Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-23 / 145. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MERVE! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV. évfolyam, 145. szám. Ara 50 fillér 1964. június 23, kedd. yg törökszentmiklósi já" rási pártbizottság tit- - kára az aratási felkészülésről beszélgetett a kétpói Szabadság Termelőszövetkezet párttitkárával. Sokmindenről szó esett már, majd arra került a sor, hogy az aratókat ellátták-e étellel, szállással, friss ivóvízzel, egyebekkel. A járási titkár tréfásan élcelődve kérdezte: — Aratópálinka van-e már legalább? A kétpói titkár komolyan válaszolt: — Az lehet, hogy van, de még meg sem kezdődött az aratás és hűsítőitalokat már sem lehet kapni a községben. Könnyedén indult hát a beszélgetés, aztán nagyon komolyra fordult. Mert itt már nem arról volt szó, hog kijavították-e a gépeket, rendben vannak-^ a kombájnok, van-e elegendő szérű, hanem az emberekről, akik ezt a nagy munkát szervezik, irányítják, csinálják. Az emberekről, akik kombájnon ülnek, vagy kézikaszával aratnak, a tisztítótelepen dolgoznak, vagy a szalmát húzzák le, de lehet, hogy éppen a nyári talajmunkát végzik majd. Várhatóan kánikulában, olyan hőségben, hogy kitikkad a szervezet, ha nem kapja meg a rendes után-, pótlást ételben, főként pedig italban. És nem is szeszesitalban, nem is aratópálinkában, hanem hűsítő, íiditő itókákban, vagy leg- Blább friss hideg vízben. Kétpón az utóbbi meglesz, mert a termelőszövetkezet iskolásgyerekeket honorál azért, hogy az ivóvizet a mezőn munkálkodóknak kihordják. Csakhogy felvetődik, pusztán a hideg vízzel méltányoljuk-e a kenyérnek valót előteremtők nagy munkáját? Teljesen igaz, nyáron a városi embernek is jól esik a bambi, a málna, a szódavíz, a frissen csapolt sör is. s a városi ember ugyanúgy megérdemli, mint a falusi. Azért mégis méltányosabb, hogy ebben az időszakban a falut lássák el inkább a földműves- szövetkezetek, a vendéglátó egységek. A falu ellátása egész esztendőn át úgyis hátrányosabb a városénál, legalább ebben az időszakban legyen vele egyenértékű. De hogy nincs így, annak jelei nemcsak Kétpón, hanem Kengyelen is és még sok helyen mutatkoznak. Az aratás legelején tartunk még, s máris kiderül, bizony több volt az ígéret, mint a falura küldött áru. Az aratók ellátása termé- . szetesen nem lehet egyedül a kereskedelmi szervek feladata. Legtöbbet a termelő- szövetkezetek tehetnek. A jászberényi járásban igen gondosan, több faluban ideiglenes üzemi konyhán főznek az aratásban résztvevőknek. De már a Törökszentmiklósi Gépállomás egész körzetében nem tudnak arról — ahogy tájékoztattak —, hogy valahol is főznének az aratóknak. Azt senki nem kívánja, mert mások nem is nagyon tehetik meg, amit az állami gazdaságban megvalósítanak. Szolnok megye állami gazdaságaiban ugyanis az aratás időszakában napi négyszeri étkezést és minden eddiginél kaló- riadúsabb étkezést juttatnak az aratóknak. Ha a négy nem is lehet meg, de legalább az egyszerinek meg kellene lenni a szövetkezetekben is. Hiszen olyan nagy munkát kívánó feltételei lennének? Dehogyis. Tiszaburán már évekkel ezelőtt úgy csinálták, hogy a szövetkezet egyik tagjának konyháján főzték meg a közös ebédet A szolgálatot természetesen honorálták, de mégsem kellett megvásárolni egy teljes nagyüzemi konyhaberendezést, amit csak néhány hétig hasznosítanak. És ugyanezt — nem túlzás a kijelentés — minden szövetkezetben meg tudnák csinálni. Mert minden attól függ, akarják-e. A karcagi földművesszövetkezet például akarja. Még azt is megteszi, hogy a határban összeírják' azokat a szükségleti cikkeket, amelyeket meg akarnak vásárolni az emberek és a kívánságok összegyűjtése után kiviszik a határba. Nagyon nagy segítség, mert nem kell egy napot eltölteni azzal a határban dolgozóknak, hogy bemennek az üzletekbe, aztán vissza. A karcagiak előre jelzik, milyen áruért, menynyi pénzt vigyenek magukkal az aratók. De Jászfelső- szentgyörgyön az sem tragédia, ha valaki otthon felejti a pénzét, mert a szövetkezet a munkaegység terhére előlegezi a vásárlást. J=s mindez csak néhány példa. Mert sokkal több módja, lehetősége van annak, hogy okosan, hogyan segíthetnek, hogyan gondoskodhatnak az esztendő legnagyobb munkáját végzőkön. A hogyanját nem is lehet receptben megszabni. De az elemi kívánalom: a maga módján minden szövetkezet, állami gazdaság, földművesszö- vetkezet a lehető legjobban. B. L. Csodákért66 a Tisza partján Még több mint egy hét múlva, július elsején nyílik meg az I. Országos Vízügyi Újítási Kiállítás és tapasztalatcsere. — A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki folyamtelepe azonban már eddig óriási változáson ment keresztül. Eliíészültek a tereprendezési munkák, megépült — direkt erre a célra — egy autó-parkírozóhely és a kertészek csodaszép virágágyakat varázsoltak az utak mellé. Felépült a 20 méteres modulbarak, amelyben a kisebb újítási tárgyakat helyezik el. Az újítások 90 százaléka megérkezett. | A kiállítás megnyitója j — amelyen a hazai és kül- j földi szakemberek vesznék j részt június 30-án, a nagy- i közönség részére pedig i július 1-én lesz. A kiállítás július 9-ig minden nap délelőtt 11 órától este f óráig lesz nyitva. Lengyel vendégeli a megyeszékhelyen Hat esztendős baráti kapcsolat áll fenn Szolnok és Szczeczin között. Ennek jegyében négytagú lengyel szakszervezeti delegáció látogatott hazánkba a testvérvárosból. Vasárnap éjjel érkeztek, s tegnap a város vezetőivel, délután pedig szakszervezeti elvtársakkal találkoztak. A Ságvári művelődési házban megtartott összejövetelen Dósa János, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkára üdvözölte a kedves vendégeket, melyre Puzon elvtárs, a lengyel küldöttség vezetője válaszolt. A delegáció tagjai — köztük Makowska asszony, bíró — meghatottan köszönték meg az ajándékokat és a gyönyörű virágcsokrokat. Élvezettel szemezgették a pompás cseresznyét, s közben baráti, közvetlen beszélgetés alakult ki a jelenlévők között. Szóba került Szolnok és Szczeczin történelmi —, gazdasági- és kulturális múltja, jelene. A kapcsolatok további fejlesztése érdekében elhatározták, hogy ősszel, Lengyelország fel- szabadulásának 20. évfordulója alkalmából Szolnokon lengyel hetet rendeznek — kiállítással egybekötve. Ezenkívül a csereüdültetések is folytatódnak. A lengyel elvtársak ma még Szolnokon tartózkodnak, megtekintik a lengyel szakemberek segítségével épülő kénsavgyárat, majd néhány napot a Balatonon, illetve Budapesten töltenek. Veszprémi dalosok Szolnokon 99 ülést tartott a megyei mező- gazdasági operatív bizottság A megyei operatív bizottság tegnapi ülésén dr. Kasza Béla az időszerű mező- gazdasági munkákról számolt be. Elmondotta többek között, hogy a lucerna második kaszálása az elmúlt héten meggyorsult. A növényápolásban sincs nagyobb arányú lemaradás, viszont nem kellő ütemben halad az öntözés, főként a felületi, amelyet gátol az is, hogy több helyen nem történt meg a barázdák kihúzása. Az aratási felkészüléssel kapcsolatban tájékoztatta az operatív bizottságot arról, hogy a gépszemléket mindenütt megtartották, igen jó minőségű munkát végeztek a tószegi, törökszentmiklósi és jászkiséri gépállomás dolgozói. Nem mondható ez el a jászberényi és szolnoki gépállomás javító munkájáról. Továbbra is gond a gumiabroncs-, alkatrész- hiány, a kenőolaj minősége és a két műszak biztosítása; Ez utóbbinál több helyen tapasztalták az ellenőrzések során; a kombájnokra úgy biztosítottak két embert, hogy a nagyobb teljesítményű szántógépekről irányították át a traktorosokat.’ Beszámolt Kasza elvtárs arról is, hogy az őszi árpa betakarítása ott halad megfelelő ütemben, ahol alkalmazzák a kétmenetes aratást. Több helyen azonban már most tapasztalható lemaradás, részben abból a helytelen nézetből eredően, hogy ahol rendelkezésre állnak kévekötő vagy rend- revágó aratógépek, ott Is a kombájnokra várnak. Pedig e héten már sok helyen a búza aratásához is hozzá kell fogni rendrerakóval és kévekötő aratógépekkel. Bozsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok igazgatója szintén erről a kérdésről szólt. Megemlítette, hogy tegnap kilenc gazdaságban kezdték meg az őszi árpa aratását. Ezután Árvái István elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője arról adott számot, hogy az operatív bizottság határozatának ismertetésében különösen a tömegszervezetek az elmúlt héten sokat segítettek. A megyei operatív bizottság e héten minden járásban, városban ellenőrzi az időszerű munkák végzését, Megállapította, hogy az őszi árpa betakarítása most már teljes erővel folyhat. Minden gépet munkába kell állítani, s biztosítani a gépek teljesítményének fokozását, az ehhez szükséges munkaerőt. A búza aratását is késedelem nélkül meg kell kezdeni, amint a gabona eléri a viaszérett állapotot — Hangsúlyozta az operativ bizottság, hogy tekintettel a várható időjárásra, szükséges a kézi aratás fokozottabb mértékű szervezése. (Tudósítónktól) Sokan már türelmetlenül szorongatják az ízléses meghívót szombaton este, 20—25 perccel a koncert meghirdetett kezdése után a Ságvári Endre Művelődési Ház előcsarnokában. Pedig a vendégek — a veszprémi Liszt Ferenc kórus tagjai — már itt vannak. Köztük Major János is, a kórus ügyvezető elnöke. Megkérem töltsük beszélgetéssel ezt a kissé kellemetlen várakozást. A Liszt Ferenc kórus 1959-ben alakult. Legjobb eredményüket ez év májusában érték el, amikor a megyei minősítő versenyen aranyérmet nyertek. A szolnokiakkal már tavaly, a balatonfüredi találkozón megismerkedtek. Barátság szövődött és a veszprémiek az ötéves jubileumi díszünnepségükre meghívták a „Ságváriakat”. — Most nagy örömmel jöttek Szolnokra és a szeretetteljes fogadtatást jó szerepléssel igyekeznek viszonozni. Ennyit tudok meg, amikor beszélgető partnerem elnézést kér, és siet elfoglalni helyét — a kórusban. Fél nyolckor aztán felcsendül a daL Nagyon sok az üres ülőhely a nézőtéren, de ez most már senkit sem zavar. Ugyanúgy nem, mint a behallatszó monoton moraj, az újból eleredt eső kísérő zenéje. Mendelssohn, Bach, Brams dalai töltik be a helyiséget, Liszt: Szerelmi álmok-ja csendül fel a zongorán, és Mozart Cherobinója lép eló a Figaró házasságából. A vastapsok nem árulják el, hogy félház van. Schuman: Cigányéletét pedig — finoman kidolgozott, dinamikájával, lendületével magávalragadó produkció — már ismételni kell. Aztán szerepcsere következik. A vendégek a nézőtéren foglalnak helyet és a vendéglátók állnak a színpadra. Dallal válaszolnak a dalra, és amikor befejezik műsorukat, Major János lép a kórus elé. Kezében remekművű herendi porcelán váza. Köszönetét mond, amiért újra együtt énekelhettek, és befejező szavaiban arra kérte a Ságvári kórust, hogy augusztus 20-án Veszprémben viszonozzák ezt a látogatást Magyar szerzők műveiből összeállított válogatással zárja műsorát a veszprémi Liszt Ferenc kórus. Jövő hónapban Lengyelországban szerepelnek, ezt a műsort már külföldi vendégszereplésükre készítették. A forró siker, ünneplés nem marad el. Nagyon erős a zene, a dal nyelvén kötött barátság. Hazafelé indulunk, a fcéí kórus pedig baráti összejövetelre. Az ég csatornái még bőségesen ontják a langyos júniusi áldást, de a barátság ilyen szép és nemes példája még akkor is megért egy estét, ha egy kicsit megázunk. (D. 114 Sürget az őszi árpa aratása és a növényápolás is A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján A KUKORICA MÁSODIK KAPÁLÁSA Teljesítési Járás, város neve« Jászberény j. Kunhegyes! J, Kunszentmártoni J, Szolnoki jj i Tiszafüredi )i Törökszentmiklósi j. Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Törőkszenttniklóa Túrkeve Szolnok megye termelőszövetkezetei Szolnok megye állami gazdaságai Terv g 4 p p e 1 kézzel kh kh •A kh % 25 650 25 650 100.0 18 026 70.4 11 549 10 463 90.5 7 025 60-8 13 015 12 505 95.5 11119 84.0 25 432 24198 9L3 22 988 87.6 8 200 7 093 86.4 8 253 76.5 9 906 9 787 98.6 8 783 88.5 4 552 4 552 100.0 4 552 100.0 6 607 6 511 98.5 5 170 78.2 4180 3 945 94.5 3 204 76.8 6 010 6 010 100.0 4 500 75-0 6 648 6 648 100.0 5 608 85.5 4176 4144 99.0 3429 82.0 126 905 121515 96.0 100 567 84.0 11 280 10 630 94J 4 405 46.0 Az őzi árpa aratásával legjobban a jászberényi járás termelőszövetkezetei haladtak, ahol csaknem egynegyedét learatták e fontos takarmánygabonának; Megkezdődött az őszi árpa aratása megyénk állami gazdaságaiban is, igaz, hogy csupán 219 hold termését vágták le a jelentés időszakáig. A gepcét rendre vágták az állami gazdaságokban — ezzel a munkával 91.6 százaléknál tartanak. Az őszi árpák érése mind az állami gazdaságokban, mind a termelő- szövetkezetekben azt követeli, hogy teljes erővel folyjon a betakarítás. Az összes rendrearató és kévekötő aratógép ezt a munkát végezze. — Fontos ez azért is, mert a kenyérgabona aratásának megkezdése is már csak napok kérdése, illetve a szolnoki- és a kunszentmártoni járásban már hozzá is fogtak ehhez a munkához. A napraforgó második gépi és kézi kapálását Mezőtúr szövetkezetei befejezték. Élen jár ebben a munkában Kisújszállás, Karcag, Jászberény — járás, város — és a törökszentmiklósi járás is. — Megyénk közös gazdaságaiban a gépi kapálás 98,9, a kézi kapálás pedig 81.6 százalék. Az állami gazdaságokban a gépi kapálás 77,6, kézi kapálás 72.1 százalék. A cukorrépa második kapálása általában jól halad Mezőtúron, a kunszentmártoni járásban és még több járás, város szövetkezeteiben letudták ezt a munkát. Összességében a szövetkezetek 94.8 százalékát másodjára is megkapálták a cukorrépának. Az állami gazdaságok e fontos ipari növény második gépi kapálásával 92.1, kézi kapálásával 88.1 százaléknál tartanak. A lucerna második kaszálásában Kisújszállás szövetkezetei vezetnek. Szorosan nyomukban haladnak Törökszentmiklós közös gazdaságai is. Legjobban kell igyekezniük a jászberényi termelőszövetkezeteknek, mivel a város közös gazdaságaiban a lucernaföldek második termésének csak 47 százalékát kaszálták le eddig. — Az állami gazdaságoknak is van még tennivalójuk e téren, a lucerna második kaszálásában eddigi teljesítményük 87.3 százalék. Nem gépről, emberről van szó!
