Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

Világ proletárjai egyesüljetek / ( A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XV. évfolyam, 168. szám. Ara 80 fillér 1961. július 19., vasárnap. Hog y is lenne sajátosan ? Megálltam egy nagykun­sági nagy közös gazdasá­gunk kombájnszérűjén. — Dolgozott ott vagy húsz ember. Kérdezem őket. hol tartanak az aratással. 'Vál­lait vonnak, nem tudják. Érdeklődöm, milyen lesz a termés. Ismét az előbbi módon — nem tudnak róla. A történethez tartozik, hogy nem sokkal előttem ott járt és ott hosszabban időzött a szövetkezeti gaz­daság pártszervezetének tit­kára. Később beszéltem vele; s mondta: azért kel­lett eljönnie, mert ékszíjat Vise a kombájnosoknak. Azt hiszem, önmagáért beszél az epizód, s az ol­vasó mindjárt sejti, miért hozakodtam elő vele. Jú­nius első napjaitól, sőt még korábbi időponttól is azt mondogatjuk: a nagy nyári munkát a pártszervezetek, a tömegszervezetek segít­sék a maguk eszközeinek, módjainak megfelelően. És mindjárt nyilvánvaló, az idézett példából is ki­tűnik: nem könnyű megta­lálni g falusi mezőgazda- sági pártszervezetek veze­tőinek, tagjainak, mit je­lent a sajátos ■ segítség. A szóban forgó párttitkár nyilván nem értelmezte jól. Ebben az esetben ő akkor segítené jól az aratást, ha tájékoztatná az embereket, ha tudnák a gazdák, mi­lyen termést vesznek le, miért dolgoznak, és med­dig még. Az ékszíjellátás nem a párttitkár, nem a pártszervezet dolga. Arra ott vannak — és tapaszta­lat szerint az egész me­gyében jól is csinálják — B gazdasági vezetőik, a fő- gépészek, a főmezőgazdá­szok, az elnökök. Azok az emberek, akiknek meg ép­pen arra nem sok idejük jut most, hogy a gazdákat mindenről értesítsék, hogy a közös dolgairól tájékoz­tassák őket. Nehéz lenne elsorolni ée pontokba szedni, hogyan Is dolgozhatnak hatékonyan és jól a pártszervezetek. Ehelyett felsorolunk néhány olyan módszert, amelyet Szolnok megyében alkal­maznak. s amelyek meg­ítélésünk szerint a párt­munka sajátos módjaiba tartoznak. Kezdjük a kar­cagiakéval. Karcagon a városi párt- bizottság mellett alakítot­tak egy tájékoztató szerve­zetet. Tagjai tapasztalt párt- és tömegszervezeti társadalmi munkások. Az ő dolguk összegyűjteni és ér­tékelni, valamint nyilvá­nosságra hozni az aratási versenyt. Erre felhasznál­ják a város mozgóképszín­házait, a városi tanács han- goshíradóját, sőt a legfor­galmasabb helyen, a nagy­áruház mellett egy városi képes újságot szerkeszte­nek. A bizottság naponként értékeli az öt termelőszö­vetkezet. versenyét és a kombájnosok sorrendjét. Az eredményt írásban is el­juttatják a határba, sok­szorosítva küldik szét a mezőre. Kisújszálláson a városi tanács székháza előtti hir­detőtáblán ugyancsak na­ponta megtalálható, melyik szövetkezet hol tart a mun­kával. Az ottani Dózsa Termelőszövetkezetben egy csoportban dolgoznak a kombájnosok, s velük tart a műhelykocsi is. A mű­helykocsi falára fekete táb­lát akasztottak ki, s arra naponta feljegyzik név sze­rint a kombájnosok telje­sítményét. A Szolnoki Ál­lami Gazdaságban tábla sincs a műhelykocsi falán, csak a deszkára róják fel krétával a mezei híradót Ez az agitáció. Valóban a pártszervezet sajátos munkamódszere lehet. De a szervező munka is, ha az nem azonos a gazdasági vezetők munkairányításá­val. Például a kunmadara­st Kossuth Termelőszövet­kezetben is a szövetkezeti vezetők irányítják a föl­dekre a kombájnokat, a? aratógépeket és az embe­reket ök döntik el, hol milyen módon arassanak azon a napon. De a társa­dalmi munkásokat már a pártszervezet mozgósítja. A pártszervezet hívott meg közel hatvan főnyi segítsé­get az aratőgépek utáni keresztrakáshoz és a párt­szervezet kérésére sikeres, gyors munkát is végzett az önkéntes munkacsapat. — Ugyanezt csinálják a kun- hegyesi járásban is. A pártszervezet sajátos munkamódszerei közé tar­tozhat az is. amit a karcagi Dimitrov szövetkezetben csinálnak. E héten, szer­dán délután észrevette a szövetkezet párttitkára, hogy úgynevezett szárító szél pásztázza a gabonát Jelezte a gazdasgvezetők- nek, mi lenne, ha ezen a napon este tíz-tizenegy óráig mehetnének a gépek. A szövetkezet elnöke öröm­mel biztosította a feltéte­leket, még hűsítőt is szer­zett a többletmunka idejé­re, a párttitkár pedig ki­ment a határba, beszélget­ni a kombájnotokkal, vál­lalják a nyújtott műszakot Karcagon mások megál­lapítása szerint is példásan halad az aratás. A Jövő hét közepéig be is fejezik a munkát. S ebben a siker­ben igen nagy a 'részük a város pártszervezeteinek, kommunistáinak, akik meg­találták a módját; ők ho­gyan munkálkodhatnak sa­játosan, a gazdasági veze­tőket nem keresztezve, ha­nem segítve a nagy dolog­időben. Bizonyára akad pártmun­kás, pártaktivista, aki cik­künk olvastán kijelentheti: no. ezzel se lettem sokkal okosabb. De hiszen a párt- szervezetek munkája való­ban annyira sajátos ezek­ben a napokban, hogy azt csak maguk alakíthatják ki. Mindig munkahelyük adottságainak megfelelően, az ottani körülményekre sajátosain alkalmazva. ttorzák Lajos Jász-kun Kakas m Versenyfutás az idővel Az idegenforgalom időszerű kérdéseiről, az életbeléptetett újabb kedvezményekről nyilatkozott dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője A járműjavító ifjúmunkásai a KISZ II. kongresszusára készülnek ifit Negyvennégyen a szakma mesterei ül! Újdonság a „fórum" £10 Foci rangadók A szolnoki járműjavító ifjúmunkásai megkezdték az előkészületeket a KISZ II. kongresszusára. A IV-es számú alapszervezet tagjai a közelmúltban fel­hívással fordultak társaikhoz: tűzzenek ki ők is ma­guk elé olyan célokat, amelyek kifejezik az ifjú kom­munisták tiszteletét a decemberi kongresszus iránt. A többi alapszervezet ezt a felhívást magáévá tette, s hasonló felajánlásokkal lépett versenybe. Az eddigi eredmények jó­val bíztatnak. A szakma if­jú mestere mozgalom több mint száz résztvevője közül negyvennégyen sikeresen levizsgáztak. Akik most nem tudtak eleget tenni a követelményeknek, azok sem vesztették el kedvüket, s ismét megpróbálkoznak szakmájuk ifjú mesterei lenni. Az alapszervezet tagsága már hazavárja a titkáro­kat, akik jelenleg a jól dol­gozó ifistákkal közös tanul­mányi kiránduláson vesz­nek részt a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Ök hasonló javító üzembe is ellátogatnak, így az itthon­maradtak ettől azt remé­lik, hogy hasznos tapaszta­latokkal térnek haza, azo­kat alkalmazhatják majd a kongresszusi versenyben. Persze addig sem tétlen­kednek. Az ifjúsági brigá­dok nap mint nap azon­igyekeznek, hogy a maguk területén a tervezett jelen­léti időt betartsák, csök­kentsék a rezsi veszteséget, elérjék a darabszámot és a kitűzött ráfordítási időt. A vezetők eközben már az oktatást készítik elő. Az előzetes felmérések alapján elkészült az intézkedési terv. Eszerint például a po­litikai alapismeretek tanfo­lyamára százhúsz jelentke­zőt várnak, a nemzetközi kérdések tanfolyamára pá­dig legalább harmincat. Az idei oktatási évad újdon­sága: a fórum. Ezen inkább csak érettségizett, vagy mű­szaki középiskolát végzett fiatalok vesznek részt. Az anyag összetettebb és kö­tetlenebb, hiszen a gazda­ságpolitikai problémákon túl a filozófiai kérdések és kultúrtörténeti előadások vitájára is sor kerül. A IV-es számú alapsz ír­vezet felhívásának pontjai között ez olvasható: „négy fiatalt küldünk középisko­lába”. Egyre többen tanul­nak az ifjúmunkások közül. Tavaly mintegy százan vet­tek részt állami oktatásban. Közülük számosán már le­érettségiztek, vagy techni­kusi oklevelet szereztek, ök természetesen ' azt szeret­nék, ha képzettségüknek megfelelő beosztásba kerül­nének. Ezt pedig egyelőre sajnos, a vállalati létszám­terv nem engedi meg. Az elkövetkezendő új tanévben sem csökken, sőt emelkedik a továbbtanulók száma. A jelentkezések sze­rint több fiatal szakmunkás akar magasabb képzettség­re szert tenni, mint tavaly. A sportot sem felejtették ki a kongresszusra való ké­szülés porgramjából. Az alapszervezetek közötti lab­darúgó bajnokság ehhez épp úgy hozzátartozik, mint bármi más a termelés és oktatás területén. így, na­gyon helyesen, a verseny­ben polgárjogot kapott a testedzés. Hétfőnként ifjú­munkások veszik birtokuk­ba a MÁV sporttelepet. — fp — tézk édeseikről nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Kielégítően növek­szik-e idegenforgalmunk? — Véleményem szerint kielégítően. Az a célunk, hogy minél több külföldi látogasson el hozzánk, is­merje meg hazánkat, s tő­lünk is mind nagyobb számban utazzanak a kö­zeli és távolabbi országok­ba. E politikának megfe­lelően egyre szélesebbre tárjuk „kapuinkat”. Az el­múlt években kormányza­tunk számos intézkedést tett, amelyek mind a nem­zetközi turistaforgalom nö­velését eredményezték. íme a forgalom növekedésére néhány jellemző adat: 1956- ban 124 202, 1963-ban 584 688, az év első hat hó­napjában pedig 364 664 kül­földi vendéget fogadtunk. Egész évre előreláthatólag elérjük a 800 ezer főt, A kiutazók száma még ennél is gyorsabban emelkedett, .ez év első felében már több mint félmillió magyaf állampolgár járt külföldön. Idegenforgalmi bevételeink a terv szerint növekednek. A közvetlen bevételünk ez évben 50 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az eredmények tehát jobbak a vártnál, a tervezettnél. — Esetenként találkozunk még olyan hibákkal, ame­lyeknek a jövőben nem szabad előfordulniok. — Mik ezek a hibák? — Állandóan azit hangoz­tatjuk, hogy az idegenfor­galom fellendítésének kulcs­kérdése a szállodakapacitás növelése és jó kihasználása. A szállodakapacitás évről évre nő. Az elmúlt hetek­ben azonban a balatoni szállodák kihasználtsága nem haladta meg a 60—70 százalékot. Ezt a kérdést (Folytatás a 3. oldalon) A Keleti Főcsatornával nagyjából párhuzamosan, a Hortobágy nyugati részén 43 kilométer hosszúságban a jövő év végére készül el a Nyugati Főcsatorna, — amely több mint 50 ezer hold öntözését teszi lehetővel A Vízügyi Építő Vállalat dolgozói gyors ütemben dolgoznak, júliusig egymillió köbméter földet mozgat­tak meg, s az idén a csatorna előmélyítését teljes hosz- szúságban be akarják fejezni. A Keleti Főcsatornától kiindulva egy 13 km-es szakasz már víz alatt áll. A gépek most Polgár község vonalában folytatják a munkát. Dr. Vitéz András, az Or- [ szágos Idegenforgalmi Hi- I vatal vezetője az idegen­forgalom időszerű kérdé­seiről, az első félévi tapasz­talatokról és a várható in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom