Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

Világ pr&lefátfm egyesüljelek ! A MEGYEI PÁRTBIZ0TT5ÁG É5 A MEGYEI TANÁC5 LAPJA XTV, évfolyam 141. szám. Exa 50 fillér 1964. június 18„ csütörtök, A társadalmi egyenlőség két oldala A példa főszereplője, nevezzük az egyszerűség kedvéért X úrnak, évek­kel ezelőtt eladta a laká­sát. Beteg felesége haza- . ment a szüleihez két gyermekükkel. A család felbomlásának a züllött életű, iszákos apa volt az oka. És most ez az em­ber hivatkozik mindenre, főként a demokrácia adta emberi jogokra, az egyen­lő elbánás elvére, a szo­cializmus emberiességére — és a tanácsot ostro­molja lakásért Hivatko­zik arra, hogy két kis gyereke van, beteg fele­sége, akiknek családi haj­lékra van szüksége. Azt mondja, neki is ugyan­olyan joga van a családi otthonhoz, mint másnak, neki miért nem adnak lakást. Egyet azonban mindig „elfelejt”. Szemér­mesen elhallgatja, hogy korábban már volt laká­ja, de elkótyavetyélte és elitta az árát Vajon hol tanulta meg X úr mindazt, amit a szocialista emberiesség­ről tud? És vajon ugyan­ott a szocialista ember jellemvonásait miért nem tanulta meg? De erről majd később. X úrhoz hasonló az a ősz brigádvezető is, akit a télen azért váltott le a közgyűlés, mert durva, goromba volt a beosztott­jaival, basa módjára pa­rancsolgatott nekik. A közgyűlésen, amikor le­váltására a javaslat el­hangzott, felállt és azt kezdte bizonygatni, hogy tulajdonképpen türelmet­lenek vele. „Miért nem adnak időt arra, hogy be­bizonyítsam, tudok én emberséges is lenni? Nem lehet csak úgy máról hol­napra félredobni valakit a mai rendszerben” — mondta felháborodottan. Ugye, milyen jól meg­tanulta, hogy mit nem le­het csinálni, mi az, ami állítólag a szocializmus­sal ellenkezik, ha róla volt szó — de azt nem tanulta meg, hogy neki mit nem szabadott volna csinálni, tóle mit köve­telt a szocialista vezetési stílus, az emberiesség, a türelem. Valóban felhá­borító, hogy minderre évekig nem gondolt, de amikor az ő sorsáról dön­töttek, azonnal megtalálta a szükséges érveket. A két említett példa szerint egyeseknél a de­mokrácia félreértéséről beszélhetünk. Az embe­rek nagy többsége ugyan­is igen örül annak a jó közéleti légkörnek, ami hálunk van. Jó dolog ilyen légkörben élni, na­gyobb az alkotókedv, s bizonyára — ha nem is fnérhető ez számokban — annyi új energiát szaba­dított fel ez a légkör, ami lényegesen előbbre vitte és előbbre viszi a szocia­lizmus építését. Az embe­rek nagy többsége azt is érti, hogy társadalmi éle­tünk légköre nem önma­gától van és nem egy­oldalú. Azért lehet ilyen légkör nálunk, amelyben az ember áll az első he­lyen a maga jogaival, mert népünk nagyrésze ennek megfelelően telje­síti kötelességeit is. Egy­mást kiegészítő dolgok ezek. Ugyanakkor azonban vannak néhányan, akik nagyon egyoldalúan értel­mezik ezt a légkört, akiknek furcsa elképze­lésük van a demokráciá­ról. Ügy vélik, hogy a mi társadalmunk széles­körű demokratizmusa menlevél is lehet. Azt hiszik, hogy egy kis ra­vaszsággal, fondorlattal ki lehet használni ezt a demokráciát a nagyobb előnyök szerzésére, arra, hogy maguknak mind több jusson akár a jo­gokból, akár az anyagi javakból — más kárára anélkül, hogy kötelessé­geiket ugyanúgy teljesí­tenék. Azt mondják ma­gukban az ilyenek: de­mokrácia van, szabadab­ban lehet élni, többet el­néznek, nagyobb a meg­bocsátásra való készség — használjuk tehát ki. Mi sem áll távolabb a demokráciától, a szocia­lista humanizmustól, mintsem szabad utat en­gedjen az ily módon gon­dolkodó embereknek. — Rendszerünkben a társa­dalmi egyenlőség nem a becsületesek és becstele­nek, a dolgosok és dolog- talonok, a szorgalmasak és naplopók békés egy­más mellett élését, vagy szabad versenyét jelenti. Ellenkezőleg: demokrácia és egyenlőség jár azok­nak, akik szorgalmasak, becsületesek. Az övéké ennek a társadalomnak minden előnye. Számukra jár a türelem és megbo­csátás, ha egyszer megté- vedtek. Nekik jár a tár­sadalom minden segít­sége, ha bajba jutnak. De miért járna ugyanez a dologtalannak, a nap­lopó huligánnak, a ré- szegeskedőnek, vagy ép­pen a régi urasági intézői tempótól megszabadulni nem tudó, basáskodó bri­gád vezetőnek. E kétféle embertípus egyforma mércével mérése nem demokrácia, hanem an­nak megcsúfolása lenne. Mi legyen hát az ilyen emberekkel? Kiközösítés, társada lmonkfvüliség le­gyen a jussuk mindörök­re? Egyáltalán nem. Csu­pán azt kell velük meg­értetni, hogy majd csak akkor álljanak sorba a demokratikus rendsze­rünk humanizmusából fa­kadó jogokért, ha meg­tették maguk is a köte­lességüket ezzel a társa­dalommal szemben. Ha ők is úgy élnek, ahogyan a szocialista humanizmus normái megkívánják. — Mert jóllehet jogrend­szerünk nem különböz­tet meg Ilyen, vagy olyan embereket., egyfor­mán méri a jogokat mindenkinek, de a kö­telességeket is. Július wéfpór© betakarítunk Napi négyszeri étkezés a kombájnosoknak — Az állami gazdaságok segítenek a szövetkezetekben — Negyvenezer forint jutalom Beszélgetés Fodor Sándor megyei főagronómussal A Szolnok megyei állami gazdaságok 24 ezer hol­don termesztenek búzát, 13 ezer holdon takarmányga­bonát. Ennek betakarítása nem kis gond és csak jó előkészület után lehet sikeres. Erről beszélgettünk Fo­dor Sándorral, a Szolnok megyei állami gazdaságok főmezőgazdászával. — Betakarítási tervünket az üzemekben készítettük el. S mindjárt ott lebontot­tuk kerületekre — kezdte a tájékoztatást Fodor Sándor. — Ezekre a tervekre épült a megyei gépszemle, az ara­tás előtti szemlézés. Azt ta­pasztaltuk, hogy a Palotás! és a Szenttamási Állami Gazdaság kivételével a töb­bieknél rendben vannak. Ezt a két gazdaságunkat pótszemlére utasítottuk; Kézi aratás nálunk nem igen lesz, teljesen gépesítve vagyunk. Aratógépünk- is mindössze nyolc van a me­gyében, s azokat a takar­mánygabona aratásában üzemeltetjük, hogy minél több szálastakarmányt nyer­jünk. Gépeinken a kétme- netes módszert alkalmaz­zuk. SZK kombájnjaink kivételével az AC kombáj­nok a rendről csépelnek. Tavalyi tapasztalataink alapján nagyon jónak tart­juk a kétmenetes aratást. A gabonát utána nem kell szárítgatni, könnyebb a raktározása, tisztítása. Ez­zel a technikával szeret­nénk 23 nap alatt learatni és július végére a szalma lehúzással együtt befejezni a betakarítást. Sőt szep­temberre a szalma kazla- zásán is szeretnénk túl­lenni, Főként legnagyobb gabonatermesztő gazdasá­gainkban, a Középtiszai, a TisZasülyi és a Nagykun­sági Állami Gazdaságban ügyelünk a menetrend be­tartására. Tudjuk, milyen nehéz munka a betakarítás. Ezért intézkedtünk arról, hogy ebben az időszakban a kombájnosok, aratógépkeze­lők, az aratásban résztve­vők naponta négyszer ét-* kezzenek. Az uzsonnával bővítettük az étkezést és azzal, hogy ezekben a na­pokban kalóriadúsabb éte­leket szolgálnak fel. A gaz­daságok a tarlókra szállít­ják az ebédet és ott sátrak­ban, vagy a fák alatt fo­gyaszthatják el az embe­rek. Ugyanígy a hűsítő ita­lokat, -amelyekről szintén gondoskodnak a gazdasá­gok. A nyári betakarítás komplex munka, beletarto­zik a nyári talajművelés is. Azokon a helyeken, ahol nyolc nap alatt nem tudjuk felszántani a tarlót, tarló­hántást alkalmazunk. A teljesítmény növelésére progresszív bérezést vezet­tünk be. A terven felül tel­jesítők magasabb munka­bért kapnak. A két műsza­kot eddig 80 százalékban biztosítottuk a szántásban résztvevő gépekre. Gondoltunk a jól dolgo­zók jutalmazására. Minden állami gazdaság jelentős összeget fordít a munka ho­norálására, de az igazgató­ság is mintegy 40 ezer to- ■ rlntot oszt ki a legjobbak | között. A versenyt naponta I értékeljük és a jutalmat na ! ponta kifizetjük. 1 Számításaink szerint a termelőszövetkezeteknél gyorsabban betakarítunk és ezért a felszabaduló gépe­Egy rendrevágó arató­géppel megkezdték az elő- vágást a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet­ben. Gójsza Béla trakto­rista — bár az előző nap; esős idő feláztatta a földet —, több holdon betakarí­tott. — Az elkövetkezendő na­pokban két ara-tógéppel és négy kombájnnal folytat­juk a munkát, csak az idő jó legyen — mondta Pa­taki János főkönyvelő. Az eső jól jön a kapásoknak, sajnos tegnap jég is volt. Már 30 hold őszi árpát és San Pastore intenzív búzát vágtunk le tegnap, ha a hét végén napos idő lesz, a kombájnok ezeket A Megyei Könyvbarát Bizottság tegnap délelőtt Szolnokon a Ságvári mű­velődési ház színháztermé­ben megyei könyvbarát napot rendezett, amelyen megjelentek a könyvbarát mozgalom országos szerve­ző bizottságának vezetői, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Megyei Könyvbarát Bizottságban résztvevő tömegszervezetek képviselői, valamint a já­rási, városi és községi könyvbarát 'bizottságok ve­zetői, aktívái. Kiss József né, a megyei nőtanács munkatársának megnyitója után Tigyi Ist­ván, a MÉSZÖV osztályve­zetője méltatta beszámoló- : jában azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a könyv­barát mozgalom megindu­lása óta, az u+óbbi két esztendőben elért. A könyvbarát mozgalom támogatásával a megye ta­nácsi könyvtárai jelentős eredményeket értek el. — 1963 végére teljesítették a második ötéves terv idő­szakára kijelölt feladato- * kát. Az olvasók száma két év alatt 26 ezerrel emel­kedett. a könyvállomány , kétszeresére növekedett. — j Rohamosan javultak a tár­gyi és személyi feltételek i is. csak az utóbbi egy év ! alatt 25 községi könyvtár j költözött új. korszerű he- , ; Iviséghe Tdökö7h°n a ' í könyvbarát mozgalom is í két a járási operatív bi­zottságókhoz irányítjuk, hogy azok beosszák a szö­vetkezetek segítésére — fe­jezte be nyilatkozatát Fo-* dór Sándor, a Szolnok me­gyei Állaiml Gazdaságok főagronómusa, B, L. már fel is szedhetik. Ná­lunk kétmenetes aratás van, — értesített telefonon bennünket Mózes Márton a mezőhéki Táncsics Tsz fő­agronómusa. A Jászberényi Gépállo­más gépei is megkezdték az aratást a jászfelsőszent- györgyi Egyetértés és a jászfényszarui Béké-ben. A munkák folyamatos bizto­sítása érdekében a javító- műhely dolgozói nyújtott műszakban reggel öttől es­te tízig dolgoznak. Vállal­ták azt is, hogy az ara­tás későbbi időszakában az esetleges éjszakai meghi­básodásokat is azonnal ki­javítják. kiszélesedett. Az alapítók­hoz csatlakozott a KISZ, a szakszervezetek tanácsa és a KISZÖV. Tigyi István beszámoló­ját Pápgi „Mihálynak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága munkatársának ismertetése követte. — A mozgalmat — a párthatá­rozat célkitűzéseivel — a második ötéves terv idő­szakára, az 1961—65. évek­re hirdették meg — mon­dotta. — A hátralévő két évben jobban kell diffe­renciálnunk a munkát. —, Felül kell vizsgálnunk a mozgalom eddigi, helyes jelszavát: „Minden házból legyen olvasó!” A könyv­barát bizottságok és aktí­Szolnokon a második öt­éves terv során nagyobb re­konstrukciós munkát — töb­bek között — az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál végeznek. Ed­dig már elkészült az okta­tás céljára tervezett épület és folyamatban van a csar­nok bővítése. A felújítási Aratás előtt Bemutatkozás némi szépség­hibával Megrontás és ifjúság elleni bűntett miatt négy és fél év A Jászkiséri Gépállomás Is aratott volna tegnap­előtt, de megakadályozta az éjszakai eső. — Szerdán kezdtünk aratni a jászíkáséri Tán­csicsban és a jászszentand- rási Haladásban. A többi termelőszövetkezetben levő 11 kombájnunk is hama­rosan beindul. Munkába áll a javítóműhelykocsink, amely a betakarítás egész ideje alatt éjjel-nappali szolgálatot teljesít Nem­csak a gépállomás tulaj­donában levő, hanem a ter­melőszövetkezetek meghi­básodott gépeit is akármi­kor kijavítják — fejezte be Pethes Sándor főmér­nök. vák a jövőben elsősorban azzal törődjenek: mit ol­vasnak az emb$rek¥~Szoi- gálják-e az elolvasott köny­vek általános és szakmai műveltségük gyarapítását szocialista tudatuk kiala­kítását? Értik-e a könyvek tartalmát, eszmei mondani valóját? A következő évek­ben az olvasószervezés és az általános könyv- és könyvtár-propaganda he­lyébe a könyvek tartalmá­nak a propagandája lép­jen. A megyei könyvbarát napon került sor első íz­ben a községi kömybarát bizottságok között folyó verseny eredményeinek ki­hirdetésére, a díjak átadá­sára. munkákat két ütemben vég­zik. Az első ütemben mint­egy 25 millió forintot for­dítanak a rekonstrukciós munkákra, míg a második ütemben, azaz a harmadik ötéves terv időszakában több mint 50 millió forintos költséggel korszerűsítik az üzemet. Aratnak, d@ zavar az időjárás Többszáz aktivista tanácskozott a megyei könyvbarát napon Két ütemben mintegy 75 millió forintot fordítanak a mezőgazdasági gépjavító felújítására

Next

/
Oldalképek
Tartalom