Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

1984. július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP u KÉTEZEREVES VAROSOK Látogatás Buharában és Szamarkandban Buhara és Szamarkand, » két ősi város valóságos álomvilág mindazoknak, — akik először járják Szvojet Közép-Ázsia földjét Buhara óvárosában* a sárfalú házak között, az egy-két lépésnyi széles si­kátorokban úgy érzi az em­ber, mintha sok évszázados mese elevenedett volna meg körülötte. Messzire elhallat- szik a bazár zsivaja, illa­tos birkahús sül a szén- parázs fölött forgó nyársa­kon, turbános férfiak árul­ják a mézédes mazsolát és a gránátalmát, s a kerek jóízű lepényt A sikátorok szögletein, az árnyékos zu­gokban idős, tarka kaftános férfiak ülnek szőnyegeiken törökülésben és igazi keleti nyugalommal szürcsölgetik teájukat. Nem zavarja őket sem a csacsiháton po­roszkálók hatalmas porfel- leget kavaró forgalma, sem a nyitott elejű bódékban csörömpölő kovácsok, vagy a munka közben panaszos elnyújtott melódiákat cif­rázó fazekasok. Aki még Dzsingisz Kánt is legyőzte... Első látásra minden olyan, mintha évszázado­kat lépett volna vissza az ember, s ott járna az ősi Buharában. Ebben az érzéki csalódásban azonban nincs semmi meglepő. Hiszen a múlt emlékei olyan pom­pázatos szépségeket kínál­nak itt, hogy méltán el- ámul rajta az ember. Ép­ségben áll a dinasztia-ala­pító nagyúrnak, Ismail Sza- marinak mauzóleuma, mint­ha tegnap építették volna. Az épület vonalainak har­móniája, tömör és arányos szépsége lenyűgöző. — S ugyanezt érezni a Kaljan mecset tövében, vagy a hí­res gyógyforrás fölött épült mecsettömb láttán, mely még Dzsingisz Kán bosszú­szom j át is legyőzte, s ama kevés épülettömb közé tar­tozik Buharában, melyet a hódító Kán győzelme után épségben meghagyott Szerencsénk van: nyitva állnak a mecsetek is. Pén­tek lévén, a próféta- hívei Egyébként amint kilé­pünk a tornaszerek közül a Kaljan mecset melletti zeg­zugos sikátorba, a szamár­háton poroszkáló üzbégek közé, újra visszakerülünk a múltba Naszreddin Hodzsa városába. Szinte várja az ember, hogy valamelyik szögletben felbukkan a le­gendák fia, a kedves, fur­fangos kópé, s elindul, hogy az uzsorás Dzsafárt és a fellegvárban trónoló emirt megbüntesse. . Az emir végnapjai Dzsafar már a múlté, s az emir sincs többé. 1921-ig állt még a trón, s az utolsó zsarnok megpróbált szem­beszegülni a szovjet hata­lommal. Négy feleségével, sok száz rabnőjével, fegy­központ a Regisztan kék- fehér-sárga- ezüst és arany mozaikokkal, arabeszkek- kel telehímzett oroszlán­mecsetje? A Sahi-Zinda mauzóleum-tömb egy tel­jes városrészt elfoglal, s színes legenda lebegi körül. Az egyik ilyen évszázado­kon át továbbélő néphagyo­mány szerint a próféta unokaöccse imádkozott egy­koron a pompás épületek helyén. Imádkozás közben ellenségei megtámadták és levágták a fejét, de a le­vágott fej emelt hangon to­vább imádkozott... Ebben a városban magas­uk Gur emir mauzóleuma, s benne a világhódító Ti­mur Lenk sírja. A sírt már a szovjet időkben tárták fel az iszappal borított pin­cében és valóban meglel­Délutani csendélet a szamarkandi évárosban... Lék benne a sánta Timur bebalzsamozott, épségben maradt holttestét, — amely azonban, amint levegő érte, porrá omlott. Szamarkand­ban élt a XV. század első felében a nagy Timur uno­kája, a humanista uralkodó és tudós, planetáriumot épí­tő csillagász, matematikus és költő Ulug-Beg is. korá­nak legnagyobb szelleme, aki a várost a muzulmán kultúra központjává tette. Újszerű tanai annyira meg­rémítették a próféta pap­jait, hogy azok titokzatos lázadást szerveztek ellene, s nagyravágyó fiával ölet­ték meg. Kísért a múlt Szamarkandban, éppen úgy, mint Buharában, még az életmód is tükrözi a múltat Az idős férfiak kö­zül sokan ma is órákhosz- szat üldögélnek szőnyegei­ken a teaházakban, amit ott csajhanának neveznek, s a házi munka terheit jó­részt asszonyaikra hárítják. Bár a város közepén mo­dern épületek egész sora készül, a vallásos üzbég a városszélen még sokszor régimódon, udvarra néző ablakokkal építi házát, s magas agyagfallal veszi kö­rül a maga féltve őrzött vi­lágát. Pedig a hajdanán rej­tegeti asszonyok arca nem titok többé, hanem örömök­kel és gondokkal árnyalt nyílt, emberi arc. A szovjet állam nagy tü­relemmel, jószóval és az új élet szépségeinek felkínálá­sával küzd a régi, a fejlő­dést gátló szokások ellen. S a szamarkandi gyárak­ban és kolhozokban, vagy a vasárnapi ünneplő sétá­nyon. a feltűnően választé­kos módon öltöző szerény fiatalok közöt, már világo­san látszik, hogy az új élet visszavonhatatlanul győzött. A múlt jegyeit viselő kül­sőségek nem téveszthetik meg a felületes szemlélő­dét sem. Igaz ugyan, hogy az ezüst hold éppoly sápadtan ra­gyog, a nap éppoly szikrá­zón perzsel Buhara és Sza­markand felett, mint régen, a csillagok éppoly pompá­zatosán ragyognak, s a me­csetek sudár tornyáról több mint kétezer év tekint le a szélesen gomolygó ember­áradatra. De már a turbá­nos fejekben is új gondola­tok fogannak, s a széles se­lyem kaftánok alatt szovjet emberek szíve dobog. Kékesdi Gyula Függetlenségei Afrikának ! A „fekete kontinens” füg­getlen országait magába tö­mörítő Afrikai Egységszer­vezet állam- és kormány­főinek értekezlete Kairó­ban, 1964. július 17-én meg­nyílt. E, második afrikai csúcsértekezlet megnyitásá­nak idején — a földrészen végig söprő nemzeti függet­lenségi harc eredményeként — Afrika összterületének már 83,3%-án < azaz 25,3 millió km2-en) a kontinens összlakosságának több mint kilenc tizede (249 millió em­ber él az álamjogilag füg­getlen afrikai országokban. A Dél-Afriaki Köztársa­ság (térképünkön I szám­mal jelölve) is a szuverén afrikai államok közé tar­tozik, azonban az uralmon India és a nyugati tőke ' Egy páratlan építészeti mű­remek: az ezeréves mauzó­leum Buharában. lassú, ünnepélyes menetben indulnak imádkozni. Az egyik díszes külsejű medre- széhen (ahol az iszlám pap­jai készülnek hivatásukra), éppen diplomaosztás van’ 40 új mullah fejezte be ta­nulmányait. Az épület­tömb hatalmas, négyszögle­tes udvart fog közre, s a papjelöltek cellái erre az udvarra nyílnak. A cellák berendezése régies és sivár a felszerelési tárgyakat a legszigorúbb asztétizmus jellemzi. Érdekes volt vi­szont látnunk, hogy az in­tézet egy kis különálló ud­varában súlyzókkal és mo­dern tornaszerekkel felsze­relt sportpálya húzódik; így párosul itt az ósdi, elavult „szellemi torna”, az iszlám tanainak magolása a kor­szerű testmozgással ik Kaljan-mecset. Még Dzsingisz Kán is megkímélte... Kevés ország Van a világon, amelyben az ame- • rikai közvetlen magántőke- I befektetések eltörpülnek az i amerikai állami segélyek i méretei mellett. India ; ilyen ország: ott az ameri- : kai segélyek összege már i 1962-ben 28-szorosa volt az I összamerikai beruházások- ; nak. Természetesen a ma- ; gán beruházások is gyors ; ütemben növekednek, jól ; tanúsítva, hogy az állami | segélyek előkészítik a ta- i lajt. „biztonságossá” teszik | a helyzetet azok számára, i Mert az amerikai segélyek, I noha formailag alkalmaz- j kodnak az indiai kormány ■ igényeihez, nyíltan és cél- i tudatosan erősítették az I indiai magánszektort az ál- ! lamival szemben. Az úgy­1 nevezett Indiai Segélyklub- { ban, amely néven a nvu- | gáti nagyhatalmak szabá- j lyos konzorciumot alapítot- | tak India segélyezésére, s | amelyben az amerikaiak a = pénznek több mint a felét | adják, állandó viták folytak 2 az indiai kormány és a | klubtagok között arról, ho- | gyan lehet felhasználni a | Nyugattól kapott pénzt: az I indiai kormány több-keve- | sebb álhatatossággal. de - elég reménytelenül harcolt = azért, hogy belátása szerint | s ne a nyugatiak megszab- ! ta módon kezelhesse a ka- I pott összegeket. | Természetesen e fő. | az amerikai nagypolitikába = ülő vállalkozás mellett az ä amerikai magántőke foly- ! tatja több évtizedes harcát | az angol nagytőkével az in­3 diai pozíciókért. 1948-ban az Indiában lévő angol tő­keérdekeltségek még 12- szer nagyobbak voltak, mint az amerikaiak. Az öt­venes évek derekán az ame­rikai cégeknek sikerült megdönteniük az angolok szinte kizárólagos külkeres­kedelmi hegemóniáját In­diában. De még ma is öt­szöröse az angol érdekelt­ség az amerikai közvetlen magántőke befektetések­nek. Érdemes megemlíteni, hogy a nagy angol—ameri­kai vetélkedés mellett meg­jelent — ha hozzájuk ké­pest szolid kereteik közt is — a nyugatnémet tőke, amely ma rendkívül „dina­mikusan érdeklődik” India iránt. Az egyik legna­gyobb nyugatnémet bank, a Dresdner Bank megkapa­rintotta 1961-ben az egyik bombayi bank részvény­többségét s azóta rohamo­san gyorsul a nyugatnémet befektetések növekedése. Az indiai New Age című lapban közölt hivatalos adatok tanúsítják, hogy a felszabadulás óta nagyban megnövekedett Indiában a nyugati magántőke. Az in­diai belpolitika egyik kulcs­kérdése az utóbbi években a viszony ehhez a magán­tőkéhez, amely teljesen bevallottan India nyugati függését akarja növelni. Az indiai burzsoázia, a kong­resszus párt jobboldala évek óta harcol azért, hogy felszámoljon minden korlá­tozást. amely jelenleg még a nyugati magántőke beha­tolása előtt áll. Amikor De- sai, a kongresszus párti jobboldal prominens politi­kusa bejutott a pénzügymi­niszteri székbe, tüstént egy lévő európai származású fehér kisebbség az ország 13,5 millió néger és színes­bőrű lakosságát politikai jogaik gyakorlásától meg­fosztja és gyakorlatilag gyarmati sorba tartja. A csúcsértekezlet egyik fő célja elősegíteni a ma még gyarmati sorban élő afrikaiak mihamarabbi fel- szabadulását és azt, hogy a függő területeken is szuve­rén afrikai államok jöjje­nek létre. JELMAG YARAZATl L Szuverén afrikai területek a második világháborút köz­vetlenül kővető években: 3.56 millió kmZ. 66,6 millió lakos. 2. 1950—1954. között lelszaba- dúlt terület: 1,75 millió luna, 1,2 millió lakos. J. 1955—1959 között függeüenn. vált területek: 3,6 millió km2, 40,2 millió lakos. A hi­res Afrika Ever (1960) előtt a kontinens területé-* nek 29%-a szakadt ki a gyarmati rendszerből. Ez időben az afrikai szuverén országok területén a föld. rész összlakosságának 39%-a élt. 4. 1960-től napjainkig felsza­badult területek: 16,4 mii. Uó km!, 140 millió lakossal — <1960-ban„ Afrika Evében’* 12,6 millió km 2 terület 95 milUó lakossal szabadult fel). 5. Gyarmati (függő) területek Afrikában 1964. júliusában! 5 millió km!, 22 millió la­kossal. sor könnyítést hozott nem- | csak az indiai magántőke I hanem a nyugati magán tő- § ke behatolása érdekében. S ? a Nyugattal szövetséges in- = diai monopóliumok Desai § menesztése után is megtar- = tották e pénzügyi kulcspo- | zíciót; Krisnamacsari. aki | egy év óta pénzügyminisz- | tér, folytatja a nyugati ma- | gántőke behatolását ösztön- | ző politikát. A végig nem § vitt társadalmi reformokból | fakadó gazdasági bajok jó § érvet szolgáltatnak a jobb- ? A köpeniclíi kastély oldali propagandának. 5 . , amely hangoztatja, hogy a | kazamatáinak titka kiutat csak a megnöveke- = dett külföldi befektetések 1 A demokratikus Berlin révén lehet megtalálni. Ez = Köpenick kerületében a ré- év márciusában fontos adó- = S' kastély udvarán ismét intézkedéseket jelentettek - régi szépségében tündököl be. amelyek jelentősen I a kastély kápolnája. A ká- megkönnyítik a külföldi ér- | polnát kívül-belül teljesen dekeltségek helyzetét. A sík | korabeli állapotának meg- intézkedés közül csak egy - felelően állították helyre. példa: lényegesen csökken- | „ ___ , ___ ... _ . . t ették az úgynevezett szil- % Nemsokara sor kerui a ka" perprofítok, vagyis a befek- “ polna és a kastély alatt té­tetett, tőke 10 százalékát | vő sírboltok feltárására. A meghaladó nyereségek | régi írások szerint az egyik adóztatását. ^ | sírboitban fekszik Würt­Nemrégiben amerikai I temberg hercegnő bebalzsa- üzletemberek népes kül- jj mozott holtteste, kékszínű döttsége folytatott tárgya- f selyemruhában, kis koro­ióSt I ná!a,lta * he^gnö Ezt az utat a 36 legnagyobb = örökölte III. Frigyestől a amerikai vállalat részvéte- f köpenicki kastélyt és 33 évig lével működő Nemzetközi = élt benne. A restaurátorok Együttműködési Gazdasági - és építőmunkások most ér­sziónak valószínűleg ko- i deklodessel várjak, hogy az moly szerepe lesz annak a r évszázados krónikák hír­nyugati tervnek a megváló- = adását megerősíti-e majd a sításában. amely különösen | valóság és a hercegnő mii­most, Nehru halála után | ..._______ á ttörést akar végrehajtani i iajat va'óban megtalál- az „indiai fronton”. I iák-e a kápolna kazamatái« Avar János i ban. veres szolgáival meghúzó­dott a város határában épült kéjlakában, a Szite- ria— I —Nahi — Haszában. Naponta negyven színes fátyolba öltözött lány szol­gált neki, miközben illatos saslikot evett, sörbetet iszo- . gatott és — bosszút forralt ; a szovjet hatalom ellen. ! De 1921 szeptemberében ] megindultak ellene á Frun- | ze vezette internacionalis- ] ták, közöttük a magyarok, i S négy nap múlva az emír | hatalma összeomlott. Még a j feleségei is letépték az át­kozott fányolt, a parand- \ zsát, úgy ünnepelték az el­nyert szabadságot. Buhara óvárosa ma mú­zeum-város, a szovjet nép megőrzi ősi eredetiségében. Csak éppen a város határá­ban gazdagon feltörő föld­gázt és a villanyt vezették be a legrégibb házikóba is. S nagy gyárak, üzemek épülnek, modern, új város emelkedik a hajdanán eget- verően magasnak tűnt, kar­csú minaretek fölé. Szamarkandi látogatá­sunk még Buharánál is szí­nesebb élmény volt. A vá­ros az iszlám roppant mé­retű és felmérhetetlen gaz­dagságú emlékeinek való­ságos kincsestára. Ki tudná megmondani, melyik em­lékmű a szebb. A Bibi-Ha- nim mecset, a próféta ta­lán leggyakoribb egykori temploma, vagy a város-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom