Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-30 / 177. szám
1994. Július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyobb gondot a tervek kiválasztására Hiányzik az erkély, kisebbek a szobák, nincs beépített szekrény s mégsem olcsóbbak az új szövetkezeti lakások Négy évvel ezelőtt, — 1960-ban kezdték meg Szolnokon a szövetkezeti lakások építését. Nem voltak hibanélküliek. A Bálvány utcai I-es lakásszövetkezetnél a tervezők elszámították magukat. Fekvőkéményt terveztek, s a füst mindenütt tódul a kályhákból, csak a kéményen nem. A következő lakások építésénél — a Vöröscsillag úti kétszer 48 lakásnál — már joggal vártuk, hogy a tervezők kijavítják a hibát. Ott azonban alacsonyra tervezték a kéményt. — Csak a megyei döntőbizottság tudta meggyőzni a tervezőket arról, hogy a lakóknak van igazuk. Hibát hiba követett. Baj volt a nyílászáró szerkezetekkel, rosszak voltak a parketták, kisméretűre tervezték a cserépkályhákat, megrepedeztek a falak, s télen befagyott a vízvezeték. Ez év februárjában mar széleskörű fórum tárgyalta a lakásszövetkezetek ügyét. Résztvettek azon a megyei, városi pártbizottság és tanács különböző osztályainak képviselői, az ÉM illetékesei, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervek vezetői. Szó volt az említett hibákról és kijavításukra intézkedés történt. Most azonban ismét érdemes lenne napirendre tűzni a szövetkezeti lakások tulajdonosainak gondját, baját, nem utolsósorban a tervek kiválasztását. Mint már említettük Szolnokon négy éves múltra tekint vissza a szövetkezeti lakásépítés. Az volna a törvényszerű, hogy évről-évre jobbak, szebbek, az igényeknek megfelelőbbek, ugyanakkkor olcsóbbak legyenek ezek a lakások. Sajnos jelenleg, ennek a fordítottja érvényesül. Hiába intézkedtek az előbb említettek a hibák kijavítására. Még ma is rossz a kémény a Bálvány utcai I-es számú épületben. Legutóbb a Vöröscsillag úton adtak át 106 lakást, ahol a rossz tervezés miatti hibák hatványo- zódva jelentkeznek! De zel a lakást és nem is szép. A mosókonyhából kifelejtették a vízmelegítőt És sorolhatnám« tovább a hibákat, a már most rossz zárakkal, a csepegő csapokkal, a kisméretű fürdőkáddal. És ugyanakkor viszonylag drágább, mint elődje, a közvetlen szomszédságában lévő, tavaly átadott 48 lakás. Ugyanúgy 100 ezer forintot ér egy másfél szobás lakás ott, mint az új tömbben. A megyei tanács tervosztályán érdeklődtünk ennek oka iránt. „Típusterv, nem tehetünk róla” — volt a felelet. Tudjuk, hogy keretgazdálkodás van, s attól eltérni nem lehet. Viszont arról is van tudomásunk, hogy a tervek között van más típusú is. ugyancsak négyemeletes, hasonló alap- területű, középblokkos, de megfelelő erkéllyel, jobb elhelyezésű szobákkal és beépített szekrénnyel. — Ilyen lakások épülnek Miskolcon, Békéscsabán és más városokban. A kapott tájékoztatás szerint a most átadott lakások mellett ugyanazon terv alapján még több épül a Vöröcsillag úton. A városrendezési terv azt követeli: egy kijelölt területre egytípusú lakásokat építsenek. Ez így helyes is. De ha már a terven nem változtathatnak. legalább annyit tegyenek meg, hogy kifestve adják át a lakásokat — mert a legutóbbit anélkül adták át. Mindenképpen kívánatos lenne, ha az illetékesek a lakásszövetkezetek alapszabálya szerint járnának el, előbb a lakásszövetkezeteket hoznák létre, s azután fognának hozzá az építkezéshez. Hogy milyen lakás épül, ahhoz a „vevőnek” is legyen köze a jövőben. Ne használják ki a nagy lakásigényt azzal, megépítik a lakást, mindegy milyent, mert azt az igénylők úgyis megveszik. Ne legyen zsákbamacska a szövetkezeti lakások' vásárlása. Hisz egy családnak sem könnyű havi fizetéséből a készpénzelőleg összegyűjtése és a havi törlesztés. A létrehozott szövetkezetek vezetői jogosultak lennének a terv kiválasztására is é9 ellenőrizhetnék az építkezést. Elvégre övék lesz a lakás, nekik kell harminc éven át fizetni. A közeljövőben újabb szövetkezeti lakások építését kezdik meg. Jó lenne, ha az illetékesek^ nagyobb gondot fordítanának a tervek kiválasztására, s a legjobb lakásokat adják azoknak, akik anyagi áldozatokat hoznak azért, hogy rendes, kényelmes otthonuk legyen. Majnár József nézzük csak sorba ezeket, s kezdjük az elsővel. A Bálvány úti I-es lakásszövetkezetnél a helyiségek elhelyezése jó. Egy- egy lakás alapterülete átlagosan 55 négyzetméter. A mosókonyha gépesített. Ezeknél jobbak a Tóth Ferenc és a Bálvány úti II-es számú szövetkezeti lakások. A Vöröscsillag úti — a II. ütemben épült — lakásokban pedig már beépített konyhabútor és szekrény van; A lakásokba bevezették a gázt. Gáz- boylert, gáztűzhelyet, a szoba felmelegítésére gázsugárzót szereltek be. A belső kényelem biztosítása mellett kívülről is szép, tetszetős az épület. Az erkély nagy, ahová kiülhetnek a lakók.- Akik megvették ezeket a lakásokat, nem bánták meg. Dicsérik. Az eddigiek közül a legjobb. Ezekután az lenne a természetes, ha ezt a lakástípust építenék tovább. De nem. Változtattak. Még ebben sem volna kifogásolni való, ha jobbra, még gazdaságosabb tervre tértek volna át. A júniusban és a júliusban a Vöröscsillag úton átadott 106 lakás azonban nem ezt bizonyítja. A félszoba annyira kicsi, hogy oda még egy he- verőt sem lehet betenni. A szobákból hiányzik a beépített szekrény, a gázsu- gárző. A felső emeletre — mivel a gázsugárzó nem tudja felfűteni a szobát — beterveztek egy „Sas” gyártmányú kályhát, — amely kétezer forintnál is drágább. Helyette egy sokkal olcsóbbat kaptak; Az erkély csak arra jó, hogy az ott kiképzett ajtó télen majd hűtse a szobát. Feleslegesen drágították ez39 000 hold dohány Állami és szövetkezeti gazdaságaink az idén együttesen 39 000 holdon termelnek dohányt. Ez a terület körülbelül 1000 holddal haladja meg a tervezettet. Az ültetvények több mint 50 százaléka az idén már Szabol cs-Szatmár megye területére koncentrálódott. Az alsó, úgynevezett „alj-levelek” törése szerte az országban megkezdődött. A mesterséges szárításra váró zölddohány átvételét ugyancsak megkezdték. Az utóbbi időszak párás, meleg időjárása nagyon kedvezett a dohány legveszedelmesebb kártevője, a perono- szpóra fejlődésének. Az idén először Somogy megyei dohányültetvényen észlelték, de nem sokkal utóbb megjelent Baranya, Bács Békés, Tolna és Haj- dú-Bihar megyében is. A Tiszai Vegyikombinát nitrogén műtrágyagyárában — kettő kivételével — befejezték az úgynevezett nagygépek technológiai szerelését. A végterméket előállít^ két üzembén most a műszereket helyezik el és előreláthatólag augusztus 15-én kerül sor — a borsodi vegyikombináttól kapott cseppfolyós ammóniával — a berendezéseik komplex kipróbálására. Addigra elkészül a Tiszai Vegyikom- binát legnagyobb üzeme, a 200 000 légköbméteres ammóniagyártó csarnok is. Ebben hat egymásba kapcsolódó üzemrészt alakítottak ki. Legfontosabb berendezése a két BR—6-os levegőszétválasztó. A szovjet iparnak ezek a remekei egyenként több oxigént szolgáltatnak majd, mint a péti és kazincbarcikai gyárak hasonló berendezései együttesen. A szerelők most azon fáradoznak, hogy a nagyszerű géppel alkotmányunk ünnepén megkezdhessék az oxigén és nitrogén termelést Nevelőit a fásű Hé leiek (Tudósítónktól) A szolnoki járműjavító üzemi vállalat társadalmi bírósága megválasztása óta hét tárgyalást folytatott le. Ezek közül kettőt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt. A többi esetben panaszos levél alapján, iszákosság, öncsonkítás miatt ült össze a bíróság. Legutóbb egy panaszos levél alapján olyan ügy kivizsgálására került sor, amelynek súlyossága és bonyolultsága arra késztette a társadalmi bíróságot, hogy azt átadja az illetékes ügyészségnek. Az eddigi tárgyalásokat nyilvánosság előtt • tartották, általában nevelő hatású ítéleteket hoztak. A kártérítésre való kötelezéstől, pénzbírság kiszabásától sem riadtak vissza. Ilyen alkalmakkor az érdeklődés a gyárban nagy volt, s a tapasztalatok szerint több napon át foglalkoztatta egy-egy eset a vállalat dolgozóit. Tanulhatnék, de minek».. Ghánái lapok Magyar- országról — ilyen felfogással találkozunk a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban. És ezt nemcsak hivatalos tájékoztatás és egyéni beszélgetések alapján állítjuk, ezt mutatja a statisztika is. Igaz, hogy az elmúlt tanévben 47 fő járt általános iskolába, 46 középiskolába és 10 főiskolára. Az idén viszont csak 12 jelentkezett középiskolába és az általános iskolába jelentkezőkről még nem tudnak számot adni. A statisztika a tanulási kedv csökkenését mutatja, már a múlt évre vonatkoztatva is. 1962—63-ban hússzal többen jártak általános iskolába és tízzel többen középiskolába, mint az idén. Vagy talán már olyan sokan és oly sokat tanultak? Közel sem. Az üzem dolgozóinak csaknem a fele még nem végezte el a nyolc osztályt. Miért csökken mégis a tanulni akarók száma? Kifogások: vidékről járok be, ezért nincs időm tanulni; elég nekem a munka is, szaktudásomat könyvek olvasásával, tanfolyamokkal fejlesztem; ha tanulok és magasabb iskolai végzettséget szerzek, annak elismerése nem mutatkozik meg azonnal fizetésben és magasabb beosztásban — esetleg csak évek múlva. Az üzem részéről sem túlnagy a biztatás. Inkább az új fiatalokra számítanak, akiket már technikumi végzettséggel, vagy legalábbis szakközépiskolával vesznek fel. De talán csak nem akarják azt megvárni, mig az üzem fele „kiöregszik”? És nemcsak a feléről van szó. Több mint feléről! Hiszen vannak művezetők, minőségi ellenőrök és más szakemberek, akiknek még nincs meg a beosztásoknak megfelelő képesítésük. Nem szabad ebbe belenyugodni! Igenis szigorúan számon kell tartani mindenkit és jó érvekkel agitálni a továbbtanulás érdekében. — LL — Accra (MTI) A Daily Graphic című ghanai lap „Magyarországi benyomások” címmel Idiri Suseini írását közli. A ghanai újságíró, aki részt vett a MUOSZ hathónapos újságíró-képző tanfolyamán* egyebek között megállapítja: az egykori „hárommillió koldus” a világ egyik legfejlettebb ipari államává változtatta Magyarországot. A Sunday Spectator and Vanguard című hetilap Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről számol be. A cikk szerint annak ellenére, hogy Magyarország a kis államok közé tartózik, nagyon érdekelt a nemeztközi helyzet normalizálásában. Ennek megfelelően Magyarország évről évre szélesíti neVn- zetközi kapcsolatait. A továbbiakban a cikk ismerteti a magyar ENSZ-kül- döttség által az utéabi években elért eredményeket, valamint hazánk tevékenységének fokozódását a különféle nemzetközi és világszervezetekben. (MTI) Húszezer forintos „keresztelődíj“ Beszélgetés as abádssalóki vadászmesterrel — Nem vagyok lámpalázas természetű, de amikor szerdán Budapesten, a ME- DOSZ székházában rendezett ünnepségen átvettem a jutalmat, a köszönő szavaknál elfulladt a hangom. Ugye, megérti ezt? Nagy dolog több száz vadásztársaság közül az országban második helyre kerülni — így kezdi a beszélgetést Szabó Ferenc vadászmester. A kitömött madarak, őzagancsok és a falon lévő képek is arról árulkodnak, hogy a tiszta, kedves csa(Tudósítónktól) A Nagykőrösi Állami Gazdaság munkaerő gondjait enyhíti a Bagi Ilona önkéntes ifjúsági tábor. A betakarítás idején többszáz középiskolás lány dolgozik a kertészetben: segít a szőlőkötözésben, a bab, a paprika, a paradicsom szedésben, a kukorica címerezésé- ben; A mintegy kétszáz résztvevőt befogadó sátortábor egyik lakójával, Eszenyi Máriával, a törökszentmiklósi gimnázium IV/a osztályos növendékével beszélgettünk. Elmondotta, hogy ő már másodszor dolgozik építőtáborban. — Huszonnégyen járunk a IV/a osztályba. Most tizenhatan jöttünk el, hogy segítsünk a mezőgazdasági munkákban. — A jászapáti Mészáros Lőrinc gimnáziumban is hagyomány már a kéthetes szünidei munka — mondotládi hajlék gazdája szenvedélyes vadász. De hallgassuk, mit is mond? — Nagy utat tettünk meg az alakulás óta. A DÉFOSZ égisze alatt létrehozott vadásztársaság 1945-ben nyolcvan tagot számlált. Most négy községből — Abád- szalók, Tiszabura, Tisza- derzs, Torna j monostora — ötvenkét tagunk van, többsége termelőszövetkezeti gazda. — Az eltelt csaknem két évtized bővelkedett küzdelemben, munkában, de mata Tajti Klára. — Két évvel ezelőtt a Szenttamási Állami Gazdaságban címereztünk kukoricát, tavaly Balatonszéplakon barackot szedtünk. Az idén is az iskolánk hét brigádot küldött az ifjúsági táborba; Ez a csoport — melynek lányok tagjai — száztizenhét százalékra teljesítette a tervét. Ezzel az eredménynyel a mezőgazdasági jellegű ifjúsági táborok országos versenyében a harmadik helyet érdemelték ki. Most újabb csoport dolgozik. Nem ritka a 8461 forintos napi termelési érték az előirányzott 4874 forint helyett. Szombaton a négy kiváló munkát végző brigád jutalomképpen félnapos városnézésre ment. Megtekintették Nagykőrös nevezetességeit. Kellemes órákat töltöttek a strandon és egy „emeletes” fagyival fejezték be a napot a Vénusz cukrászdában. R, K. radandó élményekben is. Törést csak egy dolog okozott: az ellenforradalom; No, de akkor is voltunk jó- néhányan — többek között Adamecz Pista bácsi, a vadásztársaság elnöke, Szabó Gyula, Ágoston Gyula, s még sorolhatnám —, akik azon voltunk, hogy meggátoljuk társaságunk szétzül- lesztését. S hogy gazdaságilag is talpra álljunk, személyenként 735 forintot fizettünk be a közös kasszába. Ekkor tértünk át az élővad fogásra is. 1957 januárjában már csaknem ezer élő nyulat adtunk a MA- VAD-nak. — Mit is mondjak még? Annyi minden emlékezetembe toluL A kemény, hideg telek — mint a két utóbbi is —, amikor szinte minden időnket a vadvédelemmel, az etetéssel töltöttük. Vagy az öt évvel ezelőtti vadászzsákmányon. Akkor lőttem azt az őzbakot, amelynek az agancsa 640 grammos volt. — Ez az — mutat a falon ékeskedő trófeára. — A firenzei nemzetközi kiállításon elnyerte az első díjat. Ez az aranyérem pedig az 1961. évi országos trófea kiállítás eső díja; — Aztán itt volt ez a verseny, amely az apróvadas területen működő vadász- társaságok között fojyt, a Nimród vándorserlegért, s egyéb díjakért. Most már ez is beíródott társaságunk történelmébe. A vadászati idényben — öt vadászterületünkről, amely 43 900 holdat ölel fel — 2178 nyulat, 1272 fácánt, 830 foglyot élve fogtunk be, s ezenkívül 870 lőtt fácánt és 300 lőtt nyulat adtunk át. Május első felében két osztrák vadász vendégünk 23 őzbakot lőtt területünkön. — Jól sikerült a törzsállomány védelme, szaporítása is. Molnár János és So- modi Pál vadőr a takarmány kaszálásakor összeszedett 3700 fácán- és 900 fogoly tojást kotlókkal keltette ki. Két fácánkeltető gépünkbe pedig 1200 tojást raktunk be. — Augusztus elején tartunk taggyűlést. Itt adunk számot évi munkánkról és döntünk arról, mire fordítjuk a 20 000 forint jutalmat. Aztán meg a névről is, mivel hogy elkeresztelték társaságunkat. Eddig Abádszalóki Szakszervezeti Vadásztársaság néven működtünk, a most kapott oklevél viszont Nimród vadásztársaság névre szól. Ügy vélem, hogy a vadásztársaság tagjait ezért a tévedésért kárpótolja az erkölcsi elismerés. S a 20 000 forint „keresztelődíiként” is megjárja; N. K10 nap a pótszülőknél 3 nap üdülés Sóstón A 7. sz. Autóközlekedési Vállalat nőbizottságának vezetősége még ez év elején elhatározta, hogy néhány államilag gondozott gyermeket a tanítási szünidőben mintegy 10 napra gyermeküknek fogadnak. A párt-, a szakszervezet & a gazdasági vezetők készséggel segítettek a terv megvalósításában. Beszélgettek a dolgozókkal, s jóval többen felajánlották segítségüket. mint amennyi gyermeket adott át július 21-én a kisújszállási leánynevelő intézet. 15 gyermeket 10 napig a vállalat dolgozói gondoztak. Az utóbbi pártvezetőségi ülésen újabb terv született: a 15 gyermeket a 10 nap keretén belül vigyük él Sóstóra 3 napra üdülni. — Szakszervezeti bizottságunk kérésére mintegy tizenkilenc, 3—3 tagból álló brigád alakult, s társadalmi munkában vagonkirakást vállaltak. A rakodási díj összegéből fizetik ki a 3 napi üdültetés költségeit. Sóstóról július 29-én jöttek vissza a gyerekek. Csatári József párttitkár Szolnok megyei lányok Nagykőrösön