Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

UH. május 14 SZOLNOK MEGYEI NÉPEM s Kanta, lapicka, kisbunda, fanyereg Béta ű szolnoki múzeum népművészeti kiállításán Április negyedi­kén nyílt meg a szolnoki 'Damja­nich Múzeum ré­gészeti kiállítása. Nem egészen két hét múlva kevés­bé ünnepélyes ke­retek között, de nem kevésbé je­lentős — kiállítás nyílt meg itt: a megye népművé­szeti tárgyainak gyűjteményét mu­tatja be az érdek­lődőknek. Ezt a ki­állítást ,csaját erő­ből” rendezték, ez ráadás volt a nagy kiállítás mellett. De nemcsak a ren­dezés történt saját erőből, a múzeum néprajzi anyagá­nak mintegy 9Í) százalékát az utób­bi négy év alatt gyűjtötték be. A szép eredmény — legnagyobbrészt a múzeum néprajzi munkatársának — Cs. Pócs Évának érdeme. Szorgalmasan jár­ta a megyét, felkutatva a még megtalálható néprajzi tárgyakat. A népművészeti kiállítás a néprajzi anyag­nak egy része, azok a tár­gyak, melyek a népművé­szet, házi iparművészet kö­rébe sorolhatók. Cs. Pócs Évával járjuk végig a kiállítást. A kis gyűjtemény olyan sokolda­lúan, gazdagon mutatja be a megye népművészetét, hogy részletes ismertetésé­re nem is vállalkozhatunk. Találomra kérünk felvilá­gosítást néhány tárgyról, ami felkelti figyelmünket. Az egyik üvegszekrényben egyszerű kis hintaló. — Ez honnan való? — Tiszaroffon találtuk, a gyerek még hintázott rajta. De is fényképeztük. A gye­rek kapott egy új hintalo­vat. Ezt a nagyapja készí­tette, aki nem foglalkozott ilyesmivel hivatásszerűen. Látunk még más gyer­mekjátékot is: iskolásgye- rekek maguk készítette já­tékait, kukoricaszárból és csutkából (az igában két csutka, egy fehér, meg egy barna a ló) és gyermekraj­zokat. A megye népművészeté­ben a fazekasmesterség meg a szűcshímzés a leghí­resebb. — Ötletes ^térkép” mutatja a különböző faze­kasáruk származáshelyét. Tószeg — Tiszafüred — Me­zőtúr — olvassuk a nagy háromszögletű táblán a tár­gyak mellett a. neveket. A tábla mellett pedig a kör- nyék „piacai” ahonnan sok­szor „importáltak”.:' Kalo- t csa, Hódmezővásárhely, — Szentes, Nagybánya. A másik tárlóban tárgy­formák szerinti csoportosí­tás. Fazék, szilke, pálinkás- butella, gyertyamártó, kö­csög, kancsó, kunpohár, bő­dön, csupor, kanta, tányér, lábos, korsó. A további, vál­tozatos összeállításban meg­Tovább növekszik az Izland melletti vulkanikus sziget Dir. Sigurdur Thorarinsson izlandi geológus szerint a vulkanikus sziget. amely 1963 november 14-én tört tel a felszínre Izland part­jainál, a tengeralatti vul­kanikus kitörések követ­keztében tovább növekszik. A geológus adatai sze­rint a sziget jelenleg 1300 méter hosszú és mintegy 170 méter magas és eddig sok turistát vonzott a világ minden tájáról. Amerikai tudósok egy csoportja geo­lógiád és geofizikai kutatá­sokat, elsősorban geomag- nettkus méréseket végez rajta. A villámlással fog­lalkozó amerikai szakértők különleges kutatásokat folytatnak a« erupciók ide­jén sűrűn megismétlődő fényjelenségekkel kapcso­lat Íjuk a dohány tartó, las­kaszedő, persely, sótartó, tintatartó egy-egy darabját is. Az egyik butellán a fel­írás: „Szép butella az én nevem, mikor pálinka van bennem. — De ha pálinka nincs bennem, csak zöld cserép az én nevem, — aki iszik belőle, váljék egészsé­gére 1876”. Legértékesebb darab egy 1796-ból való gyertyamártó. A régi kismesterségekre a kékfestő, mézeskalácsos, kádár és kötélverő eszkö­zök emlékeztetnek. Jász­apátiban még van kötélve- rő-műhely s a csigaborda ma is használatos a háztar­tásokban — a hozzávaló csigacsináló rézrudacskát árulják a piacokon — És ezek a mosófák? — Mosósulyok, vagy la­picka a neve. — Folyóban, szabad vízben a mosószé­ken verték vele a ruhát. Vagy harminc éve kiment a divatból. Ezeket már pad­lásokon találtuk. — És a híres szűcshím­zés? — Például ezek a kisbun- dák. Az egész Alföldön hí­res volt a nagykunsági kis­bunda. Inkább jómódú pa­rasztasszonyok hordták — több mázsa búza volt az ára. Egy-két öregebb asz- szony ma is hordja. Ez itt lent meg fanyereg. Tiszafü­red híres volt a fanyereg­ről, a környékbeli pászto­rok itt vásárolták. Minden tárgynak törté­nete van, mindegyik a múltból a mába vezet s emlékeztető, hogy a falusi élet milyen gyorsan meg­változott. £gy nappal nyitás előli Egy nappal a nyitás előtt. Minden a legnagyobb rendben, már csak apró simításokat végeznek, par­kosítanak, csinosítják a Vá­rosligetben a Budapesti Nemzetközi Vásár terüle­tét. Ezt gondolná, és vall­juk be őszintén, jogosan a gyanútlan látogató, a „ci­vil” ahogy a vásárépítők, rendezők nevezik az ér­deklődő publikumot; Pedig milyen meglepetten nézné­nek a csodálkozástól, ha most, 24 órával a kapuk kitárása előtt végigsétál­hatnának a pavilonok kö­zött; Sokan mondanák: — „Hisz ez kész perzsavásár”; Olyan, mint egy felbolyga­tott hangyaboly. Sokszáz ember szögei, fúr, fest, próbababát öltöztet; Virá­got ültet, világosiidat sze­rel. És amikor a látogató, a „civil” néző 15-én belép az ismert hatalmas kapu­kon, már mindent a leg­nagyobb rendben talál; Akkorra már egy gombos­tű sem lehet rossz helyen; A látogatók elözönlik a vásárt. Ki-ki keresi a szá­mára legérdekesebbet. Ne­héz dolguk lesz az idén, annyi biztos. Hisz oly sok a látnivaló, hogy csak győzzék! A HÁZIASSZONYOK bizonyára elsősorban a könnyűipari pavilon után érdeklődnek. De ez érthe­tő is; Számos új textiláru, divatos, modem vonalú cipő, szőrmeáru várja az érdeklődőket. Többen az illetékesek közül arról nyilatkoztak* hogy ezúttal nem kell megelégedni csu­pán a ^nézéssel”, mert a vásár után valóban sok új divatcikk kapható lesz az üzletekben. Valameny- nyi nemzet kiállítója el­hozta a háztartási kisgé­peket, országuk divatos ru­házati cikkeit; Az indiai pavilonban kü­lönlegesen szép népművé­szeti remekeket mutatnak be, és a bőráruk is bizo­nyára nagy érdeklődésre számíthatnak Aki megéhe­zik, feltétlenül látogassa meg az immár hagyomár- nyossá vált főzési bemuta­tót Érdemes felkeresni a gázművek 33-es számú pa­vilonját, mert a főzési ta­nácsadást kóstolás követi! Szándékosan írtuk utol­jára, hisz ide már akkor érdemes jönni, amiikor kis­sé elfáradt a sok nézésben a vásár vándora. A fran­cia pavilon tartogatja ta­lán a legtöbb izgalmat a nők számára. Parfümök, illatfelhők, szépítőszer csodák özöne Leselkedik a kedves asszo­nyokra, lányokra és a fér­jek, udvarlók pénztárcáira, hisz ezek a készítmények, szinte valamennyi kapható lesz rövidesen az illatszer­boltokban. A sétában megfáradt lá­togatókat SOK-SOK BÜFÉ, híres éttermek várják. A Mátyás pince halkülönle- gességeivel a Balaton étte­rem, a Kulacs bizonyára idén is sok vendéget vonz majd. A főszakácsok már „fenik a fakanalat”. Senki se távozhat éhesen tőlük. És a „csemege”, a külön­legesség az indonéz ven­déglő lesz. Keleti ételek várják és itt a férfiak figyel­jenek, az indonéz népi ze­nére egzotikus táncosnők szórakoztatják az érdeklő­dőket. És mindez a liget legszebb részén, a városli­geti tó festői szigetén. Már sorakoznak kecses vonalaikkal a sztárok: Mer­cedesek, Simcák, BMV-k, a kis 601-es Trabant az NDK legújabb gyártmánya. Mo­dem vonalával, új karosz- szériájával, s nem utolsó­sorban 23 lóerős motorjá­val hamarosan kedvelt tí­pussá válhat hazánkban is. De ha már a gépeknél vagyunk, el ne felejtsünk megállni a sok új mezőgaz­dasági gép mellett. Itt mu­tatkozik be « „mindentudó univerzális*? SZOVJET ÓRIÁSKOMBÁJN De sorolhatnánk tovább, hogy mit érdemes megnéz­ni, egy egész újság is ke­vés lenne, hisz nem emlí­tettük a nehézipari pavi­lon gépóriásait, a bolgár népművészeti alkotásokat, a játékkiállítást, a japán mű­szereket és Így folytathat­ra&fljfcnrr Kutató a lányén A cím csak félig igaz. Remélem, nem neheztel ér­te Tolnay Gábor, aki ma már — pontosabban 1962- től — az öcsödd gimnázium és általános iskola igazgató- helyettese, magyar-történe­lem szakos tanár. Egy évti­zednél tovább tanított a gödénylaposi tanyai iskolá­ban. Még ott kezdte Öcsöd történetének feldolgozását A MUNKAKÖZÖSSÉG: FÉRJ ÉS FELESÉG A szertárban írógépet ja­vít — Ezért is jó volt a ta­nyai munka, ott mindent meg kellett tanulnia az em­bernek... Talán a nevem ne szerepeljen — szerény­kedik kérésemre, hogy me­sélne kutatómunkájáról, ed­digi eredményeiről. Aztán beleegyezik, merthát enél- kül minek írjam a cikket? — Tősgyökeres öcsödi vagyok. A helyi tanács ho­zott egy határozatot, misze­rint alakítsunk munkakö­zösséget a falu történeté­nek feldolgozására... De menjünk el hozzánk, nem messze lakom, ott elővehe- tem a jegyzeteimet is. A munkaközösség azon­ban ez ideig mindössze ket­tőjükből áll: nagyon sokat segít a felesége, főként az anyag feldolgozásában, gé­pelésében. Itt, a gimnázium—általá­nos iskolában kevesebb idő jut a kutatásra. Amikor idekerült, akkor készült él az új iskola; azután a be­rendezés megszerzése; so­kat kell helyettesítenie; most pedig a tanyai kollé­gium megszervezése. Ez a munka marad a vakációk­ra. Két nyáron néhány he­tet Gyulán, a levéltárban töltöttek. A szarvasi járás- bíróság telekkönyvtárához naponta motorral jártak. Emiatt: bonyodalom is tá­madt, mert a tervezett költ­ség megmaradt, s azt nem olyan egyszerű átirányítaná más felhasználásra. KIÉ A „SZENTESI VÉNUSZ”? — Ez itt a helytörténeti ládám. Mintegy kétezeröt­száz cédulám van. Ezeket szelektálni, aztán az anya­got rendszerezni kell. Elő­ször csak a 19-es- esemé­nyeket akartam összegyűj­teni-. Ügy gondolom, célsze­rűbb egy-egy nagyobb té­makört kiválasztani, s ezek elkészülte után kitölteni a hézagokat. — Mit tudunk a község régmúlt történetéről? — Öcsöd körülbelül hat­száz évig Békés megyéhez tartozott. A falut akárhol „megfúrják”, népvándorlás­kori anyagot találnak. Öcsöd, Szarvas és Kun- szentmárton környéke igen régen lakóhely volt. Báboc- ka-pusztán Árpád-kori gö­rögkeleti templomrocn van. Pénz azonban, sajnos, nincs az ásatásra. A templomról szájhagyomány regélt, és a tudomány is megemlékezik róla: a törökök lebontották, köveiből fürdőt építettek Szarvason. Később a fürdő is e sorsra jutott, s az ó- templom falaiba került a régi bábockai templom-kő. Abba az ótemplomba, ahol Tessedik Sámuel paposko- dott. Egyébként a régészet­ben „Szentesi Vénusz” né­ven emlegetett szobrocska is Öcsödön került nap­fényre A falu valószínűleg kun település volt. A török-dú- lás következtében elmene­kült a lakosság. Bizonnyal Érkeserűre és Biharván- esodra. Ezek emlékét őrzi, hogy a falu egyik felét ma is „keserűnek”, a másikat pedig „váncsodnak” hív­ják — a visszatértek letele­pedése szerint A különbö­ző hadseregek sokat sarc ol­tók őket A „CUCILISTAT ÁLTALÁNOS MÉPKÖR — Van itt egy igen érde­kes jegyzőkönyv: cucilista körnek hívták az Általános Népkört. Az alakuló köz­gyűlés jegyzőkönyve fel­vétetett Öcsödön 1904. Már- czius hó 3-ik napján a Ka­lap Sándor lakásán megtar­tott értekezleten, ahol is a munkás osztály elnyoma­tása ellen szervezkedni lá­ván, e czélból a községben egy új kört óhajtott felállí­tani a munkás nép számá­ra...” Itt volt a községben, s nekem ajándékozták. Az utolsó bejegyezés tíz évvel később, 1914 májusában kelt — Most a legújabb kor­ral foglalkozom, 1944-től napjainkig. 1944. Október?: a község felszabadulása. Három nap múlva már megalakult a helyi tanács, a 19-es kommunista Izsó Sándor lett az elnöke. A kilencszázas évek elején a pesti cipőipari sztrájknak is egyik szervezője volt. — Publikációs lehetőség? — Az egyetemen, az Eöt­vös Lorándon van egy Ids társaság. Azt tervezzük, hogy talán már felszabadu­lásunk huszadik, de hu­szonötödik évfox’dulójára feltétlenül megjelentetünk helytörténeti anyagokat. Az egyetemen időszakonként összejövünk, s megvitatjuk a munkákat. Leginkább módszertani segítséget kér­nénk. Szeretnénk a nyári debreceni szabadegyetemre eljutni, ahova, úgy tudom* ketten mehetnek a megyé- bőL Én ezúton tolmácsolom a kérést. Virányi Pál Egy negyedóra Miss Doolittlevel és rendelőiével az első összpróba után Miss Doolittle, vagy másképpen Liza, a Pygma­lion női főszereplője, An- daházy Margit. A szolnoki előadás rendezője Laczkó Mihály főiskolai hallgató. Ebben az évadban Anda- házy Margitnak ez a sze­rep lesz a legjelentősebb feladata és a rendező életé­ben sem kevésbé jelentős ez az esemény, hiszen a Pygmalion diploma-rende­zése. — Azt kérdezte, hogy hány nap van még a be­mutatóig? Sajnos, mi úgy érezzük, hogy nagyon ke­vés — sóhajtott fel Anda- házy Margit. — Azt hiszem meg is látszik rajtam, hogy elke­seredett vagyok. — Ezen a próbán for­málta meg először a mű­vésznő Lázi alakjának, jel- lemének egészét. — Éppen ezért vagyok elégedetlen, nem ment úgy a próba, mint ahogy sze­rettem volna. — Talán majd a máso­dik összpróba eloszlatja a művésznő elégedetlenségét is. Bizonyára volt, vagy voltaik már olyan pillana­tok, amikor úgy érezte, hogy megtalálta a figurát, a kulcsot Lázi, e kis virág­árus lány bonyolult, ár- nyalatfinom jelleméhez. — Igen, a tegnapi próba azt hiszem, jó volt — közben kérdően néz a ren­dezőre, mintha az ő bele­egyezését is szeretné meg­kapni. — Valóban nagyon kevés volt az idő a bemutatóig mindössze hú® próba-nap. pedig a Pygmalion* úgy színre vinni, hogy valami újat, valami mást is nyújt­son, mint az előző Pygma­lion-bemutatók, nagyon nehéz. És nagyon sokan emlékeznek még Gellért Endre kitűnő rendezésére. — A rendező és az egész kollektíva törekvése tehát ez; újat is adni. Megtud­hatnánk valamit az elkép­zelésekből is? Mindenekelőtt azt sze­retnénk, hogy ne érje csa­lódás a közönséget a hap- py-and elmaradása miatt. Egy ízig-vérig Shaw-szerű előadást szeretnénk. Másodszor* úgy friss- szűk, sikerül elkerülnünk, hogy az öt felvonás szét­törje az előadást, majdnem nyílt színváltozásokkal fo­lyamatossá tettük a játé^ kot, alkalmazkodva az íré mondanivalójához. I **

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom