Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-22 / 170. szám

1964. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Olvasóink írják A BÚTORGYÁRI KISZ-ESEK ÉLETÉBŐL A Szolnoki Bútorgyár KISZ szervezete legutóbbi taggyűlésén értékelték az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom teljesítését. Huszonnyolc fiatal teljesítette a próbaköveteléseket. Az idén újraszervezik az ifjúsági brigádokat, mivel tavaly nem értékelték a versenyeket. A taggyűlésen beszámoltak arról, hogy színjátszócso­portot és zenekart alakítanak az üzem vezetősége és a szakszervezeti bizottság támogatásával. A bútorgyári fiatalok kétszáz óra társadalmi mun­kát vállaltak az úttörővárosban. A napokban megkez­dik a munkát. Terveik között szerepelnek többek között műsoros estek, autótúra és kerékpárkirándulás. Szombati László MIÉRT KÉSLELTET A KÖTELEKI CSERETELEP Gyakran előfordul, hogy a jászladányi malom kőteleki cseretelepén a kevés őrle­mény, vagy más ok miatt (például van liszt, de nincs korpa) a néhány órás cse- rélési idő napokra tolódik el. Ez történt nemrégiben is. Július 4L, 7, és 9-én kel­lett várakoznunk a cserére. Az aratás idején minden munkáskézre szükség van. A mintegy huszonöt család — körülbelül tiz-tizenkét pár arató — háromnapos kiesése hátráltatja a nagy munkát, másrészt közvetle­nül egyénileg is károsod­nak az emberek, mert nem keresnek ez idő alatt Birkás József Kőtelek, Széchényi ti 22, TELJES LESZ-E A VILLAMOSÍTA« JASZJAKÓHALMAN? A község villa­mosítása befeje­zéséhez közele­dik. Elmaradt azonban aTama- híd kivilágítása és nincs villany a híd melletti gát­őrháznál sem. A jászberényi—jász- jákóhalmi út meg­lehetősen nagy forgalma az em­lített hídon bo­nyolódik le. Az út közvetlenül a híd előtt derék­szögben megtörik. A világítás hiá­nya természete­sen fokozza a bal­esetveszélyt. Évekkel ezelőtt halálos baleset volt itt. A gátőr­ház és árvédelmi raktár világítása is fontos, hiszen szükség esetén, árvízikor, innen szállítják az anya­got a védekezés­hez. Bíró József Jászberény, Szövetkezet u, 7, TELEFONT, VILLANYT KÉR PUSZTATASKONY A községben nemrégen épült Iskola, s a szolgálati lakásban van telefon is. Sajnos, sok kellemetlensé­get okoz a pedagógusnak a gyakori telefonálgatás. •ísrészt pedig ha elmen­nek hazulról, bezárják a lakást. Telefonra pedig szükség van, hiszen a bol­tok ellátását, megbetegedé­sek esetén az orvos kihí­vását könnyebben intéz­hetnénk így. A falu közepén villany ég a szanatóriumnál, az iskolánál és a két üzletnél. A házaknál azonban pet­róleumlámpánál kell vilá­gítanunk. Szívesen vállal­nánk társadalmi munká­ban a villanyoszlopok fel­állítását. T. B. Sebők Emília Csille­bércről küldött levelében a törökszentmiklósi pajtá­sok tíznapos nyaralásáról tudósított: kirándultak, külföldi pajtásokkal is­merkedtek, sokat játszot­tak, mulatságos túrákon, versenyeken vettek részt — egyszóval: nagyon jól érezték magukat mindany- nyian; Csótó Géza a túrkevei Vörös Csillag Tsz aratási munkájáról ír levelében. Az 564 hold borsó vágásá­nál idegen munkaerőt is foglalkoztattak. A gabona­tisztítását gépesítették, így kevesebb munkaerőre van szükség. Az aratás idején szerelőkocsi járja a határt, s a hibákat kint a földe­ken