Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-07 / 132. szám
Vifág py&l&tárfai egy&m üljetek í SZOLNOK ■ | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS~ÜÜ XV. évfolyam, 132. szám. Ara 80 fillér 1964. június 7„ vasárnap. AZ AGRONÓMUS S zép hivatás az agronó- musé. A mai fejlődő falu küzdelmes életének ő az egyik legfontosabb alakja. Ö a tervek kovácsolója, a jókedv ébresztője, a korszerű szakismeret letéteményese. Ha jól felkészült tennivalóira, ha gazdag képzeletű ' és meleg szívű ember, széppé, tartalmassá teheti a gondjaira bízott falu életét. Milliárdökat fordítunk a korszerű nagyüzemi gazdaság megteremtésére. Az egész ország figyelme kíséri féltőn fejlődését, városon, falun kíváncsian várják a nagy erőfeszítés eredményét. S hogy miképpen gyümölcsözik majd ez a hatalmas áldozatvállalás? Ez elsősorban a szakemberektől függ. A felelősségtudat, s a hivatás más ezer követelménye bizonyára már a felkészülés éveiben gyakran foglalkoztatja a jövendő agronómust. Tanul, gyűjti a korszerű ismereteket, színes terveket, elképzeléseket forgat a fejében, hogyan fogja okos szóval a szakember magabiztosságával magával ragadni embereit és átformálni a maga kis világát. A fiatalság álmai szép és hasznos álmok, n a ml életünk nagyon is alkalmas arra, hogy a színes, változatos, de reális álmokat valóra váltsa. A fiatal mezőgazdász elképzelései is mind megvalósulhatnak, ha kitart mellettük, ha erős és határozott ember, ha nem retten vissza a küz- delemtől. Harcolni annak is kell, aki a jót akarja. Igaz, hogy a mai falu új úton jár. A régi megkötöttségek, az egyhelyben topogás, a megkövült maradiság már erősen foszladozik, de azért még ott lapul némelyek fejében. Az új élet lépésről lépésre aratja győzelmeit, de sok eldugott kis faluban még keményen meg kell verekednie az agronómusnak, ha korszerűen akar szántani, vetni, ha a tudomány parancsa szerint követeli meg a tőszámot, vagy eteti a jószágot. Sokan makacskodnak még a régi mellett: „Az én apám másképp csinálta, s mégis neki volt a legszebb búzája és a legjobb lova.” Ilyen kifakadásokkal még ma is találkozik az újat akaró szakember és elmondják okvetetlenkedőnek és betű- rágónak is, ha nem enged. A korszerűség, a tudomány legújabb eredményeinek az alkalmazása ugyanis csak azok számára pofon egyszerű, akik már megismerkedtek vele, ismerik hatását, eredményeit. De az a régi- vágású parasztember, aki évente háromszor is tferej- tékes kapálással tette zöldellő rengeteggé kukoricáját, nehezen hisz abban, hogy a számára ismeretlen vegyszer nálánál jobban és gyorsabban elvégzi ezt a tengernyi munkát. Mit tudom én, mi lesz abból — mondja jónéhány újdonsült szövetkezeti gazda is, amikor a vegyszeres gyomirtásról hall. Csoda-e, ha ellenkezik? De csak addig ellenkezik, amíg meg nem győződött az újdonság jó hatásáról. Ha látja, hogy bevált, elfogadja szívesen. S éppen az a legnagyobb szerep, amely az agronómusra várhat: elfogadtatni és meg- ®erettetni az újat. Ezt is elérheti a jó szakember, ha megbecsülést szerez önmagának, ha ki tudja vívni, hogy a falu központi alakja legyen. Ha magabiztos szaktudással, - helyes emberi magatartással és jó szóval bírja, sok szép eredményt elérhet akár egyik évről a másikra is. Igaz, akad még jónéhány dolog, mely ideig-óráig elveheti a hivatását állhata- — tosan szerető jó szakember kedvét is. Van még olyan tsz, amelyben nem becsülik meg eléggé a jó szakembert. Néhol a konok vaskalaposság, a maradiság is pálcát tör még a nad- rágos ember, a tanult ember felett. S van, ahol lakásgondokkal, otthontalan- sággal küszködik a falura került szakember. Sok bajjal, teherrel birkózó szövetkezeteink még nem mindenütt tudnak egyik napról a másikra agronó- mus-lakást biztosítani. De a felsorolt gondok mind előbb-utótíb megoldódnak, ha az agronómus hivatása magaslatán áll és be tudja bizonyítani, hogy nála nélkül nem teljesednek be a tagság, reményei. Szép hivatás az agronó- musé, de nehéz is nagyon. Ilyenkor tavasszal, de nyáron és ősszel is ez a pálya nem tűr el sem fáradságot, sem megállást. Ilyenkor nincs nyolcórai munkaidő és nincs tizenhatórás pihenés; az az agronómus, aki megreked az íróasztal mellett, eleve csatát vesztett. Az agronómus szép hivatása sajátos életformát is követel: állandó tettrekész állapotot, gyors elhatározást, határozott döntést. — Más foglalkozásoknál, ha elront valamit az ember, később nekiéll és kijavítja. Az agronómus nincs ilyen szerencsés helyzetben. Ha az ő szénáját szétszórta a vihar, elverte az eső, abból már nemigen lehet jó takarmányt csinálni. Ha a szőlőben nem füstölnek idejében, s a fürtöket leveszi a fagy, azon sem lehet segíteni. S hányszor kell hajnali 3-kor, 4-kor kelni az agronómusnak. Ellenőrizni a fejest, az etetést, a munkába indulást. Természetesen azzal, hogy 3-kor felkelt, még nem sokat csinált. Attól még nem megy jobban a munka, ha az agronómus is ott álmoskodik a korán- kelők között. Mert a munka tartalma a fontos. Az a fontos, hogy a szakember pirkadattól késő estig céltudatos, tudós hadvezére legyen a boldogulásért vívott sorozatos ütközeteknek. D e a jól végzett munka jutalmát is talán mindenkinél jobban élvezi az agronómus. Nincs annál nagyobb öröm, mintha az ember napról napra láthatja erőfeszítései eredményét. S a jó szakember hamar megismeri ezt az érzést. A gondozott határ, a fejlődő állatállomány, a tsz-porta rendje, a felrajzolt tervek sokasága, a gyarapodó jövedelem, s ezzel együtt a tagság növekvő jóléte és elismerése a jó agronómus legszebb dicsérete. Kékeséi Gyula Pedagógusok köszöntése Intézkedések a termelési tanácskozások hatékonyságának növelésére A Minisztertanács legutóbbi illésén megtárgyalta a Szakszervezetek Országot Tanácsa és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a termelési tanácskozások vizsgálatának eredményéről. * A vizsgálat megállapította, hogy a termelési tanácskozásokra vonatkozó határozat elérte célját: egyre általánosabbá válik az a felismerés, hogy a szocialista üzemek vezetése, irányítása eredményesen csak a dolgozók széleskörű bevonásával valósítható meg. A vizsgálat feltárta a termelési tanácskozások megtartása körül észlelhető fogyatékosságokat is. Egyes vezetők a tanácskozások megtartására vonatkozó kötelezettségeiknek csak formailag tesznek eleget, a tanácskozásokat nem készítik elő megfelelően, a dolgozókat nem értesítik előre a megbeszélés napirendjéről. Akadnak vezetők, akik nein készülnek eléggé gondosan a beszámolóra, nem tárják fel kritikusan és önkritikusan a termelésben adódó problémákat. Előfordul az is, hogy a dolgozók jogait megsértve, a termelési tanácskozások helyett a vezetők ítélik oda a kiváló dolgozó kitüntetéseket és a „szocialista brigád” címet. A vizsgálat a minisztériumi, a középirányító szerveknél dolgozó és a vállalati vezetők figyelmét újból ráirányította a termelési tanácskozások fontosságára, s ennek eredményeképpen az év első negyedében a tanácskozások általában ismét tartalmasabbá váltak. Több helyen már intézkedéseket tettek a hibák megszüntetésére. A kormány határozatában kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a SZOT és a KNEB jelentését a legközelebbi kollégiumi ülésen — az illetékes ágazati szakszervezetek bevonásával — vitassák meg és tegyenek megfelelő intézkedéseket; a hozzájuk tartozó középirányító szerveket és vállalatokat időközönként számoltassák be arról, hogyan hajtják végre a termelési tanácskozásokról szóló határozatot, hogyan valósítják meg a dolgozóik helyes javaslatait. A kormány felkérte a SZOT elnökségét, hogy a termelési tanácskozások eredményességéhez és színvonalának emeléséhez intézkedéseivel nyújtson hatékony segítséget. (MTI) Szombaton délelőtt tar-' tották a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szolnoki klubhelyiségében a pedagógusnap megyei ünnepségét Itt adták át tizenhat kiváló munkát végző nevelőnek a minisztériumi kitüntetéseket; Az ünnepség résztvevőit Oláh György, a megyei tanács vb-elnöke üdvözölte, megnyitó beszédében megemlékezett a pedagógusok munkájának pontosságáról. Elmondotta, hogy megyénkben is szép sikerek jelzik nevelőink tevékenységét. Elismerően nyilatkozott a tanév végén megszervezett szolnoki nyílt tanítási napokról és a megye szerte gazdag anyaggal megrendezett évvégi iskolai kiállitósokról. Különösen kiemelte az úgynevezett munkaiskolákban végzett oktatói, nevelői munka pontosságát. Az eredmények, sikerek mellett foglalkozott beszédében a még meglévő hibákkal, tennivalóikkal is. „Kérem megyénk pedagógusait, hogy a következő tanítási évben gyarapítsák tovább kulturális eredményeinket, emeljék tovább az iskolai oktatás színvonalát, mindnyájunkat jellemezze az alaposság, a szakmai tudás gyarapodása, a lelkiismeretesség, a jövő nemzedékért érzett felelősség és a minden eredményes munkához elengedhetetlen lelkesedés, céltudatosság és hivatás-szeretet”. : E nagyszerű munkához megyénk valamennyi nevelőjének sikereket és jó egészséget kívánok” — fejezte be beszédét Oláh György. A kitüntetett és az ünnepségen megjelent valamennyi pedagógust ezt követően tanítványai köszöntötték. A délelőtti ünnepség a Ságvári Endre Művelődési Ház klubtermében fogadással folytatódott, -rTeljes rekonstrukció előtt áll a járműjavító teherkocsi osztálya Megkétszereződhet a termeié* — Új profils a fedett teher kocsi javítás «■AtífiNO VS2ÁDYOK A TI§ZA PARTJÁN koz tatása szerint a vasút irányítóinak rendelkezése alapján megkezdték három járműjavító üzem nagy volumenű beruházásainak előkészítését, Ezek között szerepei a Szolnoki Járműjavító teherkocsi osztályának teljes rekonstrukciója. — Ennek célja az, hogy a javítás technológiája elérje a nemzetközi színvonalat. — Tervek szerint a teljes szalagrendszer kialakításával oldják meg a termelés és a termelékenység nagymérvű fokozását. A szükséges számításokon dolgoznak és a fő technológiai terv kidolgozása is megkezdődött. A rekonstrukció után a teherkocsi osztály kapacitása a jelenleginek körülbelül kétszeresére növekszik, a termelékenység pedig mintegy 30 százalékkal fokozódik. A teljes szalagrendszer, a korszerű gépek és berendezések lehetővé teszik majd a fizi* kai munkaigény számottevő csökkentését. A rekonstrukcióhoz készülő terv az említett osztály jövőbeni új profiljához alkalmazkodik: úgy, hogy ott a fedett teherkocsik javítása a legkorszerűbb technológiával történhessen. E nagy költséggel járó beruházások megvalósítására a MÁV javaslata alapján a harmadik ötéves tervben kerülne sor. — Amennyiben a kormány, és végül az országgyűlés ezt a KPM költségvetésében jóváhagyja, akkor feltehetően már 1966-ban hozzálátnak a teherkocsi osztály rekonstrukciójához A MÁV Vezérigazgatóság Járműjavítási Osztálya helyettes vezetőjének tájé-
