Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

ܧ6, saájüas 8, 8SOI.NOE MEGYEI NÉPWÜP Szőlőt telepítenek, cukorrépát öntöznek, építkeznek a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz tagjai Ami egy elismer® oklevél mögött w»u Hogyan tehet elismerő oklevélét kapni? A válasz a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet iratai­ban megtalálható. Az ada­tok tükrözik az 1962; évi gazdálkodást­jA teljes termelési értőt az 1962. énhez vtezonyít­Az állattenyésztésben is figyelemreméltó eredmé­nyeket értek el. Az egy tehénre eső tej hozam 2900 liter. Az összes hús­termelésből állami érté­kesítésre 4029 mázsa ke­rült, Az egy katasztrális holdra ■ számított húster­melés 85 kilogramm, A megfelelő agroteeni- ka, üzemszervezés, a ta­gok jó munkája formálta értékessé ezeket a számo­kat és nagyban hozzájá­rultak ehhez a szocialista brigádok is. Az egyik bri­gád — harmincketten vannak — a szőlőben dol­gozik, A másik — tizen­nyolc tagú — a sertéstele­pen- A szőlősök tavaly tíz százalékkal többet ter­meltek a tervezettnél. Így a munka verseny ben me­gyei ősó helyezést értek eh jutalmuk kétnapos va 5 008 000 forinttal emelkedett. Több lett a tagok jövedelme is, mint­egy 9 932 000 forint. Ebből egy tagra 15110 forint ju­tott- Mindezeket bizonyít­ják az elért eredmények. Válogatás nélkül emelem ki. szakmai kirándulás volt, Gyöngyös és Miskolc kör­nyékére. A sertéstenyésztő brigád tíz százalékkal nö­velte a fiaztatási átlagot és 22 százalékkal a dara­értékesítést. Az emberek szívesen dolgoznak, egyre több az új jelentkező. A 39 forin­tos munkaegység nem rossz ajánlólevél, A szö­vetkezetben azonban első­sorban csak állattenyész­tési szakmunkásokat vesz­nek fel. A szövetkezeti gazdák mind többet és jobbat akarnak, A tavasziak ve­tését április 22-én befe­jezték- Megkapálták a mákot, borsót, a cukorré­pa ápolásához is hozzá­fogtak. Százhatvan ka­tasztrális hold cukorrépát öntözni fognak, a most beszerzett Mannesmann esőztető berendezéssel. Vágják a lucernát is. Ki­egészítették gépparkjukat négy új MTZ 5-tel és a gépállomástól 11 erőgé­pet vettek át. Száz férő­helyes istálló, gépműhely, kombájnszín építését vet­ték tervbe. A KlSZ-esek- nek tatarozzák a kétszo­bás kultúrhelyiséget. Nem is lenne helyes megfeled­kezni. a fiatalokról, mert számuk egyre több lesz. A termelőszövetkezet tag­jainak átlagos életkora 1962-ben 58 év volt. Azóta 40 évre csökkent­Serényen dolgoznak a kertészetben is. Huszonöt hold uborkát palántáznak, ezt dinnye és dohány kö­veti. Ez év őszén eltelepí­tenek 20 hold kövidinkát. Az új megerősödéséig helytállnak az öregszőlők, melyek olasz rizling és kövidinka fajtái az április 30-i megyei borversenyen második díjat nyertek. Így lehet elismerést, oklevelet szerezni.. W- O. búza X650 hold átlagában 16,04 q őszi árpa 367 * N 17,30 q tavaszi árpa 152 * * 16,50 q kukorica *75 % M 19,76 q Tanulnak ) Tudománnyal foglalkoznak) Országot járnak ) az ipari tanulók Négy napra a napsütötte Mecsek „fővárosába" kirándult a szolnoki ipari tanulók egy csoportja. Pécsen töltötték a május elsejét. Megismerkedtek a város történelmével, szépülő jelenével és felejthetet­len kirándulást tettek a Mecsek környékén. A naplóban az élmények újabb sokaságát rög­zítették, — ezúttal jubileumi befejezést téve. Most volt ugyanis a huszadik alkalom, hogy a Ságvári Endre Művelődési Ház honismereti 'szakköre kiruc­cant egy kis országjáró túrára, hogy tovább bővít­sék a szakkör tagjai ismereteiket. Unalom vagy kellemes szórakozás ? Három éve annak, hogy az általános iskolát vég­zett gyermekek közül né- hányan átlépték a 805-ös számú Petőfi Sándor Ipa­ritanuló Intézet küszöbét- A kőműves, az ács, a la­katos, a mázoló szakmun­kás-jelöltek érdeklődési köre akkoriban aligha ju­tott túl a szakmai érdek­lődés határain. A második nyolcóra olykor unalom­űzéssel telt el. Az intézet, együtt a művelődési ház­zal hasznos kezdeménye­zést tett annak érdekében, hogy tartalommal töltsék meg a tanulók szabadide­jét. Az intézetben, az üze­mekben, a vállalatoknál, a művelődési házban köz­véleménykutatást rendez­tek a fiúk és a leányok között: milyen témák ér­deklik leginkább őket. A javaslatok alapján rend­szeressé tették a foglalko­zásokat; kérdezz—felelek esteket, ismeretterjesztő előadásokat rendeztek. Az utóbbi három év alatt csakhamar ezer fiatal vett részt különböző ismerete­ket nyújt' előadásokon, foglalkozásokon. Ifjú „tudósok" az upponyi ásatásoknál Egy lelkes csoport, — több mint negyven tanuló — ma már valóságos tu­dományos „sejtet” alkot. Érdeklődési körük a tudo­mányág számos területére kiterjed. Résztvettek a Nemzeti Múzeum által irányított upponyi ásatá­soknál, ahol értékes jég­korszakbeli leletek kerül­tek napvilágra- Jártak a híres sárospataki várban, megismerkedtek Eger tör­ténelmi múltjával, Szeged szépségeivel, műemlékei­vel. S a leendő szakmun­kások — az iskolai tan­anyagon kívül — sokolda­lú általános ismereteket szereztek. Képességeiket a nagy nyilvánosság előtt is bebizonyították. Két ízben nyerték meg Szolnok vá­ros szellemi öttusabajnok­ságát. Egy ízben a megyei és a kerületi vetélkedőn is győzedelmeskedtek. Havonta 25 forint színházra, mozira A közelmúltban érdekes statisztika készült el. Az ipari tanulók e szerint csekély zsebpénzükből ha­vonta átlag 20—25 forintot költenek mozira, színház­ra, könyvek vásárlására. Mind több a közös szín­házlátogatás, a televízió­nézés, s egyre többen vesznek részt a különböző szellemi vetélkedőkön, elő­adásokon, kérdezz—fele­lek esteken. Megtanulták a közösség megbecsülését és tesznek is érte- Egy év alatt mintegy 1200 társa­dalmi munkaórát dolgoz­tak. Mindannyian megsze­rezték az ISZM-jelvény második fokozatát. A leg­jobbak közül 26-an sok élményt, szórakozást nyúj­tó balatoni üdülésen is résztvettek. Szakmunkások találkozása S hogy az üzem, a vál­lalat, ahová a termelők kerülnek ne legyen isme­retlen számukra, másik követésre méltó nagyszerű kezdeményezést is elindí­tottak; „Á könyvtár szerepe a szakszervezetek kulturális nevelő munkájában“ gzsai a címmel megnyíló szemléltető kis könyvkiállí­tást tekinthettek meg teg­nap az érdeklődök a szol­noki Ságvári Művelődési Ház könyvtárában. És láto­gatókban, érdeklődőkben nem te vote hiány, a szak­szervezeti könyvtárosok me­gy® tanácskozásának részt­vevői nagy figyelemmel né­zegették, a könyvtárosi gya­korlatukból már bizonyára ismerős, kiállitofcfc könyve­ket. Mielőtt megkezdődött volna a művelődési ház színháztermében a tanács­kozás, céljáról, feladatáról Márvány Mihállyal, az SZMT központi könyvtárá­nak vezetőjével beszélget­tem. akik közül negyvenhatan elvégezték az alapfokú könyvtárosi tanfolyamot, az a cél, hogy a jövőben min­den társadalmi munkában dolgozó könyvtáros rendel­kezzen ezzel a szakmai tu­dással. A beiratkozott olva­sok megyei átlagban a szak- szervezeti tagok 17,7 száza­léka. Az idén feladatuknak tekintik, hogy elérjék a 20 százalékos országos átlagot. Ehhez azonban fokozottabb propagandamunkára, s a le­hetőségek jobb kihasználá­sára van szükség. A beszámolót vita követ­te, majd a legjobban dol­gozó könyvtárosoknak pénzű és tárgyjutalmat, illetve könyvutalványokat osztot­tak ki. Késsül s hidraulikai henger a Vízgépészeti Vállalat kunhegyest 1-as párna gyárrészlegében Mozsár András tanár irányításával az építők vizsgáját megelőző idő­szakban baráti találkozóra hívták meg a szocialista brigádok tagjait és a le­endő új szakmunkásokat. A „veteránok" beszéltek munkakörülményeikről, bemutatták munkahelyei­ket is. A kezdeményezés hasznosnak bizonyult, mert a vizsgabizonyítvány , megszerzése után nagyobb ambícióval foglalták el helyüket a fiatalok a munkahelyeken. A szolnoki ipari tanulók körében tervszerű, kultu­rális nevelőmunka folyik; Jól szolgálják a Szakszer­vezetek Országos Taná­csának határozatait, me­lyeknek célja a munkások általános műveltségének emelése Paradicsom-szüret. .. — A tanácskozás célját egy .mondatban úgy lehetne megfogalmazni, hogy a szakszervezeti könyvtáro­sok II. országos konferen­ciáján kijelölt feladatokat szeretnénk megyei' viszony­latban meghatározni — mondotta. Elhangzott referátumá­ban azonban nemcsak a fel­adatokról, hanem a szak- szervezeti könyvtárak mun­kájában elért eredmények­ről is beszélt. A könyvtárosok 85 száza­léka társadalmi munkás, igaz, még csak a primőr­telepen. A karcagi Béke Tsz-ben mintegy 60 mázsa primőr paradicsomra szá­mítanak; A közelmúlt na­pokban szedték le az idei első termést, 60 kilogramm szép, érett paradocsomot, amelyet Budápesten a Cse­mege Kereskedelmi Válla­latnak 1 adtak át. A paprikát még koráb­ban szüretelték. Április elején a szolnoki vásárlók is megvehették az újdon­ságnak számító zöldpapri­kát. Azóta 15 ezer darabot értékesítettek, nagy részét exportra szállították. Imre bácsi büszkesége Fekete Imre szi­kár, inas ember. Ar­cán barázdák pók­hálója. Csak a sze­me szép. Tiszta ég­színkék, mint. egy kisgyermeké. Pedig de régen tovatűnt a gyermekkor. Közben félévszázad telt el nehéz munkában, kevés örömben, ■ Nem kesereg ezen, nem is töpreng az el­múltakon. Dolgozik most is, nap mint nap, ahogy évtizede­ken át megszokta. De nem, mégsem úgy! Mert az egyko­ri uradalmi cseléd most egyik gazdája a tiszaörvényi Dózsa Tsz-nek. S ha akkor becsülettel dolgozott, most ne tenné azt, amikor a közösség, s az ö érdeke ugyanaz. Szerényen, de azért egy kicsit büszkén vezeti végig a fiaz- tató placcán a láto­gatót. Büszkeségének oka van. A tervezett 7,5 fialási átlagot egy százalékkal meg­fölözte. Még ennél is jobban örül annak, hogy a 260 malacból héthetes koráig egy pusztult el. Az egészséges, szép kis jószágok átlagsúlya 16—17 kilogramm. Az erkölcsi elis­merés mellé pré­mium is jár Imre bá­csinak, a nagy ta­pasztalattal rendel­kező sertésgondozó­nak. — uk —* Hatmillió forintot várnak a kertészettől — Az idei tervünk? Meghaladja a hatmillió forintot. Fővetésként négy­száz holdba kerül kerté­szeti növény, mindet ön­tözzük. Csaknem százöt­ven -holdba másodnövény­ként ültetünk kelkáposz­tát, uborkát és őszi ká­posztát, vetünk borsót, ba­bot — sorolja Horváth Béla, a kőtelki Ady Tsz főkertésze; A palántanevelő telepen Bozsó Imre kertész újsá­golja: — Nyolcezer négyzet- méter területen neveljük a palántát. A zöme cecei paprika; Amott az asszo­nyok már a szabad földbe ültetett káposztát kapál­ják. — Nekünk márciusban kezdődött az év — mond­ja Vísnyei Lajosné mun­kacsapatvezetői amikor közrefognak a pirospety- tyes kendős asszonyok.­— A hagymát duggat-' tűk, s a melegágyakba ve­tettük a magot — szólt közbe egyikük* — Most egy jó ideig nem válunk meg a kapá­tól — újítja a szót egy másik asszony. — Mondja már Imre, miből mennyi is jut a mi csapatunknak? — S a kertész sorolja: paprikából csaknem hét hold, másfél hold káposz­ta, két és félhold hagyma és ennyi paradicsom. — Ehhez jön szemé­lyenként a háztájin kívül egy hold kukorica és ki- lencszáz négyszögöl cu­korrépa. A pénzes nö­vénynél — borsó, uborka stb. — is dolgozni aka­runk — egészíti ki férje szavait Bozsóné, aki szin­tén a munkacsapat tagja. Az is kitudódik, hogy évek óta itt dolgozik a ta­nácselnök felesége, Földes Istvánné iS; Ö tereli a szót az asszonyok téli elfog­laltságára: — Negyvenhármán vál­lalkoztunk a tanulásra. A kertészeti szakiskola első évét végeztük. Három év múlva — akiknek sikerül a vizsga — megkapjuk a szakmunkás bizonyítványt: — Szórakozásra nem jut idejük? — Néha arra is sor ke­rül. Munka közben is adódnak vidám percek. Számontartjuk egymás névnapját stb; A beszélgetés miatt ki­csit hosszabbra sikerült oi- henő után gyorsabban járt az asszonyok kezében a kapa- Sok pén? a hatmil­lió forint, s ennyit várnak a kertészettől. N. K. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom