Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-11 / 135. szám
1964, június H. SZOLNOK MEGYEI NEPLAI* 3 Nemcsak pénz, hanem szemlélet kérdése is a közegészségügy Szolnok Város Tanácsa legutóbbi ülésén a közegészségügyi helyzetről tárgyalt. Ügy gondoljuk, nem érdektelen, ha a nyilvánosság előtt is foglalkozunk ezzel. Tudjuk, hogy — mint minden városban — Szolnokon is igen sok a pótolni-, kijavítani való. Ez egyrészt pénzkérdés: új létesítmények, közművesítés megépítése, különböző felszerelések vásárlása stb. Másrészt azonban határozottan meg kell mondani azt is, hogy némely helyen nem a beruházások anyagi fedezete hiányzik, hanem az emberek szemlélete elmaradott. Az egészségügyi szervek nem támasztanak irreális követeléseket, viszont azt már ideje lenne • megérteni mindenkinek, hogy az egészségügyi követelmények betartása nem öncélú előírás, hanem élet- körülményeink, munkafeltételeink gyorsabb ütemű javításának egyik igen fontos része. Milyen jelző illenék arra a hivatali, üzemi vezetőre, aki az egészségügyi ellenőrzéseket felesleges zaklatásnak nyilvánítja? Az egyszavas válaszok túlzásával — és nem sértés akar ez lenni —: ez az ember korlátolt. Majd ha eljutunk oda, hogy az ilyen ellenőrzések „feleslegesek” lesznek, abban az értelemben, hogy néhány perc alatt konstatálni lehet a rendet, a szabályok betartását, akkor az illetékesek nem kényszerülnek órákat, esetleg napokat eltölteni a hibák, szabálytalanságok megállapításával. Inkább tehát segítésnek, a szakember jószándékú tanácsának kellene felfogni az ellenőrzéseket. Tavaly tizenölt esetben pénzbírság kiszabására is szükség volt. Itt már biztosan hanyagságról, gondatlanságról van szó. Mert azért senkit sem bírságolnak nálunk, hogy nem építtet százezrekbe kerülő új raktárt például. Nézzünk néhány kérdést kissé részletesebben. Az ivóvíz minőségével kevésbé, a mennyiséggel kapcsolatban azonban vannak nehézségek. A városnak nagy a külterülete. Igen sok lakóépületbe még nincs bevezetve a víz, az itteni lakók a 130 közkifolyót vagy az artézi- és egyéb kutakat használják. A papírgyár és a vegyiművek kivételével az üzemek szintén ivóvizet használnak fel ipari célra. A szennyvízcsatornázásra tizenötéves programot dolgoztak ki, ez — figyelembe véve a lakosság növekedését — 78 000 ember ellátására lesz alkalmas. Ezek megoldása természetesen távolabbi feladat. A Nyúl utcában és környékén hiányzó árnyékszékek azonban sürgős intézkedést követelnek. A műszakiakkal közösen helyszíni szemlét tartanak, majd építőanyagot szállítanak a házakhoz. Ilyen segítség után ismét csak a lakókat lehet elmarasztalni — s ez bírságolással is kifejezésre juthat —, ha nem építik meg az árnyékszékeket. A köztisztaság jó utak és korszerű szemétgyűjtőautók kérdése. És mind- annyiunké: ne szemeteljünk. Ez év elejétől a szeméttelep a városon kívül van, de az Abonyi és a Körösi út mellett magánosok és egyes vállalatok is kupacolnak össze hulladékot, építési törmeléket. — Más példák: a piacra ivóvíz kell, nem szabad megengedni hogy a földön árusítsanak. A növekvő igények mind nagyobb feladatokat támasztanak az éttermi, üzemi, bölcsődei stb. konyhákkal szemben. Jelenleg a Béke Étterem konyhájának felújítása a legsürgetőbb — valószínűleg csak jövőre kerül rá sor. Az viszont megintcsak nem pénzkérdés, hogy a vendéglátó egységeknél és másutt élelmezéssel foglalkozók egszségügyi mini- mum-tanfolyamot végezzenek. (Legalábbis nem nagy összeget kíván.) A fodrászüzletek nagyobb részében igen kicsi, vagy egyáltalán nincs öltöző. — Talán ennél is nagyobb baj, hogy nem fertőtlenítik kellőképp a munkaeszközöket, ritkán cserélik a ruhákat, törülközőket. Igen fontos a gyermekek védőoltása. Nemrégiben azonban ötven szülőt találtak, aki többszöri felszólítás után sem vitte el oltásra gyermekét. E cikkben nem foglalkozhatunk a közegészségügy minden vonatkozásával. Ha az egészségügyi szervek mindinkább megelőző jellegűvé akarják tenni munkájukat — és ez a cél —, ahhoz a társadalmi szervek segítségén túl az is szükséges, hogy az egészségügy fontosságának felismerésében még tovább jussunk előre. És amire lehetőségünk van, azt valósítsuk meg minél haínarabb. V. P Gheorghe Apostol fogadta Péter Jánost Bukarest (MTI) Gheorghe Apostol, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának első. elnökhelyettese szerdán délelőtt fogadta Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, aki kedden baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. A baráti légkörben lefolyt találkozón jelen volt Cor- neliu Mamescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Gheorghe Pele külügyminiszterhely ettes, valamint Kuti Jenő, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A délelőtt folyamán Péter János látogatást tett Corneliu Manescunál. A szlovák opera Pasién A szlovák Nemzeti Színház 270 tagú operatársulata október 27-én, 28-án és 29-én a Vígszínházban mutatkozik be a magyar főváros közönségének. Műsorukon a neves cseh zeneszerző, Janacek: „Sva* topluk” című történelmi operája, továbbá Verdi: „Trubadúr” és Wagner: — „Tannhauser” című műve szerepel. A Vígszínház 110 tagú együttese június 28-án utazik Pozsonyba, ahol hat előadáson lép feL Felmentés - elmarasztalás Tanulságos szövetkezeti perek Egy tsz-tagat a szövetkezet fűrészüzemében munkája közben halálos baleset ért. Az SZTK az elhunyt családjának kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatások visszafizetéséért a szövetkezet ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Indokul arra hivatkozott, hogy a halálos balesetet az óvórendszabályoík megszegése okozta és ezért a tsz felel. A szövetkezet a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezéséért pert indított. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a balesetelhárításról szóló rendelkezéseket a mezőgazdasági szövetkezetekben is végre kell hajtani. Ezért a tsz-elnököík kötelesek gondoskodni a baleset- elhárítás megszervezéséről, az ellenőrző bizottságoknak pedig figyelemmel kell kísérniük, hogy a rendelkezéseket betartják-e. Ebben az esetben kiderült, hogy a halálos balesetet okozó körfűrész az óvórendszabályokban előírt védősisak helyett csak védőlemezzel volt ellátva, holott a szükséges védőberendezés mindössze párszáz forintba kerül, tehát beszerzése nagy anyagi megterhelést nem jelentett volna. Ezért az özvegyet és az árvát megillető járadékot a tsz az SZTK-nak visszafizetni tartozik. A gyomirtószer hatástalan — kármegosztás A megyei mezőgazdasági ellátó vállalát egy tsz-nek 30 ezer forintért 270 kilogramm Hungazin DT gyomirtószert szállított. A szert a megyei növényvédő állomás a szövetkezet 58 holdján szétszórta. A munkáért hatezer forintot számított. Az eredmény azonban elmaradt, ezért a tsz a gyomirtó árának, a szétszórás díjának és 60 ezer forintnak megfizetéséért a mező- gazdasági ellátó vállalat ellen azon a címen, hogy a gyomirtó hatástalansága miatt a szóbanforgó területen kapáltatnia kellett és terméskiesése volt, pert indított. Az elsőfokú bíróság a szert előállító gyárat és a növényvédő állomást is hivatalból perbe hivta. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a gyomirtó megfelelő volt. A szakértő szerint az eredmény elmaradása sok tényező együtthatásának következménye. A szövetkezet földjei száraz zónába esnek és a gyomirtó „bemosásához” öntözés ellenére sem kaptak elég csapadékot. Ehhez járult, hogy a föld a vegyszeres gyomirtásra nem volt kellően előkészítve. Hiba volt az is, hogy nem a kevésbé vízigényes Hungazin PK-t használták. Főként ezek a körülmények okozták a vegyszer hatástalanságát, amihez még a száraz időjárás is hozzájárult. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és a mezőgazdasági ellátó vállalatot, valamint a szert előállító gyárat 26 ezer forint egyetemleges megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint a szocialista együttműködés kötelezettségéből folyóan a vegyszert forgalomba hozó ellátó vállalatnak kötelessége lett volna a szövetkezet figyelmét felhívni, hogy a vegyszer hatása az időjárás ingadozásai között kétséges. Ha ezt megteszi, a szövetkezet mérlegelheti, vállalja-e a kockázatot vagy sem. A növényvédő állomásnak viszont kötelessége lett volna a vegyszer tulajdonságairól meggyőződni és erről a szövetkezetét felvilágosítani. Az ellátó vállalat csak akkor lenne felelős, ha minden körülmények között használhatatlan vegyszert gyártott volna. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a mezőgazdasági ellátó vállalattal szemben a keresetet elutasította, míg a másik kettővel szemben az első fokon eljárt járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A törvényességi határozat indokolásában rámutatott arra, hogy egy kereskedelmi vállalatnak nem róható fel, ha valamely cikket gyártó vállalat útmutatásán túlmenő tájékoztatást nem nyújt a vevő részére. A szövetkezet Is tudta, hogy a vegyszeres gyomirtással bizonyos mértékig még kísérletezés folyik. Ezért van utasítás, hogy vegyszerkiutalás előtt bizonyos felméréseiket kell végezni. Tehát az ellátó vállalat nem felelős. A növényvédő állomásnak viszont kötelessége let» volna a gyomirtószer alkalmazásának előfeltételeit vizsgálni és csak akkor használni, ha hatásos alkalmazása biztosítva van. Az új eljárásban tisztázni kell; mi volt a szer hatástalanságának tényleges oka. Felmerülhet a kérdés, hogy maga a vegyszer megfelelő volt-e. Ha kiderül, hogy a vegyszer sikeres felhasználásának feltételei hiányoztak és erre az állomás nem hívta fel a szövetkezet figyelmét, akkor kártérítési felelőssége fennáll. Ha a szer alkalmatlan volt, akkor a gyár felelős. Nem hagyható figyelmen kívül a szövetkezet magatartása sem. A szövetkezet megfelelő szakemberrel rendelkezik, tehát köteles lett volna tisztázni, vajon a felhasználás előfeltételei megvannak-e. Ha a tsz is hibás, kármegosztásnak van helye. A határidő elmulasztása Egy tsz-tag kilépett a szövetkezetből. Elhatározását a közgyűlés tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a bevitt négy holdért földjáradékot fizet. A volt tag pert indított és kérte a bíróságot, kötelezze a szövetkezetét bevitt földje vagy hasonló minőségű föld kiadására. A járásbíróság a keresetnek helyt adva, kötelezte a szövetkezetét, adjon ki azonos értékű földet. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a keresetet a következő indokolással utasította el: — A bíróság előtt keresetet lehet indítani a kilépéssel, átlépéssel, a tagsági viszony megszüntetésével* vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről döntő közgyűlési határozat ellen, kivéve a föld jelölés tárgyában hozott határozatot. A közgyűlés döntése ellen 30 nap alatt lehet jogorvoslattal élni. Ennek a határidőnek elmulasztása kizárja, hogy a közgyűlési határozatot perrel támadhassák meg. A volt tag a határidőt elmulasztotta, mulasztását igazolni, kimenteni nem tudta, ezért keresetet nem indíthatott. Érvénytelen D&LIDŐBEN A TISZA PARTJÁN szerződés után nem jár kötbér Nagyon sok per származik abból, hogy a szövetkezetek nem tartják be az írásbeli szerződésekre vonatkozó előírásokat. Ez történt a következő perben Is. Egy szövetkezet barom ü- nevelési szerződést kötött. Nem teljesítette, ezért kötbér fizetéséért per indult ellene. Az ügyben hozott törvényességi határozatában a Legfelsőbb Bíróság a következőket szögezte le: — A szerződést a szövetkezet elnöke egyedül írta alá. írásbeli kötelezettség vállalásához azonban az elnök mellett még egy vezetőségi tag aláírása is szükséges. — Az elnök egymagában meg. Az elnök egymagában erre nincs feljogosítva. Ebben az esetben a szerződést a vezetőségi tag később sem írta alá, sőt azt a közgyűlés sem hagyta jóvá, tehát érvénytelen. Érvénytelen szerződés után kötbér sem igényelhető. Tehát a kötbér- fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Ezért a baromfinevelésre vonatkozó szerződésre alapított kötbérigény tárgyában hozott egyezséget is hatályon ití- vül kellett helyezni. Hajdú Endre