kijavítják; Panaszok, intézkedések NEM LESZ VERSENYPÁLYA AZ ABÄDSZALÖF* BUSZMEGÁLLÓ Közel százan írták alá az abádszalóki lakosok közül azt a panaszoslevelet, mely­ben kifogásolták, hogy a buszmegállónál a gyorsan száguldó autók veszélyez­tetik az emberek testi ép­ségét. A MÁV debreceni igazgatósága közölte, hogy Abádszalókon, az állomás­nál, a buszmegállóhoz ve­zető úton 20 kerékvetőt he­lyeztek el. KÉSIK AZ ÉPÍTÉS Papp Lászlóné Szolnok, Ady Endre utca 101. szám alatti lakos február végén kérte a városi tanács vb illetékes osztályát, hogy javítsák meg a lakásukat. Először május elejére, majd június közepére tűz­ték ki az építés megkezdé­sét. Az Építőipari és Ja­vító Vállalat azonban mindkét határidőt módo­sította. A városi tanács vb építési és közlekedési osz­tálya közölte, hogy ismé­telt sürgetésükre a válla­lat hamarosan megkezdi a munkát. MIÉRT NEM SEGÍTENEK A GYERMEKEK? B. I. kunmadaras! olva­stak méltánytalannak ta­lálta, hogy az évek óta rendszeresen kapott közse­gélyt tavaly megvonták tő­le. — A járási tanács vb egészségügyi csoportja meg­vizsgálta panaszát, s kör­nyezettanulmányt készített. Megállapították, hogy a községi tanács törvényesen járt el. Több olyan idős ember él a községben, aki­nek eltartásra kötelezhető hozzátartozóik nincsenek. — Miután olvasónk helyzete sokkal jobb azokénál, a ta­nácsülés úgy döntött, hogy megvonja a közsegélyt és másnak adja oda. B. I.-nek öt gyermeke van, akik se­gíthetnék édesapjuk megél­hetését. Szerkesztői üzenetek Bolyós Lajos, Jászapáti: A villanyoszlopok áthelye­zését a helyi tanáccsal együttesen döntötte el az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat. Kérel­mével forduljon a helyi községi tanácshoz, ök ér­demlegesen foglalkozni tud­nak panaszával. Fehér István, Budapest: Beküldött versét sajnos nem használhatjuk. — Bizonyos tényleírás és buzdítás van benne, — mindez azonban közhelvekkek nem újsze­rűén. K. Sz. A Vöröshadsereg úti sorompóval kapcsolato­san írt levelével nem tu­dunk foglalkozni, mivel tel­jes nevét és címét nem kö­zölte; Zombor Mihályné, Cibak­háza: A martfűi cipőgyár­ban ismerik az önök hely­zetét. Sajnos, férje valóban sokat betegeskedett, ezért is merült ki már a rende­letek által biztosított táp­pénzes idő is. — Állandó anyagi támogatást nem tud­nak nyújtani. Keresse fel a helyi tanács szociális elő- adóját, remélhetőleg hely­ben tudnak segítséget nyúj­tani. Sándorfi János, Szele- vény: Panaszos soraira csak most kaptunk választ az SZTK szentesi kirendeltsé­gétől. Kérését elutasították, mivel nem volt tízéves munkaviszonya, ami a nyug­díjhoz szükséges. Két eset­ben is volt öt évet megha­ladó megszakítása, így az utólag szerzett tsz-munka- viszonyt sem tudták beszá­mítani. Lukács Kálmán, Tisza- püspöki: Panaszát megvizs­gálta az Országos Nyugdíj- intézet. Édesapja részére tavaly decembertől valóban megállapítottak havi 260 fo­rint termelőszövetkezeti já­radékot. Édesapja azonban ez év január elején meg­halt, s az első hónapra elő­re utalványozott összeget a posta visszaküldte az Or­szágos Nyugdíjintézetnek; Bende Károlyné, Kun- szentmárton: A kunszent­mártoni FJK megvizsgálta panaszát; Tájékoztatásuk szerint egy három szemé­lyes beutalóval rendelkezett a földművesszövetkezet, s ezt önnek is felajánlották. Miután azonban senki sem vette igénybe, a beutalót visszaküldték a KPVDSZ- nek. Olyan beutalóval, ami­lyen önnek kellene, jelen­leg nem rendelkeznek. Azt tanácsoljuk, igényével köz­vetlenül a KPVDSZ-hez forduljon; Kovács Magdolna, Jósz­ágé: Elhelyezkedésével kap­csolatban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságá­nak illetékes munkatársai megbeszélést tartottak. — Megállapították, hogy a Surjáni Állami Gazdaság­ban jelenleg vesznek fel gyümölcstermelő szakmun­kást. Azt javasoljuk, keres­se meg a fenti gazdaság ve­zetőségét. A törökszentmik­lósi Aranykalász Termelő- szövetkezetnél körülbelül 400 hold gyümölcsös van, valószínűleg ők is vesznek fel szakmunkást. Ha az ál­lami gazdaságnál nem si­kerül elhelyezkednie, keres­se meg a tsz-t is. Fekete Endréné, Kisúj­szállás: Azt javasoljuk, ké­résével forduljon a helyi tanácshoz, a lakások elosz­tása az ő hatáskörükbe tar­tozik. Egyetemi tanári kinevezések A Minisztertanács dr, Flerkó Bélát, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének do­censét, az orvostudomá­nyok kandidátusát, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetébe; dr. Sárkány Jenőt, a Heim Pál Gyermekkórház igazgató főorvosát, az orvostudomá­nyok kandidátusát a Buda­pesti Orvostovábbképző In­tézet egyes számú gyer­mekgyógyászati tanszékére és dr. Vinkler Elemért, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani Intézetének do­censét. a kémiai tudomá­nyok doktorát a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani in­tézetébe egyetemi tanárrá kínév ezt*. SZERÉNV BIZTONSÁG Melyiket nézzük meg? Az újságíró meg a művé­szeti főelőadó nézegetik az egyetemisták névsorát. Az egyik névnél megállnak. — Azt mondták róla, hogy nagyon szerény, fé­lénk, csendes, nehezen lesz alkalmas erre a pályára, ahol jó fellépés, határo­zottság, sokszor gyors dön­tés szükséges — mondja a főelőadó. — Nézzük meg ezt — mondja az újságíró. — Nehéz lesz neked ér­dekeset írni róla, ha csak­ugyan olyan, amilyennek mondják. — Azért, mert valaki csendes, még lehet komoly tudása, mert szerény, még lehet határozott. Élettapasz­talata még úgysem lehet. Ha pedig félénk, majd te bátorítod. Az a dolgod. Csakugyan szelíd, szerény és halk gyerek. A vastag keretes, modem formájú szemüveg, amely másnak talán fölényt kölcsönözne, nála éppolyan egyszerűen és célszerűen alkalmazott felszerelési tárgy, mint si­ma ruhája, vagy a szalag, amely összefogja magas kontyát. így még maga­sabbnak látszik s olyan karcsú, amilyenre a falusi asszonyok azt mondják, hogy ezt még a szellő is elfűjná. Délelőtt az újságíró be­szélget Gunszft Erzsikévé] Jászberényben. Hát mit ta- . pasztáit, mivel foglalkozott? — Felmérést végeztem, hogy miért népszerűbb a cirkusz, mint a színház. — Biztos, hogy népsze­rűbb? Honnan tudja? Cir­kusz ritkábban van, termé­szetes, hogy többen nézik meg. ■— A színház se valami sűrűn jár errefelé. S meg­néztem, hogy sokszor bi­zony elég gyéren látogat­nak egy-egy produkciót. A cirkusznak pedig négy­ezer férőhelye van, mégis telt háza volt Ez jó felelet. De vajon hogyan végezte a „felmé­rést”?™ — Megkérdeztem a pénz­tár előtt az embereket. A nevüket nem kérdeztem meg, de felírtam, hogy ki milyen korú lehet. Sokan azt mondták, a színdara­bokat megnézik a tévében. Mások meg, hogy a szín­házi műsorok közül is csak azt nézik meg, amin ne­vetni lehet. Egy negyven év körüli asszony meg csak annyit mondott, hogy sze­ret nevetni a bohócokon. Most ő is nevet. Egy na­gyon pici a bohóc igyeke­zetének szól ebből a neve­tésből. a többi meg az iró­nia. Mert lehetett volna jobb is a műsor. Meg jobb műsort is kereshetne a né­ző,ha nevetni akar... • Beszél aztán találkozá­sáról egy szocialista bri­gáddal, járt a városi könyv­tárban, zeneiskolában, a művelődési ház klubjaiban, most éppen az adminiszt­rációt tanulmányozza. Mindenről folyamatosan beszél, szabatos mondatok­kal. Látszik rajta a tanult- ság. Okos. Pontos. Jól meg­figyel mindent. De a népművelő munka nemcsak ebből áll. Mit tudna tenni, ha rajta volna a felelősség, hogy valami jól sikerüljön?... Délután. Most már ketten kérdez­getik. Segíteni akarunk — mondják. Ki akarják ugratni a nyulat a bokorból —, de ezt nem mondják. — Tegyük fel, hogy ma­ga már egy művelődési ház igazgatója. Ott van egy faluban, ahol még nem is­meri az embereket. Hogyan biztosítja, hogy közönsége legyen a rendezvényeinek? — Egyszerre sok emberi nem lehet megismerni Megkeresném a kapcsolatai azokkal, akik ismerik a la­kosságot és tekintélyük ü Motorcsónakos régészek a Tiszán Hétfőn reggel két mo­torcsónak szelte a Tisza vízét. Utasai, a Magyar Nemzeti Múzeum és a szolnoki Damjanich Múze­um munkatársai figyelme­sen nézték a partokat, helyenként kikötöttek és mert a Tisza mentén év­ezredek óta éltek embe­rek, keze munkájuk nyo­mát jónéhány helyen fel­fedezték. A motorcsónakos felde­rítő út egyik résztvevőjét Kaposvári Gyula múzeum­igazgatót kérdeztük meg, mi volt az út célja? A második tiszai vízlép­cső Kisköre és Tiszafüred között épülj illetve itt duzzasztják majd fel megfelelő magasságúra a Tisza vizét.- Az építkezés megkezdése előtt igyek­szünk az építés és elöntés területén található régé­szeti emlékekből minél többet megmenteni; A mostani terepszemle és úgynevezett szondázással történő kutatás azt a célt szolgálta, hogy a felderí­tett területeken, ahol régi település nyomai találha­tók, nagyszabású ásatáso­kat indíthassunk meg és minél teljesebben megis­merjük az itt élt egykori népek életét. — Milyen érdekesebb eredményei voltak a fel­fedező útnak? — A Tisza omladozó partjai mentén több jó ré­gészeti lelőhelyet térképez­tünk fel. Például az Abád- szalók melleti partszaka­szon neolit korabeli telep­helyet találtunk és úgyne­vezett lineár-kerámlákat, azaz vonalas díszítésű edé­nyeket Bejártuk egy eltűnt falu területét is. Alsóhalá­szi község ugyanis 1868- ban, a nagy Tisza-szabályo- zás idején áttelepült az ár­térről a Heves megyei Üj- lőrincfalvára.- Az elhagyott települést csak az egykori utcák helye, apró halmok­ban a házak nyoma jelzi. Megnéztük a község teme­tőjét, amelyből néhány cip­rusfa és egy 1848-as kőke­reszt jelzi az egykori teme­tőt. Száz év sem kellett te­hát hozzá, hogy a föld szí­néről eltűnjön egy egész falu. Ezenkívül rézkori és és kora Árpád kori anyagot találtunk. — Milyen feltételek kö­zött indul meg a feltárás? — Egyáltalán nem lesz könnyű a dolgunk. Ugyanis az eredeti felszínre az ár­téren belül egy-két méter vastag hordalékanyag rakó­dott, ami meglehetősen ki­egyenlítette a terepet; így az egykori halmokra tele­pült lakosság életének nyo­mai nehezebben deríthetők fel; A motorcsónakos ku­tatást egyébként kora ta­vasszal megismételjük, hogy a most zölddel borított és nehezebben áttekinthető te­rületet is szemtigyre vehes- sük. Már ez év nyarán vi­szont megindul a most fel­derített települési területe­ken a feltáró munka, ame­lyet olyan szakemberek ve­zetnek, akik az illető kor­nak tudósai. Mindent meg­teszünk, hogy mire a máso­dik vízlépcső megkezdi mű­ködését, vizet és áramot ad a ma emberének, minél teliesebben felderítsük és megőrizzük itt élt elődeink kultúráját — h. t — van. Az ő segítségüket kér­ném, — No, és ha szabadtéri előadást tervezne és esne az eső? — Biztosítanám, hogy rossz idő esetére zárt he­lyen tartsák meg az elő­adást. Ezt előre tudatnám a közönséggel. — Most mondja el, mi­lyen problémád vannak? És mik a tapasztalatai? — Jól érzem magam és sokat tanulok. A... — Jól van, őket ne di­csérje. Mit tapasztalt — hiszen már sok helyen jári — mit látott olyat, amit nem ért, vagy amivel nem ért egyet? — Egy helyen valaki... szóval nem mondom meg a nevét, azt mondta, hogy minek az a népművelés Szabad idejükben az embe­rek barkácsolnak, vagy ker­tészkednek. — És maga megijedt? — Én nem ijedek meg Megmagyarázom minden­kinek, hogy milyen fontos a szabad idő jó eltöltést. Ha majd több szabad ide­jük lesz az embereknek, mit csinálnak? Fontos hogy művelt szórakozással, szóval ne olyasmivel, ami... — És még mi volt? — Egy munkás akadé­miának megszervezésében vettem részt. Nem gondol­tam. hogy ez ilyen nehéz. Az idő múlik. A műve­lődési ház folyosóján ül­nek hárman egy asztalnál Valaki elmegy mellettük — Erzsiké, te még vem is uzsonnáztál! Ez nekünk szólt köszön­jük szépen. Ez a két pacák a nyakára ül ennek a sze­gény kislánynak és nem * tud uzsonnázni. Szegény Erzsiké... 3. — Egészen kiszáradt a torkom, annyit beszéltem — Az a dolgod, hogy fel­bátorítsd a népművelés sze­rény, de jó képességű munkásait. Egyébként mi a véleményed? — Szerény, de^ okos kis­lány és nem is ügyetlen Azt hiszem, ha elhelyez­nénk egy-két évre valaho­va művészeti előadónak utána kitűnő művelődési ház igazgató lehetne. Lőrinc Lóránd Csirkék »0 nemzetközi nyelve’” Dr. Erich Baeumer, nyu­gatnémet orvos, több mint ötven esztendeje foglalko­zik a csirkék „nemzetközi nyelvének” megfejtésével. Állítása szerint harminc­féle jól megkülönböztethető hangot hallatnak és minden hang bizonyos magatartást, állapotot fejez ki. Például közlik egymással: „éhes va­gyok”, vagy „menj innen, hagyjál magamra”. Az orvos megtanulta a csirkék hangját utánozni, úgyhogy ma már valóságos párbeszédeket folytat a ba­romfiudvaron. Érdekes megállapítása, hogy amikor a kiscsirkék kibújnak a to jásból már eleve tudnak „beszélni”, tehát a hangok­kal való közlést nem az idősebbektől sajátítják eL Sőt a kiscsirkék hangköz- lése már a tojásban meg­indul. Mielőtt kibújna a to­jásból, a pipi sajátos magas hangon apró zörejeket hal­lat, amelyekre a tyúkanyő mindig egyformán válaszol. A tyúk és csibéje között tehát már egészen korán megindul a szülői kapcso­lat Levelekből — sorokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom