Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-03 / 154. szám
199*. július 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Baráti segítségnyújtás a határban Június utolsó hetében több mint száz milliméter csapadék hullott az öcsödi határban. A kapások szemlátomást megnyúltak a jól ápolt földeken. Az aratást viszont megzavarta az égi áldás; ráadásul 30-án is leálltak a gépek. Űjabb, nem várt esőt kapott a falu határa. ZILAHI Antal, a Szabadság Tsz elnöke és Szabó Mihály, a Zöldmező elnöke is azzal fogad: „Ha nem esik, ma befejeztük volna az őszi árpa betakarítását”. A Szabadságnak 2700, a Zöldmezőnek 1040 hold az aratnivalója; A község szövetkezetei példásan együttműködnek, segítik egymást a nagy nyári munkákban. A korábbi években nem érdekelte őket, hogy mi van a szomszédban, csak a maguk bajával törődtek. Most öt kombájn húzatott át a Szabadság Tsz-ből a testvérszövetkezetbe. — A Zöldmezőnek sziké- sebb földön volt az őszi árpája — mondja Zilahi elvtárs ■—, így előbb érett a miénknél. Szívesen kölcsönöztük a gépeket. Mi addig rendre vágtuk a gabonát, mert viaszérésben volt. — Hálásak vagyunk a segítségért — vélekedik a szomszéd tsz elnöke. — Egyszerre kilenc kombájn dolgozott az őszi árpában, a mesterszállási Üttörő Tsz ideadta egy-két napra a két SzK 4-esét. így meggyorsult a munka nálunk. Ráadásul zsákolnunk sem kellett, mert a gépállomási AC-t is átalakították tartályosra; Sok kézierőt megtakaríthattunk. Az öcsödi szövetkezetek vezetői elégedettek a gépek munkáiéval, teljesítményével. Ügy mondják, rendesen kijavított gépeket kaptok. Az SzK kombájnok 3—10 holdat — 17 mázsás átlagot — takarítanak be naponta. — Pedig alig volt olyan nap, amikor az eső nem zavarta meg a betakarítást. De a hibákat sem hallgatják el; A Szabadság TszKigyulladt a traktor — Június 30-án reggel a jászkiséri Táncsics Tsz- ben szalmatűz keletkezett, melynek következtében meggyulladt egy közelben lévő traktor is, mivel a szél arra fújta a lángokat. A jászberényi tűzoltók mintegy másfél órai megfeszített munkával eloltották a tüzet. Körülbelül 7000 forint értékű anyagi kár keletkezett. ben két SzK kombájn rossz hűtővel üzemel, gyorsan felforr benne a víz és sűrűn kell a toklász miatt takarítani. A Zöldmezőben pedig az aratógépek akadoznak. Nem kötik be a kévékét, s a gépállomásiak a helyszínen javították, hegesztették azokat. A hibákat nem a gépállomás rovására írják, tudják, hogy nincs alkatrész, s várják az újak érkezését. A RENDREARATÁST mindkét szövetkezetben megkedvelték. A Zöldmező elnöke gazdasági számítást is végzett. — Egy hold gabona betakarítása mindössze 70 kilogramm búza értékének felel meg. Ha kévekötővel vágjuk, s elcsépeljük, 130 kilogramm búzába kerül. — Az FM által nyújtott kedvezménnyel munkát, időt, pénzt és szemveszteséget takarítunk meg. A szövetkezetek szerelői is gépre ültek, legjobb szakmunkásaikat adták az aratási idényre a gépállomásnak. A Zöldmezőből Gvőri István egy SzK—3-ra, a Szabadságból Komlós Benedek ült egy AC-gépre. Mindketten versenyeznek. Komlós elvtárs a régi, elavult kombájnnal 300 hold termését akarja betakarítani. Az öcsödi szövetkezetek közötti együttműködés már a télen is megnyilvánult. A Szabadság időben megkapta a pétisóját, s azt még a hóra kiszórhatta. Sőt a kapások aló is megérkezett a műtrágyája, míg a Zöldmező a fejtrágyának valót sem kapta meg; A szomszéd segítségére sietett, s 100 mázsa pétisót kölcsönzött a Zöldmezőnek. A korán kiszórt műtrágya is hozzájárult, hogy dúsak, s jó termést ígérnek az öcsödi búzatáblák. A Szabadság elnökétől hallottam: — Jelenleg a petrencera- kó gépünk dolgozik a Zöldmezőben, helyette két vontatót kaptunk segítségként. SZABŐ MIHÁLY így látja a „gépcsere” előnyeit. — Nagyon kevés a kézierőnk. Igen jól jött a segítség. A 130 hold rétünk 12 mázsás átlagtermést hozott. A rendrevágott szénát a gép felszedi és boglyába rakja. így másutt, sürgősebb munkában foglalkoztathatjuk tagjainkat. Az öcsödi közös gazdaságok jó példát mutatnak, a kölcsönös segítségnyújtásban, a baráti együttműködésben. Enyhítették egymás gondjait és meggyorsították a betakarítást. — m. L — A szakszerűtlen gondozás sok helyen kárt okoz A MB vizsgálata az állategészségügyről Alapos vizsgálatot tartott a közelmúltban a megyei NEB a megye állategészségügyi helyzetéről; Huszonkét tsz-ben és üt állami gazdaságban tájékozódtak arról, hogy a különböző állatbetegségek megelőzése érdeKében mit tesznek az üzemekben. Milyen a gondozás, a takarmányozás, az állatok elhelyezése, stb. Ugyanakkor megvizsgálták azt is, hogy az állategészségügyi szervek milyen intézkedéseket tettei a fertőző betegségek megakadályozása, illetve gyógyítása végett. Az alapos vizsgálat alapján megállapították, hogy az állategészségügyi munMi van a ládák mögött? Pisztoly a lányok kezében — „Megfogtak" 200 órát Előszállítás a téli alma rekeszeiből A Baromfi-Zöldség Göngyölegellátó Szövetkezeti V. szá j öli telepe az országban lévő tizen valahány telep közül az egyik legnagyobb. Az első félévi tervében 967 000 különböző típusú láda előállítása szerepel. A szajoli telep azonban nemcsak arról ismert, hogy jelentős termelőerővel rendelkezik, hanem arról is, ami a szakmában köztudomású, kötelezettségeinek mindig eleget tesz. Csattog a szögezőpisztoly Nejzer Anna kezében. A csépai esőlesők Tévedés ne essék, nem azért kémlelik az eget a csépai Petőfi Tsz gazdái, hogy hátha örömükre esőt hozó felleget pillantanának meg. Azért tekintget- nek minduntalan fölfelé, hogy megállapítsák, vajon elhajtja-e a szél a sötét felhőket, vagy ismét végigver az eső a határon. — Amióta megkezdtük az aratást, még egy teljes napot nem dolgoztunk végig. ,Nem engedi az idő — mondja türelmetlen hangon Szilágyi Mihály, az SzK-3- as segédvezetője. — Ma is csak arra volt jó ez a kis eső, hogy hátráltasson bennünket. — Dezső hol van? — érdeklődik a tsz főagronó- musa. — Bement a faluba. Én meg — hogy egy kicsit megfújta a szél a gabonát — hozzáfogtam, de ott, a fák mellett még mindig nedves. — Próbáld itt, beljebb — tanácsolja Magó István, a tsz gépesítési brigádvezetője, aki szinte állandóan itt tartózkodik a csaknem 300 holdas árpatáblán és irányítja a gépek munkáját. — Szilágyiék nagyon igyekeznek. Tegnap is lejárattak 256 mázsát, pedig csak 9 órától dolgozhattak. Csütörtök délutántól hétfő estig 806 mázsa árpát vittek el gépüktől — mondja elismerően Szaszkó elvtárs. a közös gazdaság főagronó- musa. Kiss József most is a kombájn mellé áll vontatójával s pár perc múlva a dűlőúton halad terhével a kombánjszérű felé. — Szilágyi Dezső olyan ember, hogy ha munka közben valamiért meg kell állnia, úgy pattan le az ülésről a földre, mintha gumiból lenne. Nem szereti a tétlenséget, az álldogálást — dicséri a távollévő kom- bájnost K. Varga István bácsi is, aki tüzérként strá- zsál a hatalmas árpatáblán. Távolabb két AC kombájn fogyasztja a lábon álló gabonát. Az egyiket Jakab János „dirigálja”. Amint kiér a dűlőúthoz, átadja a kormányt váltótársának, Molnár Jánosnak. A szalmakocsin Kanyó Mi- hályné és Dér Józsefné váltja egymást. A kombáj- nost a felesége is várja. Kihozta a vacsorát. Falatozik, de addig sem nyugodt. Szemével a távolodó gépet kíséri. — Viheted, lelkem, elég volt — mondja asszonyának, amikor eltolja magától az ételt. — Hány óráig dolgoznak? — Tízig-tizenegyig megyünk, ha csak az eső megint rá nem kezdi. Igyekszünk, mert már a San Pastorét is lehetne vágni. Meg aztán a versenybe is beneveztünk, s nem szeretnénk alább adni az 500 holdnál. Tavaly 420 holdról arattuk le és csépeltük el a termést Dicséretére legyen mondva a tsz vezetőinek, szakembereinek, rajtuk nem múlik az, hogy a kiváló kombájnosok teljesítsék vállalásukat. Jól megszervezték az aratást. A szövetkezetiek közül százan vesznek részt ebben a nagy munkában, s mindenki ismeri, tudja: hol a helye, mi a kötelessége. A kombájnokat kiszolgáló férfiak, asz- szonyok, a szállító járművek vezetői és a zsákosok is azon fáradoznak, hogy a földről minél gyorsabban a szérűre kerüljön a gabona. Ott pedig — hogy gyorsabban haladjon a tisztítás, egy erőgéppel két cséplőt hajtatnak, Szeretnék már fedél alatt tudni az 1836 hold kalászos termését, ezért türelmetlenek, ha az időjárás gátolja munkájukat. N. K. Így történt ez az első hat hónapban is. Igaz, nem ment minden a legsimábban — anyagellátási problémák is voltak, ami eddig nagyon ritkán fordult elő — mégis, már június 25-én legyártották a kilencszáz- hatvanhétezredik ládát. A félév végéig több mint harmincezerrel túlteljesítik a tervet, s így mintegy egymillió göngyöleggel járult a szajoli telep a baromfi-, gyümölcs- és zöldségfélék szállításához. örvendetes, hogy az őszi csúcsforgalom megkönnyítése érdekében egyes termelőszövetkezetek és állami gazdaságok már korábban megrendelték, a telep pedig leszállította a téli alma csomagolásához szükséges rekeszek nagyrészét. A vagonhiány azonban már most kellemetlenül érezteti hatását. A napi 10—15 vagon helyett 20—25 vagon- nyi ládát is képes lenne feladni a ládaüzem, ha a MÁV elegendő szállító- eszközzel rendelkezne. Jó eredményekről számolhatunk be a munkafegyelem megjavítása, valamint a műszaki fejlesztés vonalán végrehajtott intézkedések után is. A szajoli telepen több mint kétszáz nő dolgozik. Érthető, a hői dolgozók sokkal többször szorulnak orvosi kezelésre, mint a férfiak. — Egy hónappal ezelőtt a telep vezetői és a szakszervezeti bizottság megvizsgálta, vajon az orvosi vizsgálaton megjelent dolgozók — ha az orvos nem találta őket munkaképteleneknek — mennyi időt töltöttek üzemen kívül. Kiderült, „orvosi vizsgálaton megjelent” igazolással, amely a vizsgálat időtartamára (legfeljebb 2—3 óra) szólt, egész munkanapokat töltöttek odahaza — fizetett énül, de igazolt távollétben. Az eddigi gyakorlatot a jövőben szigorúan megszüntetik. Ezzel az intézkedéssel havonta több mint 200 órát „megfog” a ládagyár, ami 2000—2200 láda elkészítési idejét fedezi. A műszaki fejlesztés során néhány hónapja hét szögezőpisztolyt kapott a szajoli telep. Ezzel az eléggé fárasztó kézi szögezést fokozatosan kiküszöbölik. A pisztolyok kezelése sokkal kisebb fizikai erőkifejtést igényéi, s ráadásul 18-szor termelékenyebb munkát eredményez. A közeljövőben újabb tíz, sűrített levegővel működő szögező pisztolyt vásárol a Baromfi-Zöldség Göngyölegellátó Vállalat.- bj ka az utóbbi időben javult. A korábbi gyakran fellépő betegségek — a sertéspestis, a lépfene — a felkeresett huszonhét nagyüzemben nem fordult elő. Javulást mutat a statisztika a sertések bélgyúlladásos megbetegedéséről és kisebb mérvű az eddigiednél a tehenek meddősége is. Ugyanakkor épp a tehenészetekben legtöbb helyen megoldatlan probléma az újszülött borjak elkülönítése. így gyakori eset, hogy az anyáktól a borjak fertőződnek. Az itatással nevelt állatoknál viszont leggyakrabban az elhelyezés jelent gondot. Az össze- zsúfoltság, a rossz elhelyezés gyakran vezet megbetegedésekhez. Ez azzal jár együtt, hogy a legyengült állatokat csak sok takarmány és nem egyszer drága gyógyszerek felhasználásával lehet megmenteni; Kevés az olyan termelő- szövetkezet is, ahol elfogadhatóan jó a tenyésztői nyilvántartás. Sőt az állami gazdaságokban sem mindenütt mondható ez jónak. Ez oda vezet, hogy a tenyésztői munka ötletszerű, amit mondani sem kell, hogy a szaporulatot és a termékhoza- moliat csökkenteni. A nehézségeket csak növeli az, hogy sok termelőszövetkezetben a meglévő férőhely sokfelé van. A kenderes! Haladás Tsz 440 szarvasmarhája például 14 felé van elhelyezve. Az ilyen szétszórt épületek többsége korszerűtlen, hiányzik a villany, a víz, sőt sok helyen még a megfelelő bekötőút is, ami megkönnyítené, olcsóbbá és hi- giénikusabbá tenné a tenyésztést. Az is tapasztalható viszont, hogy több tsz-ben nagyobb gondot fordítanak a hízómarhák szakszerű takarmányozására, gondozására, mint a tehenekre és a növendékáila- tokra. Ezért több helyen, főleg a kunhegyes! járásban és a szolnoki tsz-ekben tapasztalható emiatt a növendéküszők fejlődésbeli visszamaradása. A sertéstenyésztésben a fertőző megbetegedések csökkenése ellenére is magas a maiac-elhullás. A Csorbái Állami Gazdaságban az év első negyedében született malacoknak 25 százaléka elpusztult. Ugyanez a helyzet a karcagi Május 1 Tsz-ben is. Az elhullás oka mindenekelőtt a rossz elhelyezés, valamint sok esetben a rossz téliesítés, a hozzáértés és a gondos munka hiánya A tsz-ek és állami gazdaságok zömé' n bevezették az önetetést, száraz darával és tápokkal. Több tsz-ben viszont nem oldották meg ezzel egyidőben az önitatást. A tapasztalatok alapján a NEB javasolta a szakigazgatási szerveknek, mindenekelőtt a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának, hogy rendelje el a tenyésztői nyilvántartások felfektetését« rendszeres vezetését. Ugyanakkor javaslatokat tett a sertésfiaztatók téliesítésére, a malacok megfelelő szelektálására, gondozására ás a tapasztalatok alapján több olyan probléma megoldására, amelyek nehezítik, drágítják vagy veszélyeztetik az állattenyésztést a mezőgazdaság nagyüzemei best.
