Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

1964. július 1.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

i

3

Szinte hozzájuk nőtt a kapa

Sikeres vizsgák

az esti egyetemen

— Hozza-e már az a kisgyerek a vizet? — nézett Lantainé a dűlőút felé, kezével ámvékolva szemének. A Nap lángnyilai perzselik a földet, tikkasztják az embert, a növényt. A frissvíz nemcsak a szomjat oltja, hanem üdít is.

Az asszonyok a szussza- násnyi pihenő alatt munkájukról, egyéni terveikről b: szélnek.

— Elhiheti, hogy mindig kinn kell lennünk a határban. Tizenöten több mint 50 hold kukoricát, 40 000 négyszögöl cukorrépát ápolunk. Én mintegy hat hold kukoricát, s 3400 négyszögöl cukorrépát vállaltam. A' többieknek is jutott bőven. Alig végeztünk az egyeléssel. vagy az első kapálással, már kezdhettük újra — mondta Csébi Sándomé, az egyik asszony-csapat vezetője.

— Segtíség nélkül nem is boldogulnánk. Nekem is sok lenne egymagámra a két hold cukorrépa, s az ezzel járó kukorica. De az egész család segít, így aztán halad a munka — újította a szót Lantai Ferencné.

Tozi Lászlóné is meginvitálja családja tagjait, amikor sürgős a munka. A kislánya, Julika most is segített a borsó gyűjtésében. Vannak a munkacsapatban, akik összefogva dolgoznak. Főleg azok, akik nem számíthatnak családtagjaik munkájára Különböző a sorsuk, családi helyzetük, de abban hasonlóak a munkacsapat tagjai, hogy nagyon szorgalmasak. Még arra is futja erejükből, hogy családi bajai miatt otthon tartózkodó társuk, Ángyán Mihályné területét is megkapálják.

Petykó Sándomé is hosz- ezan sorolta, milyen munkát végeztek tavasz óta.

— Borsókapálással kezdőik. Aztán jött sorba a mák, a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica. Egy lato kikapcsolódást jelentett,

amikor szénagyűjtéskor a kapát felcserélhettük villával.

— De utána megint csak a kapálást folytattuk — szakította 'élbe a munkacsapatvezető szavait egy asszony.

— Azt. Mert nem akarunk elesni a prémiumtól. Tavaly is örültünk a 8—9 mázsa kukoricának, s a cukorrépáért járó, ezer forintot meghaladó prémiumnak — mondta ismét Petykóné.

— Meg a jutalomüdülés is jó dolog ám, ugye, Burainé! — 'ordult társához egy asszony.

— Az ám! — helyeselt Burai Lajosné. — Jól éreztük magunkat a debreceni nagyerdőben. Voltunk városnézésen, színházban, meg a hortobágyi csárdában is

Nem is gondolná az ember, hogy összefüggés lehet egy üzem féléves tervteljesítése és a főmérnök fehér, napfényt még nem látott bőre között. Pedig a törökszentmiklósi mezőgépgyárban így van. Pathó Illés főmérnökkel beszélgettünk.

— Strandra járni, napozni? — szomorkásán mosolygott. — Erre a nyáron még nem jutott idő.

— Miért?

— Lemaradtunk. Nem teljesítjük féléves tervünket Ilyen szégyent — csóválta a fejét.

— Mi okból?

— Nem volt anyag a rendfelszedőgéphez. Kétszázat kellett volna elkészítenünk június végéig, de még csak az első darab összeállításán dolgoznak a szerelők,

A napokban nagy harc

vidám órákat töltöttünk. Csak hát gyorsan elröppent az a tíz nap.

Nem beszélhettünk minden asszonnyal, lánnyal, akik a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben tavasztól késő őszig a "nldeken dolgozna«:. Annyit azonban mindany- nyiukról elmondhatunk: igyekezetükkel, jó munkájukkal kivívták az elismerést Ha valahol akadozik a munka „gépezete”, a férfiak azt mondják: Hozzák ide az asszonyokat azok majd segítenek.

