Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1934- június 14. GAZDAGABBAK a leggazdagabbaknál Az Ezeregyéjszaka szereplőinek mesés gazdagsága talán csak ma valósult meg igazán. A dédunokák és azok unokái: az arab félsziget sejkjei, szultánjai és emírjei — amióta a Perzsa-öböl tájékán folyékony aranyra bukkantak — gazdagabbak a leggazdagabbaknál. Az olajtársaságok a kutatási jog, majd a felszínre hozott 'kőolaj fejében ugyanis évente olyan összegeket fizetnek ki a humuszos királyoknak, természetesen magán- pénztáraikba és nem az állami kincstárakba, amelyhez hasonló „kereset” után a világon csak kevés ember fizet jövedelmi adót. Ä mezítlábas sejk Az egyik ilyen teljhatalmú fejedelem a hazánknál kétszeresen nagyobb Abu Dhabi állam uralkodója. Sabhut Bin Szultán Bin Szaid. A hosszúnevű sejk élete nemrégiben külsőleg még semmiben sem különbözött elődeinek évszázadok óta kialakult életrendjétől. Mezítláb járt, sátorban lakott, a próféta hű követője és népének kegyetlen zsarnoka volt. Nevéről nem is hallott senki, ahogy a történelemkönyvek sem jegyezték fel elődeinek emlékét, s az Abu Dhabi sejkség életében oly gyakori királygyilkosságokat. Magáról az Arab-félsziget déli részén, Jementől keletre elterülő országról is csak rendkívül keveset tudott a világ. Mindössze azokról a tengeri rablókról lehetett hallani, akik az elmúlt századokban ezekről a partokról rohanták meg a Nyugat-Európá- ból Indiába tartó hajókat. A brit gyarmatosítók „védnöksége” idején azonban fegyverrel és szerződésekkel a Kalózpartról — Jelforrássá átkeresztelt ország lakóit „megszelídítették”. Abu Dhabi és uralkodójának neve azonban egyszeriben megjelent a világlapokban. A mezítlábas sejket az ötvenes évek vé- gefelé úgy mutatták be, mint aki egyik napról a másikra milliomos lett. Az történt ugyanis, hogy a partmenti vizekből óriási sugárban szökött fel a kőolaj. A folyékony arany hírére megnőtt a mezítlábas sejk ázsiója. Küldöttségek keresték fel, fűt-fát ígértek, s végül szerződést írtak alá „Arábia Rockefel- ler”-éve1, amelynek értelmében a terület gazdája minden tonna kőolaj után egy font sterlinget kap. Pénztár az ágy alatt 1962-ben már egy millió tonna kőolajat termeltek ki, s egy millió font tűnt el ennek megfelelően Sahbut Bin Szultán Bin Szaid ágya alatt. Az „ágyat*’ szó szerint kell érteni, mert a hosszúnevű és pénzügyekben ekkor még járatlan uralkodó olajkannákba csomagolva valóban fekhelye alá rejtette a pénzt. A következő évben azonban olyannnyira felszökött részesedése, három millió fontot kapott, hogy kénytelen volt egyik testvérét pénzügyminiszterré kinevezni és Párizsban tárgyalásokat folytatni páncél- szekrények vásárlásáról. A mesebeli gazdagság, amely váratlanul és egyszeriben szakadt Abu Dhabi húszezer lakójának egyetlen és legfőbb urára, nem hozott azonban lényeges változást sem a sejk, sem népének életében. ■— Sahbut mindössze egy há- romszobás kőházat építte- _ tett magának, s vásárolt ~ sgy piros Cadillac-ot, ezt azonban inkább szamarakkal vagy tevékkel húzatja. Amikor az „üzleten” keresni óhajtó pénzemberek 25 éves fejlesztési tervet tették elébe, a javaslatot visszadobta, s mindössze annyit engedélyezett — s ennek valószínűleg a terület lakóinak elmaradottságát kihasználó angolok örvendenék a legjobban — hogy két új utat, három iskolát és egy kisebb kikötőt építsenek. Pórázon vezetett patkány „Egy serdülőkorban lévő fiú zsinóron kövér patkányt vezet a Doha-i bazár utcáin. A látvány senkit sem izgat fel. Ennek az állatfajtának szabad példányai fényes nappal ide-oda rohangálnak a bazár utcáin, amelyeket rongyokkal és gyékénnyel próbálnak védeni a forró napsütés ellen. A fogoly aztán bátrabb lesz, de gazdája bottal a r fejére csap. Néha az is kap ? egy ütést, aki a patkány § iránt érdeklődik. Ennél = több változás aligha talál- | ható az ötvenezer lakosú s Katar életében...” Katar más azért, mint " Abu Dhabi. Itt az 1960-if^lj uralkodó AU sejk, aki a | napi 2600 tonnás olaj tér- = melés fejében napi 686 | ezer. s átlagban évi 240 * millió márka részesedést | kapott, azzal lepte meg a | világot, hogy amikor Svájc- 2 ban egy kastélyt vásárolt, g félkérte a híres francia | színesen ót, Brigitte Bar- | dot-t: 150 ezer dollár eile- = nében töltsön vele egy hó- | napot a Genfi-tó partján, g Amikor Brigitte Bardot az | ajánlatot visszautasította, a | derék sejk nem keseredett | el, hanem 16 háremhölgyét f Svájcba hozatta. 1 Mesepalota arany I csillagokkal Ali otthon sem sajnálta § magtól a pénzt. Egy két- =j száz méter hosszú palotát | építtetett, amelynek főbe- - járatát indiai stílban készí- | tett kupolák díszítik, az g előcsarnok zöld mozaikkal = borított s a külső fronton^ arany csillagocskák élénkí- | tik a rózsaszínű burkola- | tot. A palota egyébként g erődítménnyel van egybe- = építve, itt tanyázik a ka- f tar-i hadsereg nagyobb | része, az uralkodó bizton- | ságára őrködő 1000 rendőr. g 1960-ban Alitól fia | Ahmed bin Ali vette át az | uralkodói széket. A fia- | tál sejk — a hírék szerint 1 — modernebb uralkodónak | bizonyul: már nem egészen g 240 milliót fordít saját | kedvtelésére, az olajból | származó nagy jövedelem; egynészét szociális beruhá- | zásokra adja. Achmed ta- g Ián már észrevette, hogy | apja fényűzése visszatet- - szést szült a nyomorgó la- | köss ág körében, s egyben | természetes vágyat Is éb- 1 resztett a kultúráltabb, cl- | vildzáltabb élet iránt. — | „Nagylelkűségével”, egy- 1 két iskola, kórház és más | középület építtetésével így | a szelet szeretné kifogni a | vitorlából. Erre az „óvóin- § tézkedésre” azért is szűk- | ség van, mert a forrongás- | ban levő és szabadságáért | küzdő arab világ mozgoló- | dása minden bizonnyal ha- f tással van Katar népére is. | Különösen, mert az ország = területének 95 százaléka § köves, sivatagos és terméketlen pusztaság, s így rossz megélhetési viszonyokat tud csak biztosítani az 50 ezer főnyi lakosságnak. ...Abu Dhabi, Katar s a többi olaj-kiskirályság gazdasága egyik napról a másikra született s csak egészen a“ közelmúltban. A dollár-milliók zöme azonban ma még főként az uralkodók magánpénztárába ömlik, mert a humuszos királyok államaikat azonosítják magánháztartásaikkal. De az ily módon csak milliméterekben mérhető fejlődést könnyen megszakíthatja egy olyan fordulat, s erre már volt példa az arab félszigeten, amely mérföldekkel viszi egyszeriben előre a beduinok — még a meséikben is — szegény népét. Ónody György CSEHSZLOVÁKIA a választások előli Nyilvános gyűlésen Varnsdorfban (Tudósítónktól.) A csehszlovákiai Varns- dorf főleg textilt — pontosabban női harisnyát jelent. Ez a takaros, tizenötezer lakosú, erdőkkel köHárom nagy ipari üzem befolyásolja Vamsdorf életét. Ezekben az üzemekben dolgozik a helyi polgároknak több mint a fele. Ide tartozik elsősorban az Elite .... Iffi f--rfflgflpy Josef Masín, a varnsdorfi városi nemzeti bizottság elnöke Marle Závackával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésébe javasolt képviselőjelölttel beszélget. rülvett iparváros közvetlenül a Német Demokratikus Köztársaság határán fekszik. kötőüzem, ahol a legfinomabb női harisnyákat állítják elő, továbbá a bársonyt és plüsst gyártó Velveta, íKlIllllllUHIlilIlIIHIllUI.IHItmililIlltWlUllllífllliHllftHllllHiHIIllUIIIllHUÉIiUflilHIiiliilrtlHIltlillliWlllIHmHII llUlilIIIIH*ll*!lUHn*HIH»IHlllillHllllli? Lengyelország és a KGST ( Lengyelország a kőszén és horganyérc bányászatban hatodik helyen áll a világranglistán, a hajóiparban a kilencedik helyen. A lengyel ipar mintegy 8,5 százalékos aránnyal vesz részt a KGST tagországainak ipari termelésében. A Szovjetuniót nem számítva, ez az arány 27 százalék. Lengyelország ipari termelése több mint kilencszeresére növekedett 1938—1963 között Az európai népi demokratikus országok együttes termelése ugyanezen idő alatt csak hatszorosára nőtt, bizonyítva, hogy a fejlődés — a KGST alapelveivel összhangban — az országok közötti gazdasági különbségek fokozatos kiegyenlítődésére irányul. A lengyel ipar nagy eredményeit a szocialista országok, és főleg a Szovjetunió együttműködésével, segítségével érte el. Szovjet segítséggel épült 83 ipari üzem. illetve tíz új termelési ág az LNK-ban. Elsősorban a nagyarányú szovjet rendelések tették lehetővé a lengyel hajóipar, a cukorgyári, a könnyűbetongyári berendezések és a vasúti gördülőanyagok gyártásának gyors fejlődését. Sokat köszönhet a lengyel ipar a Csehszlovákiából, az NDK- ból és Magyarországról érkező gépeknek, berendezéseknek is. Lehetőségeihez mérten Lengyelország is segít a baráti országoknak. Az LNK közreműködésével épült pl. több üzem Bulgáriában és Romániában. Ma már Magyarországon is sok lengyel építőgép és más berendezés működik. Lengyel- ország 1945—1963 között mintegy 220 millió tonna kőszenet exportált a szocialista országokba, teljes szénkivitelének mintegy 60 százalékát. Lengyelország igen gazdag a kőszén (kokszolható szén), barna szén, horgany, ólomérc-, réz-, kén-, kősó és egyéb vegyipari nyersanyag kincsekben. Lengyel- ország Csehszlovákiával és az NDK-val kötött megállapodások alapján saját szükségleteinél nagyobb mértékben fejleszti a tőkeigényes kén, réz, energetikai kőszén- és a barnaszén bányászatot, ezzel segítve a testvéri országok nyersanyagszükségleteinek kielégítését. Lengyelország más nyersanyagokból, így egyebek között vasércből, kőolajból, káli- és foszforsóból, gyapotból stb. maga is nagymérvű behozatalra szorul, szükségleteinek nagy- részét a baráti államok fedezik. Az LNK a Szovjetunióval kötött megállapodás értelmében a bjelorusz- sziai kálítóstelepek, illetve a kingiszepi foszforát lelőhelyek kiaknázáséhoz szállít különböző gépeket, berendezéseket, ezzel hozzájárul fontos import-nyersanyag szükségleteinek hatékony kielégítéséhez. A KGST-országok június elsején létrehozott vasúti közösségének az LNK mintegy harminchatezer vagont bocsájt rendelkezésére, vagyis a közös kocsipark több mint egyharmadát. Fontos szerepet tölt be Lengyelország földrajzi helyzeténél és a vasúti jármű- gyártás fejlettségénél fogva a KGST-országok áruszállításaiban. A KGST- országok átmenő forgalma mintegy húszmillió tonnával szerepel a lengyel ál- lamvasútak fuvarozásában. Ezenkívül a lengyel kikötők átmenő forgalma további évi ötmilUó tonna. A gépipari termelés mintegy 1200 specializált termékéből az eddigi munkálatok eredményeként, Lengyelország több mint 300 gyártmány termelésében vesz részt. A lengyel vegyipar részesedése a szakosított termékek gyártásából 1962-ben mintegy 25 százalék volt. Lengyelország a hajóiparban lemondott a 3200 DWT kapacitású motoroshajók gyártásáról Bulgária javára, Bulgária fedezi saját, a lengyel flotta és más országok szükségleteit ezekből a típusokból. E szakosítás következtében a két ország hajógyárai növelhetik majd a sorozatok = nagyságát, csökken a gyár- | tási idő és az önköltség. = Hasonló megállapodás Jött | létre a hajóipar fejlesztésé- | ben az LNK és Románia s között ' 3 Csehszlovákia és az LNK 1 közös erőfeszítéseket tesz a | kooperáció létrehozására a | traktorgyártásban. Len- = gyei—csehszlovák tervező- - iroda alakult a nyolc-tíz | tonnás tehergépkocsik szer- § kesztésére. Lengyelország = és Magyarország között r újabban a Diesel-mozdo- = nyok, valamint a személy- | szállító vagonok, motarko- = esik és tehervagonok § gyártási kooperációja van kialakulóban. Tanács- | kozások folynak az LNK, a Csehszlovákia és Magyar- | ország között a vas- és g acélkohászati együttműkö- | désre. Lengyelország gazdasági | ereje, világgazdasági sze- | repe a második világhábo- ; rú után számottevő mér- | tékben megnövekedett. A § háború előtt Lengyelor- = szág lakossága a világ ’a- | kosságának 1,4 százaléka | volt, a lengyel ipar rész- | aránya 1,3 százalékot je- 1 lentett a világ termelésé- | ben. Jelenleg Lengyelország - lakosságának százalékará- = nya a világ népességének 1 | százaléka, s a lengygl ipar = ugyanakkor csaknem két- | szeresére növelte részará- ä nyát a világ ipari termeié- | sében. Az eredmények ta- | núsítják, hogy helyes úton | jár a lengyel Népköztársa- § ság, amikor a szocialista | gazdasági közösség kereté- | ben fejleszti iparát és me- ? zőgazdaságát. A KGST-or- | szágok együttműködésének - csupán előhírnökei az emlí- | tett szerény eredmények. | Az 1966—70. közötti idő- 5 szak ötéves terveinek két- | és sokoldalú összehangolá- | sa, valamint az ipar továb- | bi gyorsütemű szakosítása - minden bizonnyal jelentős | lépés lesz mind az LNK § népgazdaságának fejlődésé- | ben, mind a KGST-orszá- | gok szocialista közösségé- ? nek megszilárdításában. § Zygmunt Brykaiskí i végül pedig a TOS gépipari üzem. Erre a három üzemre támaszkodik a városi nemzeti bizottság is, amelynek 71 képviselője dolgozik a város felvirágoztatásán és arra törekszik, hogy a polgárok egyre jobban éljenek. Ez nem frázis, hanem tény. Ezt az emberek ezekben a napokban újra tudatosították, amikor Csehszlovákiában teljes erővel folynak az előkészületek a képviselőtestületekbe való választásokra — úgymint a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba, a nemzeti bizottságokba és a bíróválasztásokra a járási bíróságokba. Ma választják meg Csehszlovákiában a köztársaság legfelső törvényhozó testületébe jelölt 300 képviselő- jelöltet, az államhatalom helyi szervezeteinek 227 000 képviselőjét, 1000 hivatásos és 30 000 olyan bírát, akik foglalkozásuk mellett töltik be a bírói funkciójukat A képviselőjelöltek a Nemzeti Front jelöltjei, amely Csehszlovákia Kommunista Pártját és a többi politikai p ’ rtokat, továbbá a tömegszervezeteket egyesíti magában. Az Elite kötöüzem klubjának terme a választási gyűlés alkalmából tömve volt. Josef Masin, a városi nemzeti bizottság elnöke, eredeti foglalkozására nézve munkás, már harmadszor képviselőjelölt Most a v'ros fejlődésének utolsó négy évéről számol be: 54 utcában húsz kilométer hosszúságban aszfaltozott kocsiutat, ezerkétszáz méter új járdát építettek, újonnan kövezték a város főterét... Három új parkban több mint kétezer gyümölcsfát és kétszer annyi díszcserjét ültettek. Hat autóbusz-várótermet emeltek, hatszáz új utcalámpát szereltek fel, a város közepén pedig higanygőz lámpákkal oldották meg a köz- világítást. Vamsdorf főleg a Eata- lok városa. Annál is meglepőbb tehát, hogy itt minden gyerek számára lehetővé tették az iskolát megelőző pedagógiai ellátást tizenegy óvodában. A fiatalok természetesen családot alapítanak, így nagyobb szükség van bölcsődékre. Az üzemek eddig öt bölcsődét állítottak fel 350 csecsemő számára. Az emberek társadalmi munkában a város közelében 35 hektárnyi területen nagy mesterséges tóval ellátott üdülőközpontot építenek. A gyűlésen azonban nemcsak szép dolgokat mondtak az emberek. Volt elég jogos kritika is. Például a kis textil- és cipőválasztékról az üzletekben. A polgárok megmondták véleményüket a kiszolgálásról is egyes üzletekben. És ha nyilvánosan kritizálnak, az jó jel, mert azt jelenti, hogy az emberek mór ismerik jogaikat és kötelességeiket és tudják, hogy a nyílt beszéd a leghatásosabb. A varnsdorfi városi nemzeti bizottságba javasolt hetvenegy jelölt között 49 férfi és 22 nő van. A jövendő képviselők több mint 600 tagú önkéntes, funkcionáriusokból, bizottságokból és polgári bizottságokból álló aktíva körében fognak dolgozni. Nélkülük a képviselők nem hoznak majd egyetlen komolyabb határozatot sem. Még sok más hasznos akciót terveznek. A köztársaság, a város fejlesztésére, a polgárok megelégedésére kifejtett munka — ez a varnsdorfi városi nemzeti bizottság választási programja. Hasonló a helyzet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság valamennyi városában és falujában. V. Holota
