Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
i«*i. június 1« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ember kell a karcagi határba „Értünk Kunság mezején Tett kalászt lengettél. J° Szerkesztőségi szobám sarkában hét szál rozs ágaskodik. Közel a menye- zetig érnek kalászai. Ahonnan hoztam, a karcagi November 7 Termelőszövetkezetben pedig mesélik, hogy jártak a határszemlén. — Összehívták ’ra tárjárásra azokat a traktorosokat, kombájnosokat akik az idei betakarítás leendő hősei. Megmutatták nekik táblánként, kire mi vár az idei aratásban. A traktorosok be is járták a földeket, besétáltak a vetésekbe, csak a rozs előtt torpantak meg. Az alacsonyabb termetűek restelkedve mondogatták: a kék eget innen kintről is látják, a rozstáblából mást meg úgy se láthatnak. S még majd eltévesztik az irányt, a két méter magasságú gabonaerdőségben. Most, a traktoros tanyai taggyűlésen ezen adomáz- nak az emberek. Csáti Lajos traktoros szava szerint: — Ember kell az idén a karcagi gabonába, de nem is az apraja. A November 7 szövetkezetben pedig különösen is, mert háromezer hold a betakarítani való. Ráadásul a digózott sziken igazán jó termés várható. A városból toronyiránt Bucsá- oak tartva, üd'tő a határkép. Koeik elv társ, a városi pártbizottság munkatársa jobbra is, balra is mutogat, nézzük csak meg, milyen sokatigérő. — Kundra Jóskáék megtanultak búzát termeszteni, — mondogatja. Meg a gaz- dészt, és az embereket dicséri, amiért olyan a határ, hogy szinte megszólal. A taggyűlés így hát jó hangulatban telik. Felnőt- tes komolysággal szólnak gondjaikról a szövetkezeti kommunisták, de jókedvű tréfálkozással is. Az összevont taggyűlés székhelye kinn van a határban, a traktoros-tanyán. Ide jönnek majd a kombájnok a gépjavítóból. A gyűlésről a kombájnosok hiányoznak. Ök reggel a gépjavítóba mentek, átvenni a rendbe- tett gépeket. Az akció azzal kezdődött, hogy Colos, a társas termelő üzem legjobb kombájnosa, felakasztotta kabátját a gépre, s bebújt a masinába. Nem is jött ki onnan egy hirtelen, de mikor kilépett, máris mondta: — Ezt se csináltátok meg, ahhoz is nyúljatok hozzá. A többi kombájnos Colos — különben Béres János — után ugyanezt. így a tüzetes átvétel sokáig eltartott, és a taggyűlés nélkülük kezdett munkához. De jó munkát végzett. Vad Sándor párttítkár beterjesztésére a betakarítási intézkedési tervet, az aratás menetét tárgyalták. Volt miről. A Klement Lajos által elkészített nyári menetrend ugyanis alapos próbatételt kiván. Ha jó az idő, akkor a szövetkezet teljesen géppel arathat. De ha „merül a bocskor” — mint mondják, a rétiföld a hátára veszi a vizet és akkor már kiskasza fcll. Erre Kovács István, a városi pártbizottság titkára figyelmeztette a szövetkezeteit. Vitatkoztak a premizálásról. És ez különösen érdekesnek tűnt abban a ke- mencés tanyai parasztszc- bában, ahol a sarokba állított kannából merített gyűlés közben, aki magszomjazott. — Különösnek, mert néhány éve még Karcagon féltek a munkaegységtől eltérő javadalmazástól. Ám mostanra olyan bátran alkalmazzák, hogy összegszerűen is több, mint máshol. A kombájnosok például minden hold learatott gabona után két és fél kilogramm takarmánygabonát kapnak. Ha a szalma- lehúzók 36 órán belül követik az aratókat, az ő jutalmuk három forint egy holdjára. S ha végül a kaz- lazók mintaszerűen összerakják (legalább négy méter szélesre, öt méter magasra), két vágójuhot tudhatnak magukénak. De így tovább, az első művelettől az utolsóig. Sőt az ifjú traktorosoknak külön versenymintája is van. Az öt legjobban dolgozó traktoros fiatal hétezer forinton osztozkodhat. A fiataloktól különben sokat várnak a nyáron. Tőkés János KISZ-titkár jelentette be a taggyűlésen: vasárnaponként napraforgó kapálási napot szerveznek a kiszisták. Azért, hogy a nagy munka idejére — ahogy Klement Lajos fogalmazta meg —, tiszta lappal, tiszta határral induljanak. S ez még nagyon is elfér. A közös kukoricát másodszor húzatják géppel, de van kilenc olyan ember, aki még egy kapavágást sem tett az idén a saját háztájijában. Ezen derül a taggyűlés, mert ki hallott még olyat, hogy éppen a háztájit nem kapálja meg valaki. De aztán határozat születik, aki három napon belül sem végzi el a munkát, attól elvonják a háztáji földet. És jogosan, mert ezek az emberek éppen aratás idején bíbelődnek majd gazos kukoricájukkal. A taggyűlés nem tartott sokáig. — Az időt ne húzzuk, azt meg értjük, miről van szó, — mondta Csáti Lajos. Gyűlés után azonban mégis együtt maradtak az emberek. Mert mintha csak megszervezte volna valaki, a végszóra gördültek be egymás után az éhes kombájnok az udvarra. Ott sorakoztak a gépek és oda szivárogtak az emberek. — De azért még utána is csak a maguk tervéről, munkájukról esett a legtöbb szó. Mert igaz, jó a gép, nagy segítség a gép, de azért kettős értei • mben is az a valós: ember kell az idén a karcagi határba. Borzák Lajos ÖK IS az ara fásra készülnek Üveg hegyén-hátán. Míg Szolnokról azt írtuk, hogy kevés az üveg, itt erről szó sincs. Az öcsödi FMSZ szik víz üzemében százezer bambisüveg végez körforgást. Zakatolnak a gépek, készül a szikvíz, egy láb- nyomás és máris üvegben a szörp. S nem is egyfajta. Citrom-, narancs-, málna-, erdei szeder- és csipkerózsáié, valamint utaskoktél között lehet válogatni. — Nem mindig volt ez így — válaszol érdeklődésünkre Nagy Dániel, az Üzem vezetője. — Tíz évvel ezelőtt, még csak egyfajta hűsítőt készítettünk, abból is csak száz üveggel. Régen volt ez. S ahogy nőttek az igények úgy fejlődött ez a kis üzem is. Előbb egy állandó helyet biztosítottak részükre, később új gépeket vettek s ma már elmondhatják, hogy napi teljesítményük általában ezer üveg. — Nyáron szinte megállás nélkül dolgozunk — folytatja Nagy Dániel. — Van egy állandó túra tehergépkocsink; Naponta 900—1000 üveggel szállítunk 24 községbe; Erről később mi is meggyőződtünk, amikor Cser- keszöllőn és Tiszaföldvá- ron érdeklődtünk. Sőt a határban dolgozók is bizonyították; a nagy nyári munkák idején a földművesszövetkezet mozgóboltja hűtött bambikészlete sohasem fogyott ki. Ez jő jel a korán beköszöntött kánikulában az aratás előtt. Nincs tehát rájuk panasz; Az üzem dolgozói azonban nem mulaszthatták, hogy egy-két kérésüket el ne mondják: Többször előfordul, hogy le kell állniuk, mert nincs víz. Állítóalg sokan locsolják az udvarukat a községben, s ezzel tőlük vonják el a vizet. Nincs raktáruk; Az üvegeket alkalmi kocsikkal távolról szállítják az üzembe. Pedig a terményforgalml vállalatnak közvetlen mellettük van egy kihasználatlan előterük a raktár mellett. Ott a bejárat, csak ezért ragaszkodnak hozzá. Nem lehetne a raktár végébe egy ajtót csináltatni? Határidőjáték e & V palánfanevelő körül Színhely: Jászszentandrás, Petőfi Tsz. Az építés megkezdésének A HIBA NEM A GYÁRTÓMŰBEN VAN Ahol az autószifon „születikM Az újvooató, modem és sokkal tartós abb autoszi- font hiába keresik a vásárlók az üzletekben. Nem lehet kapni. De nemcsak ebből, hanem a régebbi fajtából serr. tudják kiszolgálni a vevőket. Itt vagyunk a legnagyobb kánikulában autoszifom nélkül. Miért nincs? Talán nem gyártanak belőle eleget? Annyit, hogy az összes igényeket kielégítse tényleg nem, de az első félév végéig hatvanezret készít a jászberényi Hűtőgépgyár. Kiss Tibor üzemvezető- helyettessel beszélgetünk az edényüzemben, ahol a háztartási „szikvízgyár” készül. — Tényleges sorozatgyártás csak nem régen folyik — mondta. — Sok nehézséggel kellett megbirkóznunk, hogy a gyártmány zökkenőmentesen kerüljön a készáruraktárba. Végig kísértük útján a 10—12 centiméteres aluml- niumtömböt, míg csak egy darabból * álló kis tartály nem lesz belőle. A gyártási eljárást hideg folytatásnak nevezik. Az alumíniumpogácsából 500 tonnás óriási présgépek hét művelettel formálnak kész gyártmányt. A szifon nyakán lévő Az alumíniumrúd útja. menetes gyűrűt automata gép munkálja. Egy gyűrű 62 másodperc alatt készül el. A kész darabokat nyomáspróbának vetik alá. — Huszonkét atmoszféra nyomással próbálják a tartályokat. Ez sokkal nagyobb követelmény, mint ameny- nyi a szikvíz készítésnél keletkezik. A prototípusok hetven atmoszféra nyomás után sem szenvedtek maradandó alakváltozást. A szivárvány minden színében pompázó kész autoszifonokat a MEO ellenőrzése után a Veszprémi Fémfeldolgozó Vállalathoz szállítja a Hűtőgépgyár, mert a nyomófej ott készül. Érthetetlen azonban, hogy a sokkal nagyobb szállítási kapacitást lekötő tartályokat szállítják Veszprémbe, nem pedig fordítva, a nyomófejet Jászberénybe. Látogatásunk a Hűtőgépgyárban meggyőzött bennünket arról, hogy a hiba nem a gyártó vállalatban van. Ennek ellenére mégsem lehet autoszifont kapni. Talán a kereskedelem is tehetne annak érdekében valamit, hogy az üzletek kirakataiban újra megjelenjen ez a mindenki által kedvelt — hiánycikk. » bJ — határideje: 1963. szeptember 1. — Mikor kezdték el a palántanevelő építését? — November közepén, mert az első anyagszállítmányok október 10-én érkeztek — válaszol Hegyi Géza elnök. Utána ment is a munka, volt lendület, de bejöttek a fagyok, aztán ... Két szék közül a földre Sem a szaporítóház, sem a hollandi ágyak nem készültek el. Sajnos, mindkettőre nagyon számítottunk. Így februárban, mikor már nerr győztünk várni, saját erőből építettünk melegágyakat, hogy tudjunk palántát nevelni. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya május 25-én készített jegyzőkönyve még több mindenről számol be: „A szövetkezet 1964. évi termelési tervét, munkaerőszükségletét, szerződéskötéseket, primőráru termelést, az utóhasznosítást és a bevételi összegeket úgy készítette el. hogy .i hajtatóházat és a 80 hollandi ágyat fmw A raktárban Horváth Mih ályné MEO csoportvezető minősíti a csillogó alumíniumpalackokat. már ez év elején üzemelteti. A hajtatóház és a 20 do. hollandi ágy átadása még a mai napig sem történt meg. Ügy a tápkockáziás, mint az áttűzdelés, átrakás, előhajtatás, teljesen elmaradt. A nevelt palánták gyengék, késeiek. Mivel a palántanevelő telep nem készült el, így a munkákat három alkalmi helyen magas többletköltséggel végezték el. A kárbecslés 410 ezer 200 forint jövedelemkiesést állapított meg. Az elhúzódást, a kései kezdést a rossz szervezés eredményezte. Az elnök a munkaszervezést kifogásolja. Elmondotta, hogy március 31-ig any- nyi segédmunkást adtak az építkezésre, amennyi csak kellett és az eredmény sehol. Az építkezés költségei 400 ezer forinttal növekedtek. Vincze Béla az ÉM. SzcA- nok megyei Építőipari Vállalat főépítésvezetője, szállítási határidőkre hivatkozik. Például a kazánokat október 30. helyett decemberben, a hollandi ágy és a szaporítóhá- szerkezeti elemeit augusztus vége helyett december 5-ig szállították le a gyártó vállalatok. A tsz önkényesen elfoglalt 80 hollandi ágyat és ezekben palántát nevelt. Ez megakadályozta a festési munkákat. Egyébként szerinte a kitűzött határidőre kész lesz a palántanevelő. Mit láttunk a telepen? Egy pár elkészült ágyban uborkapalántát — utólagos kihasznlásáként és semmiesetre sem nyolcvanat. De inkább sorolnám mi hiányzik — mondta az elnök. Tehát: a hollandi ágyak építése, a vízhálózat kiépítése, a gépészeti szerelések, a szaporítóház üvegezése, a szín tetőszerkezete, kerítés és még sok minden más, többek között a teljes üzempróba. Volt szerencsém találkozni az építőipari Vállalat 10 tagú brigádjával is. Teljesítményük, egy aránya a héthez. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozik és heten nézik. A brigádvezetőt sehol sem láttam. A látottak alapján kételkedem abban, hogy az építést és szereléseket pontosai befejezik. Kétségtelenül nagy hátrányt jelentett a legfontosabb üvegházi és melegágyi berendezés na- táridőn túli leszállítása. Talán jobb munkával lehetett volna pótolni az időbeni késést. Weither Dániel
