Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

1964. június 7.; SíOfclfOC MEGYEI IffiPWP 7 Külföldi FILMHIREK Kié volt és az irodalmi kávéház? KÜLÖN arról talán nem is kell szólni, hogy tulaj­donképpen mi az irodalmi kávéház, hiszen megindu­lása óta csütörtök délutáni rendezi nyei immár ha­gyományosan hozzátartoz­nak Szolnok kulturális éle­téhez. Új kezdeményezésről van szó, országosan újról, talán ezért is van az, hogy eddig csak a színházi KISZ- szervezet és a vendéglátó- ipari vállalat félig-meddig ■„magán”-jellegű vállalko­zása volt. Az illetékes szer­vek tudomásul vették és in­kább csak az országos vissz­hang után figyeltek fel rá jobban. Sokan vendéglátó­ipari rendezvénynek tartot­ták és úgy gondolták, mint ilyennek, a támogatása is kizárólag a vállalatra tar­tozik. Miben realizálódott vajon ez a támogatás? A vállalat biztosítja a helyi­séget (ezért irodalmi kávé­ház), a plakátok készítését, fedezi a szerzői és rendezői jogdijakat, amelyeknek ősz- szege az illetékes országos szervek segítőkészsége foly­tán nagyon minimális. — Mindezt könnyen megtehe­ti — vetik közbe az előbb idézett vélemény hangozta- tói —, hiszen a vállalatnak a csütörtöki műsorok üzleti hasznot hoznak; Az Árkád eszpresszónak a műsor alatti maximális forgalmi bevétele — egy esetben — ezer forint volt, átlagosan négy-ötszáz fo­rint között mozog, nem sok­kal több, mint más hétköz­napok hasonló időszakában. A bevételnövekedés tehát nem jelentős. A vendéglá­tóipari vállalatot — amikor helyet adott az irodalmi kávéháznak, elsősorban a színvonalemelés, az erköl­csi haszon biztosítása ve­zette. Természetesen az iro­dalmi műsorok olyan törzs- közönséget biztosítottak az 'Árkád eszpresszónak, amely máskor is ott issza meg a feketéjét. Ezt már közvetve üzleti haszonnak is nevez­hetnénk; AZ ÉVADBAN bemuta­tott harminchat előadás kö­zül mindössze négy produk­ciót támogatott anyagilag más szerv. A Behár szerzői estet és a Shakespeare-em- lékműsort a városi tanács művelődésügyi osztálya, a megyei költők, írók irodal­mi estjét a rádió finanszí­rozta, és szintén a városi tanács művelődésügyi osz­tálya költségvetésének ter­hére a Pódium színpad Odysseia előadását mutatták be. A többi műsort — kizá­rólagosan önköltségi ala­pon, az ötforintos belépő­díjakból rendezték. Az iro­dalom, a kezdeményezés iránti lelkesedésre jellemző, hogy a nagynevű fővárosi művészek sem ragaszkod­tak a magasabb fellépti dí­jakhoz, hiszen ezt az iro­dalmi kávéház bevételéből amúgy sem tudták volna biztosítani számukra. Átla­gosan 450—480 forint az az összeg, amely esetenként a tiszteletdíjak és egyéb költ­ségek Oegvszedő, műsz.ak. stb.) fedezésére a rendelke­zésre áll. A bevételnek ilyen ala­kulása képet ad a látoga­tottságról is. Az Árkád esz­presszó befogadóképessége körülbelül száz személy. A közönség a helyiséget meg is tölti, nem egyszer zsúfo­lásig. Az érdeklődés, az igény az elmúlt néhány hó­napban csak növekedett az irodalmi kávéház műsorai iránt. — De voltaképp kik­ből is áll ez a közönség, kik azok, akik hétről-hétre megtöltik a presszót? Iro­dalmi igényeik kielégíté­séért, vagy megszokásból, esetleg valamiféle sznobiz­musból ülnek be az embe­rek? — Örvendetes, hogy nagyrészük fiatal és több­ségük valóban igényli is az irodalmi élményt, amely­ben része lehet. Megfigyel­hető, hogyan cserélődnek Az első hónapokban talán egy kicsit divat is lett az irodalmi kávéházban meg­inni egy feketét. Ám ké­sőbb azok, akik nem talál­ták meg tényleges „igé­nyeik” kielégítését, lassan elmaradoztak. Jöttek he­lyettük újak, akik hűsége­sen kitartanak. JELENTŐS népművelési funkciót töltött és tölt be az irodalmi kávéház, bár műsorai nem mindig voltak egyenletesen magasszínvo- nalúak, akadtak közöttük olyanok is, amelyek sehogy sem illettek bele arculatá­ba. Ilyen volt az évadzáró előadás, mely sajnálatos módon méltatlannak bizo­nyult az irodalmi kávéház színvonalas hagyományai­hoz. És a kzönség erre min­denkor jó érzékkel reagált. Meggyőződhetünk arról is, hogy az első visszhangok után országosan még ma is számontartják ezt a kezde­ményezést. A Film, Szín­ház, Muzsika 17. számában két párizsi kávéház-színhá- zat mutat be. Végül a cikk írója megjegyzi: „Az újsze­rű intézmény figyelmet ér­demel magyar szempontból is, hiszen nálunk is van két kávéház-színház, egyelőre vidéken, az egyik Szolno­kon, a másik Székesfehér­várott”. Azon persze lehetne vi­tatkozni, hogy a szolnoki Árkád presszó mennyiben kávéház-színház. Egy azon­ban biztos, hogy sokkal na­gyobb figyelmet, támoga­tást érdemel. Van egy mi­niszteri rendelet, aminek értelmében vendéglátóipari heyiségben tartott rendez­vénynek művelődési szer­vek semmiféle anyagi tá­mogatást nem adhatnak — ám e rendelet megszületé­sekor még nem működtek irodalmi kávéházak. Ilyen jellegű rendezvények eseté­ben ezúttal talán a minisz­térium is engedményt te­het, hiszen itt a műsor nem elsősorban szórakozta­tó, hanem irodalmi jellegű, és nemhogy hátrányára len­ne, inkább megfizethetetlen előnye az az intimitás, amit éppen a kávéházi környezet kölcsönöz. ILYENKOR f évad végén mindig fel szokták tenni a kérdést: hogyan tovább — a következő évadban? A jö­vőben szélesebb anyagi és erkölcsi bázisra kell ala­pozni az irodalmi kávéház rendezvényeit. Irányítása maradjon továbbra is a színházi KISZ szervezet ke­zében, hiszen ezért a kez­deményezésért elsősorban őket illeti a dicséret, ám hozzanak létre (akár társa­dalmi alapon is) egy bizott­ságot, amely segítséget nyújtana a műsorok esetle­gességének kiküszöbölésé­ben, tervszerűbbé, még szín­vonalasabbakká tenné azo­kat. A művelődési szervek vállalják ei anyagi támoga­tását, és azt hisszük, hogy a jövőben a vendéglátóipari vállalat is szívesen nyújta­na az eddiginél nagyobb se­gítséget, esetleg talán né­hány tiszteletdíj költségét is vállalná. Az ügy mindenesetre megéri, hogy jobban törőd­jünk vele. Rideg Gábor Szemjon Szkolnyikov szovjet rendező és Mamiko- kir operatőr Kubába uta­zott, ahol filmet készítenek Hemingway életéről. A filmben helyet kapnak azok a felvételek is, amelyek be­mutatják az írót családja körében, találkozását Fidel Castroval, Mikojannal. A filmet Konsztantyin Szimo. ngv kommentálja majd, mint egy utazási visszaem­lékezést, amikor Kubában tartózkodott Hemingway vendégeként. * A Film című lengyel lap írja, hogy a háború befeje­zése óta Amerikában 1700 tudományos-fantasztikus tárgyú, science-fiction film készült. Valamennyi ab­szurd körülmények közé vitte a nézőt. Amióta azon­ban a prózában megjelent science-fiction történetek mind közelebb igyekeznek kerülni a valósághoz, a ha­sonló tárgyú filmek is kény­telenek feladni elképesztő történeteiket A Paramount ROBINSON A MARSON című legújabb filmjét ra­kéta szakértőkkel tárgyalta meg, a történet valóságos körülményeket igyekszik megrajzolni, amelyekkel az űrhajósoknak a Mars boly­gón szembe kell nézniük. * Mary Pickford áthajózott Európába, hogy ■ az itteni filmtárakban felkutassa hajdani filmjeit, amelyek­ből dokumentumfilmet állí­tanak össze az életéről. * Michele Gandin olasz új­ságíró filmriport sorozatot készít KI ÖLTE MEG JOHN KENNEDYT? cím­mel, KILÁTÓ Huszonegy mai szovjet novella Értékes és régvárt köny­ve az Ünnepi Könyv hot kiadványainak a Magvető kiadáséban megjelent Ki­látó. Huszonegy mái szov­jet novellát tartalmaz a kötet, Elbert János és Lé­náit Éva igényes váloga­tása. Egy élő irodalmat csak az ismerhet, aki állandó figyelemmel kíséri a leg­újabb műveket, észrevéve bennük a változást, a fej­lődés lényeges vonásait. — Minden irodalomnak van­nak stagnálási korszakai, ilyen volt a szovjetében a személyi kultusz ideje, de egyes művek ekkor is ko­moly értéket jelentettek és segítették az új fejlődési szakasz kibontakozását. En­nek az új szakasznak igen szemlélet« bemutatója ez a huszonegy novella. Té­mában, feldolgozás módjá­ban is eléggé különbözőek s kiemelkedő mesterművek mellett megtaláljuk a sze­rényebb írói munkákat is. Összességükben azonban — s ez a válogatók gondos­ságát dicséri — valami nagyszerű frisseség árad belőlük. Mi ez a frisseség? Elő­ször: az új politikai vonal frisseségének kitűnő művé­szi vetülete. Üj optimiz­mus, reálisabb, nyugod- tabb, nagyvonalúbb. Ter­mészetes biztonságérzet. A másik, amiben frissnek érezzük ezeknek az írások­nak levegőjét, az a közös­ségi érzés, mely magába olvasztja a legszebb ha­gyományokat. Hasonlókép­pen beszélhetünk az egyén szerepének újszerű bemu­tatásáról Az egyén sorsá­nak, érzéseinek, vívódásai­nak bemutatásában nagy­szerű hagyományok vannak az orosz irodaiamban. Az említett korszakban az 1 egyén csak csavarja lehe­tett egy hatalmas szerve­zetnek. Most a legszebb hagyományokat tovább folytatva az egyén új arca jelenik meg. Csaknem mindegyik no­vellának egy központi hőse van s az ő életén át látjuk a közösséget Vagy néhány ember egyéni életének egymáshoz való viszonyla­tában. Kiindulás — és ez is általános a kötet íróinál — az élet emberközeli, sokszor igen aprólékos be­mutatása. Egyik-másik írásnál ez a módszer naív egyszerűségű kis történe­tet eredményez (Borisz Szergunyenkov: Nasztya). Máshol a jó koncepció túl részletező, terjengős elbe-. szőlősben veszti erejét (Vlagyimir Szolouhin: Ha­zai kenyér). Ezzel szemben rövidségében is mesteri fi­nomságú lélekrajzot kapunk egyik-másik novellában (Jurij Kazakov: A szigeten). Itt-ott kísért még a tan­mese a mai szovjet iroda­lomban, de hogy egészében mennyire elhalványul, hát­térbe szorul, az a mi iro­dalmunknak is példamutató, íróink számára elgondol­koztató lehet. S ha van is egy ilyen ebben a kötetben, stílusának sok frissesége, eleven lüktetése érdekessé teszi. (Gleb Gorisin: Föld). A stílus elevensége, válto­zatossága, borongós és tri­viális, filozófikus és egy­szerű leíró részletek míves aránya teszi élvezetessé és iól megoldottá a kötet egyik kiemelkedő novelláját — Drámaisága és ábrázolási mélysége a műfajnak is igazi kitűnő példája, no­vella a szó igazi értelmé­ben. (Anatoli j Glagyilin: Az új év első napja). A legjpbb írások közül kettőt szeretnénk különö­sen kiemelni. Az egyik Emmanuil Kazakevics: Vendégségben című műve. Iván Jermolájev. Magnvi- togorszk hires olvasztóra vendégségbe várja az ap­ját. Huszonnyolc éve nem látták egymást Apja új, ifjú felesége üldözte ei Ivánt a szülőfalujából. — Most nemcsak Iván, hanem barátai, kollégái is valósá­gos ünnepléssel fogadják az öreget, aki úgy látszik nagyon elégedett s büszke a fiára. Mi lesz azonban a vége? Mikor hazamegy, bepereli a fiát tartásdíjért. Kiderül azonban, hogy neki is van valami jövedelme. Végül még rosszabbul jár: a bíró kevesebbet ítél neki, mint amit eddig kapott, Iván 'úgy érzi ezek után, hogy Magnyitogorszk az ő igazi szülőföldje. Így mu­tat ez a novella, a múlt és jelen összeütközésének bemutatásával a jövőbe is, anélkül, hogy perspektívák még pontosan meg nem rajzolható körvonalait akarná megmutatni. — A másik: Maja Ganyina no­vellája: Nasztya gyermekei. Mély meggyőződésünk, hogy felnőtt embert első­sorban maga az élet tud átnevelni s az is főként akkor, ha erőtelies változást hoz az egyén életébe. Ga­nyina novellájában fel sem vetődik a durva, kizárólag munkájának . s magának élő Fjodor csak egyéni rá­hatásokkal történő átneve- lésének illúziója. Feleség 3 halálos betegségének híre vezeti vissza őt az ott­honhoz, a családhoz, majd az anya nélkül maradt gye­rekek felnevelésének gond­ja teszi emberré. De ekkor sem jelentkeznek magukat nevelésre hivatottnak érző okosok, nem, egy hatalmas sodrú új élet, egy egész társadalom segítségébe sű­rűsödik minden egyéni okosság. Mert egy ember magában semmit sem te­het. Se felemelkedni, se mást felemelni nem tud. De mindenkinek meg kell tennie a magáét ott. ahol a közösség tőle megkíván­ja. így bontakozik ki eb­ben a novellában is egy új közösségi erkölcs s ezt mutatja az egész kötet oa- norámája. Lőrinc Loránd I Egyik megyei intézmé­nyünk dolgozója panasszal fordult a szerkesztőséghez. Panasza olyan jellegű volt, amiben csak az intézmény vezetője tudott volna segí­teni. Kérdeztük, fordult-e hozzá? Sajnos, személyesen nem tudtam bejutni hozzá, — válaszolta. — Kissé furcsa. Eljártunk az ügyében. Megmozdult a gépezet. Ta­lán orvoslást nyer panasza. Az intézmény vezetőjéhez még mindig nem tudott be­jutni, s azt hisszük, ebben a főnöke nyugalmát cer­berusként óvó titkár is lu­das, Erre abból következ­tetünk, hogy amióta a pa­naszos szerkesztőségünkhöz fordult, s erről a titkár tudomást szerzett, nem kö­szön vissza panaszosunk­nak, munkatársának. Ez is furcsa. KIS „FESZEK-KL SZOLNOKON? Pénteken este a Hazafias Népfront klubjában talál­koztak a művészeti ágak szolnoki képviselői és a művészet barátai. Ezt a kis találkozót a Hazafias Nép­front megyei titkársága a szolnoki művészetbarát kör megalakítása érdekében kezdeményezte. A megjelentek nagy szá­ma azt bizonyította, hogy ez a kezdeményezés a mű­vészek és művészetbarátok jogos igényével találkozott. Egy olyan fórum létrehozá­sa régi hiányt pótolna váro­sunkban, ahol a művészek megismerkedhetnének egy­más munkájával, a közön­séggel és alkotó viták, esz­mecserék hasznos légköré­ben megbeszélhetnék, tisz­tázhatnák a mindannyiun­kat érintő közös problé­máikat. törekvéseiket. Kapás Rezső, a városi ta­nács vb elnökének üdvözlő szavai után a népfront ne­vében Hegedűs Lajos Is­mertette a megalakítandó klub működésének terveze­tét. Az előterjesztés után élénk beszélgetés, vita ala­kult ki a jelenlévők között. A baráti kör, vagy klub tevékenységéről, céljairól különböző elképzelések né­ha egymásnak ellentmon­dók is vetődtek fel. A vita lezárását követően a Hazafias Népfront külön­böző akcióbizottságainak (műszaki, mezőgazdasági stb.) mintájára vezetőséget jelöltek ki. A klubhelyiségben, ahol a művészek és művészetbará­tok találkoztak a szolnoki, képzőművészek alkotásaiból egy kis, kamarajellegű ki­állítást rendeztek, majd az est lezárásaképpen Szép­laki Katalin énekelt egy operaáriát és Mezriczky La- josné művésztanár hegedű­játékában gyönyörködtek a jelenlevők. Vinokurov: A SZEMEIMMEL Elmegyek, komor visszavonhatatlan teljes elámulással. És nem újulok füvek, virágok zümmögök anyagában. Nem marad énemből semmi, és nem veszek részt a szüntelen körforgásban; Miért áltatnám magam? Már nem én leszek — csupán omló hamvam marad; Hazudnak mind a poéták! Mert könyörtelen a valóság: „Senki pihen a hant alatt a temetőben. Eljössz majd és rádőlsz esernyődre, álldogálsz a domb felett a Senkinél, és aztán — letörlőd könnyedet... De a fiú, ha olvassa a tűnt költő verseit, a végtelenbe —oTtieimmel tekint. Fordította: Szelepcsényi Edi. VÉLEMÉNYÜNK A babonás állatorvos A megyei tanács szákál­latorvosa, Orosz doktor jászberényi és tiszafüredi kollégájával egyetemben nagy út előtt áll. Minhár- man Algériába utaznak hosszabb időre, hogy a szocialista útra lépő Algé­ria állategészségügyi szol­gálatának kiépítésében se­gítsenek. A megyei szak­állatorvost megkértük, tá­jékoztassa erről olvasóin­kat. Ö azonban azt tartja — szó szerint idézzük: „Ba­bonás ember vagyok és amiről sokat beszélnek, ab­ból semmi jó nem sike­rül.” Ezzel utasította visz- sza — előbb ugyan vállal­ta — olvasóink informálá­sát. Szokatlan és érhetetlen eset. Mert babonában hin­ni magánügy. Az olvasók tájékoztatása viszont köz­ügy. A kettőt összekeverni nem lehet. Egyébként sem hisszük, hogy a megyei tanács szakállatorvosa va­lóban ennyire babonás len­ne. Ügy véljük, inkább csak kibúvó ez a funkciót viselő emberek elemi kö­telessége, a közvélemény tájékoztatása alól. Kevés a dorgálás Az egyik szolnoki válla­latnál történt. Fizetés Utá­ni napon, kissé ittas álla­potban az egyik női dolgo­zót férfi munkatársai lefogták, — becipelték egy szobába, ott töb­bek szemeláttára levették legkényesebb ruhadarabját, s egyéb szeméremsértő dolgokat műveltek vele. Senki nem akadt, aki meg­akadályozza. A női dolgozó mély szégyenérzetében azonnal elszámolt, s ott­hagyta a vállalatot. Minderről munkatársunk ott jártakor, nem sokkal az eset után, tudomást szer­zett. Elítélendő, megveten­dő dolog egyrészről, más­részről nagyon Szomorú eset. Semmiképpen nem újságcikk témája. De azért figyelemmel kísértük, nő történik. Munkatársunk egy hét után érdeklődött a vállalat vezetőjénél. Azt a választ kapta, hogy a tett elkövetőit jól megdorgál­ták. Ennyit, nem többet. Véleményünk szerint egy ilyen ügyet ilyen felelőt­lenül, könnyedén elintézni nem lehet. Reméljük, akad illetékes, aki kinek-kinek kiszabja, ami jár a szégyen­letes esetért. Ehhez, ha szükséges, szerkesztőségünk további adatokat szolgáltat, Azért köszönni még lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom