Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-12 / 136. szám
t 1984. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kombájnosok és aratógépvezetők megyei tanácskozása Szolnokon Csütörtökön a megye komöájnos, aratógépvezető és traktoros társadalmának hatvanöt legjobb képviselője tanácskozásra gyűlt össze Szolnokon, hogy az aratás előtti teendőket közösen megbeszéljék. A megyei tanácskozást a Költői úti művelődési teremben tartották, amelyen megjelent Árvái István, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetője, Kasza Béla, a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Hollósi Gyula, a Szolnok megyei Gépállomások Igazgatóságának vezetője, Gyémánt Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium Szolnok-, Hajdú-Bihar- és Heves megyei termelési felügyelője. Az előadást Bereczki Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta meg. Bereczki Lajos vitaindító előadása milyen gépen dolgozik és mi vár rá A részvevők egy csoportja. rendrearató, mintegy 1500 szállítóerőgép, 380 teherautó és 1800 pótkocsi, a talaj munkák végzéséhez 640 lánctalpas és 1300 egyéb szántótraktor segít a parasztembereknek. A felsorolt gépi erő azonban megközelítően sem fedezi a szükségletet, úgy, hogy könnyedén elvégezhessük a munkát. A gyakorlat azonban bizonyítja, hogy a gépek rendkívül nagy teljesítményekre képesek abban az esetben, ha azokat hozzáértő emberi kéz irányítja és tartja üzemképes állapotban. Ezért fontos, hogy minden kombájnos, traktoros már most, jóval az aratás kezdete előtt tudja, hogy gukat 1000 százalékra bebiztosítani, vallva azt a maradi, tudománytalan elvet, „hátha majd megszorul a szem”. Az aratás kezdeti időszakában maximálisan ki kell használni a rendrearatókat és az aratógépeket. Az előadó a továbbiakban a kétmenetes aratás előnyeiről szólt. A korai kezdésnek fontos eszköze a kévekötő aratógép — folytatta. — Sokan idegenkednek tőle. Ha elég korszerű kombájnunk volna, mi is azt javasolnánk, hogy az aratógépeket olvasszuk be, vagy tegyük A mai tanácskozást olyan céllal hívtuk össze, hogy a betakarítási munkákban iegilletékesebbekkel, az élenjáró kombájnvezetőkkel, traktorosokkal vitassuk meg a felkészülést. A nyári betakarítás legfontosabb módszereinek és a jelenlévők tapasztalatainak, elgondolásaink közzétételével hívjuk munkára a megye minden kombájnvezetőjét, aratógépkezelőjét, traktorosát. Az 1964. évi nyári betakarítás a tavalyinál lényegesen nehezebb feladatot jelent a mezőgazdaság dolgozóinak. Összesen mintegy 310 ezer holdról kell a termést augusztus 30-ig betakarítani, ebből mintegy 200 000 kh. a kenyérgabona. Vagyis 50 ezer kh.-al nagyobb területen kell betakarítani, mint 1963-ban. Az őszi és tavaszi időbeni gondos vetés, az őszi gabonák tavaszi fejtrágyázása, vegyszeres gyomirtása, valamint az aránylag kedvező időjárás következtében, a jelenlegi állapotot megítélve, a tavalyinál lényegesen nagyobb mennyiségű szemtermést és szalmatermést kell betakarítani egységnyi területről. A munkát nagyobbítja, hogy a szokásosnál rövi- debb idő alatt akarjuk elvégezni a nyári betakarítást. Számolunk azzal is, hogy az időjárás következtében megkéstünk a növényápolással, szénabetakarítással, öntözéssel, így ezeknek a munkálatoknak egy része belenyúlik az aratásba. Lényegesen nagyobb területen termelünk zöldséget, ami leköti az emberek egy részét az aratás és cséplés idején is. A nyári betakarítás időszakában rendbe kell tenni olyan munkákat is, amelyeket korábbi években csak részben végeztünk eb Ilyenek a szalmalehúzás és a kazla- zás, a nyári talaj munkák, a nyári szervestrágyázás. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátására. Ebben a megyében még soha annyi nagyteljesítményű kombájn, rendrearató, kévekötő aratógép, szállítógép, talajmunka erőgép nem dolgozott, mint most. A megye mezőgazdasági üzemeiben több mint 680 kombájn van. Ennek több mint 60 százaléka a legkorszerűbb SZK—3-as, illetve SZK—4-es kombájn. Közei 300 aratógép, 200 Az előkészület idején győződjön meg arról, hogy a gépek megfelelően ki vannak-e javítva, üzembizto- sak-e. Ellenőrizze a kombájnos, hogy megvan-e a gépnek minden tartozéka A gépeket feltétlenül annak leendő kezelője próbálja ki aratás előtt Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gépkezelők ismerjék aprólékosan az adott üzem, üzemegység, vagy brigád — a betakarítási munkákra kialakított — munkaszervezetet. Tudják azt hogy adott területen milyen gépek, milyen munkát végesnek majd. Ez is fontos. Mert ha több gép dolgozik egy területen, segíteni tudják egymás munkáját, de rossz szervezés esetén — amit éppen a fentebb említettekkel el lehet kerülni — gátolhatják is a haladást. Tehát feltétlenül ismerjék meg kollégáikat és egyeztessék elgondolásaikat. A kombájnvezetők ismerjék meg a második műszakos gépkezelőt és a kiszolgáló személyzetet. A munkák sikerének egyik alapvető feltétele az aratás időbeni kezdése. A megyei párt-végrehajtó bizottság és az MTVB irányelvei leszögezik „Az aratást akkor meg kell kezdeni, amikor a gabona eléri a viaszérés stádiumát”. Meg vagyok róla győződve, hogy a kombájnosok nem félnek a korai kezdéstől. Az aratás korai megkezdésétől azok a szakemberek félnek, akik szeretik mamúzeumba. Mivel a kombájn még nem elegendő, az aratógépek alkalmazása indokolt. Az aratógépes aratástól sokan húzódoznak azért, mert utána a csépléssel gyűlik meg a baj. Mindannyian tudjuk, hogy cséplőgépeink eléggé elavultak, az emberek egy kicsit elszoktak a csépléstől. Hadd említsem meg, hogy segítünk e bajon. Ahol a cséplőgépekkel nem győzik a keresztbe betakarított gabonát elcsépelni, keresztből csépeljenek a kombájnok. Az aratógépes aratásnak meg vannak a hagyományai, sok üzem szívesen alkalmazza ma is. Ha valaha szükség volt ezekre a gépekre, ebben az évben szükség lesz. A rendreara- tók és aratógépek maximális kihasználása különösen az aratás első két hetében indokolt. Ez alatt az idő alatt a gabonának nagyobb- hányadát le kell aratni. A sikeres betakarítás másik alapvető feltétele a gabona- kombájnok maximális kihasználása Az említett módszerekkel a kombájnok munkába állításának idejét néhány nappal előre tudjuk hozni. Ugyanakkor, ha a kombájnok zömének üzemeltetését — különösen a régi kombájnokra vonatkozik — rendre aratott gabonában kezdjük, elkerülhetjük a kezdeti gyakori géphibásodásokat. így már az első napokban jelentős területi és tonna teljesítményt érhetnek el kombájnosaink. A kombájnosok nagyobb teljesítésének előzménye a munkanap lehető legteljesebb kihasználása. Régen a parasztember az aratás időszakában éjjelente négy-öt órahosszát aludt. A mi viszonyaink között általában erre nincsen szükség. Hogy a gépkezelők emberi körülmények között dolgozzanak, feltétlenül f ontos a komájnokra is a két műszak megszervezése. Biztosítanunk kell, hogy amikor már a gabona állapota megengedi, éjjel is, de legalább késő estig dolgozzanak a gépek. Természetesnek tűnik, de megemlítem, ho"v az aratás időszakában a Vasárnapokat is munkával kell tölteni. A pihenőnap akkor legyen, amikor esik az eső. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden kombáj- nos-párnak legyen konkrét heti, napi terve kh-ban, tonnában. A gabonaaratásban alkalmazzák az eddig legjobban bevált egyéni módszereket, fogásokat. Kombájnosaink napról napra finomítsák, tökéletesítsék azokat. Fontos, hogy az aratógépek és a kombájnok állapotának, teljesítőképességének megfelelően osszák el a területet. A folyamatos üzemelésnek jelentős feltétele a kombájn kiszolgáló személyzet, a szállító eszközök, szállító munkások biztosítása. Amennyiben ebben is megvan az összhang, akkor zavartalanul megy a munka, jók a teljesítmények. Néhány szót a cséplés- rőL A cséplőgépek munkáját is most kell megszervezni. Biztosítani a munkacsapatokat, valamint a gépek kijavítását. — A cséplést a szokásosnál korábban teljes kapacitással kezdjük meg: A cséplést nem augusztus 18-án kell sürgetni és szervezni, hanem július 10-e körül. Itt is az a fontos, hogy a cséplőgép-teljesítmény, a munkaerő és a szállítókapacitás teljes összhangja meg legyen. A mezőgazdaságban dolgozó gépészek a szalma lehúzását és kazlazását tekintsék a gabonabetakarítás szerves részének. Ezen a nyáron a szalma- betakarítást gépesítsék úgy, hogy biztosítani tudjuk a gabona e fontos melléktermékének időbeni betakarítását. — Minden üzemben széles körben alkalmazzák a nagyteljesítményű szalmalehúzókat. Ahol a feltételek már adottak, ott a szalmabálázást. Előrébb kell lépnünk a kazlazás gépesítésében, elevátor, gólya alkalmazásával: A nyári mezőgazdasági munkálatok másik alapvető része a talajmunka. A jövő évi biztos termés alapja az időben, jó minőségben elvégzett nyári talajmunka. Az utolsó két évben a traktorosok száma lényegesen megnövekedett. Ebben az évben már magunk elé tűzhetjük, hogy az aratással^ csépléssel egyidőben a teljes gépi kapacitással végezzük a tarlóhántást, szervestrágyázást és a nyári mélyszántást. Miért szorgalmazzuk a nyári talajmunkákat ? Alapvetően azért, mert a nyáron megművelt földeken van a következő évben a legjobb termés. Másrészt a szántókapacitás is véges. Az őszi időszakban minden földet felszántani nem tudnánk. És nem utolsó sorban azért is, mert a nyári kellemes hűvös levegőjű éjszakákon a traktorosoknak is kellemesebb szántani, mint november végén, december elején, amikor a hideg eső csapkodja arcukat, vagy odafagy kezük a kormány ke rékh ez. Éppen ezért képviseljük azt az álláspontot, hogy a nagyteljesítményű gépeket az aratás megkezdésétől két műszakban kell üzemeltetni és a körmöstraktorokat legalább egy műszakban. Tudjuk, hogy még sokan idegenkednek a két műszaktól, mondván: „nyújtott műszakban többet keresek, a második műszakos tönkreteszi a gépet, stb.” Először is. A túlnyujtott műszaknak nem lehetünk hívei, mert ez az ember egészségének rovására megy. Ilyen áron pedig nem akarjuk a munkákat gyorsítani. Másodszor. Bízunk abban, hogy a második műszakos traktorosok lassan már ugyanolyan képzettek lesznek, mint az első műszakosok. Arról pedig meg vagyunk győződ-' ve, hogy a második műszakosok is keresni akarnak. Megemlítem, hogy a legtöbb ipari üzemben kettő, illetve három műszakban dolgoznak az emberek. Három ember dolgozik egy gépen. Megbecsülik a gépet, jól karbantartják, mert mindhárman ezen keresik meg a kenyeret. Azt hiszem, ideje lesz a mezőgazdaságban is felszámolni az előbb említett maradi szemléletet és a gépek két műszakban történő üzemelését természetesnek, törvényszerűnek tekinteni. Traktorosaink a szántással párhuzamosan szorgalmazzák a tarlóhántást. A tarlóhántás szakmai jelentőségét egy vonatkozásban érintem most. Az a traktoros, aki tarlót hánt, száraz nyár végén is köny- nyen szánt. Abban az üzemben, ahol a tarlóhántást elhanyagolják száraz nyár végén, őszön törik a gép, kicsi a teljesítmény, rossz a munka minősége. összegezve, azt várjuk a traktorosoktól, hogy a nyári talajmunkát jó szervezéssel, időben végezzék el. Említettem számokban is a munka nagyságát. Azt is, hogy milyen technikai erő áll rendelkezésünkre. Ebből az tűnt ki, hogy a rendelkezésükre álló gépekkel az átlagosnál nagyobb feladatot kell megoldani: Átlagban egy rend- rearatóval kellene vágni 450—500 kh gabonát. — Az SzK kombájnokkal 400 kt és a magyar kom- nokkal 200—250 kh kalászost kellene betakarítani. Aratógépenként 150—200 kh-s teljesítményt kellene elérni. A cséplőgépekkel naponta el kellene csépelni 150 mázsa gabonát. — Ilyen feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy augusztus 20-ig az aratást és a cséplést befejezzük. A továbbiakban a tavalyi aratás példamutató kombájnosainak teljesítményeiről szólt Bereczki Lajos. Rojkó János, Boros István, Kovács József, Emil István, Kovács János nevét említette meg, akik hat-nyolcszáz holdas teljesítményeikkel tűntek ki. Tőlük most is azt várjuk — mondotta a szónok —, hogy élenjárók legyenek, a többiektől pedig, hogy zárkózzanak fel hozzájuk; Felszólalások a vitában Az elnöklő Kasza Béla elsőnek Cs. Nagy Istvánnak, a Tiszasülyi Állami Gazdaság kombájnosának hozzászólását jelentette be. Cs. Nagy István arról beszélt, hogy náluk csoportban aratnak a kombájnok és ezzel a szervezéssel igen jól ki tudják használni a gépeket. Ha megfelelő területet biztosítanak nekik, az idén is teljesítik tervüket. Villás Bálint, a Kunhe- gyesi Gépállomás kombáj- nosa panaszkodott az alkatrészellátásra. Évről évre rosszabbodik — mondotta, és az ő kombájnja is egyetlen alkatrész hiánya miatt nincs megbízhatóan kijavítva egy hónapja. Kérte, a vasárnapi munkanapokat rendelje el a gépállomások megyei igazgatósága. Ugyancsak a Kunhegyes! Gépállomásról szólalt fel Halas Lajos kombájnos. Javasolta: az SZK kombájnokon a dobok be- szorulásának elhárítására a magasabb részével rakják fel a léceket. Nagy Mihály, a fegyvernek! Kossuth Tsz traktorosa a szövetkezet felkészüléséről szólt. És arról, hogyan működik együtt a szövetkezet a gépállomással. Majd Fekete Benjámin, a karcagi intézeti gazdaság kombáinosa helyetele- nítette, hogy a learatott termést három kombájnos nevére mázsálják náluk, s így nem lehet megállapítani, hármuk közül tulajdonképpen ki mennyit is teljesített. Sándor Kálmán, a Csorbái Állami Gazdaság kom- bájnosa tavaly hétezerhat- száz mázsa gabonát takarított be. Erre az évre tízezer mázsa gabona betakarítását vállalta és versenyre szólította a megye kombájnvezetőit. Szöllősi Imre, a kőtelki Ady Tsz kom- bájnosa csatlakozott a versenyhez. Budai Kálmán, Vass András állami gazdasági kombájnosok azt kérték, hogy váltótársaik is jó, megbízható kombájnosok közül kerüljenek ki. Novák Lajos, a Mezőtúri Gépállomás traktorosa arról panaszkodott, hogy a szállító járművek hiányában vesztegelt igen sokat tavaly kombájnjával. Hollósi Gyula, a Szolnok megyei gépállomások igazgatója többek között arról szólt, hogy minden gépállomás jutalmazza legjobb kombájnosát, de ezen kívül még a megyei igazgatóság a tíz legjobb kombájnos között négyezer forintos első, háromezer forintos második. kétezer forintos harmadik díjat tűz ld és a hatodik-tizedik helyezett ezerötszáz forint jutalmat kap. Egy szorgalmas kombájnos ha igyekszik, a betakarítás hathetes tartama alatt tízezer forintot is meg tud keresni, — mondotta Hollósi Gyula. A tanácskozás Kasza Béla megyei mezőgazdasági osz- tálwezető zárszavával ért véget.
