Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

t 1984. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kombájnosok és aratógépvezetők megyei tanácskozása Szolnokon Csütörtökön a megye komöájnos, aratógépvezető és traktoros társadalmá­nak hatvanöt legjobb képviselője tanácskozásra gyűlt össze Szolnokon, hogy az aratás előtti teendőket közösen megbeszéljék. A megyei tanácskozást a Köl­tői úti művelődési teremben tartották, amelyen megjelent Árvái István, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetője, Kasza Béla, a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Hollósi Gyula, a Szolnok megyei Gépállomások Igazgatóságának vezetője, Gyémánt Gyula, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Szolnok-, Hajdú-Bihar- és Heves megyei termelési felügyelője. Az előadást Bereczki Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője tartotta meg. Bereczki Lajos vitaindító előadása milyen gépen dolgozik és mi vár rá A részvevők egy csoportja. rendrearató, mintegy 1500 szállítóerőgép, 380 teher­autó és 1800 pótkocsi, a ta­laj munkák végzéséhez 640 lánctalpas és 1300 egyéb szántótraktor segít a pa­rasztembereknek. A felsorolt gépi erő azon­ban megközelítően sem fe­dezi a szükségletet, úgy, hogy könnyedén elvégez­hessük a munkát. A gya­korlat azonban bizonyítja, hogy a gépek rendkívül nagy teljesítményekre ké­pesek abban az esetben, ha azokat hozzáértő emberi kéz irányítja és tartja üzemképes állapotban. Ezért fontos, hogy min­den kombájnos, traktoros már most, jóval az aratás kezdete előtt tudja, hogy gukat 1000 százalékra be­biztosítani, vallva azt a maradi, tudománytalan el­vet, „hátha majd megszo­rul a szem”. Az aratás kez­deti időszakában maximá­lisan ki kell használni a rendrearatókat és az arató­gépeket. Az előadó a továbbiak­ban a kétmenetes aratás előnyeiről szólt. A korai kezdésnek fontos eszköze a kévekötő arató­gép — folytatta. — Sokan idegenkednek tőle. Ha elég korszerű kombájnunk vol­na, mi is azt javasolnánk, hogy az aratógépeket ol­vasszuk be, vagy tegyük A mai tanácskozást olyan céllal hívtuk össze, hogy a betakarítási munkákban iegilletékesebbekkel, az élenjáró kombájnvezetők­kel, traktorosokkal vitassuk meg a felkészülést. A nyári betakarítás legfontosabb módszereinek és a jelenlé­vők tapasztalatainak, elgon­dolásaink közzétételével hívjuk munkára a megye minden kombájnvezetőjét, aratógépkezelőjét, traktoro­sát. Az 1964. évi nyári beta­karítás a tavalyinál lénye­gesen nehezebb feladatot jelent a mezőgazdaság dol­gozóinak. Összesen mintegy 310 ezer holdról kell a termést augusztus 30-ig betakarítani, ebből mintegy 200 000 kh. a kenyérgabona. Vagyis 50 ezer kh.-al nagyobb terüle­ten kell betakarítani, mint 1963-ban. Az őszi és tavaszi idő­beni gondos vetés, az őszi gabonák tavaszi fejtrágyá­zása, vegyszeres gyomirtása, valamint az aránylag kedve­ző időjárás következtében, a jelenlegi állapotot meg­ítélve, a tavalyinál lénye­gesen nagyobb mennyiségű szemtermést és szalmater­mést kell betakarítani egy­ségnyi területről. A munkát nagyobbítja, hogy a szokásosnál rövi- debb idő alatt akarjuk el­végezni a nyári betakarí­tást. Számolunk azzal is, hogy az időjárás következ­tében megkéstünk a nö­vényápolással, szénabeta­karítással, öntözéssel, így ezeknek a munkálatoknak egy része belenyúlik az ara­tásba. Lényegesen nagyobb területen termelünk zöldsé­get, ami leköti az emberek egy részét az aratás és cséplés idején is. A nyári betakarítás időszakában rendbe kell tenni olyan munkákat is, amelyeket ko­rábbi években csak részben végeztünk eb Ilyenek a szalmalehúzás és a kazla- zás, a nyári talaj munkák, a nyári szervestrágyázás. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a me­zőgazdaság anyagi-műszaki ellátására. Ebben a megyé­ben még soha annyi nagy­teljesítményű kom­bájn, rendrearató, kévekötő aratógép, szállítógép, talajmun­ka erőgép nem dol­gozott, mint most. A megye mezőgazdasági üzemeiben több mint 680 kombájn van. Ennek több mint 60 százaléka a leg­korszerűbb SZK—3-as, il­letve SZK—4-es kombájn. Közei 300 aratógép, 200 Az előkészület idején győ­ződjön meg arról, hogy a gépek megfelelően ki van­nak-e javítva, üzembizto- sak-e. Ellenőrizze a kom­bájnos, hogy megvan-e a gépnek minden tartozéka A gépeket feltétlenül annak leendő kezelője próbálja ki aratás előtt Elengedhetetlennek tart­juk, hogy a gépkeze­lők ismerjék apróléko­san az adott üzem, üzemegység, vagy brigád — a betakarítási munkákra ki­alakított — munkaszerve­zetet. Tudják azt hogy adott területen milyen gé­pek, milyen munkát véges­nek majd. Ez is fontos. Mert ha több gép dolgozik egy területen, segíteni tud­ják egymás munkáját, de rossz szervezés esetén — amit éppen a fentebb emlí­tettekkel el lehet kerülni — gátolhatják is a haladást. Tehát feltétlenül ismerjék meg kollégáikat és egyez­tessék elgondolásaikat. A kombájnvezetők is­merjék meg a második mű­szakos gépkezelőt és a ki­szolgáló személyzetet. A munkák sikeré­nek egyik alapvető feltétele az aratás időbeni kezdése. A megyei párt-végrehajtó bizottság és az MTVB irányelvei leszögezik „Az aratást akkor meg kell kez­deni, amikor a gabona el­éri a viaszérés stádiumát”. Meg vagyok róla győződve, hogy a kombájnosok nem félnek a korai kezdéstől. Az aratás korai megkezdé­sétől azok a szakemberek félnek, akik szeretik ma­múzeumba. Mivel a kom­bájn még nem elegendő, az aratógépek alkalmazása in­dokolt. Az aratógépes aratástól sokan húzódoznak azért, mert utána a csépléssel gyűlik meg a baj. Mind­annyian tudjuk, hogy csép­lőgépeink eléggé elavultak, az emberek egy kicsit el­szoktak a csépléstől. Hadd említsem meg, hogy segí­tünk e bajon. Ahol a cséplőgépek­kel nem győzik a keresztbe betakarí­tott gabonát elcsépel­ni, keresztből csépel­jenek a kombájnok. Az aratógépes aratásnak meg vannak a hagyomá­nyai, sok üzem szívesen al­kalmazza ma is. Ha valaha szükség volt ezekre a gé­pekre, ebben az évben szükség lesz. A rendreara- tók és aratógépek maximá­lis kihasználása különösen az aratás első két hetében indokolt. Ez alatt az idő alatt a gabonának nagyobb- hányadát le kell aratni. A sikeres betakarítás másik alapvető feltétele a gabona- kombájnok maximális kihasználása Az említett módszerekkel a kombájnok munkába állítá­sának idejét néhány nappal előre tudjuk hozni. Ugyan­akkor, ha a kombájnok zö­mének üzemeltetését — kü­lönösen a régi kombájnok­ra vonatkozik — rendre aratott gabonában kezdjük, elkerülhetjük a kezdeti gyakori géphibásodásokat. így már az első napokban jelentős területi és tonna teljesítményt érhetnek el kombájnosaink. A kombájnosok na­gyobb teljesítésének előzménye a munka­nap lehető legtelje­sebb kihasználása. Régen a parasztember az aratás időszakában éjjelen­te négy-öt órahosszát aludt. A mi viszonyaink között általában erre nincsen szük­ség. Hogy a gépkezelők em­beri körülmények között dolgozzanak, feltétlenül f on­tos a komájnokra is a két műszak megszervezése. Biz­tosítanunk kell, hogy ami­kor már a gabona állapota megengedi, éjjel is, de leg­alább késő estig dolgozza­nak a gépek. Természetes­nek tűnik, de megemlítem, ho"v az aratás időszakában a Vasárnapokat is munká­val kell tölteni. A pihenő­nap akkor legyen, amikor esik az eső. Nagyon fontosnak tart­juk, hogy minden kombáj- nos-párnak legyen konkrét heti, napi terve kh-ban, tonnában. A gabonaaratásban alkal­mazzák az eddig legjobban bevált egyéni módszereket, fogásokat. Kombájnosaink napról napra finomítsák, tökéletesítsék azokat. Fontos, hogy az aratógé­pek és a kombájnok álla­potának, teljesítőképességé­nek megfelelően osszák el a területet. A folyamatos üzemelésnek jelentős felté­tele a kombájn kiszolgáló személyzet, a szállító esz­közök, szállító munkások biztosítása. Amennyiben ebben is megvan az össz­hang, akkor zavartalanul megy a munka, jók a telje­sítmények. Néhány szót a cséplés- rőL A cséplőgépek mun­káját is most kell meg­szervezni. Biztosítani a munkacsapatokat, valamint a gépek kijavítását. — A cséplést a szokásosnál ko­rábban teljes kapacitással kezdjük meg: A cséplést nem augusztus 18-án kell sürgetni és szervezni, ha­nem július 10-e körül. Itt is az a fontos, hogy a cséplőgép-teljesítmény, a munkaerő és a szállítóka­pacitás teljes összhangja meg legyen. A mezőgazdaságban dol­gozó gépészek a szalma lehúzását és kazlazását te­kintsék a gabonabe­takarítás szerves ré­szének. Ezen a nyáron a szalma- betakarítást gépesítsék úgy, hogy biztosítani tud­juk a gabona e fontos melléktermékének időbeni betakarítását. — Minden üzemben széles körben al­kalmazzák a nagyteljesít­ményű szalmalehúzókat. Ahol a feltételek már adottak, ott a szalmabálá­zást. Előrébb kell lépnünk a kazlazás gépesítésében, elevátor, gólya alkalmazá­sával: A nyári mezőgazdasági munkálatok másik alapve­tő része a talajmunka. A jövő évi biztos termés alapja az időben, jó mi­nőségben elvégzett nyári talajmunka. Az utolsó két évben a traktorosok szá­ma lényegesen megnöve­kedett. Ebben az évben már magunk elé tűzhet­jük, hogy az aratással^ csépléssel egyidőben a tel­jes gépi kapacitással vé­gezzük a tarlóhántást, szervestrágyázást és a nyá­ri mélyszántást. Miért szorgalmazzuk a nyári talajmunkákat ? Alapvetően azért, mert a nyáron megművelt földe­ken van a következő évben a legjobb termés. Másrészt a szántókapacitás is véges. Az őszi időszakban minden földet felszántani nem tud­nánk. És nem utolsó sor­ban azért is, mert a nyári kellemes hűvös levegőjű éjszakákon a traktorosok­nak is kellemesebb szánta­ni, mint november végén, december elején, amikor a hideg eső csapkodja ar­cukat, vagy odafagy ke­zük a kormány ke rékh ez. Éppen ezért képviseljük azt az álláspontot, hogy a nagyteljesítményű gépeket az aratás megkezdésétől két műszakban kell üzemeltetni és a körmöstraktorokat legalább egy műszakban. Tudjuk, hogy még sokan idegenkednek a két mű­szaktól, mondván: „nyúj­tott műszakban többet ke­resek, a második műszakos tönkreteszi a gépet, stb.” Először is. A túlnyujtott műszaknak nem lehetünk hívei, mert ez az ember egészségének rovására megy. Ilyen áron pedig nem akarjuk a munkákat gyorsítani. Másodszor. Bí­zunk abban, hogy a máso­dik műszakos traktorosok lassan már ugyanolyan képzettek lesznek, mint az első műszakosok. Arról pe­dig meg vagyunk győződ-' ve, hogy a második mű­szakosok is keresni akar­nak. Megemlítem, hogy a legtöbb ipari üzemben ket­tő, illetve három műszak­ban dolgoznak az embe­rek. Három ember dolgo­zik egy gépen. Megbecsü­lik a gépet, jól karbantart­ják, mert mindhárman ezen keresik meg a ke­nyeret. Azt hiszem, ide­je lesz a mezőgazdaságban is felszámolni az előbb említett maradi szemléletet és a gépek két műszak­ban történő üzeme­lését természetesnek, törvényszerűnek te­kinteni. Traktorosaink a szán­tással párhuzamosan szor­galmazzák a tarlóhántást. A tarlóhántás szakmai je­lentőségét egy vonatkozás­ban érintem most. Az a traktoros, aki tarlót hánt, száraz nyár végén is köny- nyen szánt. Abban az üzemben, ahol a tarlóhán­tást elhanyagolják száraz nyár végén, őszön törik a gép, kicsi a teljesítmény, rossz a munka minősége. összegezve, azt vár­juk a traktorosoktól, hogy a nyári talaj­munkát jó szervezés­sel, időben végezzék el. Említettem számokban is a munka nagyságát. Azt is, hogy milyen technikai erő áll rendelkezésünkre. Ebből az tűnt ki, hogy a rendelkezésükre álló gépek­kel az átlagosnál nagyobb feladatot kell megoldani: Átlagban egy rend- rearatóval kellene vágni 450—500 kh gabonát. — Az SzK kombájnokkal 400 kt és a magyar kom- nokkal 200—250 kh kalászost kellene be­takarítani. Aratógépenként 150—200 kh-s teljesítményt kellene elérni. A cséplőgépekkel naponta el kellene csépel­ni 150 mázsa gabonát. — Ilyen feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy augusztus 20-ig az aratást és a cséplést befejezzük. A továbbiakban a tava­lyi aratás példamutató kombájnosainak teljesítmé­nyeiről szólt Bereczki La­jos. Rojkó János, Boros István, Kovács József, Emil István, Kovács János nevét említette meg, akik hat-nyolcszáz holdas tel­jesítményeikkel tűntek ki. Tőlük most is azt várjuk — mondotta a szónok —, hogy élenjárók legyenek, a többiektől pedig, hogy zárkózzanak fel hozzájuk; Felszólalások a vitában Az elnöklő Kasza Béla elsőnek Cs. Nagy István­nak, a Tiszasülyi Állami Gazdaság kombájnosának hozzászólását jelentette be. Cs. Nagy István arról be­szélt, hogy náluk csoport­ban aratnak a kombájnok és ezzel a szervezéssel igen jól ki tudják használni a gépeket. Ha megfelelő te­rületet biztosítanak nekik, az idén is teljesítik ter­vüket. Villás Bálint, a Kunhe- gyesi Gépállomás kombáj- nosa panaszkodott az al­katrészellátásra. Évről év­re rosszabbodik — mon­dotta, és az ő kombájnja is egyetlen alkatrész hiá­nya miatt nincs megbízha­tóan kijavítva egy hónapja. Kérte, a vasárnapi munka­napokat rendelje el a gép­állomások megyei igazga­tósága. Ugyancsak a Kun­hegyes! Gépállomásról szó­lalt fel Halas Lajos kom­bájnos. Javasolta: az SZK kombájnokon a dobok be- szorulásának elhárítására a magasabb részével rakják fel a léceket. Nagy Mihály, a fegyver­nek! Kossuth Tsz traktoro­sa a szövetkezet felkészü­léséről szólt. És arról, ho­gyan működik együtt a szövetkezet a gépállomás­sal. Majd Fekete Benjámin, a karcagi intézeti gazda­ság kombáinosa helyetele- nítette, hogy a learatott termést három kombájnos nevére mázsálják náluk, s így nem lehet megállapí­tani, hármuk közül tulaj­donképpen ki mennyit is teljesített. Sándor Kálmán, a Csor­bái Állami Gazdaság kom- bájnosa tavaly hétezerhat- száz mázsa gabonát taka­rított be. Erre az évre tíz­ezer mázsa gabona betaka­rítását vállalta és verseny­re szólította a megye kom­bájnvezetőit. Szöllősi Imre, a kőtelki Ady Tsz kom- bájnosa csatlakozott a ver­senyhez. Budai Kálmán, Vass András állami gazdasági kombájnosok azt kérték, hogy váltótársaik is jó, megbízható kombájnosok közül kerüljenek ki. Novák Lajos, a Mezőtúri Gépál­lomás traktorosa arról pa­naszkodott, hogy a szállító járművek hiányában vesz­tegelt igen sokat tavaly kombájnjával. Hollósi Gyula, a Szolnok megyei gépállomások igaz­gatója többek között ar­ról szólt, hogy minden gép­állomás jutalmazza legjobb kombájnosát, de ezen kívül még a megyei igazgatóság a tíz legjobb kombájnos között négyezer forintos el­ső, háromezer forintos má­sodik. kétezer forintos har­madik díjat tűz ld és a hatodik-tizedik helyezett ezerötszáz forint jutalmat kap. Egy szorgalmas kom­bájnos ha igyekszik, a be­takarítás hathetes tartama alatt tízezer forintot is meg tud keresni, — mon­dotta Hollósi Gyula. A tanácskozás Kasza Béla megyei mezőgazdasági osz- tálwezető zárszavával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom