Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

1964. július 8.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Pályázat

az ideiglenes víztelenítési eljárások műszaki-gazdasági vizsgálatára

Az Építésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság terv- pályázatot hirdet ideiglenes víztelenítési eljárások műszaki-gazdasági vizsgálatára és értékelésére.

A beruházások hatékonysága és az építések gazdaságossága egyaránt szükségessé teszi olyan komplett műszaki fejlesztési és gazdasági koncepciók kialakítását, amelyek összességükben a víztelenítési munkák gazdaságosságának optimális alakulását segítik elő;

A kiírást az érdeklődők már átvehetik az Építésügyi Minisztérium tervezési főosztályán (Budapest, V. kér., Beloiannisz utca 2—4). A kész terveket ugyanide kell eljuttatni — kizárólag postán, „víztelenítés” felirattal — legkésőbb 1964. október 26-ig.

VASÚTVONALAINKON MOST MAR ÜJ JELZÉSŰ TEHERVAGONOKAT LÁTHATUNK ÁRUVAL MEGRAKOTT AN GÖRDÜLNI. AZ ÜJ JELZÉS: — OPW (OPSCSIJ PARKA WAGONOW, MAGYARUL: KÖZÖS TEHERKOCSI PARK)'

AZ ÍGY MEGJELÖLT KOCSIKAT EZENTÚL NEM KELL NYOMBAN VISSZAKÜLDENI KIINDULÁSI HELYÜKRE EZEKET A KOCSIKAT A PRÁGAI KÖZPONT TARTJA NYILVÁN, INTÉZI ELOSZTÁSUKAT.

FELVÉTELEINK BUDAPEST — RÄKOSRENDE- ZÖN KÉSZÜLTEK. A SZOB—STUROVO VONALON ELINDULÓ SZERELVÉNYEK KOCSIJAIRA FESTIK RÁ AZ OPW JELZÉST

Nagy változás

az állattenyésztés irányításában

Megalakult a Sxolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség

Kedden Szolnokon a megyei tanácsházán egy új intézmény születésénél asszisztáltak a megjelentek. A tegnapi napon megalakult a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség. Elődei a megyei törzskönyvezési és utódellenőrzési felügyelőség; a megyei tenyészállatforgalmi gazdasági iroda; a megyei mesterséges megtermékenyítő állomás és a lótenyésztési felügyelőség volt. A négy szerv most egy intézménybe tömörül.

Feladatairól Lengyel Gyula agrármérnök, a felügyelőség fiatal új igazgatója szólt a megjelentekhez, vázolva a közeljövőben milyen munka vár rájufc

A felügyelőség látja majd el a termelőszövetkezetek szarvasmarha tenyésztési ellenőrzését és házi törzskönyvezését; — Minden termelőszövetkezetben tenyésztési, tartási, takarmányozási és hizlalás! szaktanácsot adnak? Az

apaállatok és a tenyészállatok szerződéses neveltetését, minősítését szintéin a felügyelőség dolgozói végziK. Ók bonyolítják le a termelőszövetkezetek egymás közti tenyészállat- forgalmát. — Foglalkoznak ló-, sertés-, juh-, baromfi- tenyésztéssel, utódellenőrzéssel és mesterséges megtermékenyítéssel.

Sokrétű tevékenységük között szerepe] az itatásos borjúnevelés alkalmaztatása. Erről szólva jelentette ki Lengyel Gyula igazgató:

— 1963-ban 56 termelő- szövetkezetben hatezer borját neveltek itatásos módszerrel. Ez kevés. Legalább olyan arányúnak kellene lenni, mint ahogy a szolnoki járásban van, mert ott igen jól csinálják;

Az új intézmény első értekezletén szervezeti munka-gondokkal is foglalkoztak. A megyét öt szakosított és huszonöt részben szakosított állattenyésztési körzetre osztották fel, ahol majd rövidesen megkezdik működésüket.

Hova látogatnak el legszívesebben a hazánkba érkező külföldiek ?

A statisztikusok részletesen feldolgozták az elmúlt év idegenforgalmának adatait, s egyebek között számbavették azt is, hol, milyen helységekben volt a legnagyobb a ven- dégjárás; A kimutatások szerint az idegenforgalmi ranglista első helyén Budapest szerepel, ahol egy év alatt összesen csaknem 340 000 külföldi fordult meg; A magyar főváros történelmi emlékeivel, nevezetességeivel és látványosságaival mintegy — 75 000 szovjet, 43 000 román, 86 000 csehszlovák, 32 000 NDK-beli, 27 000 osztrák és sok más nemzetiségű vendég ismerkedett meg.

A rangsorban ezután a Balaton-part következik, amely az elmúlt esztendőben több mint százezer külföldi látogatónak nyújtott hosszabb rövidebb Ideig pihenést, felüdülést Aa szórakozást- A magyar

tengerpart leglátogatottabb helysége Siófok volt, de nagy idegenforgalmat bonyolított le Tihany, Hévíz, Keszthely, Balatonfüred, Balatonlelle és a többi népszerű üdülőhely is.

A vidéki városok közül Sopronban járt a legtöbb külföldi vendég — számuk meghaladta a negyvenezret; — Különösen sok Ausztriából érkezett látogató fordult meg a nagy- multú városban.

Az idegenforgalmi ranglista negyedik helyére a tavalyi „eredmények” alapjár Debrecen került (több mint 32 000 külföldi látogató), az ötödik helyre pedig a Duna-kanyar — 22 000 határainkon túlról érkezett vendéggel; Érdekes, hogy a hegyvidékek között népszerűségben a Mátra vitte el tavaly a pálmát, de szorosan nyomában volt a Bükk és a Mecsek

ÜL

A magtisztítók is „ráhúznak“ néhány órát

Napi («IjssHménfak 3S0-3SS mássá

Esteledik. De még jó pár óra beletelik, amíg elcsendesedik a központi tanya j mozgalmas élete. Most még a konda és a juhnyáj a legelőt járja. A malacok visítva követelik az enni- innivalót. A tehenészek az esti fejéshez készülődnek. A hídmérlegre árpát szállító vontató gördül. End- rédi Károly mérlegelés után a százas istállóhoz irányítja a járművet. Annák a padlására fuvatják fel a takarmánygabonát.

— Sokkal könnyebb így, mint vállom felhordani — mondja Tóth József raktáros. — A százas istálló padlásán harminckét, az ötvenesén tizenhat vagon termény fér el. Az árpából azt tároljuk a padláson, amit gazdaságunkban használunk fel. Innen a szérűről 9Q0 mázsa őszi árpát tisztítva szállítottunk az átvevő telepre. Még néhány napig az árpát tisztítjuk, aztán következik a búza.

— Most még csak a két vill'anyrostánk üzemel. — nyújtott műszakban a két rostával Fehér Gábor, Csépán József, Gorzás János és G. Kiss Imre 300— 320 mázsa komibáj naratta árpát tisztít ki. Nemrégen hagyták abba a munkát, s reggel ötkor ismét dolgoznak.

— A búza tisztítását is győzik ezzel az erővel?

— Az majd attól függ, hogyan halad az aratás. Két műszakban üzemeltetjük a tisztító gépeket, s ha szükség lesz rá — úgy, mint tavaly — cséplőgépekkel is tisztítunk. Az éjszakai műszakban az ál- j lattenyésztésben dolgozók is résztvesznek. Váltják egymást, hogy néhány órai pihenőjük is legyen.

■— Kikre számíthatnak?

— Földes Mihály, Apostol Imre és a Kolozsvári testvérek már szóltak, hogy vállalják az éjszakai magtisztítást. Emellett nappal is elvégzik munkájukat, mert különben takarmá- nyosként dolgoznak a tehenészetben.

Most, hogy a tisztítás abbamaradt, a rosták körül Fehér István, a központi gépkarbantartó forgolódik. Megvizsgálja, nincs-e rajtuk javítani való. Megérkezett Makai bácsi, az éjjeli őr is. ö most kezdi a szolgálatot. Vigyáz a 40 vagonos fedett kombájnszérűre, az ott lévő terményre, gépekre, az istállókban lévő állatokra, s minden egyébre, ami itt a kunhegyesi Vörös Október Tsz központi tanyáján található.

N. K.

KUNSÁQI VÁROS

esőben és eső után

A karcagi tanácsházát szép park öleli körül. Ember nélküli zöld sziget most. Érthetően, mert szitál az eső. Hétfő van és a város népe korán kivonult a szántóföldekre. De reggelre megeredt az eső. Az aratók behúzódtak az épületekbe és tréfálkoznak.

— Semmi baj, hogy is szól a régi mondás: Az arató pihen, a kukorica csövei.

A cserháti részen még a vasárnapi ebédről adomáz- nak. A Lenin szövetkezet szakácsának nagykése gömbölyű hízó torkának szaladt vasárnap reggel. A szövetkezet úgy határozott, hogy ne kelljen az embereknek húsért szaladgálni, a vasárnapi ebédeket állja. Hol birka, hol meg — mint ezúttal is — disznótoros a vasárnapi ebéd.

János bácsi, az ebédszállító elindult a lábas karavánnal Cserhátra. Arra gondolván, a városiak úgyis I bejönnek ebédelni, az ő I ebédjüket lehagyta. Ám • azok is kinn várták az ebé- j det. Erre, hogy az övék i nem érkezett oda, valóban belőttek a székházba. De

akkorra már János bácsi útban volt, kifelé tartott a második fordulóval, jóvátenni előbbi mulasztását, így aztán most azon derülnek az emberek, jól meg- jártatták a disznótorost.

A határ népe élcelődik a kényszerpihenőben, a város csendes és kihalt. Piacnap lévén, asszonyok tolakodnak kosaraikkal. A férfi kevés. Még aratás előtt megszavazta a November 7 közössége is: a nagy munkához nagy fegyelem kell. Bejelentés nélkül csak a kórházba mehet akárki. Aki aratáskor piacol, munkaegységével fizessen. Világos beszéd, férfiember ehhez tartja magát még az esőben is.

Azért csak afféle „szemetelés” volt ez, mint eső. Mire a főtéri hentesboltot gyorsan bemázolta a két piktor, már el is állt. És kiderült az ég. Csak Kovács Mihály arcvonása nem. Q a Béke Termelőszövetkezet elnöke és a városi pártbizottság titkárát keresi, Kovács Istvánt.

— Kovács elvtárs kinn van a határban. Miért keresed?

— Mérges vagyok nagyon.

— A mérges ember nem így néz ki.

— Adj neki két pofont, Misa, akkor majd eldönti, mérges vagy-e tényleg.

— Az. Mert bennünket mindenki siettet, hogy tisztítsuk, szállítsuk a gabonát. A gabonafelvásárló meg, te jó isten, mit csinál.

— Mit?

— Éppen az, hogy semmit Ha még azt is felkészülésnek lehet nevezni. Még csak most ébredeznek. Mi meg itt vagyunk a sok búzával.

Száz vagonos, meg száznegyven vagonos tételről beszél. A Nagykunság és a nagykun főváros sok gabonát ad az idén. Csak tudnák rendesen aratni. A November 7 szövetkezetben még nincs baj. Ott fokozatosan érik a termés. A híres rozsvetés már beérett. Walter Ernő főkönyvelő:

— Akkora, hogy két ara- tógépet már kicsinált. De gyűrik az emberek.

A postamester tréfás-ko- molykodva érdeklődik:

— Mi nem mehetnénk aratni?

Talajmunka

a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben

A tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben a betakarítással egyidőben megindultak a szántó traktorok és a vetőgépek is. Az őszi takarmánykeverék helyén szépen sorol és erősödik a csalamádé.

Az őszi repce helyét most szántják a gépek. Pénteken estig két táblával, mintegy 33 holddal végeztek.

Gál József, a szövetkezet gépcsoport vezetőjétől kérdeztük:

— Mennyi a learatott területük?

— Háromszázötven-négy- száz hold. Ebből 240 holdat kombájnnal vágtunk le.

— És hol tartanak a

szántással?

— Mintegy 120 holdon végeztünk a talajmunkávaL

— A learatott területhez képest nagyon kevés, mert benne van az őszi takarmánykeverék és a repce tarlója is.

— Ha nagyobb terület szabadul fel, kettős műszakban üzemelnek a gépek. Az árpa tarlón mintegy 180 holdon tereprendezést végez a VÍZIG, itt nem szánthatunk — fűa hozzá magyarázatként.

A tiszafüredi tsz tűrhetően gépesített gazdaság. Egy Sz—100 és két DT típusú szántógépük van. — Ezenkívül hat Unlverzál traktort is beállíthatnak a talajmunkába. Jelenleg csak négy gépük szánt. Az MTZ-k közül kettő szánt éjszaka a nappali szállítás után. Az egyik DT-t most javítják.

Nem mondhatjuk, hogy a fürediek elmaradtak a talajmunkákkal, ám a lehetőségeiket nem használták ki. Az aratással egyidőben gyorsabb ütemben kell lehúzmiok a kombánj- szalmát és megszervezni a második műszakot. Az átlagosnál jobb gépesítés nem adhat okot a halogatásra.

— m. 1. —

— Gyertek Mi az alku?

— Minden hetedik kereszt.

— Nem rossz, de mi jó munkát kérünk.

— A postára még nem lehetett panasz, ha segítettünk.

Juhász Jánost, a Béke párttitkárát keresik.

—• Kiment a Sebesérre kocsival. Aztán a kocsi ottfelejtette.

Bíró Lászlónak erről jut eszébe.

— Mi van a sebeséri filmvetítéssel? Intézitek?

— Hogyne. Telenyomjuk gabonával az épületet, mást nem tehetünk. Ez most mindennél fontosabb.

— Igaz. De a falra is lehet vetíteni, kinn, a szabadban.

— Lehet, de ott a tévé

is. A Béke minden központjában felszereltük a tévét. >

Mert az is kell, a szellemi kenyér és most. kinn is kell a határban, A város úgyis kihalt

A határ az más. Nem unalmas, hangulatos. Tizenhétezer holdon sárgult mrg a nagy karcagi földön a gabona, ötezer holdon már, tarló- „rontja” a táj szép romantikáját. Nagy a tét. Ezt tudják. Alighogy felszárad a délelőtti eső, máris felzúgnak a kombájnok, csattognak az aratógépek, s itt-ott megsuhan a kasza is.

Aratnak Karcagon.

Borzák Lajos