Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964, július 5 Befejeződött Hruscsov skandináviai körútja A szovjet kormányfő elutazott Oslóból A látogatások mérlege A független Malawi Szombat délelőtt a Baskiria fedélzetén elutazott Oslőbói Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Ezzel végétért a szovjet kormányfő három hetes skandináviai körútja, amelynek során Dániát, Svédországot és Norvégiát látogatta meg. Hruscsov oslói búcsúztatása a megszokott ünnepélyességgel ment végbe: a kikötőben díszszázad sorakozott fel, a díszkikötő mólója mellett két fellobogózott norvég torpedóromboló kötött ki, fedélzetén felsorakoztak a haditengerészek. A szovjet kormányfő búcsúztatására eljöttek a norvég kormány tagjai, élükön Gerhardsen miniszterelnökkel. Ott voltak a diplomáciai képviseletek vezetői, de igen nagy számban gyűltek össze Oslo polgárai is, akik itt tartózkodásának néhány napja alatt őszintén megszerették Hruscsovot nyíltságáért, barátságos magatartásáért. Hruscsov köszöntötte a búcsúztatására megjelenteket, megtekintette a tesiőr-díszszázadot, majd Gerhardsen miniszterelnök rövid beszédben vett búcsút a szovjet kormányfőtol. A beszédre Hruscsov válaszolt. A nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszéd után a szovjet miniszterelnök — családjának és kíséretének tagjaival együtt motorcsónakra szállt, amely a Baskírjához vitte. Amikor a szovjet hajó kifutott a kikötőből, 21 ágyulövés dördült el — a kormányfőnek kijáró tiszteletadás. Norvégia így vett búcsút Hruscsov- tól. A Baskiria előreláthatólag már vasárnap megérkezik Baltyijszk kikötőjébe, ahonnan Hruscsov Ka- linyingrádon át tér vissza Moszkvába. A három hetes skandináv látogatást mindvégig nemcsak az érintett három ország közvéleménye kísérte nagy figyelemmel: — érdeklődést tanúsított iránta szinte az egész világ. Ez a körút a gyakorlatban bizonyította be: van lehetőség a Szovjetunió, tágabb értelemben a szocialista világrendszer s a tőkés országok közötti békés együttélésre, vannak olyan pontok, ahol az érdekek találkoznak: Ez természetesen nem valami C. dolog, hiszen ez a szfl'^sta országok külpolitll ,.ának alapja: — Azonban a nyugati országok s mindenekelőtt a skandináv államok közvéleménye most magától a szovjet kormányfőtől hallhatta meg annak a politikának alapelveit, s ugyanakkor az érdekelt országok vezetői is megerősítették Hruscsov szavait. A szovjet miniszterelnök kőrútjának természetesen nem az volt a célja, hogy bármilyen módon külpolitikai vonaluk megváltoztatására bírja rá az érintett kormányokat. Sőt, a Szovjetunió leszögezte: bizonyos értelemben pozitívnak, s különösen az északeurópai békét elősegítö- nek tekinti a három ország külpolitikáját: Svédország semlegességét s a két NATO országnak azt az elhatározását, hogy nem engedik meg területükön nukleáris fegyverek, külföldi csapatok állomáspztatását. A szovjet politika reálpolitika s így figyelembe veszi, hogy Dániának és Norvégiának a jelen körülmények között nincs lehetősége a kivonulásra a NATO-ból s a két ország vezetői szerint ennek nemzetközi síkon sincsenek meg a feltételei. —• Hruscsov többízben is kifejtette, hogy ennek a kérdésnek megoldását maga is egy általános európai rendezés részeként képzeli el, bár ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a rendezés megvalósulása — főként a nyugati országokon, de leg- elsősorban a NATO-n múlik. A látogatás legfőbb eredménye nemzetközi síkon kettős. Egyrészt a szovjet kormányfőnek alkalma nyílt álláspontja kifejtésére s egyúttal a felkeresett országok állásfoglalásának megismerésére is. Természetes, hogy ezek nem esnek egybe, de mindenütt sikerült megtalálni a közös nevezőt — azt például, hogy szükség van az általános és teljes leszerelés mielőbbi megvalósítására^ olyan részleges intézkedésekre, amelyek közelebb hozzák ezt a célt, szükség van a nemzetközi kereskedelem káros megkülönböztetésektől mentes fejlesztésére, a fejlődő41 államok megsegítésére: Ha nem is teljesen egyezik a szovjet kormány véleménye a skandináv államok kormányával az ENSZ szerepéről, mindhárom közös közlemény hangsúlyozta az ENSZ-nek, mint fontos nemzetközi szervezetnek s a béke .biztosítása eszközének fontosságát. —■ Mindhárom közös közlemény azt hangoztatta: tovább kell erősíteni a nemzetközi enyhülést: Még jelentősebbek azok az eredmények, amelyek a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében mutatkoznak. Első helyre kívánkoznak a kereskedelmi megállapodások: 100 millió korona értékű hajórendelés Dániában, —- hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény megkötésére vonatkozó tárgyalások Norvégiában és Svédországban: konkrét megállapodások a kereskedelem sok fontos kérdésében — ezek is az út eredményeihez tartoznak. S ugyanakkor sok fontos kétoldalú megállapodás született részletkérdésekről: a mezőgazdasági együttműködésről, a sarkköri kooperációról, — beleértve egy újabb norvég—szovjet vízierőmű felépítését, a kulturális cseréről, küldöttségek látogatásairól, újabb kölcsönös meghívásokról. Az út legfontosabb eredménye azonban sokak szerint mégis elsősorban az, hogy a skandináv országok népe személyesen találkozhatott Hruscsovval, élénk rokonszenwel fogadta a szovjet kormány vezetőjét, a békeszerető szovjet külpolitika képviselőjét. Bebizonyosodott, hogy az a politika, amelyet Hruscsov képvisel — a békés együttélés politikája — rokon- szenvre és támogatásra talál hivatalos körökben és a skandináv néptömegekben egyaránt; Július 6-ávai újabb állammal gyarapszik a független afrikai országok családja. Hetvenéves brit uralom után Nyaszaföld Védnökség — mely az utóbbi 10 és évben a Rhodesia Nyaszafökh Föderáció tagja volt — elnyeri államjogi függetlenségét és MALAWI néven (mely a terület neve bantu nyelven) Afrika harmincötödik szuverén állama lesz, s a Brit Nemzet- közösség teljesjogú tagjává válik. A 127 370 négyzetkilométer nagyságú új független állam felszínének zöme hegyvidék. Területén hárommillió ember él; fővárosa a mintegy 8000 lakosú Zomba. Malawi gazdaságilag fejletlen ország, igen nagy munkaerőtartalékkal. Csupán a mezőgazdasági termelés említésre méltó, amelynek központja a (Nyasza-tó vizét a Zambézi folyamba levezető) Shire folyó mentén fekszik. Itt dohányt (évi átlagos termelés 150 000 mázsa), gyapotot (100 ezer q), kávét (110 ezer q.) termesztenek. A fő exportcikk a tea (évente 18 ezer q) termesztése a Mlan- je városkától északra fekvő domb- és hegyvidékre koncentrálódik. A teaültetvények brit tulajdonban vannak. A mezőgazdasági termelés területének kiterjesztése az ország északi felére folyamatban van. Moszkvába érkezett a Japán Szocialista Párt küldöttsége A Japán Szocialista Párt küldöttsége Tomomi Narita főtitkár vezetésével pénteken a szovjet fővárosba érkezett. A japán küldöttség, amely az SZKP Központi Bizottságának meghívására érkezett a Szovjetunióba, előzőleg már Irkutszkban j és több más szibériai városban is járt Csőmbe még mindig alkudozik Maisé Csőmbe, Katanga tartomány egykori szaka- dár vezetője, aki péntek este állítólag jelentést tett tájékozódó jellegű kormányalakítási tárgyalásairól Kaszavubu elnöknek, még mindig nem hozta nyilvánosságra, kit ajánlott Kaszavubunak a miniszter- elnöki tisztségre. A Leo- polville-ben folyó. alkudozással egyidőben a partizánok kezére került észak-ks- tangai Albertville városban működő rádióadó — mint az AFP jelenti — nyilvánosságra hozta, milyen feltételeket támasztanak a kongói felkelők a „megbékélés” kormányában való részvételre. Követelik Kaszavubu elnök lemondását, Gizenga volt miniszterelnökhelyettes szabadonbocsátását, a parlament újbóli összehívását. Lumumba halálának kivizsgálását és olyan száműzetésben élő kongói politikusok hazatérésének engedélyezését, mint Gbenye volt belügyminiszter. Nem hivatalos jelentések szerint Csőmbe most minden követ megmozgat, hogy találkozót eszközölhessen ki Gaston Soumialot-tal, a Kongói Nemzeti .Felszaba- dításd Bizottság egyik vezetőjével, aki az észak-katars- gai és Kivu tartománybeli felkelők élén áll. Egy AFP- tudósítás szerint az albert- villei hatóságok nem ellenzik ezeket a megbeszéléseket, de — mint szóvivőjük kijelentette — ragaszkodnak hozzá, hogy a találkozón Gbenye is jelen legyen. A Kongóban maradt ENSZ-tisztviselők egyébként kapcsolatot tartanak fenn Albertvillelel • Algéria köszöntése AZ ALGÉRIAI Demokratikus és Népi Köztársaság ma ünnepli második születésnapját. Két esztendeje, hogy Algéria lakossága népszavazáson erősítette meg a több mint hét esztendős háborúban kivívott függetlenségét, és ezt Franciaország is ünnepélyesen elismerte. Július 5-ét nyilvánították az algériai függetlenség napjává — annak a napnak évfordulóját: amelyen a francia gyarmatosító hatalom partraszállt feketecsizmás katonái 131 évvel ezelőtt elfoglalták Algír városát Ez az emlékeztetés nem véletlen. A függetlenségi évforduló ünnepén emlékezni kell arra a napra is, amikor Husszein bey, algériai uralkodó kapitulált a francia túlerő előtt: a több mint 130 esztendős gyarmatosítás öröksége ugyanis rányomta bélyegét a független Algéria első két esztendejére is. Amikor a két év alatt megtett út eredményeit mérlegre tesszük, nem lehet másból kiindulni, mint abból a drámai helyzetből, amelyben Algéria az államépítés munkáját, a szuverénitás első lépéseit megkezdte. A függetlenség kivívásáról tudósító jelentések annakidején nemcsak a nép örömujjongásáról számoltak be, hanem arról is, hogy például Oránban a „fekete lábúak”, a hódító katonák utódai és örökösei, az „elkésett” ultrák még tűzharcban álltak a városba behatoló algériai csapatokkal; még füstöltek az OAS terroristái által felgyújtott üzemanyag-raktárak... A városok utcáit még eltorlaszolták a plasztik bombákkal felrobbantott iskolák, kórházak, középületek romjai. A közigazgatás megbénult A gyárak bezártak, a függetlenség kivívása után az országból eltávozó európaiak zűr-zavart hagytak maguk után. A követendő út meghatározása kiélezte a belpolitikai viszályokat, ami természetesen csak növelte az új állam gyer- mekiépteinek bizonytalanságát. És nem szabad feledni: a háború másfélmillió áldozatát siratta Algéria, több mint félmillió hadiözvegy maradt magára, a kóborló hadiárvák számát 300 ezerre becsülték. Kétmillió munkanélkülit tartottak nyilván, s további kétmillió keresett munkát, akiket a háború utolsó szakaszában a gyarmatosítók úgynevezett „átcsoportosítósi táborokba” gyűjtötték össze. AZ ŰJ ALGÉRIA répe két esztendő leforgása alatt teljesen megváltoztatta ezt a képet Nincs többé föld idegen kézben: a legtermékenyebb földek, amelyeket a „colonok”, a telepesek kaparintottak meg, jogos tulajdonosuk, a fellahok kezébe kerültek. Több mint hárommillió hektárnyi birtokon az algériai parasztok megalakították ügyintéző bizottságaikat, és a fellahok önkormányzatainak irányításával a kolonialisták hajdani birtokain dús termést arattak. Az algériai földbirtokosok azt gondolták, hogy a függetlenség révén meggazdagodhatnak, beülhetnek a kolonialisták elhagyott gazdaságaiba. A fellah azonban nemcsak a függetlenségért, hanem a földért is harcolt. Ben Bella, Algéria elnöke kijelentette, hogy a függetlenség az agrárforradalom eszköze: a föld azé lett, aki megműveli, s megindult a parasztok szövetkezésének mozgalma is. Hasonló mozgalom bontakozott ki az iparban is:- a lerombolt, kifosztott gyárakat a munkások indították el újra, a munkásbizottságok többszáz üzemben váltak a termelés irányítóivá. Ezzel a fejlődéssel az algériai burzsoázia képviselői természetesen szembeszálltak, de sorra kiszorultak a hatalomból. Az algériai nép többsége sürgette a tripoli program végrehajtását, amely megnyitotta Algéria előtt is a szocialista perspektívát. A szocializmus, mint cél: az egész népet lelkesítő és mozgósító feladat lett. ALGÉRIÁBAN komolyan veszik — tettekkel építik a szocializmust. Ben Bella kormányát támogatják a néptömegek, amelyek a szocializmustól várják gyors felemelkedésüket, a földreformot, az iparosítást, a kizsákmányolás megszüntetését. A függetlenségi harcot vezető hazafias egység- zservezet, a Nemzeti Felszabadítás! Front párttá alakul: most áprilisban megtartott első kongresz- szusán az FLN elkötelezte magát a szocializmus mellett. „Ezt az utat választottuk és ettől semmi sem téríthet el bennünket” — hangsúlyozta a kongresz- szus határozata. Az új FLN létrehozásában az algériai kommunistáknak fontos szerepük van: gazdag szervezési tapasztalatuk, a tudományos szocializmus ismerete, áldozatkész forra- lalmi . munkátok számottevő hozzáiárulást ielent ahhoz. hogy az FLN meg is valósíthassa a kongresszuson meghatározott politikát: Az algériai nép meghiúsítja és visszaveri az ellenforradalmi kísérleteket. Nemrég merényletet követték el Ben Bella elnök rezidenciája ellen; A kabil hegyekben terrorista csoportok garázdálkodnak: A népi hadseregnek pár napja kellett elfoglalni egy lázadó ezredes katonai körzetét a Szaharában. Külső nyomás is ráneheziedik Algériára: a külföldi tőkés vállalatok gazdasági szabotázsba fogtak, amikor bezárták algériai fiókvállalataikat, Céljuk a munkanélküliség növelése, az ország ellátási nehézségeinek fokozása. Az ellenforradalmi kísérletekre válaszul megalakulnak a fegyveres népi milíciák, meggyorsul az FLN szervezése. Az algériai nép felsorakozik forradalmi kormánya mögött. A HALADÓ közvélemény szolidáris Algéria népiével, s a függetlenség ünnepén megújítja jókívánságait: érjen el minél több eredményt az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság! A- magyar nép, amely kifejezte együttérzését és cselekvő szolidaritását a függetlenségéért harcoló algériai néppel, — most ugyanettől a baráti érzéstől fűtve, őszinte szívvel kíván neki sók sikert hazája felvirágozásáért, a szocialista Algéria megteremtéséért vívott harcban. Rudnyánszkv István
