Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
Világ proletárjai egyesüljelek ! Vf*§ r* / l'| SZOLNOK MEBYE (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrs iflPi XV. évfolyam 144. szám. Ara 80 fillér 1964. június 21., vasárnap NEM LEHET RÁ FÜTVÜLNI H r *r ' |§ . «■ 1 A harmadik ígérgetés néikül negyedévben megszünteti lemaradását a téglagyári egyesülés Csökkent az önköltség, növekedett a termelékenység Katie* Pétert, az ÉM Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés igazgatóját arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a vállalat munkájáról. Ezt a választ kaptuk: rjallgatom a tánczenei koktélt. A Kossuth-rádió sűrűn ismétlődő kedves műsorában nem minden szöveg szikrázik a mély elmésségtől. De most felkapom a fejemet egy mondatra. A „Fütyülök rá” slágerben énekli egy kedves női hang: „és, hogyha mozi helyett túlóráznom kell...” Baj van, ha a túlóra már slágerbe vonul, így jelezve természetességét, az élethez tartozását. A magyar ipar jelentős részében a túlóra rendszerré és törvényszerűvé vált. lassanként ott tartunk, hogy minden negyedév és év végén olyan szokványos űjságtéma lesz, mint a tanévnyitás és zárás, az őszí szántás-vetés vagy június végén az aratás... Miközben minden munkásmozgalmi hagyomány szent emlékként tartja nyilván a nagyapák, dédapák küzdelmét a „három nyolcasáért, a napi nyolcórás munka, nyolcórás pihenés, nyolcórás alvás lehetőségéért, s miközben egész iparágakban haladunk a hétórás munkanap felé... nem elszigetelt területeken, de más iparágak sokezer munkást foglalkoztató üzemeiben, s nem itt vagy ott, de országos méretben természetessé vált a „ráve- rés”. Hogy ez a „ráverés” mit jelent, azt mindenki tudja, aki már járt gyárban. Hónap elején, negyedév elején pangást — aztán pedig hajrát, „mindent, ami belefér”, természetesen a dolgozók idejéből és a túlórakeretből. Vannak munkások — nem is kevesen —, akik remek fizikai kondícióban és pénzszűkében lévén (utóbbi is megesik) hívei a túlórának s védik, sőt bekalkulálják az évvégi kiadás-bevétel egyenlegbe. Beszéltem vasas-feleséggel, aki a karácsonyt a túlórára építette. És ismerek sok munkást, aki örömmel mutatja a cédulát: ebben a hónapban ennyi túlórám volt... De valahányszor a téma szóba- kerül, eszembe jut egy Andrea nevű szőke kislány, aki mindig megvárja aput, akármilyen későn megy haza... Az apukák tizenegyvagy tizenkétórás műszakjai bizonyéra nem használnak a gyerekek gyarapodásának, a nevelésnek, a családi együttlét nagyvárosban úgyis eiég szűkös óráinak. Nagy kérdés, kiegyenlíti-e ezt a veszteséget a forintcsatlakoztak A tiszaőrsi Búzakalász Termelőszövetkezet három kombájnosa és váltótársaik tegnap csatlakoztak a kom- bájnosok • és aratógépkezelők megyei tanácskozásának versenyfelhívásához* többlet, ami persze mindig és mindenkinek jólesik-•• — de a munkás hosszú távon biztosan megsínyli. A következő kérdés természetesen az: miért van túlóra? Egyik gyár igazgatója (egyáltalán nem egyedüliként szakmájában) így nyilatkozott az ügyről: „A dolgot nem szabad egyoldalúan felfogni. Nekem tervkötelezettségeim vannak. Devizáról van szó. Ügy hiszem, ez eléggé nyomós népgazdasági érdek!” Nem itt van vajon a kérdés egyik gyökere? Az, hogy sok gazdasági vezető gondolkodásmódjában nép- gazdasági érdek alatt más értődik, mint ami a munkás érdeke is. Még pontosabban: ebben a gondolkodásmódban a munkás ereje, közérzete, pihentsége, családi élete — gondoljunk csak a túlórázó s a vidékről, nem egyszer száz kilométerről bejáró munkásokra — népgazdaságilag nem érdekes annyira, mint a terv. Pedig állhat-e szemben egymással ez a két dolog? Vajon nem abból kell-e kiindulnunk, hogy egész társadalmi rendszerünk, gazdasági tevékenységünk, minden tervünk a dolgozókért van? Félreértés ne essék: nem arról van sző, ezek a gazdasági vezetők gonoszak, lelketlen emberek lennének! Csak éppen a kevésbé , bonyolult megoldást választják. Hiszen a túlóra nélküli tervteljesítés valóban nem gyerekjáték. Sokszor egész népgazdasági ágak jobb kooperációja kellene hozzá. Anyagellátási folyamatosság. Export-import összefüggések előzetes, alaposabb elemzése. Szállítási módszerek tökéletesítése. Üzemen belül szervezettebb munka... Sorolhatnám még tovább, de ez is mutatja, nem Kolumbusz tojása a túlóranélküli tervteljesítés. Dehát akkor maradjunk abban, hogy ez így volt, így lesz? Mindörökké? Vagy ne is beszéljünk róla, csináljuk, ahogy eddig — „fütyüljünk rá?” fu éhány esztendő óta be- szélünk már róla. ideje lenne továbblépnünk. Ez azonban nem képzelhető el a felső gazdasági vezetés, a pártszervek és a szak- szervezetek közös akciója nélkül, az üzemek vezetőinek nagyobb figyelme s a gyári párt- és szakszervezeti szervek keményebb kiállása nélkül! a versenyhez Nagy Pál, Illés György, Bonnikovies József kpm- bájnosok és az őket felváltó Szabó József, Ric- kárd Rudolf, Kéri Imre mintegy 500 holdon kezdték meg a gabona betakarítását. Egy hét a külpolitikában Most a kommunistáknak nincs ennél fontosabb Egy asszony elment A nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetésével nagyon sok felsőtagozatos szaktanárra van szüksége az országnak. A szaktanár-hiányt átmenetileg, sok helyen, érettségizett, képesítés nélküli nevelőkkel igyekeznek csökkenteni. Ennél sokkal jobb megoldás egyes tanulócsoportokat már a gimnáziumi évek alatt előkészíteni a pedagógiai pályára. Ezek a diákok érettségi után azonnal tanári állást kapnak, közben levelező úton végzik el a főiskolát. (Ilyen osztály Török- szentmiklóson lefolyt sikeres érettségi vizsgáiról nemrég adtunk hírt). — Végleges megoldás természetesen csakis a nappali tagozatos főiskola lehet. — Hivatalos tájékoztatás szerint három-négy év múlva már mindenhova elegendő szaktanárt tudnak küldeni a főiskolák. A Művelődésügyi Minisztériumban Bolló Bertalan főelőadótól kaptunk tájékoztatást, hogy Szolnok megyében — átmenetileg — hogyan csökkentik a szaktanár-hiányt. A minisztérium a megyei tanáccsal egyetértésben úgy határozott, hogy még az ősszel megnyitják a Szegedi Tanárképző Főiskola Szolnoki Tagozatát. A főiskolai tagozat kizárólag Szolnok megye szaktanár-hiányát van hívatva pótolni (esetleg később Bács megyében is elhelyezkedhetnék a végzett hallgatók. A főiskolára csak Szolnok megyéből vesznek fel jelentkezőket és azok csak ebben a megyében kaphatnak állást. Ä képzés két éves. A két éves tanulmányok sikeres befejezése után helyezkednek el a hallgatók a megyében, s a további szükséges két évi tanulmányokat levelező úton folytatják. A jelentkezők a következő szakok között választhatnak: Magyar nvelv és irodalom — ének, zene. Magyar nyelv és irodalom — rajz. Matematika — ének, zene. Matematika — rajz. Ezen két-két szak közül Szolnokon az első két évben csak az első két szaktárgyból lesznek előada— Ismeretes, hogy első negyedévi tervünket nem teljesítettük. Ez elsősorban a gyártásra kedvezőtlen időjárás miatt alakult így, de az átszervezés kezdeti sok. Tehát magyar nyel'/ és irodalmat, valamint matematikát tanítanak Szolnokon. A jelentkezők a Szegedi Tanárképző Főiskolán tesznek felvételi vizsgát.' Aki Szolnok megyéből már Szegeden j űen^kezett, lehetősége van arra, hogy Szolnokon kezdje meg tanulmányait. A főiskolai tagozat a Damjanich Múzeum épületében kap otthont. A szükséges felújításokra, átalatcí- tásokra a megyei tanács 150 ezer forintot biztosít, további, 110 ezer forinttal a minisztérium járul hozzá a költségekhez. A vidéki főiskolai hallgatók részére kollégiumot létesítenek. A szolnoki főiskolai tagozat ideiglenes jellegű, fenntartása csak addig szükséges, amíg a főiskolák nem tudják biztosítani a megfelelő számú szaktanár-képzést. ősztől a tudományegyetemeken újabb tanári szakokon kezdődik esti, illetve levelező oktatás, matematika-szakon a szegedi József Attila Tudomány- egyetemen; fizika-szakom az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen és a szegedi József Attila Tudományegyetemen; orosz-szakon a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezhetnek középiskolai tanári képesítést a jelentkezők. Szedik a cseresznyét a nagykörűi Haladás Termelőszövetkezet gazdái. A cseresznyéskertek túlnyomó többsége, háztáji terület, de a közösben is van 19 hold. A most érő nagyszemű Germersdolfi fajta mintegy 200 embernek biztosít. * átlagosan 6 ezer forint jögondjait is megéreztük. Áprilistól azonban gyáregységeinknek javarészt sikerült csökkenteni adósságukat, úgyhogy fél évre már csak kétmillió nyers-, és az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1964. június 25-én (csütörtök) délelőtt 11 órára ősz- szehívta. (MTI) Szocialista brigádvezetők tanácskozása A gabona tröszt üzemeiben és vállalatainál dolgozó szocialista brigádok vezetői, a vállalatok szak- szervezeti titkárai és igaz- ! gatói részvételével rendeztek tanácskozást szombaton az ÉDOSZ székház nagytermében. A tanácskozáson Rékac Gábor, a gabona tröszt vezérigazgatója tájékoztatta a szocialista brigádok vezetőit az időszak legfontosabb tennivalójáról, a gabonafelvásárlás és tárolás előkészületeiről. Mint hangsúlyozza, az idei termés előreláthatóan fedezi az ország gabonaszükségletét. A levelező tagozaton matematikát és fizikát, esti tagozaton pedig oroszt és angolt oktatnak. A jelentkezési határidő július 5-e. Az említett szakokra csak azokat a dolgozókat veszik fel, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után — elsősorban vidék iskolában — pedagógus munkakörben helyezkednek el. vedelmet. De vannak olyanok is, mint például Pintér Mihály és testvére István, akiknek tavaly 20 ezer forintot hozott ez a tetszetős, nagyszemű fajta. A tsz vezetőinek terve: a szétszórt apró kertek helyett nagyüzemi táblákat telepíteni. Az elkövetkezendő két évben mintegy 200 holdat akarnak telepíteni) hárommillió égetett téglával maradunk le a tervezett szinttől. Kúpcserépból pedig jóval többet termelünk. Bizonyos vagyok abban, hogy a harmadik negyedévben utolérjük magunkat é, végül éves tervünket is maradéktalanul teljesítjük. Nem szándékozom ígérgetni, de remélem, többet termelünk az idén is, mint amennyire kötelezettségünk van. — Ezideig hogyan alakultak a különböző mutatók? — kérdeztük. — A tavalyihoz mérten a termelékenységet hét szá-' zalékkal kell növelnünk, Az önköltséget pedig majdnem . ugyanannyival . csök- kentenünk. Közel járunk az előirányzat teljesítéséhez, mindössze kéttized százalék híja van még. Igyekezünk ezt is lefaragni, hiszem, hogy sikerül is. Okom van ezt kijelenteni, mivel az év első öt hónapjában a 99,1 százalékos átlagtervteljesí- tést tudunk felmutatni a tervezettnél kevesebb létszámmal és felhasznált béralappal. — Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük? — Az év hátralévő részében még nagymennyiségű téglát kell legyártanunk. Ehhez több munkáskézre van szükségünk. Különösen a kazalozásnál érzékelhető mindez. Más példát is mondok: gátlólag hat a kunszentmártoni gyáregységünknél az, hogy a műszárítókat nem használhatjuk ki teljes mértékben, mert a villamosenergia-ellátás nem megfelelő. Ugyanott cserépprést cseréltünk, egy új német gépet állítottunk be. A szerelés is sok időt vett igénybe. Persze egyéb napi gondok mindig akadnak, de ezen nem múlhat a t«*rv- teljesítés. — Az átszervezéssel több — korábban tanácsi kezelésben lévő — gyárat vettek át. Ezek most hogyan dolgoznak? — kérdeztük befej ezőleg. — Véleményem szerint nincs különösebb baj, közöttük nem is lehet lényeges különbséget tenni az igyekezet, sőt talán ínég a termelést illetően sem. Csupán a tiszafüredieket érheti élesebb, bíráló szó. Gyáregységeink közül ők dolgoznak a legkevésbé jól. Kimondottan rossz a munkaszervezés, s ezzel összefüggésben a fegyelem laza. A minap telefonon értesültem, hogy az egyik dolgozó se szó se beszéd, hazament a műszakból. — Ilyennek nem voina szabad előfordulni. De mást mondok: kaptak egy baggert és egy nagyobb teljesítményű prést,- A lehetséges műszakonkénti 45 ezer tégla helyett annyit gyártanak most is, mint korábban a régi kis préssel és kézi bányászással) Ügy hiszem ez az a gyáregység, ahol mielőbb rendet kell teremteni. Nem fogunk késlekedni. — i p. ■* Baktat Ferenc A tiszaőrsi kombájnosok Tanárképző főiskolai tagozat nyílik Szolnokon 99 Összehívták Újabb tanári szakokon kezdődik esti, illetve levelező oktatás Naponta egy Tagon cseresznye ; Nagykörűből
