Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

1 Ml Június 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Réti Árpád ráígért a 400 hóidra Társ« is csatlakoztak a versenyhez Ä kunmadaras! Kossuth Tsz-ben a minap elbeszél­getett a kombájnosokkal Szalad elvtárs, a tsz párt- titkára és a közös gazdaság főgépésze Őszintén el­mondták, milyen nagy erő­feszítést kíván az idei ara­tás. Az akkori számolgatás alapján — figyelembe véve a rendelkezésre álló gépek teljesítőképességét — a hu­szonöt aratópárra mintegy 600 hold gabona jutott. Ilyen nyáron arafni, Derült idő volt még teg­nap délután mikor elindul­tunk. Csak a rádió jelzett vihar miatt adásszünetet. A tiszavárkonyi Petőfi Tsz irodájában ebéd utáni terefere járja. A kérdésre, — aratnak-e már — ' — készülünk — a válasz. Kombájnszérűt építenek. Azaz eredetileg gépszín lesz, ha majd felépül. Ma hozzák hozzá az utolsó só­der szállítmányt; Szokatlan a másik kérdés Baricza Árpád üzemgazdásznak: — Nem hiszünk csodák­ban, de — ha reegelre beérne a gabona? — Elérti, — Vághatnánk Útban errefelé a Szolno­ki Állami Gazdaság lucer­náját kaszáló emberek me­zítelen hátáról visszaverte a napfényt az izzadtsag. Most már szinte percek alatt elborul. Mire a tósze­gi Dózsa Tsz árpaföldjére érünk, már majdnem esik. Eszes István traktoros és Jándi Lajos tsz-tag az ara­tógépet orvosolja. Szétsza­kadt a húzórész.- Gyorsan dolgoznak. Összeszokott gar­nitúra,- évek óta együtt aratnak, — Az árpa már kaszára érett —■ Jó volna haladni. Es megint abba kell hagyni, ha esik, addig meg javítás­sal telnek el a drága órák. * Amíg az ugari részről Al- esiba érőnk, Ecseki András, Nyáron is 58 művelődési autó járja a tanyavilágot Ä színháztól, mozitól tá­voleső külterületi települé­seken mind gyakoribb, nagy örömmel fogadott lá­togató a művelődési autó — nemcsak a filmet, a könyvet viszik így a távoli tanyavilágba, hanem min­den alkalommal egy-egy szakembert is, aki a külön­böző témakörű, ismeretter­jesztő előadásokhoz mindig hálás közönségre talál. Az idén már 58-ra emelkedett a művelődési autók száma. Bár ez még nem elég a 19 megye lakosságának eUátá­Üzemel a motoros haletető hajó Ä Középtiszai Állami Gazdaság 600 holdas nagy haltermelő kombinátjában kedden üzembe helyezték az alföldi halastavak első mo­toros önetető hajóját. A Kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat által készített ha­jót Moszkva típusú csónak- motorral üzemeltetik. A légpárnás vízi jármű közepén elhelyezett 34 re­keszben egyszerre 100—120 mázsa áztatott éleséget szállítanak ki a tóra, s azt automatikusan ürítik ki. A hajó rakodását is teljesen A1.-I Eltemették Rigó József Mindjárt jelentősen csök­kent ez a terület, amikor Réti Árpád, a kiváló kom- j bájnos megtette vállalását. Arra adta szavát, hogy SzK 3-as gépével 600 hold termését takarítja be Vincze Bálint KISZ-tag, Kanta Gyula és Szalai Im­re kombájnosok a megyei versenyfelhívás szempont­jainak teljesítésére tettek ígéretet a szolnoki Lenin Tsz elnök- helyettese elmondja, hogy hétfőn kezdtek; De délben már belejött az eső. Rend- rearatóval azért levágtak aznap 8 hold árpát. Ma meg már aratógéppel is mentek. Kézi kaszásokkal körülbe­lül harminc párral kötöt­tek szerződést. Alcsiba a mérlegháznál Benkő Béla bérelszámoló azzal fogad: — Ne is próbálkozzanak. Olyan sár van, hogy még lovasfogattal se lehet ki­menni a malom mögötti részre, ahol aratnak, A kombájnt is úgy húzatták ki délben lovakkal. De — az azért kijutott — Már már úgy látszott, hogy útunk végét elmossa az eső. De más vette elejét a to­vábbi szemlélődésnek. A zagyvarékasi Béke Tsz állo­mási határrészén — széles, mély tócsa zárja előlünk jó kilométerrel a tetthely előtt az utat. így itt is csak az irodai tájékoztatás marad: Péntek óta — 200 holdat learattak rendrevágóval —* Most már négy aratógép is megy •—■ ha csak javítani nem kell valamelyiket. Aztán pedig mikor este mégis csak bőrig ázhat az aratásra kíváncsi utazó, ar­ra gondol: vétek és pazar­lás a napfényes, száraz órá­kat, perceket a gép alatt kalapálva, javítással tölte­ni. Mert ilyen nyáron, ilyen termést kell betakarítani. — borsi — sálhoz, ma. már alig akad olyan település, ahova leg­alább havonta egyszer ne jutna el. Az idén több mint 600 film és ismeretterjesz­tő előadást tartottak és ugyanannyi esetben kölcsö­nöztek könyvet, ilymódon csaknem ötezer állandóan olvasót szolgálnak ki rend­szeresen. A művelődési autók nyáron is folytatják kiszállásaikat, s tovább szé­lesítik a népművelő munka hatókörét. (MTI) Tegnap délután kisérték utolsó útjára Rigó József elvtársat a szolnoki teme­tőben. Az MSZMP Szolnok városi bizottsága és a Szolnok Városi Tanács az elhunytat saját halottjának tekintette. Díszőrség állt a vörös drapériával borított, örökzöld növényekkel és gyönyörű koszorúkkal öve­zett ravatal mellett, és sok száz meghatott ember jött el a temetésre, A ravatalnál a jelenlévők egymás után helyezték el megilletődve a megemlé­kezés és a hálás tisztelet csokrait; Az egyesített va­sutas zene- és énekkar gyászdalokat játszott. Sár­kány Géza elvtárs, a vá­rosi pártbizottság másod­titkára gyászbeszédében méltatta az elhunyt érde­meit, s vázolta a pártban és a munkásmozgalomban végzett tevékenységét; Ezután megindult a me­net a sírhely felé: — hat munkásőr vitte’ lassú lép­tekkel *'a koporsót. A sír­nál először Fodor János elvtárs búcsúzott Rigó Jó-, zseftől a veterán harcos­társak nevében. Szavai mély emberségből fakad­tak, s szinte látható közel­ségbe hozták az elhunytat. Csényi László elvtárs; a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára pedig a fáradhatatlan, önzetlen társadalmi munkástól, a lelkiismeretes tanácstagtól búcsúzott záróbeszédében. Végül felhangzott az In- ternacionálé, s Rigó József elvtárs koporsóját élhan- tolták. VALLALÁTI ÉRDÉK és kooperáció Helyreigazított tévedés Reális tervek a szolnoki fütőházban • A szénköltséget is rendezik Lapunk 1964. január 11-i számában a „Jó munka alapja a jó terv” című cikk arról szólt, tavaly a negye­dik negyedévtől kezdődően a továbbítandó tehervona­tok rovására túlzottan meg­emelkedett a • személyszál­lító vonatok száma és így az évközben reálisnak vélt vontatási tervek teljesítése lehetetlenné vált. A kellő megalapozottsá­got nélkülöző tervszámokat még az új év (1964) első negyedévében sem javította ki a MÁV Budapesti Igaz­gatósága. A cikk tulajdon­képpen ezért is jelent meg. Ám a második negyedév­ben már változott a hely­zet. Az illetékesek (ha hosz- szúra nyúlt megfontolás után is, de) megváltoztat­ták a vonatok összetételét, s így egyesapásra a meg­oldható feladatok közelébe került a tervezés. Míg ta­valy az összes továbbítan­dó szerelvények 66 száza­léka volt a személy- és 34 százaléka, a tehervonat, addig az újonnan kidolgo­zott tervek szerint a teher­vonatok aránya 44,6, a sze­mélyvonatoké pedig 55,4 százalék. Május hónapban a két legfontosabb termelési mu­tató a következőképpen ala­kult: a 100 elegy tonna ki­lométer tervelőirányzattól mindössze 0,6 százalékkal maradt ei a szolnoki fűtő­ház. A kilométer teljesítmény tervet viszont 1,3 százalék­kal túlteljesítették a fűtő­háziak. Még egyetlen fájó pont van, amely mindezr idáig kizárja a gazdaságos termelés lehetőségét. Ez pedig a hibásan megálla­pított szénköltség. A Fűtő­ház azonban máris írásbeli ígéretet kapott a MÁV Bu­dapesti Igazgatóságától, hogy a III. negyedévben e vitás kérdést is rendezni fogják. Függetlenül attól, hogy a tervek korrigálása talán a szükségesnél hosszabb időt vett igénybe, mégis jóleső érzés, hogy a szol­noki Fűtőház dolgozóinak őszinte, segítőszándékú vé­leménye megértő fülekre talált. Reméljük, hogy az egész személyzet feladatait magába foglaló reális terv­számok teljesíthetősége majd az eddiginél jóval nagyobb versenylendületet eredményez. Magtár előregyártóit elemekből Hat hét alatt készül el az előregyártóit vaselemek­ből épülő magtár Kunhe­gyesen; A vasvázakat a Du­nai Vasmű szállította és szerelte fel, a többi mun­kát a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat szerelői végzik. A tároló 100 vagon befogadóképességű lesz. „. í Ismeretes, hogy a ter­melés egyre inkább társa­dalmivá válik. Egy-egy ter­mék előállításában — a tár­sadalmi munkamegosztás fokozódása miatt — mind több ember vesz részt Eb­ből következik, hogy a mo­dern gazdasági életben az együttműködésnek, a ko­operációnak egyre jelentő­sebb szerepe lesz. Ezt az együttműködést egy vállalaton belül általá­ban jól megoldják; igazi problémát a különböző vál­lalatok közötti kooperáció jelent S hogy e probléma milyen széleskörű, annak bizonyítására elég talán megemlíteni, hogy a Tisza Cipőgyár, a Hűtőgépgyár, az Aprítógépgyár több mint 100 különféle vállalattal áll kooperációs viszonyban. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ilyen körülmények közt milyen komoly bajok származnak abból, ha valamelyik ko­operáló vállalat nem telje­síti a közös feladat ráeső részét. A megyei építőipar pl. többmillió forintos kö­telezettségnek nem tudott eleget tenni, azért, mert a különféle szerelvényeket, anyagokat nem kapta meg időben. A kooperáció nem egy­szer azért akadozik, mert nem áll rendelkezésre a gyártáshoz szükséges im­portanyag. De talán még gyakoribb forrásai a nehéz­ségeknek az üzemekben je­lentkező belső problémák. Ha rossz az üzemszervezés, a vállalat azt nézi, hogy elsősorban saját / termelési tervét teljesítse. Ezt pedig legkönnyebben nagyértékű termékek gyártásával éri el, nem pedig a kisebb ér­tékűekkel, amelyek a ko­operációban más üzemek tervteljesítését befolyásol­ják. Éppen ezért vezették be a közelmúltban egy sor vállalatnál — különösen a KGM-hez tartozó üzemek­nél, például a gépgyártás­nál, valamint az autó- és traktoriparban —, hogy a Községfejlesztési tapasztalatcseré Törökszentmiklóson (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége, a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront török­szentmiklósi városi bizott­sága, valamint a török­szentmiklósi városi tanács . nagyszabású községfejlesz- í tési tapasztalatcserét ren­dez ma délelőtt kilenc órakor Törökszentmiklóson. E tapasztalatcserére öt me­gyéből — Hajdú-Bihar, Heves, Csongrád, Pest, Bé­kés — érkeznek tanácsi ve­zetők és községfejlesztési szakemberek, akik tanul­mányozzák majd Török- szentmiklós városfejlesztési eredményeit és az egyes létesítmények építésekor alkalmazott munkamódsze­reket A tiszafüredi Gépállomás dolgozói a Szarvas Sándor Tsz 13 holdas burgonya földjének esőztető öntözésére üzembe állítják a Csepel Diesel szivattyút A tapasztalatcserét dr. Kuti György, a megyei ta­nács vb-titkára nyitja meg. Vitaindítót Fejér Miklós, a városi tanács vb-elnöke mond. Ez alkalommal ad­ja át dr. Kuü György, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága és a Szolnok megyei tanács vb által hirdetett községfej­lesztési versenyben legjobb eredményt elért városnak — Törökszentmiklósnak — adományozott vándorzász­lót és a vele járó 120 ezer forint pénzjutalmat. Ezután a tapasztalatcserén résztvevő megyei, járási, vá­rosi vb-vezetők, a község­fejlesztési munkában dol­gozók megtekintik az 1958 óta Törökszentmiklóson jó­részt községfejlesztési alap­ból épült létesítményeket: köztük a városi strandfür­dőt, a „G”-falusi és a Ba­csó Béla úti iskolát, a köz­ponti parkot, valamint a Il-es számú bölcsödét. A tapasztalatcserét vitá­val zárják. kooperációs tervmutatók nem teljesítése is büntető szankciókat von maga után. Nem szabad véka alá rejteni, hogy a kooperációs hibák eredője a korábbi évek során meghonosuit szemléletben és az ehhez kapcsolódó, még ma is ér­vényben lévő hibás, rendel­kezéseikben gyökeredzik. Mire gondolunk? Egyrészt arra, hogy ná­lunk hosszú időn át a nagy­értékű gyártmányok tervé­nek teljesítése volt a fő cél, a vállalatokat erre ösztö­nözték. Másrészt még mm-, dig olyan elszámolási rend­szer van érvényben, amely szerint a kooperációban vá­sárolt termékek, ha azokat beszerelik a gyártmányok­ba, beleszámítanak a ter­melési értékbe. Logikus — már amennyire ezt annak lehet nevezni —, hogy egyes vállalatok igyekeznek mi­nél több terméket máshol gyártatni és ezeket besze­relni saját gyártmányukba. Ez az az eset, amikor a vál­lalatok az indokoltnál na­gyobb kooperáció lebonyo­lítására törekszenek. Vitán felül áll, hogy ezek népgaz- daságilag káros törekvések; s ezért nem szabad ilyen gazdasági mutatókat ér­vényben hagyni. Igaz viszont, hogy e kér­désnek a fonákja is gonaot okoz. Tudniillik éppen a kooperációs szállítások vi­szonylagos bizonytalansága miatt sok gyárunkban ké­szítenek olyan termékeket, alkatrészeket, amelyeket tu­lajdonképpen máshol, az arra profilozott üzemekben kellene gyártani. Nehezen magyarázható, hogy miért kell például csavart gyár­tani olyan üzemeikben, amelynek a profilja az őrlőművek gyártása. „Biz­tonságból” — felelnék a kérdésre e gyár illetékeseit akik, mi tagadás, nem egy­szer kerültek már szorult helyzetbe, mondjuk a csa­vart gyártó kooperációs partner mulasztásai miatt. Ms a megoldás ? A kooperáció teljesítését a vállalatoknak elsőrendű feladatként kell tekinte­niük. Ez nem csupán gaz­dasági kérdés, erkölcsi kö­telesség is, hiszen a koope­rációs terv nem teljesítése más vállalatok tervteljesí­tését akadályozza, munká­ját megbénítja. Az üzemek vezetőinek meg kell tehát változtatniok szemléletüket, a kooperációt, ha úgy adó­dik, akár saját vállalatuk érdekei fölé kell helyezzék. De az a helyes, ha nem is állítjuk őkét ilyen dilemma elé: Ne legyen kétféle ér­dekük! Ne legyen más a népgazdaság érdeke, mint a vezetésük alatt álló válla­laté. össze kell hangolni az ösztönző gazdasági mutató­kat és úgy kell kialakítani azokat, hogy egyaránt ser­kentsék a vállalatokat saját tervük és kooperációs köte­lezettségeik teljesítésére i Szovjet Szakszervezetek áözponti Tanácsának plénuma Moszkva (TASZSZ). Szerdán Moszkvában meg­kezdte munkáját a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának 4. plénuma. A plénumot Viktor Grisin, a tanács elnöke nyitotta meg. Az értekezleten a követ­kező kérdéseket vitatják meg: „A találmányok, az újítások, illetve tudomá­nyos-műszaki munkaközös­ségek javaslatainak a ter­melésben való alkalmazása megjavításával összefüggő intézkedések”. „A lakosság ellátásának további javítá­sáról szóló 1962 augusztusi párt- és kormányhatározat végrehajtásának helyzete’^

Next

/
Oldalképek
Tartalom