És segítenek is, mert nemcsak egyéni terveik va- lóraválfcásáért, családjuk boldogulásáért éreznek felelősséget hanem a közösért is

N. K.

lesz a felettes szervünkkel. Tervmódosítást kérünk. — Nem igazságos, hogy olyan pótterv nemteljesítéséért vonja* el a dolgozók prémiumát, amihez ráadásul anyagot sem biztosítottak. Ha a rendfelszedőt kiveszik a tervből, akkor eleget tettünk félévi kötelezettségünknek.

Az első félévben a törökszentmiklósi gépgyárban valóban nem volt elég az akarat, hogy a felemelt tervet teljesítsék. — Most az anyaghiány miatti egyhelyben topogás és a nehézségek legyőzésére tett reménytelen erőfeszítések következtébben nagyon ideges a hangulat, amely nem biztosíték az üzem további egyenletes fejlődésére.- bj TERVMÓDOSÍTÁS

eiaüsta csoport. A München berg-i Tudományos Kutató Intézetben megtudtuk, hogy szinte valameny- nyi szakembere tagja a környező termelőszövetkezetek speciális csoportjainak és rendszeresen részt Is vesznek azok munkájában. A Halle megyei Nauendorf faluban meglátogattuk a „Friedenshort” 820 hektáros mezőgazdasági termelőszövetkezetet — amely igen magas színvonalon gazdálkodó üzem. — Itt 7 termelési ágazatban nézitük meg a specialista csoportok munkáját. Működik: gabona-, cukorrépa-, kukorica-, • burgonya- termelő, szarvasmarha, sertés és baromfitenyésztő specialista csoport.

AZ ÉVES TERV elkészítésénél a részleteket ezek a specialista csoportok dolgozzák ki és viszik javaslatként a tagság felé. A cél kitűzésével együtt ők a „hogyant” alakítják ki, terjesztik elő és harcolnak érte. Anyagilag is érdekeltek a jobb eredményekben, mert pl. a terven felüli termés után járó prémiumnak 5 százaléka a vezetőségé, 80 százaléka a termelő brigád tagjaié és 15 százaléka a specialista csoporté. A legkülönbözőbb ágazatokban működnek specialista csoportok, egészen a trágyatermelésig és kezelésig. Az említett neuendorfi termelőszövetkezetben, ahol valóban mintaszerűen működnek a speciális csoportok, évek óta kimagasló eredményeket érnek el. —

1963-ban pl. gabonából 44.3, burgonyából 211, cukorrépából 321 mázsát termeltek hektáronként. Tejből 934. húsból pedig 258 kg

volt az 1 hektárra eső termék. Hasonló tapasztalatokat szereztünk a Teu- schenthal-i közel 2500 hektáros szövetkezetben is.

Azt láttuk, azt tapasztaltuk az NDK-ban, hogy a párt nagy figyelmet fordít a mezőgazdaság vezetésének problémáira. — Német elvtársaink többször hangsúlyozták előttünk azt, hogy a szocialista mező- gazdaságot nem „igazgatni”, azt vezetni, irányítani kell. Az egyes üzemekben és általában a mezőgazdaságban a szövetkezeti keretek megteremtése, az anyagi, technikai feltételek biztosítása mellett legfontosabbnak tartják a következőket:

1. A vezetés legyen tudományos előrelátó és következetes. Mindenkor és minden időben vegye figyelembe az objektív helyzetet, a gazdasági törvényeket, a népgazdasági, szövetkezeti és egyéni érdekeket.

2. A tudományos kutatás és felfedezés ma lényegesen előbbre tart, mint amit abból a termelésben már hasznosítanak. Kihasználatlan szellemi tőke fekszik el ezekben a tudományos eredményekben. — Ezért nagyon fontosnak tartják megteremteni annak feltételét, hogy a tudomány felfedezéseit, a tudományos kutatások eredményeit minél szélesebb körben alkalmazzák a mezőgazdasági termelésben.

3. Biztosítani kell a termelésben az anyagi érdekeltséget, az anyagi és morális ösztönzőket. — Az anyagi érdekeltséggel együtt tehát nagyon intenzív ideológiai és gazdasági

szervező munkára - van

szükség.

4. A mezőgazdaság egész vezetésének a termelési elven kell alapulnia, ami nem tűri az aktázást, a bürokráciát, s megköveteli, hogy minden kérdést ott kezeljenek, ott döntsenek el, ahol azt a legjobban meg lehet oldani. Az ez- irányú törekvést sok formában tapasztaltuk az irányító szervekben és a

termelőszövetkezetekben

egyaránt.

A mezőgazdaság szakirányításának menetében az előbbiekhez viszonyítva egy sor változtatást eszközöltek. Számunkra nem is a vezetés mechnanizmusában előforduló különbség volt az érdekes, hanem az elv, a célratörés, a határozottság, a következetesség, — ami nem sérti a szövetkezeti önállóságot, a szövetkezeti demokráciát, ellenkezőleg arra ériül.

NAGY A FIGYELEM az üzemek vezetésének erősítésére. Számos nagy tapasztalattal és tudományos fokozattal rendelkező szakembert csoportosítottak át a különböző intézetekből közvetlen a termelésbe, állandó gondoskodás történik a gyakorlati szakemberek továbbkénzéséről, továbbtanulásáról. a jó tapasztalatok átadásáról, terjesztéséről. Ilyen szampontból is nagy ielentŐsége van az évenként megtartásra kerülő liDCSei mezőgazdasági kiállításnak, ahol heteken keresztül szakemberek. — szakmunkások, specialisták, pártmunkások tanulmányozzák a termelés kérdéseit. vesznek részt tudományos vitákon, szakmai megbeszéléseken. — Nemcsak szaknropavandára. hanem oktatás, képzés céljalA tanévzáró délután volt. Azoknak, akik három éven : át mindenkor kitűnő eredménnyel vizsgáztak — ünnepélyesen adták át a tanulmányi könyvecskét

— A három év nemcsak időben telt el, hanem gazdagabbak lettek tudásban. Megismerték a marxizmus —leninizmus tudományának alapvető tételeit De az igazi vizsga csak ezután következik, amikor a tanultak kinek-kinek a saját munkaterületén, saját munkájában realizálódnak — mondotta többek között a tanévzáró ünnepségen Pom- por Istvánná, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága

Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének megbízott igazgatóhelyettese, i Az egyetem Szolnokon 1957-ben kezdte meg mű- I ködését — ezalatt az idő j alatt több mint kilencszá- í zan iratkoztak be, hogy j tanulmányozzák a marxiz- j mus tudományát: a filozó- ' fiát, a politikai gazdaság- ‘ tant, a tudományos szocializmust

— E ki'lencszázötven hallgató közül 1963-ig 194-er végezték el az esti egyetem három évfolyamát. — Az

1963/64-es tanévet 482 első-, 83 másod- és 71 harmadéves hallgatóval kezdtük meg. Rajtuk kívül még 103 hallgatóval bővült az egyetem tanulóinak száma, akik a szakosító különféle osztályaiban folytatták a tanulást. Egyébként a szakosítón való oktatást először ebben a tanévben kezdtük meg — mondotta Pompor Istvánná.

— Milyen eredménnyel zárult az 1963/64-es tanév?

— Nem panaszkodhatunk. A hallgatók nagy többsége igyekezett eleget tenni, megfelelni a követelményeknek. De talán kezdjük élőiről. Mint már említettem az I. évfolyamra 482-en iratkoztak be. Szolnokon és a különböző járásokban, városokban összesen 14, valamint három pedagógus osztály dolgozott. A szolnoki osztályok tanulmányi átlaga 4,21. Körülbelül négyes átlagot értek el a kihelyezett osztályok is.

— Mi késztette az egyetemi tanácsot arra, hogy külön pedagógus osztályt szervezzen?

— Nagyon sok pedagógus jelentkezett, akik részt kíFodrászmari támlák szakmunkásvizsgája Szolnokon

(Levelezőnktől)

i A Szolnok Megyei Tanács VB Ipari Osztálya és a Mü.M. 605. Iparitanuló Intézete június 27—28-án rendezte meg Szolnokon a fodrászipari tanulók szakmunkásvizsgáját. — A vizsgán résztvevő ötven fiatal eredményesen szerepelt. Bebizonyították, hogy a két-há- roméves tanulási idő nem veszett kárba. Sokan közülük, mint ipari tanulók, — szép eredményeket értek el a legutóbbi, Közép-Magyar- ország legjobb tanulója clra is felhasználják a televíziót, egészen odáig, hogy a rendszeres nézők bizottság előtt vizsgát tehetnek a közvetített anyagokból.

A fiatal szakemberképzésben is láttunk figyelemre méltó módszereket — Müncheberg községben van a „Rübensam” termelőszövetkezet a mezőgazdasági egyetem gyakorló gazdasága. A diákok egy hét tanulás után egy hétig a termelő- munkában dolgoznak. A teljesítményükért a termelőszövetkezet a megfelelő járandóságot elszámolja. — Ott van diákszállásuk, s a munkahetet teljes egészében ott töltik el. Ezek a szakemberek megtanulják a munka gyakorlati fogásait is egyetemista korukban.

Az egyes gazdaságokat eredményeik, felkészültségük alapján differenciáltan irányítják. Az idén pb töhbszáz termelőszövetkezetben el akarják érni, hogy az egyes termékféleségekből mintegy 30 százalékkal jobb eredményt érjenek el az országos átlagoknál. Ezek a számok nem irodában kerülnek kialakításra, hanem úgy ahogy az élet ezeket felveti. Csak olyan gazdaságok sorolhatnak ebbe be. ahol a feltételeket Valiiban biztosítani tudják, ahol a vezetés szilárd, a specialista csoportok jól dolgoznak. Ezek az élenjáró gazdaságok. A szövetkezet túlnyomó többsége ep7da5<gilag megalapozott, fejlődő, azonban náluk Is vannak gyenrébhen gazdálkodók. Ezekre külön figyelmet és erőt összpontosítanák, hogy mtoiőhh felzárkózzanak és jól termelő gazda sz-okk« n*íjanak.

(Folytatjuk)

mért folyó versenyben is.

A szakmunkásvizsga két napig tartott. Szombaton az elméleti, vasárnap a gyakorlati tudásukat kellett a í zsűri előtt bebizonyítaniuk.

A vizsga eredményes volt. ! Az ötven ipari tanuló közül í egy sem bukott meg.

IfJ. Palhuber Kálmán

Tátrai üdülés a betakarítógépek élenjáróinak jutalma

A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer- • vezetőnek elnöksége, vala- ; ; mint az Állami Gazdasá- j gok és Gépállomások Fő- j igazgatósága 1964. évre is j i meghirdette a betakarítógé- 1 ; pék immár hagyományos országos versenyét. A verseny győztesei — az ország 29 legjobb kombájnosa és j aratógépkezelője — az idén I a Tátra festői környezetében pihenheti ki a nagy munka fáradalmait. Az 5 I napos tátrai út részvevője lesz az állami gazdaságok dolgozói közül az SZK—3- as és az SZK—í-es szovjet j géppel dolgozó kombájno- : sok országos versenyének i első 7 helyezettje, a magyar j gyártmányú AC típusú ‘ kombájnokkal dolgozók or- I szágos versenyének első 3 ! helyezettje, a három leg- í jobb rendrearatógép vezető és a lesjobb kévekötő-aratógép vezető.

Ők is

versenyeznek

A megyei kombájn- és aratógépvezetök verseny- felhívásához termelőszövetkezetünk szakemberei is csatlakoztak. Kombájnveze- tőink Szabó Gergely és váltótársa Fodor Lajos AC 400-as kombájnjukra 300 hold learatását vállalták. Herczeg Benedek, Balogh Ferenccel az SZK 3-al 450, Szabó Gyula és Buga István ugyancsak az SZK 3-as kombájnnal 400 hold levágását vállalták. Török Sándor és Csömör Béla AC 400-al 270 hold learatását végzi el.

1 Az aratógépvezetőik Tóth János és Angyal Ferenc szintén csatlakoztak a me- j gyei felhíváshoz.

Soltész Endre < Párttitkár

Kisújszállás, Dózsa Ts«

vántak venni az egyetem munkájában. Így három pedagógus osztályt szerveztünk az 1963—64-es tanévre. Egyébként mi nagyon örültünk a nevelők ilyen nagyarányú érdeklődésének, mert véleményünk szerint szükségszerű a pedagógusok egyetemi szinten történő ideológiai továbbképzése. Az eddigi továbbképzéseik nem feleltek már meg a követelményeknek. Itt jegyzem meg, hogy sajnos sok pedagógus éppen nevelői elfoglaltsága miatt kevés tanulmányi szabadságot vehetett igénybe a vizsgák előtt, így számukra nehéz volt a felkészülés. A következő években véleményünk szerint ezen segíteni kellene.

— Hasonló jó eredménynyel végeztek o többi osztályok is?

— Igen. A politikai gazdaságtan tanszéken 4.06 százados átlag született. A harmadéves hallgatók tanulmányi átlaga 4.25 lett. Itt realizálódott lényegében a három éves munka. Az elvtársak az elméleti tudásukat a gyakorlatból vett példákkal egészítették ki. Természetesen mi is igyekeztünk minden segítséget megadni számukra a sikeres vizsga érdekében.

— A most végzettek közül jelentkeztek-e sokan szakosítón való továbbtanulásra?

— Elöljáróban talán any- nyit: az 1963/64-es tanévben négy tárgyból: filozófiából, politikai gazdaságtanból, magyar- és nemzetközi munkásmozgalom történetből folyt szakosítón munka, s az ott tanuló elvtársak dicséretére mondva, minden e^ves tanszék négyen felüli átlagos eredményt ért el. A most végzettek közül filozófiára tízen, politikai gazdaságtanra ugyancsak tízen jelentkeztek. Ebben az évben nem indítunk munkásmozgalom történetből szakosítón oktatást, helyette az ipargazdaságtant vezetjük be. Erre a szakra a most végzettek közül négyen jelentkeztek. A most végzettek, a régebben nálunk tanulók közül és más egyetemeken végzettek közül összesen ötvenötén tanulnak tovább a szakosítón majd az 1964/65-ös tanévben. Bár ez a szám még nem végleges, hiszen akik azután jelentkeznek, azok pótfelvételi vizsgát tehetnek.

— Ha már az új tanévről van szó, hány új hall- aatófuk lesz ebben az évben?

— Több mint ötszázan jelentkeztek első évre. A felvételi beszélgetések már lezajlottak, az egyetemi tanács dönt arról, kik lehetnek hallgatói intézetünknek. Annyi bizonyos, néhány jelentkező felvételi kérelmét elutasítjuk, mivel nem rendelkeznek megfelelő általános műveltséggel. Azok számára azt tanácsoljuk, szerezzék meg az érettségit, fejezzék be szakmai tanulmányaikat.

— Tehát a magasabb iskolai végzettség is a felvételi követelmények közé tartozik?

— Most már csak kivételes esetben, ha valakinek feltétlenül szükséges munkájához az esti egyetemi végzettség, csak akkor vehetiük fel nyolc általános iskolai végzettséggel. Hiszen csak így lehet biztosítani a valóban egyetemi színvonalat, örvendetes tény azonban, hogy a párttagokon kívül a pár- tonkívüliek is egyre inkább érdeklődnek egyetemünk iránt. Az új tanévre jelentkezettek 33 százaléka pár- tonkívüli. Reméljük, hogy az új tanévben is eredményes munkát végzünk majd tanárok, hallgatók közösen — mondta Pompor Istvánné.