Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-30 / 151. szám

1W4. június 30. SZOLNOK MEGYE3 NÉPLAP 3 Tábor a Vadasban t Képesítés nélküliek A Tigris-lak A jászalsószentgyörgyi Vadas-kert két hónapra az ifjú építők birodalma lett. A kis erdőbe vezető út ele­jén ácsolt kapu, s fehér­piros csíkos határsorompó van. Az őrszem — nyú­lánk, barnabőrű diák — támlanélküli széken gubbasztva a Rozsdateme­tőt olvasgatta. Lépéseink zajára felkapta a fejét, elénk jött. Megmondtuk, mi járatban vagyunk, ő meg aztán betessékelt ben­nünket. A fák között a sátorvá­rosba jutottunk. A hajnal­ban érkezettek egy része még a holmiját rendezgette, mi. .része pedig a körletet csinosítgatta. Az egyik sá­torban Kovács Kristófékkal ismerkedtünk meg. A kar­cagi mezőgazdasági techni­kumból-jöttek. Az idén vé­gezték el az első osztályt. Tőlük azt kérdeztük, mit várnak az előttük álló két héttől, milyen élményekkel szeretnének gazdagodni? — Már beszélgettünk er­ről a fiúkkal. Ügy gondol­juk az lesz a legnagyobb élmény számunkra, ha hasznos lakói leszünk a tá­bornak — mondta Kristóf. Budai Jóska a vaságyon ült, a nemrég kapott ba­kancsot próbálta fel, aztán ő is kifejtette a vélemé-' nyét.- — Az árvízre jól emlék­szem, most majd gátat épí­tünk. Segítség ez a falunak. Hiszeih, hogy ilyesmi is le­het öröm. Meg az egész olyan romantikusnak ígér­kezik, focizhatunk, szóra­kozhatunk. A tábortüzektől is sokat várok. Ezek a fiúk nem üdülni jöttek, hanem építeni. Ez­zel a benyomással búcsúz- tunk el tőlük és a Tigris­lak sátortól. A veterán nyugdíjba készül Régi ismerőssel hozott öss_j a véletlen. Balogh Jánossal még tavaly, a me­zőtúri táborban találkoz­tam először. Az idén érett­ségizett Tiszafüreden. — Hát te ide is eljöttél? — kérdeztem. — Hoztam két brigádnyi srácot, azokat még ki taní­tom, mert nyugdíjba ké­szülök — tette hozzá ne­vetve. — Az ötödik. Legelőbb 1960-ban, Tiszasülyön vol­tam, most pedig itt talán a legutolsó. — Hányadik táborod ez? — Talán? — Hát persze. Amennyi­ben felvesznek a karcagi felsőfokú technikumba, ak­kor jövőre is jelentkezem, ha nem sikerül, dolgozni megyek. Vigyázat! Tanulévezetö/ Jancsi, remek legény — dicsérte később Szécsi Gyu­la, a tábor parancsnoka. Vele sétálgattam az erdei csapásokon. Csupa mozgás volt minden. A Lékai Já­nos önkéntes Ifjúsági Épí­tőtábor fiai próbálgatták a talicskákat, hordták a sze­metet, gallyakat, terítették a nedves homokot. Egy sör- tehajúnak tréfából nagy T- betűs táblát akasztottak a nadrágja korcára. Az meg tolta az egykerekűt, kivere- sedett a képe, de ment ke­ményen. Nem vette észre a heccet. A srácoknak sem kellett több. Ügy nevettek, amennyire a tüdejük csalt bírta. — Kitetted a táblát, te süket? Félsz, hogy neked mennek?! — ugratta kacag­va a bámészkodók közül valaki, majd eléje szaladt autókürtszót utánozva, köz- ben-közben kiáltozott — Vigyázat! Tanulóveze­tő! Tütűtütű... Tízezer köbméter föld mozdul meg A két hónap alatt ilyen nagy munkát végeznek el az ifjú építők. Egy turnus a két hét alatt több mint százezer forintot termel. Egy kilométer hosszúságú töltés készül el a kezük nyomán ezen a nyáron. A tábort vasárnap este ünnepélyesen nyitották meg. A téren 250 lelkes* önfeláldozó diák sorakozott feL Tegnap reggel hozzá­kezdtek megmozgatni azt a tízezer köbméter földet És A lipcsei mezőgazdasági kiállításon megtekinthettük és megismerhettük azokat a mezőgadaségi géptípuso­kat és gépsorokat, amit az NDK ipara a szocialista mezőgazdaságnak hazai szükségletre és a testvéri szocialista országoknak el­adásra gyárt A mezőgaz­dasági gépipar megoldotta pl. a gabonabetakarltás me- chanizálását úgy, hogy az aratás és cséplés menetében a teljes szalmamennyiség bálázásra kerül. A cukor­répa termelésnek az egye- lés kivételével minden fo­lyamatát gépesítették. Szé­leskörű kísérletek folynak a répamagnak koptatás útján való szétválasztására és a szemenként! vetésre, ami a mostani egyelési folyamatot teljesen kiküszöbölné. Már vannak sikerek, de a fel­adat náluk sincs teljesen megoldva. Megoldódott vi­szont a burgonyatermelés teljes gépesítése a vetéstől betakarításig és tároló hely­re való szállításig. Azt ta­pasztaltuk, hogy a mező- gazdaság jobb és mind több munkafolyamatra alkalmas technikai ellátásáért nagy erővel folyik a küzdelem és ebben a küzdelemben a két partner — az ipar és a me­zőgazdaság — nagyon szo­rosan működik együtt. Ár­vái tájékozódtunk, hogy népgazdasági szinten sike­rült megoldani a mezőgaz­dasági és ipari irányító szervek együttműködését úgy, hogy sikerült kiküszö­bölni a régebbi állapotokat* a vitákat és utólagos szem­rehányásokat. Az ipar pon­tos rendelésre gyártja a kü­lönböző gépeket a mezőgaz­daságnak. Münchebergben tanúi voltunk egy gépkísér­letnek, amelynek célja volt a vonóerő kihasználás mé­lyítőszántásban, utóhántoló ekével. Örömünkre D—4—K magyar traktor is aktív sze­replője volt a kísérletnek, Kár, hogy nem kis számú a vele kapcsolatos kifogás is. Az NDK-ban lényegesen nagyobb a mezőgazdasági géppark egy területegység­re számítva, mint a miénk. A Teuschenthal-i „Sieg des Socialismus” mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetben pl. 100 hektár szántóterü­letre 87 lóerő gépi vonóerő esik. Ugyancsak nagyobb a felhasznált műtrágya meny- nyisége is a miénknél, s most is nagy erőfeszítés fo­lyik a mennyiség emelése érdekében. Mindezeket a gép- és vegyipar helyzete, fejlődésének üteme tette és teszi lehetővé. Nálunk is ismert már szá­mos, az NDK-ban gyártott mezőgazdasági gép és mun­kaeszköz. A kiállítási be­mutatón gyakran hallottuk ma este tábortűz lesz. Az öröm, az összeforrottság, a munkát dicsérő tüze lángol majd a Vadas-kertben. Fábián Péter Szécsi Gyula báborparancsnok vizsgáján A jászberényi tanítókép­ző intézet második emeleti folyosóján fiatal és idő­sebb hallgatók, kezükben j jegyzetekkel. Lázasan ta­nulnak. Találomra megszó- I Htok egy kislányt. — Miért most, az utolsó { pillanatban tanul? Rámnéz. Vállat von. — Azt hiszi, otthon van ! erre időm? i — Családja van talán? — Nem. Még lány va­gyok. De a tanítás, az egyes : órákra való felkészülés, ! meg a kul túrmunka elveszi az időmet. Tanulmányi osztály. Egy­más után hozzák a vizs­gázott elsőéves levelező hallgatók indexeikéit. Ket­tes. hármas, kettes. Sőt az egyik szőke fiatal lánynak (egy éve érettségizett) szám­tanból egyes éktelenkedik az indexében. Sóhajt: — Hát igen. Nem volt türelmes a tanár úr. AZ OSZTÁLYZAT ÉS A SZORGALOM Kopácsy Béla igazgató- helyettes: — Hallatlan gyenge fel- készültséggel jelentkeznek nálunk — elsősorban a fia­talok. Elismerem a lehető­ségük is kevés, hiszen két konzultáció van csak éven­te számukra, amikor is minden tárgyból két-két óra akad a vitás kérdések megbeszélésére. — Ezek szerint a kép sötét. — Nem egészen. Ugyanis az idősebbek, a harmincöt- negyven évesek között alig találunk olyant, aki ne ké­szült volna fel. Valami hal­latlan nagy lelkiismeretes­ség, szorgalom jellemzi ezeket az embereiket. Itt van például a most vég­zett hároméves levelező évfolyam. Tizennégyen vol­taik, három év alatt egy konzultációról sem hiány­zott egyik sem, egy sem bukott, ezzel szemben há­rom jeles tanuló van kö­zöttük. Sajnos, a többség nem pedagógiai pályán fog dolgozni M Tü-tű-tü az olyan kijelentést, hogy abból a típusból a közel­jövőben szállítanak Ma­gyarországra. A KGST sza­kosításon belül egyre több lehetőség nyílik arra, hogy közös erőfeszítés alakuljon ki a mezőgazdasági terme­lés további gépesítése érde­kében és, hogy nagy szériá­ban készüljenek a bevált típusok. Az ipart illetően — bár tájékozódásunk nem volt széles — egy sor kedvező benyomást szereztünk. Az NDK a háború nehézségei­nek leküzdése mellett olyan ipari termelőkapacitást fej­lesztett ki, ami a további fejlődésnek, a szocializmus teljes felépítésének erős bá­zisa. Vendéglátó elvtár­sainktól azt is megtudtuk, hogy az elmúlt 8 esztendő alatt az NDK mintegy fél­ezer különböző rendeltetésű teljes gyárat, gyárfelszere­lést szállított le kereskedel­mi szerződések keretében különbqeő országoknak, köztük nem kis számban a gyarmati sorból felszaba­dult népeknek, s hogy át­lagosan 5—6 ezer különbö­ző képesítésű mérnök, tech­nikus és szerelő tartózko­dik állandóan külföldön a gyártott berendezések üzem­behelyezése, üzemeltetése és karbantartása céljából. Megismerve az NDK ipari fejlődésének ütemét és •tű... látva a mostani nagy erőfe­szítést, ismét és újra eszünkbe jutott az a propa­gandahullám, amely 1956- ban és még azután is any- nyi mindent hirdetett az úgynevezett „nyugat-német gazdaság' csodá”-ról. Ha egyesek csodának tartják és tekintik azt ami Nyugat- Németországban gazdasági téren a fő kapitalista orszá­gok pénzügyi támogatásá­val, — titokban tartott* de feltétlenül nagy anyagi áldozatával — végbement, minek tekint­sük azt, ami az NDK-ban történt; a romok eltakarítá­sát, a lerombolt gyárak új­jáépítését, kapacitásuk há­rom-négyszeresére való nö­velését, új üzemóriások fel­építését, s mindezt úgy, hogy közben dacolni kellett a nyugatról irányuló ellen­séges propagandával és kártevéssel. Az NDK-ban a német nr kások, parasztok, értel­miségiek önmaguknak szóló alkotását ismerhettük meg, amelyhez az utat a kom­munisták, a Német Szocia­lista Egységpárt mutatta és mutatja, és amelynek el­érésében a szocialista tábor testvéri közössége adta és adja a támogatást. Ez nem „csoda”, ez a szocializmus kézzelfogható és nagyszerű eredménye. (Folytatjuk.) 40 helyett 80 km-es sebességgel közlekedhetnek a vonatok A nagy idegenforgalmú Balaton mentén eddig csak a déli oldalon közlekedtek kielégítő gyorsasággal a vonatok, míg a Szabadbaty- tyán—tapolcai vonalon a pályatest korszerűtlensége miatt többnyire csak 40 ki­lométeres sebességgel ha­ladhattak. A vasútépítők egész télen, a leghidegebb időkben is, szünet nélkül dolgoztak, s ennek az ál­dozatkész munkának az eredménye, hogy a bala­toni főszezonra Szaibadbaty- tyántól Ealatonfürecfig be­fejezték a pályatest kor­szerűsítését és a régi síne­ket hosszú sínekkel cserél­ték ki. A Budapest—tapolcai va­sútvonal Szabadbaittyéntól Balatoníüredig terjedő, mintegy 50 kiométeres kor­szerűsített szakaszán az ed­dig 40 kilométeres sebesség helyett most óránként 80 kilométeres gyorsasággal haladhatnak a vonatok. A pályaépítést július 15- től Balatonfüred és Tapol­ca között folytatják. Japán legnagyobb magánvállalata A három Mitsubishi ne­hézipari társaság június 1-én egyetlen vállalatban egyesült; az új cég a „Mit­subishi Nehézipar” nevet vette fel. Tőkéje 80 000 millió jen; alkalmazottai­nak és munkásainak lét­száma 79 000 fő. Ez a leg­nagyobb magánvállalat Ja­pánban. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOíXXXXXJOOOOOOOOO Eladó nélküli könyvasiíal Kecskeméten a Szabad­ság téri könyvesbolt újsze­rű elárusító helyet létesí­tett az utcán. A könyvek­kel megrakott asztalon egy perselyt helyeztek el, ahová a könyv árát teszik a ve­vőki — Az eladó nélküli könyvasztal jól forgalmaz. A napokban az ezredik ve­vő szolgálta ki magát. Ed­dig csak olcsóbb könyveket raktak ki, a jövőben azon­ban értékesebb irodalmi termékekben is válogathat­nak a vásárlók. A TANÁROK TÜRELME ÉS A FELELETEK Sehuk Lajos a számok világáról faggat két leányt. A fiatalabbik igen bizony­talan. Olyan választ ad például, hogy egy köbméter egyenlő száz literrel. Ami­kor figyelmeztetik, hosz- szas gondolkodás után ja­vítja ki magát. Nem tudja azt sem pontosan, hogyan kell egy vegyes szakaszos tizedes törtet átalakítani. Schuk tanár úr angyali tü­relemmel kérdezgeti, az év közben írott két dolgozat hibáit elemzi. A legfurcsább hogy a matematikai nyelv használatában bizonytalan. Ez a lány egy éve tanít! A másik kislány ügye­sebb valamivel. Csak izga­tottságában eltéveszt sok mindent. Miután a vizsgázók ki­mennek, Schuk tanár úr — aki az elégtelenre osz­tályzott hallgató vélemé­nyével ellentétben példás türelemről tett tanúságot.— ezt mondta: — A legnagyobb baj a bizonytalanság. Ezek az érettségizett gyerekek az alapfogalmakkal is bajlód­nak. S, V. tavaly érettsé­gizett. Ma vizsgázott, elég­telen. N. M. szintén ugyan­akkor maturált, szintén egyesre felelt. Ugyanakkor vizsgázott B. K.-né, egy negyven év körüli asszony — jó eredménnyel. Van egy jeles is, sajnos, • csak egy. Az átlag közepes, és — sok jóindulattal — elég­séges. Nem jártam több sze­rencsével Simon Andrásnál sem, áld negyven percig vizsgáztatott egy hallgatót. Ez a lány tavaly érettsé­gizett Jászapátin, négyes átlaggal. A felírt mondat­ban — anyanyelvi ismere­tek a tantárgy neve — két súlyos helyesírási hibát ej­tett, amelyek közül az egyi­ket csak akkor javította ki* amikor az elemzés során rájött aura, hogy a „gömb­je” szóban a birtokos sze- mélyrágot sehogy sem lehet ly-al( írni. Nem volt sokkal jobb' a következő két hall­gató sem. Mindhárman ket­test kaptak, szerintem az első esetében nagy jóin­dulattal. Egy-két elgondolkoztató érvet hallottam a tanárok­tól. Szerintük az .érettsé­gizett fiatalok köröl a vi­szonylagosan leggyengébbek jelentkeznek pedagógus le­velező hallgatóknak. Felké­szültségük, alaptudásuk az esetek tekintélyes százalé­kában hiányos. Emellett* ha utóvizsgákkal, jóindu­latú tanári felfogással el­végzik a három évet és ki­nevezett tanítók lesznek, azonnal kérik és meg is kapják három munkában töltött évük beszámítását. A nappali tagozat hallgatói viszont, akik három éven keresztül megfeszített erő­vel tanulnak, amikor kike­rülnek az iskolákba, ter­mészetesen a kezdőknek megállapított fizetést kap­ják. Ez a körülményekhez képest igazságtalan, bér- feszültséget idéz elő. A TUDÁS — A REND­SZERES TANULÁS Megnövekedett a mun­kája az intézet tanárainak. Kettő helyett öt megye le­velező hallgatóival foglal­koznak jelenleg. És azok a tapasztalatok, amelyekről e riport is számot adott, nem könnyítik meg a dolgukat. A levelezés jelenlegi rend­szerén a tanítóképző inté­zetek vonatkozásában mó­dosítani kellene. Talán az sem lenne helytelen, ha az iskolákban a képesítés nél­küli tanerőket gyakrabban látogatnák, segítenék és ellenőriznék. Az ellenőrzés­nek arra is ki kellene ter­jednie, becsületesen, szor­galmasan, folyamatosan ké- srölnek-e vizsgájukra. Mert a jelek szerint ezt az isko­lák legtöbbjében nemigen ellenőrzik. Hernádi Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom