Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-04 / 129. szám

1964. Június 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Várszínház játékok kezdődnek júliusban a Békés megyei Gyula város középkori várában V. Hugo : Hernani című romantikus drámáját mutatják be a békéscsabai Jókai Színház művészei A nyolcszáz éves múltra visszatekintő Gyula váro­sának középkori várát né­hány évvel ezelőtt restau­rálták. Az eredeti szépsé­gében helyreállított, korá­ban Európa-hírű végvárban ezen a nyáron először vár­színház-játékok kezdődnek. Az ötlet Miszlai Istvántól, a békéscsabai Jókai Szín­ház rendezőjétől származik. Miszlai tavaly nyáron részt vett a jugoszláviai Dubrov­nikben rendezett színházi előadássorozaton. Ezeket az előadásokat ott a szintén középkori várban tartották; az érdekes ötlet így szüle­tett. Gyulán, a város vezetői nagy örömmel fogadták a rendező javaslatát, hogy már ebben az évben pró­bálkozzanak meg hasonló­val a gyulai várban is. A javaslat hamarosan az egész város, sőt Békés me­gye kulturéletének egyik fontos célkitűzése lett, előbb a megyei tanács, ké­sőbb viszont már a Műve­lődésügyi Minisztérium is biztosította támogatásáról a nem mindennapi vállalko­zást. Az építkezés és a bemu­tató előkészítése már he­tekkel ezelőtt megkezdő­dött A Gyulai Tanács ki­vitelező részlege és a város valamennyi kisipari terme­lőszövetkezete bekapcsoló­dott a munkába, hogy a vár udvarán a nézőteret cs a színpadrészt kialakítsák. A színpad mögött emelke­dő lovagtermek folyosói és a nevezetes Kerecsényi-ka- pu (ezen keresztül vonultak ki a várat feladó védők 1566-ban) is „játszik” majd V. Hugó Magyarországon hajdani grófi kastély park­jában épült és néhány év alatt érte el az országos színvonalat. A fürdő az idén is tovább bővül, ezút­tal a grófi lovarda épületé­ben fedett uszodát alakíta­ÉV Hsli A híres középkori vár látképe utoljára több évtizeddel ezelőtt bemutatott drámájá­ban. Az első előadás idő­pontja: 1964. július 11, az utolsóé pedig július 28-a. A várszínház-játékok al­kalmából sok vendéget vár­nak Gyulára, elsősorban a környező megyékből. A vendégeket a kulturális csemegén kívül a már szin­tén országoshírű gyulai várfürdő is vonzza, mely a I nak ki. Az egyes turista- csoportoknak bemutatják még a nevezetes Erkel-fát, mely alatt Erkel a Bánk bán zenéjét komponálta: meglátogathatják Erkel szülőházát és a világhírű gyulai húsüzemet is, ahol a gyulai kolbász készük A várszínház-játékok próbái hamarosan megkez­dődnek; arról is szó van, hogy a Hernani egy—két főszerepét budapesti ven­dégművészek alakítják majd. Sass Ervin Művelődési otthon épül Csépán öt éve húzzák-halasztják Csépán a művelődési ott­hon építését. Előbb a ter­vezőkre kellett várni, s amikor azok elkészítették, a tervet, mások adták visz- sza, hogy hibás. Tavaly végre elkészült a terv. Újabb nehézség jött azon­ban közbe, nem kaptak megfelelő anyagot. Most végre együtt az építőanyag, jó a terv is, és hozzáfogtak az építéshez. Az ÉPSZER Vállalaton múlik ezután, hogy mikorra lesz készen az új művelődési otthon. A vállalaton, mert a tanács, a lakosság mindent meg­tesz azért, hogy minél előbb és minél szebb kulturális központjuk legyen. Az alapozási munkák megkezdése után a lakos­ság azonnal felajánlotta segítségét. Május 31-én például a termelőszövetke­zet gépei és tagjai hordták a homokot, a kavicsot. Má­sok szocialista szerződést kötöttek, hogy a vasútállo­másra érkező anyagokat a legrövidebb időn belül ki­rakják társadalmi munká­ban. A tervek szerint az új lé­tesítmény átadására 1965. augusztus 1-én kerül sor. A község lakói nagyon várják ezt a napot. Különösen a fiatalok, akik egyre többet mozgolódnak, mióta függet­lenített művelődési otthon igazgatója van a község­nek. Létrehozták isimét négyévi hallgatás után a parasztkórust, amely máris sikeres hangversenysoroza­tot adott a kunszentmárto­ni járás községeiben. Meg­alakult a tánccsoport is. Mire a művelődési otthon elkészül öntevékeny kultúr- csoportja is lesz a község­nek. Szülőle, nevelők fóruma R. gyermek és a közlekedés- • Ä'--# ' v ' íiSSfl r > JBÉRÉÉ1 Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében — dr. Törő Imre el­nökletével — folytatódott a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat IV. országos küldöttgyűlése. A tanácskozás két napján elhangzott 32 hozzászólásra dr. Nagy László, a TIT fő­titkára válaszolt: összegezte a felszólalók tapasztalatait és értékes javaslatait. Ez­után dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizott­sága kulturális osztályának • vezetője tolmácsolta a kül­döttgyűlésnek az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét. Méltatta a, TIT- nek a népművelésben, a politikai nevelésben, a szo­cialista embertípus kialakí­tásában elért eredményeit. Utolsó napirendi pont­ként dr. Kerekes Andrásné felolvasta a TIT IV. orszá­gos küldöttgyűlésére érke­zett üdvözlő táviratokat, majd az elnöklő dr. Be- reczky Endre berekesztette a tanácskozást. A küldöttgyűlés befejezé­se után az új elnökség és az országos ellenőrző bi­zottság megtartotta első ülését, amelyen a TIT el­nökévé dr. Ortutay Gyulát, elnökhelyettesekké: dr. Mód Aladárt, dr. Soós Gá­bort, dr. Kardos Lászlót, dr. Molnár Jánost és dr. Osztrovszki Györgyöt vá­lasztották. Az ügyvezető elnökség titkára Honfi József lett, tagjai pedig dr. Törő Imre, dr. Telegdy Kováts László és dr. Nagy László. Az orszá­gos ellenőrző bizottság el­nöki tisztét dr. Ács Ernő tölti be, aki — az alapsza­bály szerint — tagja az or­szágos ügyvezető elnökség­nek is. Az ülés végén dr. Ortutay Gyula köszönetét mondott az új vezetőség nevében és összegezte a kétnapos tanácskozás ta­pasztalatait Szeievényi példa A munkára nevelés az általános iskolákban A KUNSZENTMÁRTONI járási tanács vb művelő­désügyi osztálya szervezé­sében kedden Szelevényen tanácskoztak a járás álta­lános iskoláinak igazgatói. — Megjelent a járási pártbizottság, a megyei és a járási tanácsi vb több képviselője is. Torkos Béla helyi iskola-igazgató tar­tott előadást a munkára nevelésről, a gyakorlóker­tek jelentőségéről. Általá­nos tapasztalat, hogy a szülők és gyermekek nem­igen ismerik különösen a mezőgazdasági szakközép- iskolákat, illetve — s ebből következően is — kevesen jelentkeznek ez iskolák­ban továbbtanulásra. Kun- szentmártonban 1964 őszén öntözéses kertészeti osztály indul a gimnáziumban; Szelevényen tavaly ősz­szel létesítették a 600 négy­szögöles gyakorlókertet. A terményeket öntözik, s a tanulók maguk készítették a melegágyakat, hajtató­szekrényeket és egyéb szükséges felszerelést. A kertben virágpalántákat nevelnek és primőr-zöld­ségféléket termelnek; A tanácskozás másik célja volt, hogy kedvet csi­náljanak az iskolák udva­rainak csinosításához, par­kosításához. Szelevényen a szülők, névelők és diá­kok közös munkával épí­tették meg a kis parkot: pázsitot, rózsákat telepítet­tek az iskola udvarán; (Tavaly a község lakói ugyancsak 1000 nap tár­sadalmi munkával bontot­tak le egy tanyai iskolát, s szállították el az anya­got, amelyet majd felhasz­nálnak a községi iskola bő­vítéséhez.) A vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, a szelevényi iskola eddigi eredményeiről. Néhány szó a véleményekből: Gulyás Gyula (Kunszentmárton, Deák úti iskola-igazgató): Az előadás sok jó gyakor­lati példát is tartalmazott. Véleményem szerint leg­fontosabb, hogy mindenütt megteremtsük