Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-06 / 104. szám

.1864. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 4 SZERKESZTŐSÉG rx’mwnrw POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják NEM AKARJUK ELFELEJTENI A MŰUTAT Mezőtúron április 30-án, * tanácsháza nagytermében búcsúztatták az ötvenéves katonákat, T.. Kiss Lajos, a Mezőtúri Állami Gazdaság dolgozója számolt be a megható ünnepségről leve­lében. „Megértettük, ha nem is vagyunk már - a néphadse­reg fegyveres katonái, de a polgári életben ugyanúgy szüksége van ránk a ha­zának. Mi, ötvenévesek, tudjuk, mivel tartozunk a társadalmunknak. Nem akarjuk elfelejteni a múl­tat, a 80 filléres napszámot, a kényszermunkát, azt, hogy akkor nem számítot­tunk embernek.” munkakönyvébe való be­jegyzés „Felmondás a vál­lalat részéről” tpvábbi el­helyezkedésénél hátrányos lehet. A jászberényi Aprítógép­gyár közli, hogy a munka­könyvébe a beírás nem hozhatja őt hátrányos hely­zetbe. — Nyugdíját azóta rendszeresen kapja. ÖNKISZOLGÁLÓ RUHATÁR KINEK AZ ÉRDEKEIT KÉPVISELI A TÜZÉP? „Az elmúlt években kialakult az a gyakorlat, hogy a tüzelőutalvány tulajdonosa tüzelőjét akkor vitte haza, amikor az igényeinek megfelelő tüzelőt vásárol­hatott. Ez a rugalmas rendszer ebben az évben meg­változott. Az utalványról bélyegzőn, nyomják rá: mi­kor lehet kiváltani.” Az Állami Eiztosító dolgozói közül néhányan „Ki­zárólag áprilisban váltható ki” felírású utalványt kaptak. Néhányan háztartási szenet kívántak vásá­rolni, de ezt áprilistól tárolni lehetetlen. Brikettet csak akkor utalnak ki, ha raktáron van. Tehát, aki áprilisban válthatja ki tüzelőjét, és nincs brikett, az májusban nem kap. Vincze István Szolnok PÉNZPAZARLÁS — MÁZOLMÁNYRA A . jászárokszállási fmsz kerthelyiségének bejáratát újra sikerült ízléstelenre mázolni — írja N. N.-né Jászárokszállásról. A „fres­kó” kék hegyeket, zöld er­dőket kékeszöld tavakat áb­rázol. A habokban egy bé­kés dolgozó halászik, mél- lette motorkerékpárja. t A freskó 14 méter hosszú * és legalább néhány kiló olaj­festék ráment MIKOR DÖRÖMBÖL AZ UTAS? Az ablak mellett, hivata­los bélyegzővel ellátva, ki­függesztett rendelet hirdeti: a törökszentmiklósi vasút­állomáson az utas a menel- jegykiadást a vonatindulási idő előtt 30 perccel követel­heti. Huszonöt perccel in­dulás előtt még zárt pénz­tárablaknál topog mintegy harminc jegyet váltani óhajtó utas. S ha valaki a rendeletekben foglalt jo­goknak ablakkopogtatással igyekszik érvényt szerezni, öt perc múlva fölényesen kiszólnak: várjanak még! Aztán tovább folyik a le- függönyzött ablak mögött valami titkos tárgyalás. Amikor a türelmét vesztett utas újabb öt perc múlva dörömböléssel igyekszik je­lét adni türelme fogytának, megváltóként nyitnak abla­kot, miközben a pénztáros- nő minősíthetetlen meg­jegyzéseket tesz a várako­zókra. Panaszkönyv nincs, hiába kérnek, fölöttese pe­dig egyszerűen nem hajlan­dó szóbaállni a reklamáló­val. Szerintünk elkelne itt »'s az udvariassági verseny. Akkor talán nem fordulna elő ilyen kellemetlen inci­dens, mint amilyen vasár­nap délután megtörtént. Pataki István Szolnok A kunmadaras: művelő­dési otthonnak ruhatára van, de fogasai nincsenek. Elképzelhető, hogy a szé­keken egymásra rakott ka­bátokat milyen nehéz ki­osztani. Az éjjeli mulatsá­gok után hazaindulók az­tán saját maguk látnak a kiosztáshoz. így a két órá­ra befejezett táncestről négy óra felé hazaindulhat­nak a résztvevők. Jogosan kérdezi Farkas Bálint, miért nem vásárolt eddig fogasokat a művelődési ház? A helyi tanács intézke­dett, hogy a kunmadarasi ktsz a kérdéses fogasokat a legrövidebb időm belül készítse el. Szerkesztői üzenetek S. Imre, Karcag: Bekül­dött írása nem közölhető. Jász Miklós, Jászapáti: Panaszával forduljon a he­lyi tanácshoz; Kotroczó Mihály, Homok: A nyereségrészesedés és ki­fizetésének feltételeit vál­lalatonként az üzemi ta­nács szabályozza. A felté­telek ellen nem lehet or­Panászok, intézkedések HOL A SÁRLÉC? „Én, Szilágyi Ferencné és Szabó Lajosné 1963. augusz­tusában sárlécet rendel­tünk a törökszentmiklósi TÜZÉP-telepen. Még min­dig nem kaptuk meg”. „A panasz jogos. Intéz­kedtünk, hogy az elmúlt évben rendelt sárlécet a tö­rökszentmiklósi TÜZÉP-te- lep szolgáltassa ki önök­nek” — válaszolt a szolno­ki TÜZÉP Vállalat; EGY ÖREGASSZONY PANASZA A közel hetvenéves Fe- renczi Balázsné 1958-ban özvegyen maradt. Kis föld­je a kunmadarasi tsz* kör­zetébe került. Panaszolja, hogy a földért sem termé­szetbeni juttatást, sem pénz­kielégítést nem kapott: A kunhegyesi járási ta­nács vb mezőgazdasági osz­tálya vizsgálta meg a pa­naszt. Közölte, hogy a tsz vezetősége — természetben fogja biztosítani az 1963. évi földhaszonbért. Özvegy Ferenczi Balázs­né boldogan tudósította ha­marosan szerkesztőségün­ket: Megkaptam a földjá- radékot! KÉSIK AZ ÁTIGAZOLÁS Tiszaföldvárra költözött 1963 őszén Kenderesről Fridrik Mihály; Kérte, mi­nél előbb írják át tagsági könyvét. Többszöri körei­mére sem történt meg. A kenderest fmsz igazga­tóság elnöke tájékoztatott bennünket, hogy tagköny­vét a napokban postázták Fsídcik MSiibäky címéni VISSZAVONTÁK A JOGTALAN BÜNTETÉST „A Tiszamenti Vegyimű­vek szállítási osztályán dol­gozom. Két nap szabadsá­got kértem — bátyán es­küvőjére akartam elutazni. Megígérték, de később visz- szavonták . ezt. Mégis el­mentem, mire a két napot igazolatlannak minősítet­ték. Fenyítésként tízfilléres órabércsökkentést kaptam” — írja Kelemen Albert Szolnokról; A Tiszamenti Vegyimű­vek szakszervezeti bizott­sága megállapította, hogy a panasz jogos, ezért az órabércsökkentést és a sza­badság-elvonást visszavon­ták. CIKKÜNK NYOMÁN Lapunk március 17-i szá­mában írtunk „Süket” cím­mel a szolnoki * 25—31-es távbeszélőelőfizető panaszá­ról. A Debreceni Postaigaz­gatóság megállapította, — hogy a javítás sajnálatos belkezelési hiba miatt ké­sett. Nem vezették rá .a kartonra az ismételt hiba- bejelentést. Azóta termé­szetesen kijavították a te­lefont. JOBB, HA AZ ILLETÉ­KEST HALLGATJUK MEG A jászberényi Aprítógép­gyár a jóváhagyott tervek szerint létszámcsökkentést hajtott végre. A kisegítőál­lományból — ide tartozott Mészáros Andrásné is — hét embert kellett elkülde­ni: — Mészáros Andrásáét nyugdíjazták; } Mészáros Andrásné a pia­con azt hallotta, hogy a voslással élni! Ha azonban a vállalati nyereségrészese­dési feltételek előírásai el­lenére sem kapja meg jo­gos részesedését, panaszá­val az egyeztető bizottság­hoz fordulhat. Nagy Louginé, Kunszent- márton: Sérelmével a kun­szentmártoni járásbíróság­hoz forduljon! » Lévai Zoltán, Tiszavár- kony: Verseit küldje be el­bírálás végett. H. László, Szolnok: Be­küldött fordítása nem kö­zölhető. K. István, Jászladány: — Verse nem közölhető. L. * Imre, Kunmadaras: Az írónak valami olyat kell mondania az életről, amire mások is kíváncsiak. Ez hiányzik beküldött írásából. S. Gyula, Lakitelek: „Egy rettegő” című versét két­szer küldte be közlés vé­gett. Engedje meg, hogy csak egyszer feleljünk: — nem közölhető. H. Ilona, Szajol: A vers­hez nem elég az élmény, a . formát is meg kell találni hozzá. K. Imre; Karcag: Verse kezdetleges, sablonos. K. Lajos, Cibakháza. Elő­ző üzenetünk önnek is szól. Bánhidi Ferdinánd, Szol­nok: Hosszú levelét meg­kaptuk. Ismételten kijelent­jük, ha megyei érdekessé- gű hírt ad mozgalmukról, szívesen helyet adunk neki. „Sipostéri iskola III/A osztályos tanulóinak szü­lei” aláírású levél bekül- i dóit kérjük, hogy névvel és j címmel írják meg közien- i dőiket, mert" névtelen beje­lentésekkel nem áH mó- í dunkban foglalkozni. i Szolnoki Kulturális Hetek- , , ____ V ERDI TRAVIÁTA Nagy feladatra vál­lalkozott a szolnoki Bartók Béla Zeneis­kola, amikor Verdi örökéletű operáját, a Traviátát tűzte műso­rára. — Összeforrott, operaházi együttese­ket is próbára teszik a mű zenei igényei és drámai problémái. Itt keresztmetszetszerű megoldással maga a zene került előtérbe, így termé­szetesen kevesebb drámái hatással; Habár nem zenei isme­retterjesztő előadásról van szó, mégis annak leghasz­nosabb formáját találták meg. A hangversenyen lé­nyégét mondó, rövid ösz- szekötő szöveggel az opera jelentősebb részleteit hall-, hattuk. (Szép misszió lenne a környék zeneileg kevésbé ellátott vidékeire is így el­vinni Verdi muzsikáját.) A Bartók Béla Zeneisko­la jubileumi hangversenyei közé sorolta ezt az estét. Már a feladat vállalása is nagy igényességet jelent. Ezt a igényességet valósí­totta meg Kazatsay Irén betanító munkája. A mű szerkezetének világos meg­tartása és a biztonságos zenei begyakorlottság az ő és a korrepetitor Mezriczky Lajos gondos, lelkiismere­tes munkáját dicséri. Leg­nagyobb érdemük, hogy összeszokott együttest alakí­tottak ki. A szólistákat és a kórust Érsek Mária zon­goraművész kisérte, ' aki nemcsak a ' kísérőzenét tol­mácsolta ihletetten, de ösz- szetartotta, vezette és irá­nyította az énekeseket. Valery Violetta szólamát Széplaki Katalin biztos muzikalitással énekelte. Ö volt az, aki a legtöbb ze­nei élménnyel ajándékoz­ta meg a hallgatókat. Tud bánni a hangjával, a kolo- ratur részek finomságait, az érzelmeket hordozó .szé­lesebb dallamíveket egy­aránt szépen oldotta meg. Alfrédot Szabolcsi József szólaltatta meg. Inkább a halk, lírai részeket énekel­te szebben, mint a maga­sabb vagy erőteljesebb han­gokat. Germont György, aki el­indítója Violetta tragédiá­jának, hálás bariton sze­rep. Második felvonásbeli áriája után mindig felcsat­tan a taps, hiszen Verdi dallamgazdag zenei világá­ban is a legszebb, leghatá­sosabb részletek, közé tar­tozik. Germont szerepében Széki Sándor mutatkozott be. Erőteljes, biztos énekes, aki jó hanganyagával ura szólamának, talán csak a részletek finomabb kidolgo­zásával maradt adósunk. Nagyon hiányoztak vi­szont az önálló zenekari részletek: a nyitány és a harmadik felvonás előjáté­ka. Verdi gazdag operavi­lágában is szinte egyedül­álló szépségnek ezek és nélkülük nehezen lehet el­képzelni á Traviátát. Maga a vállalkozás kissé talán meghaladta, de min­denképpen komoly próbára tette»az erőket. Igényessé­ge méltó a tíz éves jubi­leumát ünneplő Bartók Bé­la Zeneiskoláihoz és egyben érdekes és értékes színfolt a Szolnoki Kulturális Hetek gazdag műsorában: Boros Zoltán Először a megyében í A tanyai iskolák körzetesítése Törökszentm iklóson Az iskolai reformtörvény értelmében országszerte megkezdődött a tanyai iskolák körzetesítése. Me­gyénkben először Törökszentmiklóson fejeződik be ez a munka. A város területén lévő kilenc tanyai iskola összesen 267 felsőosztályos általános iskolai tanulója ősszel már a város belterületén lévő iskolákba jár. Váradi Jánosné, a városi tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője- elhatá­rozta, hogy Csongrádi Ilo­na tanulmányi felügyelővel minden gyerekes családot meglátogatnak a tanyákon. Már jártak azoknál a csa­ládoknál, ahol a legtöbb gyerek van s így a munka nehezén már túl vannak. A szülők megértéssel fo­gadták a kormány új ren­delkezését, amely gyerme­keik jobb tanulását bizto­sítja. A messze lakó tanu­lók közül ötvenen kollé­giumban fognak lakni, a többiek autóbuszon járnak be. A gyerekek a kollé­giumban teljes ellátást kap­nak s az állam a költségek­nek csak mintegy egytize- dét hárítja a szülőkre, a szociális körülmények fi­gyelembevételével. A felsőosztályos tanulók korszerű oktatását a szét­szórt tanyavilágban nem lehetett megoldani. Ahol csak néhány felsőosztályos tanuló volt, ott természete­sen csak összevont osztá­lyokban történhetett a taní­tás. Szaktanárokat sem le­hetett minden tanyára biz­tosítani. A körzetesítés azt jelenti, hogy megszűnik a tanyákon a felsőcsoportós oktatás. Minden felsőosztá­lyos tanuló a körzet köz­ponti iskoláiba jár. , Ezek­ben az iskolákban minden tárgyat szaktanárok taníta­nak. Az iskolák korszerű felszerelése lehetővé teszi az alaposabb, eredménye­sebb oktatói és nevelői munkát. Ezzel megszűnik a tanyai tanulók viszonylagos elmaradottsága, ami eddig a továbbtanulás szempont­jából is éreztette hátrá­nyait. Ez egyben egyik elő­feltétele a középiskolai vég­zettség általánossá tételé­nek, hiszen középiskolába csak azok vehetők fel, akik jó eredménnyel végeztén általános iskolai tanulmá­nyaikat. A városi tanács nagy se­gítséget nyújt a körzetesí­tés megvalósításához. A 960 ezer forintos költséggel épülő kollégiumhoz részben a vegyes beruházási alap­ból, részben pedig a köz­ségfejlesztési és állandó beruházási alapból biztosít­ják a pénzt.. A Rózsa Fe­renc téri iskola bővítéséhez és korszerűsítéséhez szük­séges 840 ezer forintból 240 ezer forintot ad az állam, a többit községfejlesztési alapból fedezik. A jelen és a jö\ő — egy térképen „Egy személyben” készül az ország legpontosabb köz- igazgatási, illetve a világ legrészletesebb vízgazdál­kodási térképe. Készítői: a Vízügyi Tervező Iroda mérnökei; feladata: a most elkészült . vízgazdálkodási keretterv grafikus ábrázo­lása. A tervezők azt a sok szakember által megvaló- síthatatlannak tartott célt tűzték ki, hogy egyetlen térképre rögzítik vízgazdál­kodásunk valamennyi meg­levő és tervezett létesít­ményét. Ehhez először, is egy rendkívül részletes. alaptérképre volt szükség. Ez t:100 000-s méretarány­ban, húsz szelvényen' áb­rázolja az ország egész te­rületét; jelzi nemcsak a megyék, járások, községek, hanem ezeken belül a la­kott területek, az úgyneve­zett belsőségek határait is," s feltüntet valamennyi ter­mészetes és mesterséges vízfolyást, egészen a leg­kisebb patakokig és bel­vízcsatornáikig. Ebbe-^az alaptérképbe rajzolták te a 13 vízgazdálkodási ágazat 120 féle létesítményének minden egyes objektumát, illetve az ezeket illusztráló több tízezer térképjelet. A 120 féle térképjel három különböző színben készült, aszerint, hogy az illető lé­tesítmény már megvan-e, hogy a tervek szerint 1980- ig valósul-e meg, vagy hogy létesítése távlatilag lehetséges és ajánlatos-e. így a térképről „egyetlen pillantással” le lehet olvas­ni például a Balaton már meglévő és még egyáltalán kiépíthető * strandjainak számát és helyét, de ugyan­így mondjuk az Alföld ön­tözőtelepeinek, a borsodi iparvidék, ivóvíz-ellátásá­nak, a Duna kikötőinek vagy a Tisza árvédelmi be­rendezéseinek jelenlegi és tervezett adatait Az új térkép egész hazai kartográfiai irodalmunk­ban úttörő munka. Rész­ben világviszonylatban is annak számít, mivel a víz- gazdálkodás egyetlen kül­földi országban sem ren­delkezik hasonló részletes­ségű térképpel. Közigazga­tási és vízrajzi adatai pe­dig annyira pontosak és frissek, hogy munkatérkép­ként több más népgazda­sági ágazatban is baszó» s&Ááic. meg a Niplufi-of

Next

/
Oldalképek
Tartalom