Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-19 / 142. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. június 19. Ä* címerükül mérleg' serpenyői enfben, ahonnan a ” gazdasági világkonferencia küldöttei már elutaztak — a nagy nemzetközi tárgyalást valóságos „gazdasági boxmeccs” váltotta fel. A mérkőzés az Egyesült Államok és szövetségesei, de mindenekelőtt Amerika és a közös piac országai között folyik. És a -„nagydíj”, amelyet mindig megcsillogtatnak a csatába induló amerikai küldöttség szeme előtt: a2 Egyesült Államok fizetési mérlegének immár hagyományos hiánya. Honnan ered ez a hiány és miért kell megszüntetéséhez gazdasági boxmecs- cset vívnia az Egyesült Államoknak Európa legerősebb tőkés országaival? Az Egyesült Államok köztudomás szerint a világ legerősebb töltés országa. Költségvetése mutat bizonyos hiányokat, ezeket azonban nem veszik tragikusan. A Kennedy halála után benyújtott első John- son-költségvetés például majdnem 5 milliárdos hiányt tervezett — s közben azzal büszkélkedett, hogy az utolsó Kennedy- költségvetés még 10 milliárdos hiánnyal számolt. A költségvetésben természetesen a hadügyi kiadások falják fel a legnagyobb összegeket: a hivatalos hadügyi költségvetés az összesen 98 milliárd dolláros kiadásból mintegy 60 mil- liárdot emészt fel. A költségvetésnél lényegesen jobban idegesíti az amerikai gazdaságpolitika irányítóit fizetési mérleg hiánya. A költségvetéstől eltérően itt ugyanis nemcsak a különböző hadügyi kiadások, vagy a külföldi kölcsönök játszanak szerepet, hanem a fizetési mérleg a külkereskedelem adatait is tartalmazza. Más szóval: a költségvetéssel ellentétben a fizetési mérleg nemcsak az Egyesült Államok belső gazdasági háztartásának kulisszatitkait tárja fel — hanem vall az USA és a külvilág gazdasági viszonyáról is. Ili os, az amerikai fizeté- • si mérleg helyzete évek óta 2—3 milliárd dolláros hiányt mutat. Ennek a hiánynak a következménye, hogy esztendők óta szivárog ki az arany az Egyesült Államokból, csökken az amerikai aranykészlet és bonyolultabba válik a dollár nemzetközi pénzügyi helyzete. A fizetési mérleg hiányának „felboncolása” ugyancsak esztendők óta ugyanarra az érdekes eredményre vezetett. A lényeg az, hogy az amerikai külkereskedelmi mérleg aktív, tehát a kivitel felülmúlja a behozatalt. A mérleget nem a külkereskedelem, hanem a mértéktelen külföldi katonai kiadások, az előbb említett 60 millió dollár külföldön elköltött része húzza le a hiány, a deficit, irányába! Másszóval: az amerikai fizetési mérleg hiányán rendkívül ésszerűen lehetne segíteni: csak a külföldi katonai kiadásokat kellene csökkenteni. Erre azonban politikai okokból eddig egyetlen washingtoni kormány sem mutatkozott hajlamosnak. E helyett a másik módszert választották. Kijelentették, hogy külkereskedelmi „rohamot” kell indítani. El kell érni, hogy a külkereskedelmi mérleg olyan nagyszabású feleslegeket mutasson, amely a külföldi katonai kiadások magas szinten tartása ellenére is fedezi a fizetési mérleg deficitjét. A módszer, amellyel az Egyesült _ Államok ezt el akarta érni, az általános vámcsökkentés az USA és Nyugat-Európa^ mindenekelőtt a közös piac tagállamai között. Az általános vámcsökkentésnek ezt a tervét még Kennedy elnöksége alatt elfogadták, s az elnök felhatalmazást kapott egész árucsoportok vámjának leszállítására. — Magyarán szólva: ennek a tervnek a célja az volt, hogy a viszonylag alacsonyabb nyugat-európai vámtételeket és a magasabb amerikai vámokat azonos arányban szállítsák le, megnyitva ezzel az amerikai áruk beözönlése előtt a nyugat-európai piacokat! Washington természetesen tudta, hogy Nyugat-Európa heves ellenállást tanúsít majd és aligha lesz hajlandó együltében lenyelni a tengerentúli „export-roham” keserű piruláit. Ezért eleve több „menetben” akarták adagolni a' gyógyszert, s a néhai elnökről ezeket „Kennedy-menet- nek” nevezték. Az első Kennedy-menet tavaly nem hozott eredményt, s abban állapodtak meg, hogy a „boxmeccset” 1964 nyarán tovább folytatják Genfben. Az amerikai export növeléséért folytatott küzdelem főfrontvonala tehát Washington és Nyugat-Európa között húzódik. A legutóbbi időben azonban néhány jel arra mutat, hogy a fizetési mérleg deficitjének csökkentésében érdekelt Egyesült Államok a szocialista országokkal folytatott kereskedelemnek is a korábbinál nagyobb fontosságot tulajdonítanak. Ez a kereskedelem mennyiségére nézve nem jelentős: az Egyesült Államok és a Szovjetunió árucsere-forgalmának utóbbi ötéves átlaga például nem éri el az Egyesült Államok és Belgium forgalmának öt- éves átlagát sem. Ez a világ két legnagyobb ipari- gazdasági hatalmáról lévén szó, világosan jelzi, hogy a megkülönböztetés, a diszkrimináció, az embargo imperialista politikája milyen károkat okozott a második világháború utáni években s világkereskedelemnek. a kelet-nyugati keres- ™ kedelem iránt tanúsított amerikai érdeklődés egyelőre meglehetősen kétértelmű. A genfi világkereskedelmi konferencián Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának határozata a belpolitikai helyzetről Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa határozatot fogadott el a Nehru halála és a Sasztri vezette kormány megalakulása után előállott belpolitikai helyzetről. Nehru halála jeladás volt az országon belül élő reakciós elemeknek és a határon túli erőszakos imperialista köröknek, hogy ismét megkíséreljék a kormány vezető pozícióiba ültetni saját jelöltjeiket, megkíséreljék Nehru politikai irányvonalának megváltoztatását. Mindamellett nyugtalanító, hogy a kormányba visz- szakerültek olyan közismerten jobboldali politikusok, mint amilyen Sz. K. Patti. Az Indiai Kommunista Párt ezért felhívja az új kormányt, határozott és gyakorlati intézkedésekkel törje le a spekulánsok és monopolisták hatalmát, ellenőrizze a gabona-piacot, államosítsa a bankokat és szigorúan büntesse meg a népet szipoly ózó kizsákmányolóka t. például az amerikai küldöttség visszautasította mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek teljesen megszüntették volna a különböző megkülönböztetéseket. így mereven állást foglaltak az ellen, hogy a szocialista országokkal szemben kölcsönösen, a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazzák. Egy másik figyelemre méltó jellemvonása az amerikai magatartásnak az, hogy hajlékonyabb kereskedelempolitikai magatartással politikai előnyöket próbál szerezni. így például egyes szocialista országoknak saját elképzelése szerint szeretné „adagolni” az embargó listák felülvizsgálását — abban a reményben, hogy ezzel „fellazíthatják” a szocialista országok gazdasági összefogását. A végső következtetés az, hogy a fizetési mérleg deficitje és az ezzel kapcsolatban kibontakozott, évek óta erősödő amerikai ex- port-offenzíva egyelőre nem hozott fordulatot Washingtonnak, a kelet-nyugati kereskedelem ügyével szemben tanúsított káros, negatív magatartásában. A nyomás természetesen erősödik. Egyfelől azért, mert a „Kennedy-menet” második szakasza sem ígér nagyobb sikereket, mint az első. — Másodsorban azért, mert éppen Washington gazdasági ellenfelei riválisai: a nyugat-európai tőkés országok következetesen növelik kereskedelmi forgalmukat a szocialista országokkal. Ez a nyomás és a fizetési mérleg tűnni nem akaró hiánya előbb-utóbb szükségszerűen abba az irányba szoríthatja az amerikai kereskedelem-politikát, hogy józanabb, alkotóbb módon vegye szemügyre a kelet-nyugati kereskedelem lehetőségeit. Hruscsov a dán mezőgazdasággal ismerkedik Dániai tartózkodásának harmadik napján Nyikita Hruscsov a dán mezőgazdasággal foglalkozik. Útja Fyn (ejtsd: Fűn) szigetére, Odense város közelébe vezetett. A szovjet kormányfő kíséretének tagjaival külön repülőgépen indult el egynapos vidéki útjára, amelyre a dán mezőgazdaság szakértői kísérték el, köztük a földművelésügyi miniszter. A különrepülő- gép számára valóságos légifolyosót nyitottak, annál is inkább, mert előzőleg már több különgép, s egy különvonat vitte a helyszínre a hadseregnyi újságírót, fotóst és filmest. Fyn szigetén Hruscsov első útja Kari Skytte dán földművelésügyi miniszter birtokára vezetett. A miniszter régi mezőgazda. — Jelenlegi birtoka 28 hektáros, főként cukorrépát és zabot termeszt. Istállójában a többi között 17 tehén és két bika, hat hízómarha van. Sertéstenyésztéssel is foglalkozik — évente mintegy 400 malacot ad el. A birtok felszereléséhez egy traktor és i több más gép is tartozik. Skytte természetesen nem maga műveli meg földjét, hiszen 1957 óta tagja a kormánynak. Ezúttal azon- j ban személyesen ismertette meg a szovjet miniszterelnököt és családjának tagjait a birtokkal és a jellegzetes dán stílusban épült i lakóházzal. A következő állomás ’ Eriksem, volt miniszterelnök farmja volt. A liberális Venstre párt vezetője, korábban földművelésügyi miniszter is volt. Harmincöt hektáros birtokát néhány évvel ezelőtt egészítette ki a szomszédos farm megvásárlásával. A birtok nagy részén takarmánynövényeket termeszt, főként 23 tenyésztehone számára, amelyek között nem egy díjnyertes állat van. A harmadik látogatást Jelenlős kcreskctMetft“ politikai e’vek születtek Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a világkereskedelmi értekezletről Bíró József külkereskedelmi miniszter az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletén részt vett magyar küldöttség vezetője Géniből való elutazása előtt válaszolt az MTI különtudósítójának kérdéseire. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének jelentőségéről, hangsúlyozta, hogy az átfogó módon igyekezett megoldást találni a gyarmati rendszer széthullása nyomán önállóvá vált fejlődő országok gazdasági problémáira; A csaknem három hónapos konferencián elfogadott ajánlások száma igen nagy. A sok értékes ajánlás közül mégis kiemelném a következőket: az értekezlet ajánlotta, hogy a fejlett országok meghatározott időn belül töröljék el a nyersanyagokra, különösen a trópusi termékekre vonatkozó vámokat és mennyiségi korlátozásokat, módosítsák a fejlődő országok érdekeit sértő protekcionista rendszabályokat. A konferencia kimondta, hogy támogatást kell adni a fejlődő országokból származó kész- és félkész termékek exportjának, a pénzügyi segély nyújtásánál pedig olyan feltételeket (maximálisan 3°/0 kamat) írt elő, amelyek elősegítik a fejlődő országok gazdasági nehézségeinek megoldását. Ez értékes ajánlások egy részét azonban végül is — a fejlett tőkés országok nyomására — eléggé erőtlenül fogai meg. Igen nagy jelentőségük van azoknak a kereskedelempolitikai elveknek, amelyeket a konferencia kidolgozott. A kidolgozott elvek tükrözik a világ megváltozott gazdasági és politikai erőviszonyait. A konferencián elfogadott általános elveket alapjában a szocialista országok részéről évek óta hangoztatott követelések szellemében fogalmazták meg. Érthető viszont, hogy ezek az elvek az imperialista államok, elsősorban az Egyesült Államok élénk tiltakozását váltották ki. A konferencián elfogadott szervezeti megoldásról szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy a fejlődő országok az értekezleten felismerték azt, hogy a konferenciának talán a legfontosabb kérdése az új nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozása.' A végül is elfogadott megoldás nem irányoz ugyan elő egy átfogó nemzetközi' kereskedelmi szervezetet, amit a szocialista országok eredetileg javasoltak, de előírja, hogy a világkereskedelmi konferencia három évenként üljön össze, annak állandó szerveként létrehozza a nemzetközi kereskedelmi és fejlesztési tanácsot és a tanács állandó titkárságát. Véleményem az. hogy ez a hármas tagozódású megoldás az új világkereskedelmi szervezet létesítéséhez vezető út fontos állomása. Az új kereskedelmi és fejlesztési tanács tagjai közé Magva rországot is ^választották. Jens Andersen helybeli parasztnál tette a szovjet miniszterelnök; Andersennek mindössze tíz hektáros birtoka van. Ez Dániában kisbirtoknak számít, saját erejéből műveli meg. öt gyermeke közül kettő segít a gazdaságban. Jensen is elsősorban a tehenészetre és a sertéstenyésztésre fordít nagj* gondot. Hruscsov nagy érdeklődéssel ismerkedett meg mindhárom gazdasággal, s számos szakkérdést adott fel a jelenlevőknek. Ismertette velük a szovjet mezőgazdaság eredményeit, azokat az intézkedéseket, amelyekkel fokozni kívánják a terméshozamot, az állati termékek mennyiségét. Hangoztatta: a szovjet emberek a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság hívei, mert bizonyosak fölényében az egyéni gazdasághoz képest; Délután két órakor a szovjet miniszterelnök Dalum városába érkezett* ahol megtekintette a helyi mezőgazdasági szakiskolát. A mezőgazdasági tanács itt ebéden látta vendégül a szovjet kormányfőt; A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A gazdasági bizottság elnöke jelentést tett a gazdasági vezetés továbbfejlesztéséről szóló határozat végrehajtásának előrehaladásáról. A kormány a jelentést megtárgyalta és elfogadta. A belkereskedelmi-, az élelmezésügyi miniszter és a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke jelentést tett a közellátás helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta, majd felhatalmazta a belkereskedelmi minisztert, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszakán a belkereskedelem tevékenységéről beszámolót tartson. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke jelentést tett egyes iparágak és a mezőgazdaság területén 1963-ban történt üzemi balesetekről. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta, tudomásul vette és határozatokat hozott; A kormány a belügyminiszter előterjesztése alapján rendeletet fogadott el a vízirendészeti szabálysértésekről; A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta második félévi munkatervét: A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt; Intézkedések az Szenti balesetek szántának csökkentésére Az 1963-ban történt üzemi balesetekről a Minisztertanács ülésén megtárgyalt jelentés megállapította: a munkásvédelmi intézkedések eredményeként tavaly csökkent a halálos kimenetelű és egyéb üzemi balesetek száma a nehézipari- és az Építésügyi Minisztérium területén; f A szénbányászatban a csökkenés főleg a munkás- védelmi jogszabályok szigorúbb végrehajtásának, a fejtés biztosításának* a szállítás gépesítésének és a munkafegyelem megszilárdulásának köszönhető; Az Építésügyi Minisztérium területén, valamint a villa- mosenergia-iparban is jobban érvényesítették a szabványok és az óvórendszabályok előírásait; Emelkedett viszont a halálos üzemi balesetek száma a mezőgazdaságban, ahol a traktorok és a vontatók okozták a legtöbb balesetet; A halálos balesetek nagyobb részét gondatlanság, fegyelmezetlenség, sok esetben a vezető ittassága, valamint szakképzetlensége idézte elő. A Minisztertanács a jelentés megvitatása után több határozatot hozott. A miniszterek kötelességévé tette, hogy az eddiginél hathatósabb intézkedéseket adjanak ki az üzemi balesetek számának csökkentésére; gondoskodjanak arról, hogy megfelelő intézkedés szülessék halálos szerencsétlenségek elkerülése érdekében; biztosítsák hogy az üzemek intézkedési terveikbe felvegyék a legtöbb balesetet okozó körülmények beható vizsgálatát és megszüntetését, s a minisztériumi szervek számonkérjék ezeknek a végrehajtását; A Minisztertanács utasította a földművelésügyi minisztert, hogy — az érdekelt szervekkel együttműködve — hatékonyabban ellenőrizze és mozdítsa elő a termelőszövetkezetekben a munkásvédelmi intézkedések megvalósítását. Feladatok az iparvállalatok összevonása után A gazdasági vezetés továbbfejlesztéséről szóló jelentés megállapítja: az ipar, az építőipar, valamint a közlekedés és hírközlés átszervezése, a vállalatok összevonása a múlt év végével lényegében befejeződött. Most a legfontosabb az új szervezetek megszilárdítása: ennek érdekében egyértelműen meg kell határozni a vállalatok és az irányitó szervek hatáskörét, növelni kell a vállalatok önállóságát. A gazdasági vezetők fontos feladata, hogy a következő években törekedjenek az új szervezetek adta gazdasági előnyök maximális hasznosítására, az átszervezés alapvető céljainak megvalósítására: a termelő erők koncentrálására, a termelés gazdaságosságának fokozására. (MTI)
