Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-31 / 178. szám
Verseghy Könyvtár ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZOLNOK XV. évfolyam, 178. szám. Ara 50 fillér 1864. július 31., péntek. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: ■ A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság második üléséről, valamint a KGST végrehajtó bizottságának 13. üléséről. A külkereskedelmi miniszter első helyettese jelentést tett arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között 1956 májusában a függőben levő pénzügyi és gazdasági kérdések rendezésére létrejött egyezmény végrehajtása befejeződött. A kormány a bejelentést tudomásul vette. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetéről és egyéb ellátási kérdésekről. A kormány határozatokat hozott a lakosság ellátásának további javítására. A földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági munkák menetéről tájékoztatta a Minisztertanácsot. Bejelentette: a gabonafélék aratása — a zab kivételével — országszerte közvetlen befejezés előtt áll. Továbbra is nagy erőfeszítést kíván a behordás és a csép- lés befejezése. A kormány köszönetét és elismerését fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, irányító szervek és az ipar dolgozóinak, mindazoknak, akik szorgalmas, odaadó munkájukkal, szervező tevékenységükkel, illetve segítő közreműködésükkel, resztvettek a betakarítás eredményeinek elérésében. A kormány felkéri a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a nyári betakarítás gondos és mielőbbi befejezésén kívül már most lássanak hozzá az őszi vetést előkészítő munkákhoz. Az élelmezésügyi miniszter első helyettese a gabonafelvásárlás eddigi eredményeiről számolt be a kormánynak, amely a jelentést megvitatta, tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) Tflct: NEB-vízsgáíat alapján Mezőtúr megtorpant Mi marad a családnak ? Rádióműsor Színvonalasabb Munka• védelmi oktatást 4 A legkisebbekről is Paradicsomszedők a cserkcszöllői Magyar-Román Barátság Tsz-ben. Két nap alatt 20 vagonnyit szállítanak el a kecskeméti konzervgyárnak. gondoskodnak Javában folynak a nyári munkák Jánoshidán is. Gondtalanul, gyorsabban dolgozhatnak a szülők, ha vigyáznak gyermekeikre. A jánoshidai óvoda azonban szűknek bizonyul, ezért a tanács elhatározta, hogy a 40 személyes óvodát 95 — személyesre bővíti ki. Az óvoda. községfejlesztési alapból, állami támogatásból és társadalmi munkából épül meg. 30 személyes bölcsődéje is van a községnek, ami egyelőre elegendőnek bizonyul. Kombájnverseny eredménye A törökszentmiklósi Vass Imre I. az első helyen végzett A Szolnok megyei Gépállomások Igazgatóságának csütörtöki jelentése véglegesnek tekinthető a kom- bájnosverseny. sorrendjét illetően. A gabonaaratás ugyanis befejeződött, néhány helyen minimális mennyiségű zab van még hátra, de az számottevően már nem változtathat az eredményeken^ A Szolnok megyei termelőszövetkezeti verseny- bizottság ugyan még változtathat ilyen vagy olyan indoklásból a sorrenden; Többek között pl; figyelembe veheti, hogy a III. helyen szereplő Boros István csak azért, mert gyenge termést adó területeket vágott, ne szenvedjen hátrányt; Boros István ugyanis a learatott holdak számában messze megelőzte kombájnos társait, területének gyenge terméseredménye azonban mégis hátravetette; A kombájnosok versenyének sorrendje: 1. Vass Imre I. Törökszentmiklósi Gépállomás, a learatott 960 holddal és 1140 tonna gabonával. 2. Bartha János, Törökszentmiklósi Gépállomás. Learatott 930 holdat és 1117 tonna gabonát takarított be. 3. Boros István, a Szolnoki Gépállomásról, — a és learatott 1104 holddal 1100 tonna gabonával. 4. Mucsi János, Cibak- házi Gépállomás. Learatott 486 holdat, betakarított 872 tonna gabonát; 5. Berta János, Cibakház! Gépállomás. Learatott 472 holdat, betakakrított 860 tonna gabonát; Az 5-től a 10 közötti helyeket tartó kombájnosok (Izsóit István kunhegyest Vizi Gellért szolnoki, Sziráki Dezső kunszentmártoni, D. Batkós Lajos mezőtúri, Bertalan Dezső tószegi) teljesítménye nem sokkal marad el első helyezett társaiké mögött. Az egy éve alakult vezérkar" II — Tavaly augusztus elsején alakult a műszaki fejlesztési csoport — mondta Lajtos Béla. — A csoportvezető Maczó László vegyészmérnök. Tóth Károly, Dombos László és én alkotjuk a kis kollektívát. A Tisza Cipőgyár mű-. szaki főosztályához tartozó tágas irodahelyiségben beszélgettünk. A többiek lent voltak az üzemben. — Egy év alatt milyen fejlesztési témákkal foglalkoztak? — Csak a három legfontosabbat mondom el. Két nyugatnémet Moenus Monitor orwányoló gépet kaptunk, amelyet rövidesen még öt fog követni. A két orwányolót a 30 A/B műhelyben, a férfi ragasztott cipők gyártásánál alkalmazzuk. Rendkívül precíz, sokat „tudó” gépek ezek. Üzembehelyezésükkel — jelenleg a ványoló ollók beállítása folyik — teljesen ragasztott cipőket nyerünk, amelyekben nem lesz vasszög, nem áll fenn a korrózió veszély, hajlékonyabbak, könnyebbek és minőségileg sokkal jobbak lesznek a lábbelik. I Sokat tudó gépek II VasssÖgek helyett ragasztás 300 méterenként egy-egy kút Űj artézi kutat kapott Já- noshida. A régebbi kút 16 litert, míg ez 330 liter vizet szolgáltat percenként; A községi tanács szeretné kihasználni a jó hozamot, ehhez azonban 8 kilométer vízvezetékhálózat megépítése szükséges. Egy 50 köbméteres hidroglóbusz is kellene. Ezáltal elérhető lenne, hogy a falu lakosai lakóhelyüktől 300 méternél ne menjenek messzebbre vízért. — Persze nem lehet mindent egyszerre. Egyelőre 3—4 kilométer hosszúságú vízvezeték lefektetését vették tervbe. A községfejlesztési alapból e célra 140 ezer forintot tudnak fordítani, bár a számítások szerint még 300 ezer forint kellene. A község lakó remélik, hogy ezt az összeget is előbb utóbb sikerül megszereznL — Van még valamilyen más előnye is az orrványolók- nak? — Jól, hogy szólt, mert majdnem elfelejtettem. Munkásvédelmi szempontból óriási a hasznuk. Ez a berendezés teljesen kiküszöböli a nagyon nehéz fizika! munkát igénylő cvik- kolást és sokkal kulturáltabbá teszi a termelést. — Mi volt a második feladat? — A kontúr papucsprés szerszám üzembehelyezése. — ...? — Szaknyelven elmondhatnám, de akkor csak a cipőgyártásban járatosak értenék meg. Megpróbálom közérthetően. Azaz, hogy itt van éppen az asztalon, tessék átadom és magyarázza el maga. Felvett az asztalról egy bocskortalphoz hasonló valamit, amelynek a belsejéhez a perem mellett sárgaréz szalag futott körbe. Ez a szalag egy fűtővezetékkel volt összekapcsolva. — A Bőr és Cipőipari Kutatóintézet adta az első darabot, technológiai leírással együtt. Aztán, hogy a nagyüzemi követelményeknek mindenben megfeleljen, nagyon sok időt fordítottam az átalakítására. Most már használható és az előbb említett műhelyben helyeztük üzembe. — E szerszám használata jelent-e minőségváltozást? — Igen. Az előregyártott farmatalpnak tökéletes felfekvést biztosít, azonkívül még egy nagyon nehéz fizikai munkát, a gépkalapálást is „kilőttük” vele, — A harmadik* — Az előbb említettem már. Az előregyártott formatalp. Olyas présformát» kellett kiokoskodni, hogy a belőle kikerülő formatalpat csak ragasztóval kelljen bekenni és felpréselni a cipőre, s minden további1 munka feleslegessé váljon. — Milyen eredményt hozott a minőség javításán kívül e három fontos, műszaki fejlesztést szolgáló új gyártástechnológia bevezetése? — Egy műhelyben tíz- tizenkét dolgozóval lesz kevesebb a létszám. A alja- körön pedig 25 százalékos termelékenység emelkedést érünk el. — Mi lesz a csoport legfontosabb feladata a jövőben? — A korszerű ragasztott technológiát tovább fejlesz- | teni és a legmodernebb gépekkel ellátni a műhelyeket. Nem sokára bővülni fog a csoportunk egy közgazdásszal is — mondta búcsúzóul Lajtos Béla. Jól dolgozik a műszaki fejlesztés „vezérkara”, a négytagú csoport Martfűn. A munkaterven kívül is nagyon sok hasznos ötletet valósítottak meg. Csak egyet említsünk, a fusbet talpbélés bevonás gépesítését. Ezt a munkaműveletet eddig huszonnégyen végezték kézi munkával, most nyolc asszony könnyedén, géppel dolgozik. A csoport megünnepli egyéves fennállását, említette Lajtos Béla. Hogyne, amikor ebben Fortuna istenasszony is segített nekik. Három háromtalálatos lottó szelvényre járó nyereményt kaptak a napokban, s a közös nj-ereményből bő ven jut az évforduló rendezésére. «— bognár *= Hazai események A Nemzetközi Lovasszövetség megbízásából a Magyar Lovasszövetség rendezi meg Budapesten az 1964. évi ifjúsági lovas Európába jnokságot az augusztus 28-án nyíló országos mező- gazdasági kiállítás bemutató pályáján. Az ifjúsági lovas Európa-bajnokságon kívül nemzetközi lovasversenyt is rendeznek ugyanitt szeptember 3—6 között, * A Képcsarnok-boltokban vidéken X45 tárlatot mutattak be mai magyar festő-, szobrász- és grafikusművészek munkáiból. A képcsarnok úgynevezett üzemi szervezetet is épít ki. Az idén már tíz gyári tárlat aratott sikert; * Az olasz Luna-park — Európa egyetlen utazó „Vidám parkja” — augusztus 1-től Szegeden működik. A hatalmas szórakoztató üzem 40 vagonnyi felszereléssel járja Európa országait s most nagysikerű romániai működés után a Tisza-parti városban szórakoztatja a lakosságot- és a szabadtéri játékokra érkező vendégeket. Az olasz népszórakoztató vállalat felszerelésében a budapesti vidám parkból is jól ismert „játéküzemeken” kívül számos érdekesség van; Céllövöldéjükben például automatikus fotóberendezés működik, amely — találat esetén — saját fényképével jutalmazza meg a sikeres lövészt. * A Magyar Televízió és a Magyar Filmgyártó Vállalat közös produkciójában film készül Ráby Mátyás életéről. A forgatókönyvet Jókai Mór „Rab Ráby” című regényének és Ráby Mátyás fennmaradt életrajzi adatainak felhasználásával Barabás Tibor Irta; A címszereplő Ráby Mátyást Kálmán György^ József császárt pedig Págér Antal személyesíti meg. A televíziónak és a filmgyártó vállalatnak ez lesz az első olyan közös filmje, amelyet először a mozikban mutatnak be, s csak a filmszínházi premier után tűzi műsorra a Magyar Televízió; * A Magyar Állami Földtani Intézet geológusai' az ország különböző részein végeznek kutató munkát. Jelenleg ez a munka elsősorban a Mécsek keleti fekete kőszén-területein, a pécsszabolcsi és pécsbányai vidéken, a dorogi medence nyugati részein, a Bakonyban főleg Űrkút, Eplény és Zirc táján, a Mátrában a parádsasvári éreesedés körzetében és a tokaji hegység központi részein folyik* A terepmunkában összegyűjtött adatokat előreláthatólag december végéig feldolgozzák és február végére már a nyomdába is kerülhetnek az eredményeket feltüntető térképek. — Minden felkutatott területről négyféle földtani térképet készítenék. Az egyik a felszínen is látható képződményeket mutatja be, a másikon az egyidejűleg végzett geofizikai vizsgálatok eredményeit is figyeiembe- véve általában többszá2 méteres mélységig a földkéreg szerkezetét, a felismert nyersanyagokat, sőt a további nyersanyag kutatás távlati lehetőségeit is ábrázolják.