az öntözés feltételeit. Horváth Endre (csépai igazgató): A gya­korlati oktatás minden te­rületen érezteti hatását; Itt például igen szépen be­rendeztek egy tantermet, s a tanulók maguk készí­tették a ruhás faliszekré- nyeket. Az a célunk, hogy jövőre nálunk is megkezd­jük a gyakorlókért öntözé­sét. A SZELEVÉNYI példa és a tapasztalatcsere — reméljük — a járás va­lamennyi általános iskolá­jában hasonló eredmények elérésére ösztönöz: KÖNYVESPOLC Karel Jonclcheere: TIERRA CALIENTE Tierra caliente — perzse­lő föld, így nevezi Karel Jonckheere flamand író Mexikót. A fiatal és tehet­séges, mindent látni és megismerni vágyó írót minden érdekelte: az azték kultúra csodálatos emlékei, a spanyol hódítók „csodás” legendái, természeti szépsé­gek és nemzeti italok, de mindenekelőtt — az ország lelke, az emberek. Figyeli őket és beszélget velük, vonaton, halpiacon, kis kocsmákban, lakóháznak átalakított kolostorban, táncmulatság és — három­perces földrengés közben. Megismerkedik indián ha­jósokkal, gazdálkodókkal, akik napernyő nagyságú sombrerót és övükben cső­re töltött pisztolyt viselnek, barátságot köt igazságügy­miniszterrel és múzeum­igazgatóval. S közben azt sem mulasztja el, hogy lel­kesen csodálja a mexikói szépségek fekete szemét. Mindebből együtt kialakul valami nagyon egyéni, köz­vetlen és kedves humorral fűszerezett útirajz. A Köznevelés 1963. 11. számában egy cikket . olvashattunk Juhász Ká- ] rolynak, a Pedagógusok 1 Szakszervezetének munka- i védelmi főfelügyelője tol- ; Iából: „A közlekedési gyer- ! mekbalesetek csökkentésé- ' ért” címmel. Az ENSZ i egyik jelentéséből közöl I adatokat, ezekből kitűnik, 1 hogy a világon minden 100 j balesetet elszenvedett gyer- j mekből 1—14 éves gyer- j mekek esetében — 32-nél í közúti baleset a halál oka. j Ebben a statisztikában nem állunk az első helyen, ám a napi sajtó hasábjain gyakran találkozunk olyan hírekkel, amelyek a sza­bálytalan közlekedésből származó gyermekbalese­tekről számolnak be. Ezek után szükségtelen­nek tartom további adatok felsorolását annak bizonyí­tására, milyen nagy jelen­tőségű a közlekedés taní­tása. Az oktatási reform fo­kozatos bevezetése lehetővé teszi, hogy az iskolai ok­tató-nevelő munka kereté­ben részletesebben fog­lalkozzunk a közlekedés szabályaival, a közlekedés rendjével. Hogy a szabá­lyos közlekedés a gyermek szokásává váljon, ahhoz szükséges a szülők és az egész társadalom segítsége. A közlekedés tanítását kisgyermek korban el kell kezdeni. Már az óvodás gyermekekre is bízunk olyan feladatokat, amelyek végrehajtása közlekedés nélkül lehetetlen. A tanu­lók 6 éves kortól minden nap járnak az iskolába, az iskolából haza., az úttörő­házba, különböző rendez­vényekre stb. Az iskolában a tanulók megtanulják a közlekedési szabályokat. Az egyes is­mereteket jól el is tudják mondani. Még az olyan szabályokat is mint pl. „Ha a lámpa piros, által menni tilos!...” amit csak nagy­városi közlekedésben hasz- i nosíthatnak. Azonban főleg helyi — falusi, kisebb vá- ' rosi —, viszonyoknak meg­felelő közlekedési szabályo- ! lkat tanítunk, gyakorolta­tunk a tanulókkal. A szü­lők és a család felnőtt tagjainak a feladata, hogy az ismeretek állandóan bő­vüljenek, s szélesebbkörű gyakorlati alkalmazásuk a családi életben is folyta­tódjon. A szülők alaposan, pontosan, részletekbe me­nően ismerjék a közlekedé­si szabályokat. Csak így tudják ellenőrizni gyerme­kük szabályos közlekedé­sét. Pl. Ha az úttest szé­lén nincs gyalogjáró, az úttest bal oldalán kell közlekedni azért, hogy a szembe jövő járműveket lássuk, stb. A szülő ne kövessen el közlekedési szabálytalansá­got! Különösen ártalmas, ha a gyermek látja is azit, s még veszélyesebb, ha a gyermekkel együtt követik el. Ilyenkor a gyermekben megbomlik a szokás kiala­kulásának menete. Mutas­sunk jó példát a szabályos közlekedésben, mert a gyermekek szeretik utá­nozni a felnőtteket, s hasz­nos, ha jóit látnak tőlünk. Az ismereteket egy-egy séta alkalmával gyakorol­juk együtt a gyermekek­kel. Ilyenkor világítsunk rá arra, hogy mindaz, amit az iskolában tanultak a közlekedéssel kapcsolatba« igaz, s ha nem tartjuk be közlekedési baleset lehet s következménye. A gyakorlás folyamatá­ban az ismeretdk alkalma­zását a legnagyobb hatá­rozottsággal meg kell kö­vetelnünk. Mindennemű la­zaság veszélyessé válhat, de a szokás kialakulását is meghosszabbítja. Pl. Ha a járda sárosabb, mint az út­test közepe, akkor is a járdán kell közlekednünk. Az úttesten való áthaladás alkalmával a járda szélén akkor is meg kell állnunk, ha az úttesten nem látunk közlekedő járművet, stb. A gyermek hamarább el­sajátítja a szabályos gya­logos közlekedést, ha a gyakorlást egy ideig ugyan­azon a^, útvonalon folytat­juk. Abban az esetben nagy általánosságban min­dig ugyanolyan ingerek érik a gyermeket, s rövid idő alatt kialakulnak azok a feltételes reflexek, ame­lyek a közlekedésben részt­vevő cselekvésmozzanatok alapját képezik. Pl. Ha óvodába kísérjük a gyer­meket, mindig ugyanazon az útvonalon haladjunk, — menjünk át a túlsó ol­dalra, mindig ugyanazon az utcasarkon forduljunk be, stb. A szülő — felnőtt ilyenkor irányítsa a gyermek cselekvését, fi­gyelmeztesse, hogy mit kell tennie: állj meg, nézz balra, nézz jobbra, haladj át!_ Örömmel tapasztaljuk hogy a megye egyes váro­saiban — ami követendő példa lenne a községek út­törőcsapatainak is —, az úttörők is részt vesznek a forgalom irányításában, el­lenőrzésében. Hasznos ta­náccsal, útbaigazítással lát­ják el a kisebb gyerme­keket, akik még járatlanok a közlekedésben. Az úttörők ezt felelős­ségteljes munkának tart­ják. Alapos felkészülés, gyakorlás előzi meg azt a megbízatást, hogy vegyenek részt az iskola környékén folyó közlekedés figyelésé­ben, irányításában, ami hasznos a gyermekek fej­lődése szempontjából. Saj­nos sok felnőtt nem veszi komolyan ezeket a kis út­törőket. Arra kérjük a szülőket, hogy támogassák ezt a hasznos kezdemé­nyezést Egy-egy jó szó, dicséret nem kerül fárad­ságba, viszont nagy nevelő­értéke van. Több ügyes közlekedési játékot árusítanak játék­üzleteink. Ilyen játékok: „KRESZ-iskola”, „Autó­közlekedés” stb. Több me­sekönyv, diafilm dolgozza fel a közlekedés rendjét, amelyeket nagyon kedvel­nek a gyermekek. A legtöbb gyermeknek van odahaza autója, kiskocsija. Az ezek­kel való játszást úgyis irá­nyíthatjuk, hogy a gyer­mekek alkalmazzák a köz­lekedési szabályokat, isme­reteket A gyermeket nem szabad „korán”' magára hagyni a gyalogos közle­kedésben. Amíg nem éri el azt a fejlettségi szintet hogy az ismeretek és ta­pasztalatok birtokában a környezeti hatásra megfe­lelő cselekvéssel tudjon válaszolni, sok veszélynek van kitéve, s könnyen bal­eset éri. Gledura Lajos tanító, Jászberény * * • RÖVIDEN Kozma József, Győr— Sopron megye országgyű­lési képviselője június 2-án Győrött elhúnyt. * Friss István akadémikus és Nagy Tamás egyetemi tanár szerdán Berlinbe uta­zott. A magyar tudósok résztvesznek a berlini né­met tudományos akadémia közgazdasági tudomány in­tézete fennállásának 19. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi tudomá­nyos ülésen. • Háromtagú bolgár tudo­mányos küldöttség érkezett szerdán Budapestre. A kül­döttséget L. Hiev, a bolgár tudományos akadémia fő­titkára vezeti. Épül a színpad a lovagterem feljárója előtt Befejeződött a TIT IV. országos küldöttgyűlése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom