Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

1964. június 20. SZOLNOK MEGYEI NfiPLA* s r< A ktilfg£i*éÍí falusi oífhowi A faluvégek az utóbbi időben nagyon rangosak lettek. A főutcák folytatása a kétszobás, jóelosztású há­zakkal villasoroknak ne­vezhetők. Ma, ha valaki családi házat épít, már két szobát, lakókbnyhát, élés­kamrát, sőt fürdőszobát ter­vez és építtet — mert ezek a korszerű életmód köve­telményei. Nem egy ilyen családi házat néztünk meg belül­ről. S addig, amíg a házak külsőleg csinosak, belső tér- elosztásuk korszerű — a berendezésük — teljesen érthetetlen okokból — nem ritkán túlságosan „igényte­lenek”. A legtöbb házban az egyik szobát rég'itípusú, sö­tétre politúrozott hálószo­babútorral rendezik be. A másik szobában általában kombinált szobaberendezés kerül. De mindez — dísz­nek. A család kicsinye, nagyja a konyhába beállí­tott egy vagy két fekhe­lyen aiszik. A konyhában zajlik a család élete, s a szobákat csak vendégjárás esetén nyitják ki, mint va­lami díszt, s mint a család jólétének bizonyítékát. Pedig ezek — a csipkék­kel díszített, szőttespokróc­cal felterített, magasra tor­nyozott ágyneművel meg­töltött hálószobáik és azok a kombináltszobák, ahol a rekamiéra nem szabad még ráülni sem — nem a jólét, hanem az igénytelenség jel­képei. Ma már nem készítenek külön falusi berendezést: ágyat, lócát, nehéz nagy asztalokat Ma mér a ke­reskedelem ugyanazt nyújt­ja bútorban a falusi embe­reknek, naint a városinak. Ezért nem csak a házak építészeti stílusában, ha­nem belső berendezésében is szakítani keld a régivel, a célszerűtlennel. Elsősorban ott* ahol a házban előszoba van, a fa­lusi sárra és porra való te­kintettel oldjuk meg az átöltözés lehetőségét. Cipő­tárolóhely, a felsőruháknak megfelelő fogas, vagy szek­rény nem hiányozhat A konyha elsősorban főzőhely, a háziasszony „munkahe­lye”. Száműzzük innen az éjszakai fekhelyet, az ágyat. Sem az ágynemű szellőzte­tését nem lehet megfele­lően megoldani, sem o konyhában szükséges higié­niát nem szolgálja a fekvő­hely. A szobák a korszerű la­kásban nem a szerzett ja­vak tárolására, kiállítására, hanem az ember kényelmé­re szolgálnak. Éppen ezért a lakószobába úgy válogas­suk egybe a bútorokat, hogy a család szabadidejét, egy- egy tagjának kényelmét és szórakozását tegye lehető­vé. A vari álható szoba be­rendezések, a „Hangulat” a „Varia”, a „Csillag”; a „Rába” nemcsak az emele­tes városi házakba, hanem a falusi otthonokba is jól illenek. Célszerűbbek, mini az egész szobát betöltő ket­tős ágy, a háromszárnyas toalett-tükör, ami elé soha­sem ül le szépítkezni a há­ziasszony. A hálószobabú­torhoz nem készül könyv- szekrény, mert ezzel az em­beri igénnyel, a könyv sze- retetével nem számoltak. A régi berendezéshez nem le­het televíziós-asztalkát vá­sárolni, mert nem gondol­tak a televízió lehetőségére. S vendégjárás esetén kel­lemesebb feladat a vendé­geket egy korszerűen be­rendezett szobában asztal­hoz ültetni, mint a háló­szoba kis asztalkája köré vagy a tükörszekrény elé. Az sem mellékes körül­mény, hogy a hálószoba-be­rendezés esetenként drá­gább, mint a korszerű, skét szobára méretezett bútorok. A korszerű falusi családi otthon nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek ké­nyelmét is előmozdítja. Nem elegendő a gyermeket az „ágyközépre” fektetni. Legyen külön kiságya, vagy fekhelye, ahol nyugodtan pihen. Kis szekrénykéje, ahol holmiját, játékait el­rakhatja, rend berekháti a. Ezzel a gyermekbe is bele­neveljük a rendszeretetet. Egy lakás akkor barátsá­gos és hangulatos, ha falai­ra képet, az asztalaira térí­tőt, ablakára függönyt, pad­lójára szőnyeget rakunk. Ne idegenkedj"nk az új min­táktól, a színektől. Minden­kinek — de főleg a fiatal házasoknak, akik otthonu­kat most rendezik be — kö­zösen kell eldönteniük, hogy mennyire engedik ér­vényesülni otthonuk beren­dezésében a korszerűt, s hogyan teremtik meg a fa­lusi lakáskultúrát. Mert erre minden lehetőség adott — csak a maradi nézete­ket kell száműzni Kovács Margit US, modern minta 60-as ekrü horgolócér­nából 16-os tűvel horgoljuk. 1 minta: 4 láncszem, visszaöltve az 1. láncszem­be, ebbe a körbe 2 kétrá- hajtásos pálca, 1 láncszem, és kétráhajtásos pálca. A 2 kétráhajtásos pálcacsoport fölé 3 kétráhajtásos pálca, a csoportok között 2 lánc­szemmel. A következő sor­ban a 3-as pálcacsoport fölé 4-es pálcacsoportot készí­tünk, köztük 3 láncszem­mel 2 befogó minta: 18 lánc­szem, beleöltve az össze­kötő pálcába egy kispál- cával, újra 18 láncszem, beleöltve a 4-es pálcacso­port első pálcájába, 12 lánc­szem beöltve a 4-es pálca­csoport utolsó pálcájába. Ezáltal körívet alkottunk az első minta köré. A 4-es pálcacsoportba öltve a láncszemív fölé 18 rövidpálcát készítünk. A két 18 láncszemes ívet pe­dig 25—25 rövidpálcával horgoljuk körül. Ismét rö- vidpálcasor következik. 9 rövidpálca után 6 láncsze­mes ív. ismét 9 rövidpálca, 6 láncszemes ív, 5 rövid- pálca és 6 láncszemes ív. így horgoljuk körül a mintát, s a soron végig összesen 12 hatláncszemes ívünk, illetve pikónk lesz. összekapcsolás a minta sze­rint a pikóknál történik. Összekötő csillag 1 sor: 8 láncszemből gyűrű körül­horgolva 12 rövidpálcával. 2 sor: 4 rövidpálca, 1 lánc­szem, beöltünk a nagy csil­lag pikójába, 1 láncszem, visszaöltünk a középhez, 4 rövidpálca, stb. Könyvek... — Merre van a tanácsháza? — szólítottunk meg a múltkor egy olvasgató fiatal leányt valamelyik község­ben. A kislány ott ült a kiskertjükben, a szépen bonta­kozó virágágyak partján, s szemmel láthatóan igen érde­kelte a vaskos könyv, amelyet a kezében tartott. Kérdé­sünkre azonban felállt, gondosan behajtotta az egyik lap sarkát, aztán kijött a kapuhoz és mutatta, merre men­jünk. S mert az embereket arról is meg lehet ismerni, hogy mit olvasnak, sietve megnéztem a könyv címét: Móra Ferenc egyik híres, szép regénye volt. — Tetszik? — kérdeztem a lánykát. Elpirult, s úgy felelte: — Nagyon. — És hozzátette még: — Szeretem a könyveket... Ezt is a könyvtárból hoztam... Nem akartam kedvét rontani azzal, hogy megkér­dezzem: — Hát akkor, miért hajtottad be a lap csücskét? Mert, mi volna, ha mindenki minden lapot behajto­gatna? Mi volna, ha azzal a jelszóval tízóraiznánk a könyvön, hogy: — Nem az enyém... Ügyis könyvtári... Vagy pedig azt cselekednénk, aminek én is tanúja voltam a múltkor. Egy fiatal diák, alkalmasint az isko­lai dolgozathoz, anyagot, forrást keresett a könyvtár­ban. S talán mert nem volt ideje kijegyezni, amire szük­sége volt, de az is meglehet, hogy lustaságból — egy óvatlan pillanatban bizony kitépett vagy■ három lapot a könyvből. Ilyen és ehhez hasonló „vandalizmus” miatt sok olvasó éppen a regény legizgalmasabb részét nem találja a könyvben... Lehetséges, hogy a könyvrongáló leg­közelebb ugyanúgy bosszankodik majd, mikor ő kan hiányos könyvet a könyvtárból. „Hja, ma nekem, holnap neked!” Hanem azért ez mégsem lehet jelszó. S főképpen nem lehet szótlanul .tudomásul venni. Következnek a derűs, nyári vasárnapok a diákok vakációja, amikor el­viszik a könyvet a strandra, kirándulásra. Helyes. Pom­pás szórakozás a jó olvasmány. De ne bánjunk gondat­lanul a kedves baráttal, a könyvvel. Gondoljunk arra, hogy némelyik kötetre hetekig várnak a könyvtárakban, mert mindig „kézben van”. Amikor visszaadjuk, ne ront­suk mások örömét a beszennyezett olvasnivalóval. Ma már nagyon sok mindent lehet kölcsön kapni. Háztartási gépeket, báli ruhát, vagy kiránduláshoz sát­rat Nos, ha azon hibát talál a kölcsönző, irgalmatlanul megfizetteti a kárt. A könyvön nem mindig lehet azon­nal észrevenni a kártevést. De bosszantunk vele máso­kat — az pedig nem méltó a könyv barátaihoz... AFRO háztartási tanácsok Gyümölcsleves Nyáron egyik legkedvel­tebb ételünk. Itt adjuk a receptjét. Egy személyre 10 deka gyümölcsöt és egy fél deciliter tejfölt számít­sunk. A meghámozott és lás darabokra vágott gyü­mölcsöt — egres, cseresz­nye, meggy, kajszi- és őszibarack, körte, alma, szilva — alkalmasak erre a célra — külön-külön, vagy vegyesen tetszés-sze­rinti mennyiségű cukorral megfőzzük; Személyenként fél kávéskanálnyi liszttel elhabarva, tejföllel tálal­juk; Retek Szálló-igéje: reggel mé­reg, délben étek, este or­vosság. A nagyobb retket — meghámozva — káposz- tagyalun gyaluljuk át, kis­sé megsózzuk; így köny­nyen emészthető. Salátát, fejest Miután megtisztítottuk; megmostuk; kissé sózzuk be és fél órát hagyjuk áll­ni; sokkal ízesebb lesz. Savanyú káposztát nyáron egy-'két nap alatt készíthetünk; Csak akkor finom, ha nem erjed túl soká. A káposztát nagyon vékony metéltre vágjuk; uborkás üvegbe nyomkod­juk, forró sós vízzel önt­jük le. Tetejére darabka kenyeret teszünk és lefed­ve, meleg helyre állítjuk; Sárgarépát mindig zsírral készítsük el, mert így képződik a karo- tin, ez az ,,A” vitaminban dús, értékes vegyület; A sárgarépa reszelve, vajas­kenyéren kitűnő gyermek­tápszer. Á MINARET és a gólya (Wzbég népmese) Keresztrejtvény A régi üzbég városban, Buharában áll egy magas minaret. Nagyon régen épült. Több, mint ezer éve. A tetején egy hatalmas fé­szek van, amelyben egy gólya lakik. A gólya min­den ősszel melegebb •vidék­re repül, de minden ta­vasszal visszatér a fészkére. Egyszer a minaret igy szólt a gólyához: — Idefigyelj, gólya! Te már olyan régen laksz ná­lam. Minden ősszel mele­gebb országba költözöl, de tavasszal mindig csak visz- azatérsz hozzám. Miért van az, hogy soha nem hozol nekem ajándékot? — Miféle ajándékot akarsz? — kérdezte a gólya, — Hozzál nekem egy sárcipőt — felelte a mi­naret. — Rendben van — felel­te a gólya, — megkapod a tárcipőt. Beköszöntött az ősz. A gólya elköltözött a szikrázó napocska hazájába és ta­vasszal ismét visszatért a régi Buharába. Elmúlt néhány nap, de a gólya nem szólt semmit az ajándékról a minaret­nek, A minaret is hallga­tott. Végül már nem bírta tovább a hallgatást és meg­kérdezte: — Ide figyelj gólya! Hol van a megígért ajándék? *— Én megtartottam a szavam, elhoztam a sár­cipőt és idetettem eléd a földre, de te valahová el­kóboroltál és valaki elvitte. — Miféle butaságokat beszélsz itt össze-vissza, te gólya — szólt felháborodva a minaret. — Nagyon jól tudod te azt, hogy már ezer éve egy helyben állok és sehová sem megyek. Erre a kitörésre csillant csak fel igazán a gólya szeme és így szólt: — Hát, ha sehová sem mégysz, minek neked sár­cipő? Ford,: Molnár Sándor PAPP LÁSZLÓ: Gabi a fürdőkádban Az új lakás új kádja tetszik Mindennél legjobban neki. Naponként, mielőtt lefekszik A fürdést buzgón sürgeti. Az emeleten, a szobában Fehérzománcos kicsi tó! Kék vize hátán ott ring lágyan Egy piros mfianyaghajó. Persze hogy vonzó a fiamnak Ott pancsolna órákon át Merül, lubickol sikongatva Súrolja, sikálja magát. Kezét, lábát beszappanozza, A fejebúbja is habos, Még a mackót is megmosdatja: Ne legyen ő se maszatos. Törülközőbe bugyolálja Végül aztán édesanyja. Felöltözteti pizsamába, S mire megjön az éjszaka: Kis ágyában már mélyen alszik És néha elmosolyodik. Álmában, tudom, tovább játszik Kék tengerekről álmodik. VÍZSZINTES: 1. Egész évben gyűjtötted, most a vakációban örülhetsz neki. 2. Igevégződés. 8. Ének- .9, Kérdősző. 11. Nem valódi. 12. Helyet foglal, 14. Éhes tenné- 16. Strandoláshoz kell­FÜGGŐLEGES: 1, Öra mondja. 2. Vonatko­zó névmás. 3. Jószívű teszi, 4. Fogoly; 5, Létezik. 6. A vízszintes 1. folytatása! 10, Türelmes ember igéje, 13, Len — betűi keverve. 14, Azo­nos magánhangzók. 15, Tiltó szó. Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est és a 16-ost. — Beküldési határidő: június 24, Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: az úttörő- város, Kabos, Könyvjutalmat kapott: Ma­joros Piroska, Szolnok, (A könyvet postán küldjük élj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom