Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

ICM; JdHua 39. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Felújítások és bemutatók a mozik augusztusi műsorán Augusztusban a mozik vásznára kerül Gertler Viktor rendező „özvegy menyasszonyok” című víg­játéka. Érdekesnek Ígérkeznek a külföldi bemutatók is; — Augusztusban vetítik Mau- riac „Tékozló szív” című regényének francia film- változatát; „Rosemarie” al­kotója, Rolf Thiele rendez­te a „Morál 1963” című nyugatnémet filmet. Dino Risi rendező ezúttal egy szélhámos karrierjét ábrá­zolja a „Matador” című filmjében. Csajkovszkij romantikus operáját, a „Jolantá”-t vit­ték filmre *,René király lánya” címmel, A „Min­den megtörténhet” című színes alkotást augusztus 20-án országszerte műsor­ra tűzik. Á csehszlovák filmművészek készítették az „Éva és Vera” című filmet. Egy nácitábornok foglyulejtésének kalandos történetét dolgozza fel víg­játék formájában a „Hol a tábornok” című lengyel alkotás. — (MTI) MI MINDEN „FÜGG” A RANGTÓL Lord Home. amikor el­fogadta az angol minisz­terelnöki tisztet, lemondott nemesi rangjáról és Alec Douglas-Home-nak nevez­tette magát. Egy ízben meg­kérdezték tőle, milyen elő­jogokról kellett lemondania rangjával együtt. „Mint lordnak, jogomban állt megkövetelni, hogy adott esetben selyemzsinórra] akasszanak fel, most azon­ban kénytelen lennék közön­séges kötéllel megelégedni” — hangzott a válasz. Ha este bemutató Szegeden: VIDROCZKI A szöveghez született a zene. vagy a zenéhez a szöveg? — Nehéz lenne el­dönteni. Innocent Vincze Érnő ugyanis már készen volt a librettó vázlatával, együtt volt a Vidróczki anyaga, amikor kiderült, hogy Farkas Ferenc hason­ló tárgyú daljáték, illetve opera írásával foglalkozik. A Kossuth-díjas kiváló ze­neszerző Csínom Palkó cí­mű darabjának szegedi szabadtéri bemutatója al­kalmával — 1961-ben — említette, hogy romantikus Hangulatú, népi ihletésű daljáték, vagy opera kom­ponálásának gondolatával foglalkozik. így találkozott össze azután a két elgon­dolás. bárói hallható. Zenémben foüklorisztikus elemek is fellelhetők, de csak főként saját leleményein. Remé­nyem szerint a sokféle és különböző zenei anyag vé­gül is egységes zenei stí­lussá olvad össze, mint ahogyan terveztem. üldözője. A mű tehát bemutatja a betyárok életét. éppúgy, mint a velük szemben álió úri világét. E két világ találkozása, összeütközése, konfliktusa teszi izgalmas­sá, sodróvá a cselekményt A zeneszerző Üj operájáról ezeket mondja Farkas Ferenc: — Darabomnak a roman­tikus népopera alcímet Vaszy Viktor javaslatára adtam. Operám ugyanis egyrészt romantikus, más- r&zt olyan zenei nyelven próbáltam beszélni benne, amit mindenki megért. — Művemben igen sokféle ze­nei anyag keveredik. Egye­bek között felhangzik ben­ne, mintegy idézetszerűen francianégyes, bécsi kerin­gő éppúgy, mint triviális cigányzene, vagy halottas ének. Ezek a montázs-sze- rűen beleillesztett zenei részek azonban minden esetben a színpadon, a cse­lekménybe ágyazva Hang­zanak el — a saját mon­danivalóm viszont a zene­karból és az énekesek aj­Innocent Vincze Ernő két éve kezdte színpadi történetté formálni a Vid- róczki már meglévő anya­gát. Ez az anyag nemcsak a néphagyomány, a folklór feldolgozásával bővül ope­rává, hanem nagyon sok történeti anyagot, tárgya­lási jegyzőkönyvet használt fel a szövegíró a cselek­mény megszerkesztéséhez, nem is beszélve arról, hogy igen sok a műben az e ha­gyományokhoz és tény­anyaghoz stílusosan simuló egyéni ötlet. Az opera szö­vegszerzőjének gondosságát a forrásanyag alapos ta­nulmányozásán kívül az is mutatja, hogy az opera születése közben is már gyakran tanácskozott nem­csak a zeneszerzővel, ha­nem Miké András rende­zővel és a szabadtéri já­tékok igazgatóságával is, hogy műve minél jobban szolgálja a zenei, tartalmi de nem kevésbé a szabad­téri követelményeket. A Vidróczky története egyébként — mint a cím­ből is következtethető — a. múlt század közepére vi­szi el a nézőt. Vidróczki, a Mátra betyárja, a szegé­nyek oltalmazója, az úri Miké András, a Vidrócz­ki rendezője így nyilatko­zott a bemutatóról: — A rádiójátéktól eltérő operai feldolgozás magán viseli azt az igényt, hogy a játékok természetének megfelelően a legszélesebb közönséghez szóljon és nagy látványos tömegjele­neteivel kiaknázza a sza­badtéri színpad nagyszerű lehetőségeit. Így a műbe számos tömegjelenet és öt nagy tánckép is került. Ügy érzem, hogy a szerzők kitünően megtalálták azt a szenvedélyes hangot, amely otthont talál a Dóm-tér történelmi levegőt árasztó falai között Érdekes helytörténeti kiállítás a kétszáz éves Besenyszögön Tudósítónktól Augusztus 19-én és 20-án a besenyszögi művelődési otthonban ünnepük meg a község kétszáz éves fenn­állását. Érdekes helytörté­neti kiállítás mutatja be a község múltját mintegy félszáz értékes dokumen­tumfelvételen láthatják az érdeklődők Besenyszög . la­kosainak életét a múltban és a felszabadulás utáni fej­lődést; Valamikor hírhedt volt a sokezer holdas szi­kes besenyszögi határ országosan a legelmaradot- ,abb terméseredményeiről — ma már a megjavított földeken felzárkózott a ter­mésátlag az átlagos megyei szinthez; Egy másik teremben év­százados szerszámok, kézi­eszközök kerülnek kiállí­tásra, melyeket egymással vetélkedve hordanak be a művelődési otthonba a köz­ség legidősebb lakói: fa­eke, faborona, évszámos facsobolyó, mángorló, su­lyok. Egy szépen faragott néhai jegyes ajándék mán­gorlóján olvashatjuk: ^Sza­bó Máriának 1866”: — De van itt rózsagyökérből fa­ragott pipa, mellette do­hányzacskó, acéllal, tapló­val, ahogyan réges régen csiholták a kovaköves tűzszerszámmal a szikrát.' A történelmi vonatkozá­sú^ emléktárgyak között or­szágos ritkaság is szerepek A XII; századból való ha­talmas arany pecsétgyűrű,- mely a történészek szerint János nádoré lehetett — innen került a Nemzeti Múzeumba. Kukoricakapá­lás során találták a határ­ban és Csajbók Józsefné- tól vásárolta meg 1893-ban a Nemzeti Múzeum.­A ,,szegény határú” Besenyszögghöz tartozó Fo- koru pusztáról különben a hazai egyik leggazdagabb aranykincs lelet került a Nemzeti Múzeum gyűjte­ményébe, melyek modell­jeiből a szolnoki Damja­nich Múzeum kiállításán is láthatók a legszebb da­rabok — hű másolatban: Helyi ritkaság a Chiovini család egyik 1848-as hon­védtiszt tagjának mente­zsinórja és ivópohara, va­lamint sapkarózsája. A művelődési otthon elő­csarnokában a Besenyszög- ről származó Chiovini Fe­renc festőművész kamara- killítása ugyancsak az ün­nepség alkalmával nyűik meg. Bors Lajos Az igazgató jobbkeze Halkan surrogó ventillá­tor kavarja a levegőt a klubszobában. Kint forrón tűz a nap, de az összehú­zott vastag függönyök ki­zárják a meleget. Amolyan hűs menedékhely ez, jól jár, ki ide búvik a hőség elől. Csakhát... a jászalsó- szentgyörgyiek ilyenkor a földeken munkálkodnak, iz­zadnak. Néma mozdulatlanságban pihennek a sakktáblák az asztalokon, amott egy pakli kártya várja az estét. Min­den ragyog a tisztaságtól. Nagyokat szippantva élve­zem az új bútor illatát — olyan, mintha tegnap hoz­ták volna ki a boltból, pe­dig de sokan megpihenhet­tek már az öblös fotelokban május óta! — Manci néni szorgalmát dicséri a rend... — Ügy mondják, ide ha­za jönnek az emberek. — Manci néninek ez egyik fő érdeme... — S nem akadnak rend­bontók? — Arról gondoskodik Manci néni .......Aranycsilla­gom, hát hol a hamutartó? Oda tegyed csak a csikketi Otthon se szórod a sző­nyegre a hamut, ugye?" A nagy teraszon, mint színes gombák, az asztalok fölött tarka ernyők viríta­nak. Felettük, a villanyhu­zalokon lampionok hintáz­nak. — Bál lesz szombaton... megint olyan sokan lesz­nek, mint a múlt héten. Akad majd dolga elég Man­ci néninek. — Ha egyéb rendezvény van, színielőadás, vagy is­meretterjesztés, akkor is so­kan jönnek, nemcsak a bá­lákra? — Kevés ember van, aki Manci néni agitációjának ellen tudna állni... Ejh, hát ki lehet ez a Manci néni, akit mindunta­lan emleget & igazgató, s a könyvtáros beszélgetés közben. — A jobbkezem — mosc- lyodik el Lukácsi László. — Ha kell, színházi közönség- szervező, ha kell a rend őre. Tulajdonképpen az fmsz büféjét vezeti itt, a kultúrházban, a férje meg a gondnok. De valójában fordítva van, Béla bdcsi áll a pult mögé, Manci néni meg takarít, rendezkedik, szervezkedik — egyszóval él, mert neki ez az élet­eleme. Nemcsak a ház rend­jére ügyel, vigyázza a fia­talok viselkedését is. Mintegy a végszóra jele­nik meg a sokat emlegetett Manci néni, ezúttal a fi” gyelmes háziasszony szere­pében, Míg mi beszélget­tünk, addig hipp-hopp, mo­torra pattant, s bement a presszóba kávéért. Faggat­juk, milyenek a vendégek, van-e velük sok baj? Ho­gyan regulázzza meg azo­kat, kik megszegik a házi­rendet? — Akár mit mondok — pedig sokszor nem váloga­tom meg a szavakat —, nem haragszik meg érte senki. Belátják, hogy iga­zam van. Ha én kinyitom a számat, a legények már haptákba vágják magukat... Jaj, a múltkor... — nem állja meg nevetés nélkül, s derült arccal emlékeznek a többiek is — ... hogyne bosszankodtam volna, hisz' mikor jöttek, még nem is ismerték egymást, láttam, amint bemutatkoztak. S egy óra sem telt belé, csak lá­tom ám a félhomályban, hogy a kisasszony a fiú ölé­be ült. Mert azért, hogy hangulatvilágítás van, az én figyelmemet nem kerüli el semmi! Ejnye, a mindenit neki! Mondom aztán: — Aranycsillagom, van elég szék, ülj rendesen, nem jól van így! — A kis szemte­lenje meg visszavág: —Ne­kem jó! — De nekem nem — mondom, és odavágtam egy széket az asztal mellé, hogy csak reccsent. Nem is ellenkezett tovább! Megannyi apró történet kerül elő Manci néni élmé­nyeiből, jókat derülünk raj­tuk. Vérbő humorával rend­kívül élvezetes módon ad elő. — Sokan jönnek ám ide napközben is. Idegenek, át­utazók, akiket a kíváncsi­ság hoz be, látni szeretnék a mi szép otthonunkat Bizony büszkén viszem vé­gig őket a birodalmunkon. Sokszor elálmélkodnak raj­ta, mi mindenünk van. Hu­szonhét helyiség... reggel négytől este tizenegyig, aki ide jön, tárt ajtót, szíves vendéglátót lel. Nemrég rádiósok, vagy kicsodák voltak itt, érdeklődtek, mi­lyen hangszereket vettünk. Sorra mutogattam nekik a zongorát, meg a többit Lacika — az igazgató, aki maga is úgy érzi, hogy Manci néni kedves házsár- tossága nélkül már üres lenne ez a ház. — túri — Visszatekintés Egy év kulturális eredményei a karcagi Lenin Tsz-ben (Tudósítónktól) A rendszeres népművelési munkának már hat éves múltja és tapasztalata van a karcagi Lenin Termelő­szövetkezetben. Most egy év munkáját értékelték a szövetkezet vezetői. Amint azt Somogyvári Imre, a tsz népművelési ügyvezetője szerényen megjegyezte, „nem alkottunk semmi rendkívülit.” Azért az eredmé­nyekre érdemes felfigyelni, hiszen ezek szövetkezete­ink többségében még csak az elérendő célok között szerepelnek. Igen élénk a KlSZ-szer- vezet munkája. Jórészt ne­kik köszönhető, hogy az öntevékeny műkedvelő mozgalom jelentős sikere­ket ért el. KISZ vasárna­pok tartásával társadalmi munkával szebbé, kultórál- tabbá teszik brigádszállá­saikat. Erre a hatty úsi üzemegység a jó példa. összesen 287-en tanultak a tsz-ben, a kihelyezett ál­talános iskola V—VIII. osz­tályaiban 50 tag vizsgázott. Az ismeretterjesztés azon­ban már kevéssé volt sike­res. Igen népszerű a szövet­kezetben a televízió, a ta­nyaközpontokban négy ké­szülék működik és szinte mindig nagy közönség előtt. A termelőszövetkezet könyvtára főleg a szak- könyvekben bonyolított le élénk forgalmat. Szépiro­dalmat az idősebbek olvas­tak, az olvasók számának növelése azonban ez évben nem sikerült. A tsz öntevékeny fiatal­jai az év során 14 műsort mutattak be, amelyen több mint kétezer fő vett részt. A 24 szórakoztató klubestet 294 fiatal látogatta. Műsort adtak a műkedvelők az öt névadó ünnepségen és az öt KISZ esküvőn. Ami nem sikerült: a ze­nekari esteken nemigen vesznek részt a tsz tagjai. Hasonlóan nehéz a színház­jegyek elhelyezése is. Ez egyelőre még holtponton van. A tsz honismereti szak­köre a megyénkben járt észt delegáció látogatásának tiszteletére „Tizenkét év eredményei” címmel kiál­lítást készített. Ezen kívül 500 gépelt oldalon feldol­gozták a termelőszövetkezet történetét. A szövetkezet vezetői évről évre tekintélyes ösz- szeget szánnak kultúrára. 1964. első negyedévében 16 és fél ezer forintot fordí­tottak különböző kulturális célokra Könyv­ismertetés Milyen gyümölcsöt eszünk? Most jelent meg dr. Tom- csányi Pál—Takács Izabella „A gyümölcs minőségének meghatározása szabványok alapján” című munkája. A szakkönyv foglalkozik a minőségi ismérvekkel, meg­határozásmódjukkal, értel­mezési rendszerükkel. Meg­találhatók benne a gyü­mölcsszabványokkal kap­csolatos összes rendelkezé­sek. A könyv tartalma vázla­tosan elemzi az áruminő­ség tényezőit, annak vizsgá­latát, gyümölcsszabványo­kat és értelmezésüket, vé­gül a szabvány szövegéig magyarázatát tárgyalja. Kü­lön fejezetben beszél a szabványosítás jogi és szer­vezeti kérdéseiről. Kimerítő választ ad a termelők és felvásárló szer­vek közt sokszor felmerülő vitás kérdésekben, ezáltal közvetve az exporttervek teljesítését és a belföldi fogyasztási igények kielégí­tését nagyban elősegíti. A szép, ízléses kötésű Me­zőgazdasági Kiadó és Köz- gazdasági és Jogi Kiadó ál­tal megjelentetett munka bizonyára megnyeri a me­gye gyümölcskertész szak­embereinek tetszését. Különvonat, amelyet népművelők szerveznek Augusztus 20-án hajnal­ban különvonat indul. a Szegedi Ünnepi Játékokra. Az IBUSZ és a népműve­lési tanácsadó közösen szevezik ezt az utat; Különvonat már máskor is indult a megyéből. En­nek azonban az az érde­kessége, hogy az utazás alatt is szórakoztatni igye­keznek az utasokat; Oda­menetben a kocsikban szellemi vetélkedőket tar­tanak. A téma: az alkot­mány, az útvonal jelentő­sebb építkezései és Szeged. A nyertesek könyvjutalma­kat kapnak. A szervezésben is van újdonság. Győri József és Molnár Magda népműve­lésszakos egyetemi hallga­tók kapták gyakorlati fel­adatként) Zsuzsi bosszúja Zsuzsi lányom még alig múlt 10 éves, de már nagy­mester a csirkék, kacsák és egyéb szárnyasok nyaká­nak elvágásában. Az egész szomszédság hozzá hordja a pecsenyének készülő és emiatt megoperálandó szár­nyasokat Ezenkívül szen­vedélyesen boncolja a bé­kákat és egereket. Apósom, aki a közkórházból ment nyugdíjba, el van ragadtat­va. Kijelentette, hogy Zsu­zsit pedig orvosnak nevel­jük. Igen büszke vagyok. Csak egy a baj, elfoglalt ember lé­vén, étkezés közben beszél­getők a lányommal, aki sohasem késik beszámolni az általa boncolt állatok belső szerveinek elhelyez­kedéséről. így aztán az ebé­dem fele vagy Háromne­gyede megmaradt, attól füg­gően, mikor kezdett Zsu­zsi az anatómiai beszámo­lóba. Tűrtem és fogytam. Tűr­tem, mert időközben hírt kaptam arról, hogy a Do- lecskóék fia csillagász lesz, a Hamaláék kislánya meg sarkkutató. Zsuzsinak tehát kutató-orvosnak kell lennie, így kívánja ezt a konkur­rencia törvénye. Hanem tegnap elfogyott a türelmem. Zsuzsi nem volt otthon, én pedig kéjes örömmel láttam kedvenc ételemnek, a pirított máj­nak elfogyasztásához. Eb­ben a pillanatban diadal­masan beállított a leányzó,- győzelmi lobogóként len­getve egy döglött macskát. Dühösen kifakadtam: — Mars ki azzal a macs­kával, haszontalan! Lányom felhördült: — Hát így becsülöd a szorgalmamat, apu? Ezzel a macskát az asztal lábához vágta és sértett angyalként távozott. Az aj­tóból még visszaszólt: — Vedd tudomásul, hogy nem is leszek orvos, Hanem gebines. Benne volt az új­ságban, hogy azoknak mind­nek autójuk van! Egy világ omlott össze bennem. Az ember nem tudja, hogy mi rejtőzik egy gyerekben. Csak tudnám, kitől örökölte ezt az anya­gias szemléletet? Egy a vi­gaszom, rövidesen vissza­nyerem eredeti testsúlyo­mat. <=- hajó -*■ A szövegkönyvíró A rendező

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom