Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

1984, június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kerek egymillió forintért dolgoznak Ebédelés közben zavar­juk a lányokat, akik ezért nem haragszanak meg. S máris szedik a friss, fehér szentesi karalábot. Míg ők a fényképezőgép lencséje elé kerülnek: — Fazekas András, főkertész mondja: — Hatvan holdas a konyhákertészet & ke­rek egy millió forintot vár­nak róla. Ahhoz a kiülte­tett palántákon, a most is permetező öntöző vízen kí­vül mást is hozzá kell szá­mítani; Van egy zöldség üzletük a városban. — Szeretnék hozzászoktatni a kisújszállási háziasszonyo­kat a gondolathoz, hogy a nap minden szakában vá­sárolhatnak ott friss zöld­séget, Most már karalábot; zöldborsót, később karfiolt; kelkáposztát, dinnyét, és természetesen paradicso­mot. Eddig jut a főkertész a tájékoztatásban, amikor Szekeres György, a főagro- nómus elszólja magát: — Csak az becsapott bennünket; Ugyanis leg­korábban kiültetett T kh paradicsomból fél holdnyi, a védtelenebb részen nem bírta az április végi hideg éjszakákat, kifagyott; S amit utána ültettek, az már később terem. Hatvan kh földön 1 millióért hadakoz­ni böu könnyű. Ha a jö­vedelem valahogy is keve­sebb lesne, tovább gyű­Szedik a karalábot a kertészlányok Idejében szólunk: Tervszerűbben építsék a karcagi kórházat! rűzne az forintban, a mun­kaegységjárandóságban. — Ezt viszont nem akarják az Ady Tsz kertészei; B. E. A karcagi kórház építé­sének ütemterve szerint a főépületnek még az idén tető alá kell kerülnie. Az eddigi lemaradás mintegy két hónapra tehető. Ugyan­akkor olyan melléképülete­ken is dolgoznak már, ame­lyek nem szerepelnek az idei tervben. Mi ennek az oka? — tettük fel a kér­dést Kovács István műve­zetőnek. (Az építésvezető Budapesten volt) Ezt a választ kaptuk: — Az egyes betonacél fajtákból egész éven át szű­kölködtünk, vasszerkezeti anyagunk is hol van, hol nincs. Jelenleg faanyagunk sincs. Ez akadályozta első­sorban, hogy a főépületen az előírt ütemet betartsuk, így került sor a garázs, a gázfogadó és egyéb mellék- épületek megkezdésére, — azokhoz tudniillik voM anyag. Számok és emberek Ezután statisztikai adato­kat vizsgáltunk meg. Ki­tűnt, hogy az első negyed­évre tervezett beépítési ösz- szegből csupán 23,3 százalé­kot teljesítettek. Április— májusban, már tartották A megtartott ígéret Eb év februárjában Nagy Józsefné könnyűipari miniszter Szolnok megyei tartózkodása alatt elláto­gatott a kisújszállási Fa­ipari Vállalathoz is. A ve­zetők elmondották neki; bogy mennyire szükséges volna fejleszteni a válla­latot, különösen á külső te­lepet; A miniszterasszony megígérte, hogy utána néz a dolognak, s ha lehet; se­gíteni fog. Ennek az ígéretnek fo­ganatja lett; A faipari vál­lalat M millió forintot ka­pott beruházási célokra; — Ennek az összegnek jelen­tős részét szociális létesít­ményekre fordítják. Férfi; afii moadő és öltöző é*xH a külső fatelepen, új ku­tat fúrnak, csatornáznak, bővítik a kazánház épüle­tét. A mosdót és öltözőt 260 munkásra tervezték, tehát figyelembe vették a vállalat további fejlődését ÍS; A kivitelezéssel a szolno­ki Építő és Szerelőipari Vállalatot bízzák meg. Az erről szóló szerződést e hónap 20-ig megkötik; Ez­zel elkezdődhet egy terve­zett beruházási sorozat el­ső szakasza: A folytatásra ugyanis szintén készek a tervek; Az igény 6 millió forint, amelyből korszerű­sítenék a játékműhelyt, to­vább fejlesztenék a külső telepet, iparvágányokat épí­tenének... Mii hozott a Medárd-napi eső ? Ügy tartja a hagyomány, ha Medárd napján esik az eső, akkor még negyven napig várható csapadék, A Medárd tegnap meghozta a jóslat első felét. Mi okozta a hirtelen eső­zést? A szolnoki Meteorológiai Megfigyelő Állomás veze­tője szerint erős észak­nyugata hidegfront betöré­se. A város felett hosszú ideje veszteglő meleg le- vegőróteget ez oszlatta szét. A leesett 20 milliméter csapadék jeget is hozott. A felmérés szerint 10—12 százalékos kár keletkezeti a mezőgazdasági növények­ben. Huszár Imre állomás- vezető továbbra is várja a csapadékos időt A jászapáti állomáson csak 6,9 millimétert észlel­tek. Jól jött az is — mond­ják, a körülbelül egy óráig tartó égi áldásra. És ahol még csak vár­ják az esőt... Túrkevén, az elmúlt na­pokban csekély, 4,8 milli­méter csapadék hullott A hőmérséklet csökkenése — az elmúlt két nap alatt 11 fok — miatt most minden percben várható. Nagyon is kellene — ez a meg­figyelőn dolgozók vélemé­nye. Mind a három állomás szakemberei további esős időt jósolnak. A lehullott csapadék a mezőgazdasági és kertészeti növényfélesé­geknek nagyon kellett Ki­véve a Szolnok környéki területeket, ahol erős vi­hart hozott a Medárd napja. — W — az előirányzatot, de az ütemtervet nem.­Június végéig szeretnék elérni, hogy a főépületen elkészüljön a második eme­leti födém, mert akkor már előgyártott elemekkel ha­ladnak tovább. A művezetővel jártunk a munkahelyeken is. Az em­lített főépületen ahogy mon­dani szokás, csak piszmog­tak az emberek. Kovács László kubikos brigádja vasszereléssel foglalkozott azért, hogy később betonoz­hassanak. Az egyik kubikos amikor meglátta a műve­zetőt, nagy mérgesen rá­támadt. — Mondja miért csiná­lunk mi olyasmit, amihez nem értünk? Adjanak ku­bikos munkát! Mert ezzel. csak a baj van, a pénz meg sehol. — Mi arról nem tehe­tünk, hogy nincsen vas. Er­re a vacak szerelésre eről­tetnek bennünket, ez az őszinte szó. Állandóan csel­lengünk. Itt is dolgozunk egy kicsit, ott is. Több idő megy el a mászkálással, — mint a munkával — tol­dotta meg a mérgelődő sza­vait a brigádvezető. Estnek fele sem tréfa A többiek meg csak úgy félhangosan dörmögtek, vé­gül az egyik hangosan ki­fakadt. *— Kigúnyolnak bennün­ket a rendes munkások, mivel csak úgy ki lehet bánni velünk. A múlt hó­napban is alig kerestünk 1100-at. — A mi nevünket nem írják fel még egyszer a fi­zetési listára, az biztos. így a másik; — El akarnak menni, — kérdezte a művezető. — Bizony el, mihama­rabb! Olyan emberek va­gyunk mi, akik szívesen megizzadnak, csak legyen érte jó fizetség. Én vissza megyek Pestre a várba, on­nan jöttem haza: A többi kubikos brigád is így van. A hétből hat beje­lentette, hogy nem marad. Elpályáznak a Pomaháziék, a Farkasék, meg a többiek. Pedig a teljesítményükkel nincsen baj. Száz százalé­kon felül van az mind­egyiknek... Az első emeleten a beto­nozok lézengtek. Csak tes- sék-lássék dolgoztak. In­nen fentről belátni az egész építkezést. Itt-ott pihenget- nek az emberek az árnyék­ban. A művezetők csopor­tokat vezényelgetnek más­más munkahelyre: Nem lehetne tervszerűbben ? Olyan képet ölt az egész, mintha mindenki szívesség­ből dolgozna, sőt még úgy sem. Nyomott, ideges a hangulat. — Valami nincs rendjén. Többek között a főépü­let dolga sem. Lényegében tíz emeletet kell még fel­húzniuk és arra a tetőt. Ki tudja így lesz-e? Most meg ebbe is belekapnak, abba is, csak éppen előbbre alig jutnak. Az anyagellátáson, a munkaszervezésen, sür­gősen javítani kell. S az emberekkel is jó volna egyenesbe jönni; Idejében szólunk tehát: tervszerűbben építsék a karcagi kórházat! F. P. Gyöngyösi úttörők Szolnokon Szombaton Szolnokra érkeztek az első úttörő-vendé­gek. A gyöngyösi TV. sz. Általános Iskola Kossuth Lajos úttörőcsapatának 43 pajtása. A cukorgyári általános iskola úttörői fogadták őket, s részt vettek a vasárnap esti Tisza-parti tábortűznél. A gyöngyösi úttörők expedíciós túrát tesznek a pa­pírgyárban, a kenyérgyárban, a vegyiműveknél, megis­merkednek a várossal, számháborút játszanak a Sípos téri iskola pajtásaival, „Ki mit tud Gyöngyösről—Szol­nokról’"-vetélkedőt, barátság-tábortüzet, közös sport- és tréfás akadályversenyeket rendeznek. A 9 napos tábor ideje alatt iskolájtsk részére növényeket, állatokat, kőze­teket gyűjtenek. Munkásőr lesz Talán úgy illene, hogy először bemu­tassuk, akiről szól ez az írás. De az első percek hangulata, a közvetlen beszélge­tés; és az ennek nyomán felvillanó színek, képek arra késztetnek, hogy ne az elején kezdjük. Nemrég jött vissza Jugoszláviából, frissen, barnára sülve ül íróasztalánál. Feleségével egy hetet töltött Abbáziában, az Adriai-tenger partján. Nem ez volt az első külföldi útja, volt már tanulmány­útan Romániában, s Csehszlovákiát is látta. Kérdés nélkül is adja a feleletet: szeret utazni. De még sok minden mást is szeret. Nagy könyvbarát, kedvence Jó­kai, azonban a mai szocialista és nyugati irodalmat is szívesen olvassa. Szereti s galambjait, van neki harminc, és ráérő idejében, ha csak teheti, a padláson van, készül arra hogy versenyen is elinduljon a „madárkákkal”. De legjobban szeret dolgozni, öröm­mel végzi munkáját, társadalmi munkák­ban mindig benne van. Minden perc kár- bavész, amit tétlenül tölt el — vallja. Hogyan lett munkásőr? Még maga „em gondolkozott ezen. Munkatársai közül többen tagjai a munkásőrségnek, rajtuk keresztül került kapcsolatba vele. Sokat beszélgettek feladataikról, munkájukról, és egyre nagyobb kedvet érzett hozzá. BOvel műegyetemet végzett, tudásét itt Is hasznosíthatja- Aimak ellenére, hogy két kislánya van, félesége — aki tanítónő — örömmel fogadta elhatározását, s kész­séggel vállalta a többletmunkát, s azt, hogy ezentúl kevesebbet lesz együtt a családdal. Ső; büszke arra, hogy férjét méltónak találták a munkásőr-tagságra. De most már áruljuk el a nevét: Szilágyi Jenő, a szolnoki Vas- és Faipari KTSz műszaíki vezető-főmérnöke. Huszon­kilenc éves, Párádról került Szolnokra, s itt lakik immár 18 esztendeje. Budapesten végezte a tanulmányait a műszaki egye­temen, s 1958-ban a járműjavítóban vál­lalt állást. Néhány évvel ezelőtt még aktív sportoló volt, a Szolnoki MÁV NB II-es kosárlabda csapatának tagja. Aztán a ta­nulás, a munka egyre több idejét foglalta le, s ő inkább az utóbbi mellett dön'"tt. Egy éve, tavaly májusban került a kis­ipari szövekezethez, s felelős munkakört lát el. — Minden vágyam, hogy tudásomat másoknak is átadhassam, segíthessek mindenkinek. Itt, a szövetkezetben, és majdan a munkásőrök között is. Tudom, hogy egy csapásra megnövekednek gond­jaim, hiszen a munkámat eztán is kifo­gástalanul akarom ellátni, a munkásőr­ségben kapott feladataimat szintén mara­déktalanul szeretném végrehajtani, köz­ben továbbképzem magam, és családomat sem hanyagolhatom el, ez nagyon fontos számomra. De biztos vagyok benne, hogy sikerül összehangolni mindent — mon­dotta halkan, szerényen. Január óta párttag-jelölt. Most pedig jóváhagyták a felvételi kérelmét, még ebben az esztendőben fel­avatják. Munkásőr lesz. S. A. Dandárjába éri a növényápolás A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályt, és a Szolnok megye» Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján A KUKORICA MÁSODIK KAPÁLÁSA Járás, város neve: Terv T e 1 géppé j e s í t é 1 kéz s : k h z e 1 Jászberény j. kh 25 650 kh 7 512 % 29 2 kh 3 718 % 14.4 Kunhegyesi ji 11 549 2150 18.6 2175 18.8 Kunszentmártoni j. 13 015 7 053 54.1 4 615 35.4 Szolnok j. 25 681 8 877 34.5 6 213 24.1 Tiszafüredi jj 8 200 2 944 35.9 958 11.6 Törökszentmiklós j. 9 906 4 560 46.0 1454 14.6 Jászberény v. 4 552 98Ö 21.5 980 21 5 Karcag 6 607 1168 17.6 275 4.1 Kisújszállás 4180 1085 25.9 125 3.0 Mezőtúr 6 010 1 500 24.9 _ Törökszentmiklós v. 6 628 2130 32.1 1.195 18.0 Túrkeve 4.176 2 466 59.0 482 11.5 Szolnok megye termelőszövetkezetei 126154 42 425 33.6 22 090 17.5 Szolnok megye állami gazdaságai 11 280 4 930 43 7 320 3.3 osan közeledik az füredi és a kunszentmár- rica második kapálásában a munka még sem toni járásban még csak a a munka feléig értek el fogy a határban. A kapás­növények második kapálá­sának időszakában tartunk és a lucerna második jöve­dékét Is be kell még taka­rítani aratásig. Ami a ka­pálásokat illeti, a napra­forgó második kapálásé Jászberény városban halad legjobban, és a kunszent­mártoni járásban legkevés­bé. A cukorrépa második kapálása Karcagon befeje­zettnek tekintendő, a tisza­harmadánál tartanak. — Ugyan így a burgonya töl- tögetéssel is a kunszent­mártoni járás az utolsó. Az állami gazdaságokban ugyanezek a munkálatok jelentik az elfoglaltságot. Á cukorrépa másodszori kézi kapálásában 45, gépi kapálásában 61 százaléknál járnak. Megkezdték a lu­cerna második kaszálását, befejezték a vörí^here első betakarítását. A silókuko­Kukorica gyomirtásában 80 százalékra telesítették ed­dig tervüket. A múlt héten befejezték a rizsföldek Stam—F 34-gyel történő vegyszerezését. A mezőtúri és a tiszasülyi gazdaságok­ban repülőgépekkel elkezd­ték a gabonák levéltrágyá­zását. Forró levegős széna­szárítóik megkezdik a má­sodik kaszálású lucerna- liszt készítését)

Next

/
Oldalképek
Tartalom