zelés lassú csiszolása hóna­pokon keresztül; i,Tízezer nap”. Ez a film ideiglenes címe. Tízezer nap, harminc év. Három olyan évtized, amelyben év­századok problémái értek és oldódtak meg, s új évti­zedekre, évszázadokra való problémák előtt nyílik meg az út a jövőbe. Ennek a harminc évnek paraszti tör­ténetét sűrítik egy filmbe a forgatókönyv írói, Csoóri Sándor, Gyöngyössi Imre és maga a rendező, Kosa Fe­renc, akinek oroszlánrésze van a forgatókönyv meg­írásában, végleges kialakí­tásában. — Realista látomás. Ta­lán így fogalmazhatnám meg a film műfaját, — mondja Kosa Ferenc. Olyan egyszerű emberekről szól, akiknek egyik napja nem Igen különbözött a másik­tól, akiknek eszeágában sem volt, hogy hősök legyenek, mégis azzá váltak a törté­Kulturális „nagyüzem“ Kisújszálláson A múlt héten emlékez­tünk meg a népitáncösoik kisújszállási tanfolyamáról. A gimnázium fiúkollégiu­ma azóta úgy zsibong, mint a méhkas. Egyhetes, tízna­pos tartózkodásra érkeztek ide a bábosok, a színját­szók, a függetlenített mű­velődési otthon igazgatók és művészeti vezetők. — Szemben, a gimnáziumban a könyvtárosok jöttek ösz- sze szakmai továbbkép­zésre. A diákotthon kis iroda- helyiségében hétfőn reggel lázas munkát találtunk. A vonatokkal egymás után érkeztek meg a Jászságból, a Tiszazugból, Tiszafüred irányából a tanfolyamok hallgatói. A népművelési ta­nácsadó fiatal munkatárs­női jegyzékbe veszik őket, kijelölik a hálóhelyeket és a nagyterembe küldik az érkezőket, ahol rövidesen megkezdődik Fodor Mihály elvtársnak, a megyei ta­nács vb elnökhelyettesének előadása fontos ideológiai problémákról. Sokrétű és változatos programot állítottak össze a tanfolyamok hallgatói számára. Padár Sándor, a jászapáti művelődési ház dolgozója elmondotta, hogy elsősorban a járási mód­szertani problémák megol­dására vár választ a tan­folyamtól. Ezeken múlik A képző­művészeti kör kiállítása A kunszentmártoni járási művelődési otthonban kiál­lítást rendeztek a képzőmű­vészeti kör egyéves munká­jának bemutatására. A sok rajz, víziestmény és olaj­festmény elborítja á kis te­rem falait és a paraváno­kat. A színes, tarka összkép a műkedvelő általános isko­lás diákok és a szakkör né­hány felnőtt tagjának szor­gos igyekezetét és szép eredményeit mutatja. Köz­tük mintegy példamutató­nak ki-ki villannak a kör vezetőjének festményei, aki tanítványaival együtt maga is kiállí'-tta néhány mun­káját. Papp Kökényessyné Sző­ke Izabella egy éve vezeti az újjászervezett . szakkört. Szőke Izabella Csók István taníványa volt s finom színérzékenységfí portréi, lágykontúros női aktjai bizo­nyítják, hogy a nagy mat­ter méltó követője. Pedagó­giai munkásságának dicsé­retére válik az eredmény, amit elért a kör vezetésé­vel. Különösen figyelemre­méltó, hogy az alsóbb kor­osztályokkal is módszeresen foglalkozik. Szőke Izabella, igen he­lyesen, nem nyomja el a „szabad fantáziát” — lehe­tőséget gél például meséket illusztráló teljesen kötetlen festegetésnek is. ugyanak­kor azonban rávezeti a gye­rekeket a rajzkészség fej­lesztésének tervszerű mód­szereire. A szép eredményeket be­mutató kiállítás azonban még szebb lett volna, ha jobban megválogatják az anyagot s inkább kevesebb és kisebb feladatokat meg­oldó. de a tanítás módsze­rét jobban mutató képeket látunk S ez vonatkozik a felnőttek munkáira is. jórészt a népművelési mun­ka sikere. Amennyire a programba sikerült beletekintenünk, Badár elvtárs és társainak is sikerül választ kapniuk jónéhány kérdésükre. Így szó lesz a politikai nevelő­munka lehetőségeiről a művelődési otthonokban, a tavalyi tervezés tapaszta­latairól, a tv és népmű­velés kapcsolatáról. Ehhez az előadáshoz például Kat- kó István érkezését várják, aki a televízió irodalmi szerkesztőjeként vesz részt a vitában. A szakkörök és klubok módszertani problémái is megvitatásra kerülnek. Az előadás szünetében a kisújszállási Mészáros Irén­nel, a jászboldogházai Gö- möri Marikával és a kun- hegyesi Vajda Ferenccel beszélgettünk, akik a báb- tanfolyamon vannak. Az első kettő pedagógus, Vaj­da Feri pedig géplakato_s- tanuló. A bábozást mind­nyájan nagyon szeretik és elmondották, hogy meg vannak elégedve a tanfo­lyamon eddig hallottakkal. Foglalkoznak bábtervezés­sel, dramatizálással, be­szédfejlesztő gyakorlatok­kal. Mészáros Irén elmon­dotta, hogy eddig már hat­szor adott műsort óvónők­ből álló bábcsoportjával és a szemlén ezüst fokozatot Is kaptak. Hogy mit szeretnének? Több segítséget, a pedagó­gusok részéről több meg­becsülést és sok szereplési alkalmat. A tanfolyamok — ha rö­vid idő alatt is, igyekeznek minél több hasmos, gya­korlati tudnivalót adni, emellett néhány alapvető elvi problémát tisztázni. Ez persze nem sikerülhet tö­kéletesen. Nehézséget jelent az is, hogy a nem peda­gógus résztvevők vagy fize­tett szabadságuk terhére, vagy fizetés nélküli sza­badság igénybevételével végezhetik el a tanfolya­mot. Az első egy-két nap bi­zony a résztvevők fegyel­mével sem volt minden rendben. Mégis összképé­ben pozitívan értékelhetjük ezt a tanfolyam-sorozatot. A viták sok bizonytalan­ságot oszlathatnak el, a módszertani javaslatok megkönnyítik mind a ter­vezést, mind a folyamatos munkát. Erre pedig nem­csak a kezdőknek, hanem a már gyakorlott kulturális munkásoknak is igen nagy szükségük van. — ht — nelem sodrásában. Nem ha­gyományos parasztfilmről van szó, mert a szemlélete egy mai egyetemistáé. Ez a fiú végiggondolja azoknak az életét, akik őt hozzáse­gítették az egyetemhez. Egy szintézisbe olvasztjuk apá­ink életritmusát a sajátun­kéval. — A módszerünk a képi gondolkozás. Kevés beszéd­del, sajátos filmnyelven kí­vánjuk elmondani, ami bennünk van; A csoport egyébként ugyanaz, ame­lyikkel Gaál István a Sod­rásban című filmet készí­tette. Az operatőr is azo­nos, Sára Sándor. A női fő­szereplő szolnoki művész: Bűrös Gyöngyi; Huszonkét hónapi munka van már a film mögött. Ne­gyedéves volt Kósa, amikor hozzáfogott, a realizáláshoz pedig most érkeztek el. S csak jövő tavaszra lesz kész, mert a felvételek egy részét ősszel, illetve télen forgatják. Kunmadaras szereti a filmeseket Nem az elsőt forgatják ezen a környéken, s a tanácsapparátus dolgozói, a tsz-elnökök mind lelkes filmbarátok. A rendező megemlíti, hogy hetvenkét aratómunkásra van szüksé­ge a felvételeknél. Ilyen­kor, nyáron ez nehéz prob­léma, de a tsz-vezetők se­gítségével ezt is megoldot­ták. Készséggel adtak he­lyet a házaknál a stáb dol­gozóinak. A művészek is várják a forgatás mai meg­kezdését, egyszóval: ugrás­ra kész állapotban vannak. — Igaz-e, Tibor? — kér­di a rendező és Molnár Ti­bor mosolyogva bólint: „Mi az hogy!’? A kunmadaras! cukrász­da délutáni nyitására vá­rók felismerik Molnár Ti­bort. Négy-öt traktoros, egy idősebb parasztember áll a boltajtó előtt és az egyikük megszólítja őt. — Ugye, magát filmről ismerjük? Aztán bemutatkozás. Né­hány perc múlva kettesben ülünk az egyik sarokasztal mellett Öröm együtt dolgozni a fiatalokkal — Most érkeztem Po­zsonyból — mondja Molnár Tibor —, még jóformán alig volt időm megmele­gedni. Az elképzelés na­gyon szép, a film valaho­gyan összegezni próbálja a Talpalatnyi föld. a Felsza­badult föld, a Vihar, a Sza­kadék, a Körhinta proble­matikáját, egészen az Isten őszi csillagá-ig. Ez persze rendkívül nehéz, de én igen nagy örömmel dolgozom együtt ezekkel a fiatalok­kal, mert tele Vannak hit­tel, jó a forgatókönyv, szó­val adva vannak a feltéte­lek. — Apát játszom — mond­ja később. — Apát, akinek egyetemista fia van. Ilyen korú szerepem még nem volt, dehát ebbe is bele kell jönni. Megpróbálok bele­vinni valamit a saját édes­apámból. aki paraszti sor­ból jött, villanyszerelő lett. de egész életében vágyott vissza a földre és engem is a mosonmagyaróvári mező- gazdasági akadémiára kül­dött. Hogy nem szereztem meg az oklevelet és színész lettem, ez már más fejezete az életemnek. — Azt szeretném meg­mutatni a fiataloknak, hogy valami formában kell a ka­tarzis az ember életében ahhoz, hogy egész életet él­hessünk. Éppen ezért foko­zott felelősségtudattal lá­tok neki a feladatnak. — hernádi v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom